Duray Miklós
A magyar nemzetstratégia és nemzetpolitika kibontakozásának mérföldkövei 2/3.

A magyar közgondolkodást az egész 19. század folyamán leginkább az államstratégiai gondolkodás hatotta át. A függetlenülés óhaja Bécstől, a Habsburgoktól, aminek a kiegyezés után kialakult egy sajátos elágazása, a nemzetállam stratégia. Ennek vezérlő gondolata ugyanaz volt, mint száz évvel korábban a francia államnemzet eszme – az országot alkotó nép a francia, esetünkben a magyar. Csak a nyilvántartás kedvéért jegyzem meg, a kiegyezést követően születik újra a magyar külpolitikai stratégia, azáltal, hogy (Egyéb)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 8/11.

Belső szárnyképek // Négy kép látható rajtuk Mária életéből. Az aranyozott ég, a festett háttér megoldása, a glória elhelyezése a fej mögött megegyezik a másik két oltár belső tábláin láthatókkal. Az alakok rajzi megformálása, színviláguk és az ecsetkezelés viszont egészen más. Ez nem zárja ki, hogy egy műhelyben készült mindhárom oltár, csupán a festőjük nem azonos. // Bal oldalon fönn Angyali üdvözlet (545) // Az Úr angyala meglátogatja Máriát, köszönti és közli vele, amint az Lukács evangéliumában olvasható (Tudomány)

Hartmann József
Az út (Arany Sas pályamű)

A központi téren egy részeg ordibált, akit egy rendőr hajánál fogva, a gumibotját ráemelve igyekezett lecsendesíteni. Azonnal meg akartuk örökíteni a jelenetet, de a fényképezőgép láttán az egyenruhás gumibotját leengedve megsimogatta a részeg fejét, és ránkmosolygott. Röhögni nem mertünk, azonnal eliszkoltunk a helyszínről. Vonatunk éjfél körül indult tovább. Úgy tizenegy óra körül nagy zaj, kiabálás támadt a váróterem egyik sarkában. Azt láttuk, hogy egyenruhások hajtanak ki egy csoport ágrólszakadt embert az állomásról. Így találkoztunk először hajléktalanokkal.

Balogh Bertalan
Krisztusportré

Mocskos és rongyos farmerruhát visel, mosdatlan szőke fürtjei majdnem az aszfaltot érintik, ahogy kissé rövidlátóan görnyedve dolgozik. Emberi arcot rajzol. Sőt, istenit: Krisztus vonásai bontakoznak ki határozott és meglepően ügyes keze alatt a flaszteron. Óriási portré, valósággal forgalmi akadály itt az útkereszteződéshez közel, ahol negyedmillió ember biztosan elsiet mindennap. Kíváncsiskodó emberek sűrű gyűrűje veszi körül. "Nem is rossz", jegyzi meg a mellettem álló. Én meg inkább ezt a toprongyos (Novella)

Lukáts János
„Kihúzta az ördög a dugót!”

Babonák a magyar közmondásokban - A közmondás „a jó érzés beszélt emlékműve”, tartotta Benedetto Croce, - a latin és a nagyrészt erre épülő itáliai közmondáskincs ismeretében bizonyára helyesen. A közmondások kutatása napjainkra elképesztő méretű iparággá fejlődött, egyre előkelőbb helyet követelve (és harcolva ki) magának a folklórban és a nyelvtudományban, a népi gyógyászat és a és a népi vallásosság témakörében, a helytörténetben, de még a lexikonszerkesztésben, a nemzetközi összehasonlító közmondás-, szólás- (Novella)

Duray Miklós
A magyar nemzetstratégia és nemzetpolitika kibontakozásának mérföldkövei 1/3.

A kezdet kezdetén kell leszögeznünk: a stratégia műveleti tervet jelent, korábban ez a hadviselés része volt, egyébként olyan szervezett cselekvési tervezést jelent, ami a végrehajtásnak, vagy az ügyek, benne értve a közügyek intézésének is az előzménye. A sorrendiség felcserélhetetlen. A műveleti tervet, ha mege... lőzi az ötletszerű cselekvés, a tevékenység zavarossá, esetlegessé válik. A sorrendet, ha nem tartjuk be, a jó szándék is a visszájára fordulhat. Visszatekintve a magyar régmúltra: nincsenek (Egyéb)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 7/11.

Külső szárnyképek // A passió négy állomását ábrázolják. Az események ábrázolása végletesen leegyszerűsített az elsőt kivéve. Vázlatos kivitelezésűek, ami, ha nem is gyakran, de előfordul. (Például a késmárki főoltár külső merev szárnyak hátsó képeinél.) Akvarelles hatást keltő laza ecsetvonásokat látunk, csak jelzett színeket, ezért nehéz fölismerni a „Nagyőri mester” befejezett képeinek stílusjegyeit. A vázlatosság, az alapozó színvilág és az alakok ekkor még föltűnő kontúrjai miatt, melyek a színek (Tudomány)

Fedák Anita
Fedák Anita Bercsényi Miklós ung-vári vendége (arany Sas pályamű)

Rákóczit nagy örömmel fogadta barátja, majd egyenesen a könyvtár felé terelte. Bercsényi Miklós jelentős műkincsgyűjteményét megtekintve, amely az értékes könyvek között kapott helyet a két férfiú tárgyalásba kezdett. Bercsényi tájékoztatta Rákóczit a francia udvarba küldött leveléről, majd arra terelte a szót, hogy szembe kell szegülniük a Habsburgok önkényével, és felszabadítani az országot a dinasztia egyre jobban sanyargató uralma alól.

Orosz T Csaba
Csordakirándulás

Eger kultikus, szakrális hely minden magyar ember számára, azzá varázsolta Gárdonyi örök érvényű mesterműve! Bergert ez a tény hidegen hagyta, föl alá száguldozott a szűk utcákon, hol egy fagyishoz rontott be, hol pedig egy elegáns étterem teraszára ült le sört és egyebet rendelve. Mi, a csorda csak néztük és lassan haladtunk a Dobó tér felé. Minden szűk, gyönyörű utcácska odavezetett, így a nagyeszű sem tévedhetett el. Egy nagy áruház mellett... (Novella)

Balogh Bertalan
Nagyravágyás

Korombeli szerb ismerősöm talán az egyetlen velejéig nacionalista kommunista, aki nem lopott soha. Bankigazgató. Szikár, egyenes, őszintén tisztelt ember. Míg szerbül meg nem szólal, akár angol arisztokratának is néznénk. Felesége is nagyszerű emberpéldány. A jogi egyetemet például úgy járta ki, hogy sokszor, gyerekkel a karján föl-alá sétálva-ringatva olvasta-tanulta az anyagot. Öröklakásuk van Belgrádban. Fizetésből. Meg nyaralójuk a tengeren, és azt is fizetésből építették. Egyenes és finom emberek, (Novella)

Halmainé
Az én igaz történetem (Arany Sas pályamű)

Az én igaz történetem Életem első tíz éve meghatározó egész életemre. Kárpátalján nőttem fel. Nagy szeretet, de végtelen szegénység jellemezte gyermekkorom.Hét évtized távlatából is pontosan emlékszem arra a szobára, ahol hosszú téli estéken a kályhában pattogó tűz fényénél ismertem meg történeteket nagyszüleim életéből, akik a szomszédságunkban lévő Perényi kastély cselédei voltak. Életük a báró család közvetlen közelében zajlott kora reggeltől késő estig, majd egy fárasztó nap után egy kis cselédszobában tértek nyugovóra.

Szerkesztő A
Móra Ferenc Napok

Móra Ferenc a magyar próza mestere, aki a gyerekekhez, fiatalokhoz és a felnőttekhez is tudott szólni – ékes magyar nyelven, gördülékeny, megkapó stílusban, természetes hangnemben. A Rab ember fiai (1908), a Kincskereső kisködmön (1917), a Dióbél királyfi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő művei, magas irodalmi igénnyel megírt, komoly esztétikai színvonalú alkotások. Elbeszélései a magyar kispróza leghitelesebb, ... (Hírek)

Szerkesztő B
1879. július 19-én született Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn. (Hírek)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?

A napsütéses hosszú őszre kegyetlen tél következett abban az esztendőben. A nagy hófúvások betemették a malomházat, nem lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csakolyanok voltak, mint a hétköznapok, lelkes állat nem vetődött felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom, mint hallgatni a szelek üvöltözését. A szelek nagyon oda voltak szokva a padlásunkra, s én már a szavukról megismertem, melyik az é... szaki, melyik a déli, melyik fúj a Dunáról, melyik (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap