Horváth Lajos
Legendák Szent László királyról - Újramondja Horváth Lajos

Legendák Szent László királyról - Újramondja Horváth Lajos // Kedves Olvasók és Írótársak! Rövidesen folytatásban közöljük Horváth Lajos írótársunk értékes gyűjteményét történelmünk kiemelkedő alakjáról, Szent László királyunkról. A közérthetően átfogalmazott legendák történelmünk gyöngyszemei, s a sorozat hasznos olvasmány, amelyet minden honfitársunk figyelmébe ajánlunk! a MIL Szerkesztősége / Magyar Irodalmi Lap (Hírek)

Szerkesztő A
Hazafias Nyírő-idézetek

Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás (Egyéb)

Szerkesztő B
1889. július 28-án született Nyírő József író, politikus, újságíró

Nyirő József[1] (Székelyzsombor, 1889. július 28.[2] – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője,[3] és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt. Nyíltan fasiszta és zsidóellenes nézeteket vallott, Adolf Hitlerre mint példaképére nézett fel. Művei elsősorban (Hírek)

Szerkesztő B
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Bodor Miklós László
A székely Dzsungel könyve írója: Nyírő József

„Érdekes jelenség, ahogyan a zsidó lapok írtak az ő dolgairól és személyéről. Miután az Uz Bencében olyan rokonszenves portrét fest egy zsidó bőrkereskedőről, amilyet magyar írók közül kevesen, a nagyváradi Új Kelet főszerkesztője, Benamy Sándor interjút készített vele. Nyírő abban elmondja, hogyan viszonyul zsidó származású, de magyar írótársaihoz, barátai... hoz. A Libanon nevű tudományos zsidó folyóirat is szépen ír Nyírőről” – szállít újabb adalékot a Nyírő-portréhoz Kónya-Hamar. (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyírő József: Havasok könyve / Vihar

Hirtelen elszédül minden és mozdulatlanná lesz. A havas készül a viharra. A hegyek megdermednek, gerincük feldudorodik, a szakadékok szemlátomást tágulnak. A fák megvetik lábukat, ágaik görcsösen egymásba fonódnak. A füvek még jobban a földbe kapaszkodnak. A kemény cserfák odaszólnak egymásnak: - ,,Az Isten legyen velünk!" A vadméhek, bogarak fejvesztetten menekülnek. A meg... bolydult hangyák mentik, ami menthető. Az egerek ki- és befutnak likaikon és egymást szidják. (Novella)

Kondra Katalin
Az üldözött "Székely Apostol" ( Nyírő József emléknapok)

— Mit vétettem Uram? — kérdi a „székely Apostol” odaát az örök hazában, 2012 májusában. — Senki nem lehet próféta a saját hazájában — válaszolja az Úr. — Mondom néktek, ha engem üldöztek és üldöznek ma is, akkor titeket is üldözni fognak. Te Nyirő Jóska, és te is Wass Albert, szószólói voltatok a ti népeteknek. Sorsközösséget vállaltatok velük. Kimondtátok azt, amit ők nem mertek. Úgy írtatok a népről s a földről, hogy azt a vakok meglássák, a süketek meghallják, a sánták bejárhassák. (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Szerkesztő B
Nyirő József: Uz Bence

A legtöbbet vitatott regénye, az Uz Bence középpontjában a székely nép sorsát megtestesítő főhős Bence, a havasi pásztor alakja áll, a nép egyszerű, ám csavaros észjárású gyermeke. Nyirő regényét az irodalomtörténet előszeretettel állítja párhuzamba Tamási Áron Ábel a rengetegben című könyvével, s Bence alakját Ábelével. Nyirő József (1889-1953) erdélyi magyar író, katolikus pap, újságíró. Irodalmi műveiben elsősorban erdélyi (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
Nyírő József: Most már jöhetsz, Jézuska!

– Idefenn a setét havasok között minden esztendőben valami baj van a karácsonyi szent ünnepekkel. Ezeknek a szegény, együgyű pásztorembe­reknek, égettszegény favágóknak, kik esztendők óta itt vágják a fát, valami brassai zsidóknak – ha haragszik Szentfelsége, ha nem – semmilettekippen nem lehet úgy megülni a szent ünnepeket, ahogy az Írás parancsolja: éjféli misével, betlehemmel, pappal, tömjénnel, orgonaszó... val, deák nyelven (Novella)

Szerkesztő B
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Apáti Kovács Béla
Babherceg

Somogyországban a Rinya folyócska jobb partján állt egy picinyke vár. De nem is kellett, hogy nagy legyen, mert lakója volt a babherceg. Olyan kicsi volt, hogy a környékbeliek nem is igen látták. Igen – igen kellett meresztgetni szemüket, ha meg akarták pillantani. Ha véletlenül egy vándor arrafelé járt, azt hihette, hogy a Babócsa várában nem lakik senki. Elhagyta egykori lakója, s falai közt nincsen élet. Pedig a várban lakott babherceg néhány szolgájával és szarvasbogaraival (Egyéb)

Csata Ernő
Önéletrajz (szenrjúsor) - részlet

Amit a szenrjúról tudni érdemes, röviden: a szenrjú abban különbözik a haikutól (mindkettő három soros és 5-7-5 szótagú), hogy többnyire nem a természetről, hanem hétköznapi helyzetekről, eseményekről szól, gyakran cinikusan, sötét humorral. Nincs benne sem évszakjelző szó (kigo), sem vágószó (kiredzsi). Viszont a haikuhoz hasonlóan nagy népszerűségnek örvend Nyugaton is, szenrjúdíjakat adnak ki, szenrjú... versenyeket rendeznek. (Vers)

Szerkesztő A
Eötvös Lóránd Emléknap

Hazánk egyik legnagyobb természettudósát tisztelhetjük Eötvös Lorándban, aki a fizika tudományát maradandó és örökbecsű alkotásokkal gazdagította, és aki az ország határán, az egész művelt világ előtt elismerést, hírt és dicsőséget szerzett a magyarságnak. Tudós volt a szónak a valódi értelmében, egy csendben és szerényen munkálkodó igazi tudós, aki a saját örömére végezte kutatói munkáját. Az elismeréseket sohasem kereste, a legnagyobb elismerést mindenkor saját magában és kutatásainak eredményeiben találta meg. (Hírek)

Szerkesztő B
1848. július 27-én született Eötvös Lóránd fizikus

Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös), (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.[1]) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Mathe... matikai és Fizikai Társulat alapító elnöke, hegymászó. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap