Magyar Irodalmi Lap

Szerkesztő B 1893. március 16-án elhunyt Puskás Tivadar mérnök, feltaláló Ditrói Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) mérnök, a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Ferenc hadmérnök bátyja. Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indult. A megmaradt birtokért kapott pénz apja, ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó kezén úszott el. Édesanyja Agricola Mária volt. Tivadar a házaspár első gyermekeként jött a világra, katonás fegyelemben nevelkedett, majd a bécsi Theresianumba (Hírek)	Bene Zoltán Istennél a kegyelem - történelmi játék 2/3 Történelmi játék 13 képben, Damjanich János leveleinek felhasználásával. - A színpad bal és jobb oldala két helyiségnek berendezve, a világítás jelzi, hogy éppen melyik játszik. Bal oldalon az aradi várbörtön cellája, amelyben Damjanich János tábornokot őrzik. Kis asztal, szék, priccs. Jobb oldalon szalon: íróasztal a fal mellett, kanapé, karosszékek, dohányzóasztalka, kártyaasztal székekkel. 1. kép Az aradi várbör... (Egyéb)
Szerkesztő A Kormorán - Zúg Március (Petőfi)	Kalász István Az őr, avagy egy remek nap A japán robogó ott állt a ház udvarán, én meg csak néztem, és szívembe lassan beköltözött a félelem. Mit tehetek, ezzel a kérdéssel feküdtem ágyamba, hogyan védhetem meg a robogómat? Vagyonkámat? A szabadságomat ebben a világban? És holnap sok elintéznivalóm van a városban, mit tehetek, így forgolódtam álmatlanul a sötét szobában... Ekkor jutott eszembe a biztonsági szolgálat. Mármint, hogy nekem is lehetne egy őröm. Aki vigyázna a robogómra. Azonnal vettem a telefonkönyvet, még (Novella)
Farkas Molnár Péter Az utolsó szegénylegény Köpe Imrét, az utolsó Bükk hegység-béli szegénylegényt az egri bíróság négy rendbeli, reá bizonyított és maga által is beismert, továbbá hét rendbeli reá bizonyított, de maga által be nem ismert rablógyilkosságért és más törvénytelen cselekedetekért, kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet hajnali szürkületkor hajtották végre az egri börtön udvarán. Jelen volt az akasztásnál Balássy Andráson kívül egy gyóntató pap, az ítéletet hozó bíró, egy orvos, aki a halál ... (Novella)	Ács Mária Németh László Nőalakjai 14/20. Az Iszony Kárász Nellije. A kislánya, Zsuzsika éppúgy csak menekülés Kárász Nelli számára, mint Kurátor Zsófinak volt a kisfia, Sanyika. „Hogy valami célt adjak mégis az életemnek, rákaptam Zsuzsikára.” –mondja Nelli. Az ilyen eltökélt anyai érzés azonban nem pótolhatja a valódiakat. A házasság testi-lelki kiszolgáltatottságáért épp a férje vonásait viselő gyermek nem kárpótolhatja. Nelli úgy találja, hogy Zsuzsika sem ... (Publicisztika)
Szerkesztő A Latinovits Zoltán - Petőfi Sándor: Szülőföldemen	Sajcz Bandi Csillag - Arany Sas pályamű 2019 Csillag már Gazda istállójában látta meg a napvilágot és Gazda is nevelte fel, a két nyárral idősebb Rudassal együtt. Azért nevezték Csillagnak, mert egy fehér folt világított a homloka közepén. Először, mint kiscsikó, egész nyáron futkározott az anyja körül, vagy a saroglyához kötött Rudas mellett, azután kint, a mezőn. Az anyatej után is finom szénát kapott, Gazdaasszony pedig kényeztette, hogy Rudas csak úgy irígykedett rá. Jány még szintén kicsi volt akkoriban, olyan kiscsikó-féle az emberek között.
Szerkesztő A Petőfi Sándor: Nemzeti dal	Szerkesztő A 1848-as Forradalmi Napok Ahogyan egy ember életének bemutatása az életrajz, vagy ha önmagáról írta, akkor az önéletrajz, ugyanúgy egy nemzet életét történelme és történelmi kronológiája mutatja be. A magyar nemzet több mint ezer éves, a magyar nép pedig ennél is régebbi, ezért nemzetünk „történelmi életrajzában” nagyon sok fontos dátum van. Mégis, 1848. március idusának napja az egyik legfontosabbnak érzett. Nemzetünk élt addig is, de azon a március 15-i napon felemelte fejét! (Hírek)
Tusnády László Ünnepünk (Március 15.) Korhadó, reves fa ágain új, üde rügyek fakadnak. Virágok a nap tündöklő fényében repestek fel az ég felé. A halál-csendű hazát titkos pezsgés járta át, reményteli ének szava zengte be. Ebben a zenében az élet uralkodott, évszázadok halál-árnyékát űzte el egy nép. Egy nap volt, másfél év vagy egész magyarságunk, tűzreményű mindenségünk? Ez is volt, és az is. Egy nap lángja áradt a másfél év harcában, s ez lobogott (Dráma)	Szerkesztő A Szaniszló Ferenc: Gyáva népnek nincs hazája! (márc. 15.- kapcsán)
Szerkesztő A Láncra vert szabadság (Ünnepi megemlékezés - Március 15) 1990-et írtunk, végre kitavaszodott. Kemény tél volt mögöttünk. Nem az időjárásra gondolok, mert az, szokatlanul meleg volt decemberben, hanem arra a „lavinára” mely végig söpört az egész országon és kitakarította a sok szennyet. Ahogy az első langyos napsugár előcsalogatta a hóvirágot, ibolyát és kertünkben kinyílt a kék-berek, egyszerre szívtuk magunkba a tavasz és a szabadság mámorító illatát. Azon a Március 15-én izgatottan mentem iskolába. Éreztem, valami nagydolog fog történni. (Novella)	Csata Ernő Március 15. Március idusán / Sándor, amint láttad, / körülötted déltől-estig / nagyon sokan álltak, / szavaltak s koszorúztak / kacagó diákok, / kamaszos fiúk / s székelyruhás lányok, / sorban, sokan-sokan mások. / Előbb a szocik, / később majd a polgik, / magyariknál mostanság / ez vészjóslóan dívik, / a helyzet azért / nem olyan szomorú, / néha lehet derű / nem mindig csak ború. / A Maros mentén / bőven találni még magyart, / aki érzi még s érti / a Talpra magyart. (Vers)
Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma Petőfi Sándorról, március 15-én Petőfi Sándort a magyar irodalom és a '48-as magyar szabadságharc egyik legnagyobbjaként tiszteljük. Széphalmon, Kazinczy földjén mindennap emlékezünk rá, nemcsak a magyar kultúrában betöltött szerepe miatt, hanem azért is, mert ő a Kazinczy-kultusz egyik megteremtője. - Amikor Petőfi Sándor 1847. július 10-én Kazinczy Gá... bornál járt Sátoraljaújhelyen, Londonban megjelent az első Petőfi-fordítás: az Árvalyányhaj a süvegem bokrétája. Ez a népies helyzetdal talán még keveset (Tudomány)	Szerkesztő A Emlékek a magyar szabadságharcból 1848-1849
Bene Zoltán Istennél a kegyelem - történelmi játék 1/3 Történelmi játék 13 képben, Damjanich János leveleinek felhasználásával. - A színpad bal és jobb oldala két helyiségnek berendezve, a világítás jelzi, hogy éppen melyik játszik. Bal oldalon az aradi várbörtön cellája, amelyben Damjanich János tábornokot őrzik. Kis asztal, szék, priccs. Jobb oldalon szalon: íróasztal a fal mellett, kanapé, karosszékek, dohányzóasztalka, kártyaasztal székekkel. 1. kép Az aradi vár... börtön cellája, amelyben Damjanich János (Egyéb)	Kárpátalja-szerkesztő Báró Perényi Zsigmond a kárpátaljai vértanú Kárpátalja magyarsága minden évben az ugocsai Nagyszőlősön tartja az aradi vértanuk emlékére szervezett köponti rendezvényét. Nem véletlenül. A báró Perényi Zsigmond nevét viselő középiskola 1991-től viseli a 1848-49-es magyar szabadságharc mártírjának, Perényi Zsigmondnak a nevét. Báró Perényi Zsigmond a főrendi ház elnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, ezért a szabadságharc leverése után kötél általi (Egyéb)
Fehér József Petőfi költészete a forradalom és szabadságharc tükrében Aki az európai események alakulását figyelemmel kísérte, kísérhette, már 1847 végére azt érzékelhette, hogy „változásra érett a világ”. Petőfi Sándor, a lánglelkű költő így vallott megérzéséről a feleségének: ”Sejtek, sejtek én valamit,/ A jóisten tudja, hogy mit, …Nem maradhat így sokáig/ Mi hogyan lesz, majd elválik.” A Pesti Hírlapnál Csengery Antal főszerkesztőnek már azt mondta:”Úgy érzem a forradalmatfőszerkesztőnek már azt mondta:”Úgy érzem a forradalmat (Egyéb)	Szerkesztő A Petőfi Sándor - Magyar vagyok (előadja Latinovits Zoltán)