Duray Miklós
A magyar nemzetstratégia és nemzetpolitika kibontakozásának mérföldkövei 1/3.

A kezdet kezdetén kell leszögeznünk: a stratégia műveleti tervet jelent, korábban ez a hadviselés része volt, egyébként olyan szervezett cselekvési tervezést jelent, ami a végrehajtásnak, vagy az ügyek, benne értve a közügyek intézésének is az előzménye. A sorrendiség felcserélhetetlen. A műveleti tervet, ha mege... lőzi az ötletszerű cselekvés, a tevékenység zavarossá, esetlegessé válik. A sorrendet, ha nem tartjuk be, a jó szándék is a visszájára fordulhat. Visszatekintve a magyar régmúltra: nincsenek (Egyéb)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 7/11.

Külső szárnyképek // A passió négy állomását ábrázolják. Az események ábrázolása végletesen leegyszerűsített az elsőt kivéve. Vázlatos kivitelezésűek, ami, ha nem is gyakran, de előfordul. (Például a késmárki főoltár külső merev szárnyak hátsó képeinél.) Akvarelles hatást keltő laza ecsetvonásokat látunk, csak jelzett színeket, ezért nehéz fölismerni a „Nagyőri mester” befejezett képeinek stílusjegyeit. A vázlatosság, az alapozó színvilág és az alakok ekkor még föltűnő kontúrjai miatt, melyek a színek (Tudomány)

Fedák Anita
Fedák Anita Bercsényi Miklós ung-vári vendége (arany Sas pályamű)

Rákóczit nagy örömmel fogadta barátja, majd egyenesen a könyvtár felé terelte. Bercsényi Miklós jelentős műkincsgyűjteményét megtekintve, amely az értékes könyvek között kapott helyet a két férfiú tárgyalásba kezdett. Bercsényi tájékoztatta Rákóczit a francia udvarba küldött leveléről, majd arra terelte a szót, hogy szembe kell szegülniük a Habsburgok önkényével, és felszabadítani az országot a dinasztia egyre jobban sanyargató uralma alól.

Orosz T Csaba
Csordakirándulás

Eger kultikus, szakrális hely minden magyar ember számára, azzá varázsolta Gárdonyi örök érvényű mesterműve! Bergert ez a tény hidegen hagyta, föl alá száguldozott a szűk utcákon, hol egy fagyishoz rontott be, hol pedig egy elegáns étterem teraszára ült le sört és egyebet rendelve. Mi, a csorda csak néztük és lassan haladtunk a Dobó tér felé. Minden szűk, gyönyörű utcácska odavezetett, így a nagyeszű sem tévedhetett el. Egy nagy áruház mellett... (Novella)

Balogh Bertalan
Nagyravágyás

Korombeli szerb ismerősöm talán az egyetlen velejéig nacionalista kommunista, aki nem lopott soha. Bankigazgató. Szikár, egyenes, őszintén tisztelt ember. Míg szerbül meg nem szólal, akár angol arisztokratának is néznénk. Felesége is nagyszerű emberpéldány. A jogi egyetemet például úgy járta ki, hogy sokszor, gyerekkel a karján föl-alá sétálva-ringatva olvasta-tanulta az anyagot. Öröklakásuk van Belgrádban. Fizetésből. Meg nyaralójuk a tengeren, és azt is fizetésből építették. Egyenes és finom emberek, (Novella)

Halmainé
Az én igaz történetem (Arany Sas pályamű)

Az én igaz történetem Életem első tíz éve meghatározó egész életemre. Kárpátalján nőttem fel. Nagy szeretet, de végtelen szegénység jellemezte gyermekkorom.Hét évtized távlatából is pontosan emlékszem arra a szobára, ahol hosszú téli estéken a kályhában pattogó tűz fényénél ismertem meg történeteket nagyszüleim életéből, akik a szomszédságunkban lévő Perényi kastély cselédei voltak. Életük a báró család közvetlen közelében zajlott kora reggeltől késő estig, majd egy fárasztó nap után egy kis cselédszobában tértek nyugovóra.

Szerkesztő A
Móra Ferenc Napok

Móra Ferenc a magyar próza mestere, aki a gyerekekhez, fiatalokhoz és a felnőttekhez is tudott szólni – ékes magyar nyelven, gördülékeny, megkapó stílusban, természetes hangnemben. A Rab ember fiai (1908), a Kincskereső kisködmön (1917), a Dióbél királyfi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő művei, magas irodalmi igénnyel megírt, komoly esztétikai színvonalú alkotások. Elbeszélései a magyar kispróza leghitelesebb, ... (Hírek)

Szerkesztő B
1879. július 19-én született Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn. (Hírek)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?

A napsütéses hosszú őszre kegyetlen tél következett abban az esztendőben. A nagy hófúvások betemették a malomházat, nem lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csakolyanok voltak, mint a hétköznapok, lelkes állat nem vetődött felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom, mint hallgatni a szelek üvöltözését. A szelek nagyon oda voltak szokva a padlásunkra, s én már a szavukról megismertem, melyik az é... szaki, melyik a déli, melyik fúj a Dunáról, melyik (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: A gyémántcserép

Mire kiértünk a télből, én már annyira előhaladtam a tudományokban, hogy úgy olvastam a kalendáriumot, mint a vízfolyás. Persze addig olvastam, hogy utoljára valami újat kívántam. Piacról, boltból ha újságpapírban hoztunk valamit, arra én mindjárt rávetettem magam. Ha az ablakon keresztül megláttam, hogy nyomtatott papirost visz a szél az utcán, az után én addig szaladtam, míg meg nem fogtam. Szülém nagyon örült a do... (Novella)

Fedák Anita
Móra Ferenc látogatása Kárpátalján

Beregszászt az emléktáblák városának is tartják, hiszen többek között Petőfinek, Illyés Gyulának, Bethlen Gábornak is van emléktáblája a városban. Miért tartják a beregszásziak fontosnak, hogy megörökítsék nagyjaink emlékét Kárpátalján? Egyrészt fontos szerepe van a turizmus fejlesztésében, hisz van látnivaló, van mit megmutatni a hozzánk látogató magyarországi és más környező országokban élő, illetve elszakadt nemzetrészekről érkező vendégeknek. (Egyéb)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Miben lakik a magyar tündér?

Szó ki nem mondhatja, milyen büszkén ballagtam haza az alsó utcákon keresztül. Ahogy kiértem a városból a harmatos mezők közé, ott állt a keresztúton az öreg csősz, nagy tasla kalapban, kampós botjával vállán, mint valami furcsa madárijesztő. Nagyon megrökönyödve tátogott felém: - Minden jó lélek dicséri az Urat, te vagy-e az szűcsék Gergője, vagy csak a lelked? - Én hát, Gyurka bácsi, mit figurázik kend velem? Erre... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - Szóló szőlő

Mióta az eszem tudom, mindig éltem-haltam a szőlőért. Ma is azt tartom, hogy nem teremtett ahhoz fogható gyümölcsöt az Úristen. Ha úgy volna benne módom, mint ahogy nincsen, ma se enném lágy kenyeret sose szőlő nélkül. Gyerekkoromban is az volt a legnagyobb örömöm, mikor édesapám a vállamra csapott: - Nyergelj, legény, kimegyünk Galambosba. Megnézzük, zsendül-e már a szőlő. No, a nyergelés hamar megesett ... Mindössze a csizmácskámat kellett lerántani a lábamról (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap