Jókai Anna
Közkatonák

Madaras Márton elégedetten viselte gúnynevét. A szerkesztőségben ő a Kutya – tudomásul vette. Akit Kutyának hívnak, azt legalább nem gyűlölik. Ebben a jelölésben: „Kutya”, szeretet lakozik, úgy vélte; s épp csak oly parányi eleme a sajnálkozásnak, ami nélkül bárkit őszintén szeretni amúgy is lehetetlen. A felesége, persze – szokott precizitásával –, a név árnyoldalát is kimutatta: egy csepp irigységet sem tartalmaz, s akit senki sem irigyel, annak – jobb, ha tudja! – ... (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert: A tihanyi visszhang

A Kráter Műhely kiadásában: A hegyek csodaszép, aranyhajú tündére, Tihany, minden este leterelte aranygyapjas kecskéit a tóra, itatni. Amíg a kecskéi ittak, a szépséges tündér leült egy parti sziklára, és énekelt. A hegytetőkről gyönyörköd- ve hallgatták énekét az óriások, és barlangok odúiban abbahagyták szorgos munkáikat a törpék. Balaton, a vizek ura, a tó mélyében élt, hínárból szőtt sátrában, melynek oszlopait a... (Könyvbemutató)

Kondra Katalin
A csúfnevű székely

Kolontos (bolondos) egy ember volt a szomszéd Gergé bá — mesélte egy téli estén az apám. —Az öreg sokáig élt egyedül miután elhagyta az asszony, persze nem elhagyta, csak meghalt vala szegény, de Gergé bá mégis megcsalatva érezte magát. Féltékeny ember hírében állt, féltékeny volt a halálra, annál is inkább, mert nem született gyerek a negyven évig tartó házasságból s ezért aztán az ember is ment volna a fehérnép után, de nem vitték. —Ha nem hát annyi! —törődött bele kis idő múltán, (Humor)

Bilecz Ferenc
Járhattak-e a honfoglaló magyarok Szuzdalban?

A krónikások nem jegyeztek fel harcokat, pusztításokat a magyarok 9. századi vonulásáról. Az alábbi írásomban bemutatom, hogy itt (és ekkor) miért nem lehetett nagyobb katonai ellenállás a helybéliek részéről. A magyaroknak nem volt célja a terület elfoglalása, ők Kijev környékére (Etelközbe) igyekeztek, mert ez egy jól megtervezett áttelepülés, és nem menekülés volt! A helyneveket sem ők adták, hanem a régóta itt élő rokon – ma finnugornak nevezett – törzsek nyelvi hagyatékai. (Tudomány)

Csata Ernő
Különbség - Deosebire

Pribeagu, Ion: Különbség / Deosebire / (Fordította Csata Ernő) // Móric, a fiú, ki jól tanul / A bákói iskolából, / Egyik nap váratlanul / Megkérdezte az apjától: / - „Apukám, mondd csak, / De ne légy sértődött, / Mi különbség van / Egy nő és egy férfi között?'' // - „Jaj Istenem, jaj nekem / Móric, megőrjítesz, / Hogy lehet gyermekem / Kérdezni tőlem ilyet. / Egy fiú, mint te, tanul, / Nem kérdezget hóbortosan / Olyanokat szemérmetlenül, / Amik nem hozzáillők korban.” // (Vers)

Szerkesztő A
Bessenyei Ferenc Napok

Aki valamit nem csupán tud, hanem nagyon tudja és nagyon akarja, továbbá nagyon csinálja – az sok esetben támadást szenved el. Hogy kiktől? Az irigyektől! Akik mindig, mindenkinél jobban tudnak, jobban akarnak, és természetesen semmit sem csinálnak. Állítólag rombolni mindig könnyebb, mint építeni, elnyomni kifizetődőbb, mint felemelni. Az a művész, aki minden hátráltatás, minden lebeszélés, minden elhallgatás, minden tá... madás ellenére sikert ér el, az nem csak nagyon tudott, hanem nagyon is akart. (Hírek)

Szerkesztő A
1919. február 10-én született Bessenyei Ferenc, A Nemzet Színésze

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész. - Életpályája: 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, u... tána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolc, majd a Szegedi, majd a (Hírek)

Doma-Mikó István
Milyen volt Bessenyei Ferenc?

Ifjúkoromban két évig a Magyar Televízió munkatársa voltam. A „tévézés őskorában”, amikor még egyetlen fekete-fehér csatorna szórakoztatta a nagyérdeműt. Ám azon az egy csatornán színvonalas műsorokat teremtettek a korai televíziózás őstehetségei; rendezők, színészek, bemondók, operatőrök. Munka közben életre szóló élményeket szereztem, tanultam és szórakoztam a legkiválóbb magyar színészek társaságában. Filmforgatás közben (Egyéb)

Fehér József
"Szép életem volt gyerekek!..." (Elkésett levél Bessenyei Ferenchez)

Kedves Feri Bátyám! Mint két vásárhelyinek, egyszer jó lett volna leülni beszélgetni. Gondolom, erre nem is nagyon lett volna alkalmad, mert amikor haza, a szülővárosodba szólított egy-egy meghívás, fellépés, előadás, utána sietned kellett vissza; várt a színház, várt egy újabb filmszerep. Ha mégis úgy alakította volna az élet, hogy Hódmezővásár... lyen „összejön egy beszélgetés”, azt javasoltam volna, hogy találkozzunk a „Fekete Sas” kerthelyiségében (Egyéb)

Jókai Anna
A műszeműek

– Ne mutasd, Vergil’; ne vigyél oda – – Megmutatom, amíg látsz s nem oda viszlek, csak odáig! – Bátorság! – mondja Vergil’, s mint a macskát, a nyakbőrömet becsippentve tart a szakadék fölött. Lebegünk. Kapálózom, a talpamnak szilárd támasztékot keresve. – Nyugalom! – mondja Vergil’ – még foglak. De ölben már nem vihetlek. A hátamra sem csimpaszkodhatsz. Mert nem vagy már gyerek. Andalogni pedig, kéz a kézben, kettőnk viszonyában s ily helyzetben nem természetes (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert - Csámpás, a rucafiú

„… vadruca Máminak van egy Csámpás nevű haszontalan fia, aki éppen olyan haszontalan, mint valamennyi rucafiú, aki a világon van, de lehet, hogy egy kicsit még haszontalanabb.” Mese az oktondi rucáról, amelyik okosabbnak hiszi magát a felnőtteknél. Gábor Emese illusztrációival. / Csámpás, a rucafiú / Tavak könyve sorozat 5. / ISBN: 978-963-9735-46-0 Keménykötésű ár: 1800 Ft / Terjedelem: 40 oldal / Kötés cérna... fűzött (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/19 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekö... vetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Horthy Miklós Napok

A Kossuth Rádió 2013. december 11-én Tőkéczi László Horthyról készült könyvéből vett idézetekkel ismertette meg a rádió hallgatóit a kormányzó egyes tevékenységéről. /.../ ... a történelemben teljesen járatlan személyek hangyaszorgalommal dobálják a sarat Horthyra, sőt volt aki odáig ment, hogy Horthy egyenesen a gázkamrákba irányította a magyarországi zsidókat, ezért üdvözölni kell Tőkéczi történész úr kiadványát. Ugyanakkor meg kel említeni, (Hírek)

Szerkesztő A
1957. február 9-én hunyt el vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdikta... túra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap