Szerkesztő B
Farkas Csaba: Zongora a tetőn

"Na ne, ezt azért már ne” – mondta magában Thakács, amikor… Előzmény: ment, ment Thakács a nyár eleji utcán – nyugat felől szilvalekvárlila felhők gyülekeztek, jött az eső – és megpillantotta az egyemeletes ház tetején a zongorát. A háztető „hagyományos” volt, ferde síkú, nem lapos, úgy tűnt: a hangszer mindjárt az utcára zúdul, maga alá temetve boldog-boldogtalant. De a zongora szilárdan állt, a tető fölsőbb részére támaszkodó lábát be... (Novella)

Szerkesztő A
Fehérfoltok

Woiciech Topolinski életére, kínszenvedésére, sorsára küldetésére igyekszik fényt deríteni Dobos Marianne. Ez igazi, szép és nemes küzdelem. „Mehr Licht! (Több fényt!) – sugallják nekem írásai, mert a meghasonlásba, a gyűlölet, az irigység tébolyába zuhant huszadik századi ember a szeretet agóniáját élte meg, és félő, hogy ez a vergődés, ez a döbbenetes tusa most is folytatódik. A szörnyeszmék, lidérces látomások, őrült hazugságok kielevenedtek, és társadalmat formáló erőkké váltak és válhatnak. (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Czibor Zoltán Emléknap (Aranycsapat)

Czibor Zoltán személyében a magyar labdarúgás történelmének legkiválóbb balszélsőjét ismerhettük meg, aki nem csak mint futballista, hanem mint magyar ember is például szolgálhat az utókor számára. Ars poeticáját életrajzi kötetében így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.” (Hírek)

Szerkesztő B
1997. szeptember 1-én hunyt el Czibor Zoltán labdarúgó, az aranycsapat tagja

Czibor Zoltán (Kaposvár, 1929. augusztus 23. – Győr, 1997. szeptember 1.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az aranycsapat tagja. Édesapja a MÁV alkalmazottja volt, tisztviselő, hatan voltak testvérek. Becenevei: „Bolond”, „Rongylábú”, játékosként balszélső poszton gyors, kiszámíthatatlan és gólerős csatár volt. / A Komáromi MÁV-tól a Bp. Honvédig / Két bátyjával, Czibor I.-el és Czibor II-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát, mint Czibor III. Amatőr (Hírek)

Barcsa Dániel
Hadúr kardja

Hadúr hatalmas munkába fogott. A mennybolt egy villámát lehívta a földre, égig érő tüzet bűvölt, s e tüzet a négy égtáj szilaj szeleivel felszította. Majd eléhívta a föld méhének érceit, a fémeket megolvasztotta, összeötvözte. Aztán üllőjén ezt az anyagot pörölyével addig verte-ütötte tizenkét napon és tizenkét éjen át – hol felizzítva az ádáz tűzön, hol lehűtve a világ friss vizein –, amíg formálódni nem kezdett Hadúr keze alatt a világ legszebb és legtökéletesebb (Novella)

Adorján András
Egyedüllét - magány - társtalanság

Strangers in the Night (Idegenek az éjszakában) - énekelte Frank Sinatra sok-sok évvel ezelőtt. Azt gondolná az ember, hogy milliós nagyváros(ok)ban könnyebben találnak társra az emberek, mint olyan helyen élvén, ahol kölcsönösen csekély a választék. De aki már volt egy tömeg kellős közepén, nagyon sokat megtapasztalhatott a kétségbeesett magányból. Kivált, hogy úgy látszik, rajta kívül mindenki párosan lépdel határozott célja felé, optimistán... (Egyéb)

Bede Márta
Hazafelé (Arany Sas pályamű)

Az orvos nem mondta, hogy meghalok, mégis azt éreztem. A halál ott keringett a szobában, az épületben, és tudtam, ha nem is én leszek a következő, de hamarosan engem is utolér. Fáradtam, elernyedve feküdtem a vizsgálóasztalon. A fehér köpenyes orvos részvét nélkül vizsgált, fémes csillogású műszerein meg-megcsillant a lámpa fénye. Időnként mondott valamit asszisztensének, aki rögtön jegyzetelte a szavakat. Semmit nem értet... tem belőle. Őszintén szólva már nem is nagyon érdekelt. Annyi fájdalom, szenvedés volt mögöttem, hogy néha azt éreztem,

Jókai Anna
Súly és kiterjedés

Ottlik Géza művei. Mindössze tíz-tizenöt centi a könyvespolcon. S alig fél kiló a szatócsmérlegen. A méteres életművek elsápadnak. S bőröndnyi súlyok válhatnak lepkekönnyűvé. Ki-be járt az írói létbe; ezt is meg tudta tenni. Játszódott odakünn, hogy majd aztán halálos komolyan visszalépjen. Kiterjedése határtalan lett, az anyagot széltében-hosszában átütötte; súlya eleinte megnyomta a vállunk, azután mégiscsak fölizmosodtunk hozzá, valahogy. Példa-emberré vált, bizonyos... (Egyéb)

Fehér József
Őszi utazás

Milyen gyönyörű, kiáltott fel ámulatában Kovács az álmos pályaudvaron várakozó vonat ablakán az ébredő tájra kitekintve. Épphogy felszállt a kocsiba, és a csomagjait lerakva elhelyezkedett, amikor a nagy égi kékségből előbújt a nap. Nagy égi kékség(?)..,lepődött meg saját magán, nem gondolta volna, hogy ilyen költői is tud lenni, és a szíve megtelt mérhetetlen szeretettel. Lehúzta a fülke poros ablakát, és kikönyökölve a messzeségbe (Novella)

Kallard
Magdi (Arany Sas pályamű)

an nekem egy történetem egy kicsi leányról meg az apjáról. Vidám, kedves, hosszúcopfos székely leánykáról, akiből aztán komoly doktornő lett, és morgós-dörmögős, öreg, pipacsfejű, amolyan Cecey uram-féle apjáról. Sohasem tudom, van-e a történeteimnek tanulsága. Lehet, hogy egynek sem volt soha, lehet, hogy mindnek volt valami. Ezt azoknak kell eldönteni, akik meghallgatják. Én csak elmondom úgy, ahogy történt, mert ha csak picivel is többet iszom, mint amennyit az asszony jóváhagyott

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Az emberi szív csodája - Dallos Sándor: Máriafű

Meggyőződésem, hogy így vagy úgy, de minden embernek szembe kell néznie Krisztussal. Megértenie, még inkább átélnie, hogy mit jelent Ő a számára. E lépés nélkül a lét irányát vesztheti, mert valódi szellemi-lelki tartalom híján csupán a rendezetlenség és tudatlanság köd-füstjével telítődik. A nép megte... szi ezt a lépést, sőt talán már abba születik bele. Ennek köszönhető józan bölcsessége, tiszta gondolatvilága és hiteles, eleven Jézus-képe (Könyvbemutató)

Turcsány Péter
Írói igazságtétel

Wass Albert Az asszony és az idegen c. dramolett előhangja. A főszereplő Asszony és az Idegen drámai találkozásának mintáját Wass Albert házasságának megromlása adja. Zseniális csúsztatással a fehér rózsával érkező idegen – mint az írói igazságtevés maga – leplezi le a gazdag szépasszony életének kiüresedését, férjéhez, gyermekeihez és szeretőjéhez fűződő kapcsolatainak álságait: „Soha még annyi dolgom nem volt, mint éppen most” – mondja az Asszony. „A szálak, amik az élethez kötötték, lassan mind (Novella)

Balogh Bertalan
Nem emigráns, csak csavargó

"Tudod, mit csinálnék én most?" - kérdezi ábrándozva. "Beülnék a Porschémba, ha volna, és hajtanék és hajtanék!... "Hová hajtanál?" - kérdezem a logikának megfelelően. "Csak hajtanék! "De voltaképpen hová?" "Nem érted?! Csak HAJTANÉÉÉK!" - mondja nekilelkesedve. Én meg játszom az értetlent és logikust egy pár pillanatig, mert bizonyos értelemben, vagy el kell hajtsak valahová, vagy maradok. "HAJTA... NÉK" - mondja még hangosabban, hogy én, a fafejű is megértsem a keresés, az új, a csábító utak, a távlatok, (Novella)

Szerkesztő C
Prosenszki Róbert: Vladimir Nabokov: Lolita

Lolita. Az irodalmi allúziók páratlan gyűjteménye, stílusbeli gazdagság, nyelvi bravúrok a regény minden egyes oldalán nagy mesterségbeli tudással kiegyensúlyozva, formába öntve – bár itt felmerül a kérdés az első olvasat után: valóság vagy absztrakció, tudatos mondatszerkesztés vagy ad absurdum spontaneitás? Melyikkel van dolgunk? A válasz nem egyszerű, mégis kézenfekvő: külön egyikkel sem, hanem mindezek jól szerkesztett, kordában tartott (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap