Szerkesztő B
Móra Ferenc: Mártonka levele

Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / szíveden kopogtat / kis unokád, Márton. // Szíveden kopogtat / gyönge kis ujjával, / könnyeket pergető / nehéz bánatával. / Mit ér, amit küldtél, / a szép csengős szánkó? / Az egész határban / régen nincsen már hó. // Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / tudod-e, mire kér / kis unokád, Márton? / Gyere el mihozzánk, / légy te a Télapó: / fehér szakálladból / hátha hull majd a hó. // Hátha hull belőle erdőre, mezőre, / hátha a tavasz (Vers)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Szép karácsony, szép zöld fája...

Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri divatot kezdtek a városunkban, karácsonyfát állítottak föl a szentélyben, az oltár mellett s kerestek valami alkalmi kis rongyost, aki a mennyei fenyőt felköszöntse. No, szegény gyereket akkor se kellett Félegyházának Szegedtől kölcsönkér... ni. Futotta a kiskunoknak a maguk emberségéből is. (Novella)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 6/11.

Krisztus Annás előtt // Három darabont fogja közre. A háza ajtajában álló, előkelő öltözetű, a fején furcsa fejdíszt viselő alakban Annást gyanítom. Róla, Kajafás apósáról a Passió kapcsán csak János ejt szót, mondván, továbbküldte Krisztust Kajafáshoz. Ezért gondolhatta a festő, hogy ne a palotájában fogadja, hanem csak a kapuban. // Krisztus Kajafás előtt (707) Kajafás a főpap, ő már hivatalában, hivatali székében ülve fogadja, Krisztust itt már más őrök állják körül, és „közönség” is van, mely az elképzelés (Tudomány)

HertelendyMarton20
Egy ország fájdalma

Meghurcolt vad lelkek zöreje hallatszik a felszínre, / Ami egykoron szép volt, mára már azt mondják:"Menj innen!" / Töviskoszorú, sebzett orcádon mindenütt csak hegek, / Felakasztott föld, s búcsút intő hegyek. / Láncok csörrenése nap-nap felkiált: / "Mondd miért tetted ezt velem? Oh Te kegyetlen világ!" / Válaszra várok., s a válasz épp úgy nem jő, / Mint ahogy elvesztett földeiden már a fű sem nő... / ... mint ahogy erdőidben lombkoronák hullanak alá... / ... s csorgadozó vérpata... kokban

Czakó Gábor
Czakó Gábor - A szabír titok

A szabír titok – anyanyelvi és történelmi esszék, CzSimon könyvek, fűzve, kb. 260 old. – A magyar nyelv-, mese- és zenekincs számos eleme megtalálható a finnugor népek kultúrájában, de szétszórva és töredékesen. Együtt az összes sehol. S ahogy távolodnak e népek a Dél-Uraltól, úgy ritkulnak. Honnan, s merre áramlottak? Vajon a rokoni sörétek röpültek a puskánkba magyar töltényt alkotni, vagy a magyar töltény sörétjei (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Budai II. László Emléknap (Aranycsapat)

Budai II. László az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes Aranycsapat jobbszélsője volt. A csapat azon tagjainak egyike, akit a legenda nem őrzött meg olyan fényesen, mint Puskást, Kocsist vagy Bozsikot. Kocsis Sándorral együtt azonban a világ legkiválóbb jobbszárnyát alkották. Pontos beadásaiból rengeteg gólt ért el a válogatott. Budai címeres mezben sokat tett azért, hogy Hazánkat szerte a világban meg- és elismerjék. Emlékét hűen őrizzük. (Hírek)

Szerkesztő A
1928. július 19-én született Budai II. László labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Budai László, Bednarik (Rákospalota, 1928. július 19. – Budapest, 1983. július 2.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő jobbszélsője volt, 39 válogatott mérkőzésen tíz gólt rúgott. A sportsajtóban Budai II néven ismert, beceneve Púpos volt. Katonatiszt volt, a pályán Kocsissal vakon megértették egymást. Játszott a londoni "évszázad mérkőzésén" is, tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. Az FTC-vel és a Honvéddel ötször hódította (Hírek)

Kiss András
Magyarország

Művemben a honfoglalástól napjainkig mutatom be a kedves Olvasónak a magyar karakter, személyiség, lélek fejlődését, virágkorait illetve sötét korszakait. Mindezt nemcsak történelmi események és személyek, hanem irodalmi személyek jellemzőivel és műveivel igyekszem bemutatni. Remélem, hogy a kedves Olvasónak elnyeri tetszését novellám. - Azt, hogy honnan jöttünk, talán senki sem tudja, csak a Jóisten, aki lehet, hogy pogány, lehet, hogy keresztény. Mindegy, csak a Jóisten legyen.

Szerkesztő A
Füst Milán Emléknap

Füst Milán a Nyugat első nemzedékének nagy művésze, költő és író, nemcsak versek, hanem regények és drámák szerzője is. Aprólékos gonddal alkotó ember volt, viszonylag kevés verset írt (száznál kevesebbet). Ő a magyar szabad vers megteremtője, aki szakít a rímmel és a szokásos ritmikákkal, mégis megőrzi a ritmust, a szöveg zeneiségét. Költői világának (nyelvének, formáinak, képeinek) forrása a Biblia, az antik tragédiák, Shakespeare és Berzsenyi Dániel. Általában jellemző lírájára a Berzsenyi-féle ódai (Hírek)

Szerkesztő A
1888. július 17-én született Füst Milán író, költő, drámaíró, esztéta

Füst Milán, Fürst (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 26.) Kossuth-díjas (1948) magyar író, költő, drámaíró, esztéta. A magyar szabadvers megteremtője. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta. Fürst Milán Konstantin néven született elszegényedett zsidó kispolgári családban. Apja különc és bohém, költekező figura volt, aki egy délszláv királyi sarj nevét adta fiának. Korai halála után a család nyomorgott, anyjának ő szerzett végül trafikengedélyt. Az író (Hírek)

Saláth Barbara
A gyáva

Az ÁVO-s tiszti egyenruhába öltözött férfi végigcsörtetett a börtönfolyosón. ‒ Esperes Imréért jöttem ‒ vetette oda dölyfös megközelíthetetlenséggel a cellák előcsarnokában posztoló őrnek. ‒ Ugyan mi dolguk vele a kivégzése előtt? ‒ motyogta az, miközben a rács felé indult. ‒ Csak nem sajnálja ezt a kommunista szemetet? ‒förmedt rá a tiszt. - Ha gondolja, hagyom itt tespedni a bitóig, bár holtan nem sok adatot húzunk ki belőle. ‒ Először arra gondolt, elmeséli, hogy új fejlemények me..-. rültek fel, de nem akarta túljátszani a szerepét. ‒ Jaj dehogy! ‒ bizonytalanodott el

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 5/11.

A templom // A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás (Schürer-Wiese: Deutsche Kunst in der Zips, 1937) szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. Templomunk egyhajós, torony nélküli egyház, a legkisebb azok közül, amelyeket eddig bemutattunk. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva. Zsindely fedi, ahogy a szentély ablakait elválasztó támpilléreket is az óvja esőtől, hótól. A két kereszt (Tudomány)


A legmagyarabb magyar

Történelmi Novellapályázat 2016 - A legmagyarabb magyar

Balogh Bertalan
Öreg ember

Láttad már az öreg ember szemét? Már szinte csak két sötét gödröcske az arcban... És ahogy néz, mint az opál, olyan tejes a fénye. Mire gondol, mit akar még a világtól? Teste elszáradt már, kiszökött bőre alól a feszülés, talán a vére is megsápadt, mert eljön az idő, amikor a test zsugori lesz, és a sejteket szülő sejtek szövevénye makacskodik, vagy csak elpilled, és nem épít többé. Mert csak ennyi az öregség. A test kimutatja lassan kóró vázát, a... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap