Magyar Irodalmi Lap

Szerkesztő A Kölcsey Ferenc Emléknap Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunk, a Himnusz írója, a reformkor kiemelkedő személyisége, író, költő, politikus. Korának egyik legműveltebb, legolvasottabb alkotója volt, aki tisztán látta nemzetét, annak erényeit és hibáit, lehetőségeit és feladatait. Kölcsey széles látókörű, klasszikus műveltségű művész volt, tudta, hogy hazánk fejlődéséhez „hatni, alkotni, gyarapítani” kell. A szellem és az erkölcs embere volt ő, az eszmények mellett tett hitet és a cselekvő hazaszeretet mellett. (Hírek)	Szerkesztő B 1790. augusztus 8-án született Kölcsey Ferenc költő E napon hunyt el Kölcsey Ferenc nemzeti költőnk, a Himnusz írója. Atyját, a nemesi származású Kölcsey Pétert, ki álmosdi (Szatmár megye) birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elvesztvén, édesanyja, Bölöni Ágnes a hat éves fiát Debrecenbe küldte iskolába. Bal szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette.[2] Mikor Kölcsey anyja, ennek 11 éves korában elhalt, a házartást Panna néni, a család régi hű cselédje vezette s úgy neki, mint három kisebb testvérének, gondját (Hírek)
Szerkesztő B Kölcsey Ferenc: Emléklapra - Töredékek Emléklapra // Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak / Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT. // Pozsony, 1833. június 14. /// Felírás Kende Zsigmond házára // Alkota munkás kéz engem; s a szőke Szamosnak / Partjain a költő lát vala s renge felém: / Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben / Gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát! // 1833 /// Szép Erdély.... // Töredék // Szép Erdély barna fürtű (Vers)	Szerkesztő A Kölcsey Ferenc kultusza Szatmárnémetiben
Kárpátalja-szerkesztő Kárpátaljára került a Kölcsey-emlékplakett De – Berzsenyink szerint – mindenképpen a lélek s a szabad nép szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy a magyar alkotószellem csuda dolgokat teremtsen. Én hajlamos vagyok csodának tekinteni minden tökéleteshez közelítő műalkotást. Ezért lesznek lábaim lépésképtelenné Munkácsy nagyvásznai előtt, csak felajzott szemem cikázik a tökéletesre méretezett kompozíciós térben egyik alakról a másikra, akiknek az aranyecset (Hírek)	Szerkesztő B Kölcsey: Huszt - Töredék Huszt // Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;/ Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. / Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott / Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. / És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? / Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? / Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! / Cseke, 1831. december 29. // ... (Vers)
Kárpátalja-szerkesztő Kölcseyék a kárpátaljai Kovászóról Veronka néni azonban, aki a Kölcsey portára kalauzol bennünket, tud magyarul, s azt mondja, az idősebbek közül mások is tudnak. Így Kölcseyéknél már magyarul köszönünk és mutatkozunk be a meglepődött családnak. Soha senki a sajtóból nem érdeklődött még irántuk. Pedig várták, hogy legalább a magyar konzulátuson felfigyelnek a nevükre. De csak az újlaki határátkelőn tették fel egyszer-másszor a cso... dálkozó kérdést: – Maguk Kölcseyek? És ukránok? De furcsa. Aztán a magyar himuszt tudják-e? (Riport-tudósítás)	Szerkesztő A Kölcsey Ferenc Huszt Kézdy György
Mészár Alexandra Kölcsey Ferencről... 1823-ban, Kölcsey Ferenc megajándékozta a magyar nemzetet. Ekkor írta a meg, a Himnuszt, „ A magyar nép zivataros századaiból” című költeményét, melyet Erkel Ferenc megzenésített. Kölcsey eredeti kézirata mai napig megvan, az Országos Széchényi könyvtár őrzi. Jelen kéziratot Kölcsey „hitelesítette” saját kezű aláírásával. Kölcsey a himnusz megírásával, egy érezhető kapcsolatot hozott létre a magyarok múltja, jelenje és jövöje között. Az írás eredti megnevezése (Riport-tudósítás)	Kárpátalja-szerkesztő Kultúránk szimbóluma – a Himnusz És ma, a Magyar Kultúra Napján jogos önérzettel állíthatjuk: kulturális téren nem vagyunk alábbvalók az Európai Unió más nemzeteinél. Nemzeti kultúránk szimbóluma, a Himnusz csaknem 200 éve állja az idő próbáját, ígér bőséget és jókedvet a balsors tépte magyarnak. Az utóbbira igencsak szükségünk volna nekünk is, kirekesztett, kitagadott kárpátaljai magyaroknak, akik azért fohászkodunk Kölcseyvel az égi hatalmakhoz ma, hogy (Egyéb)
Kárpátalja-szerkesztő „Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort…” A Huszt című epigrammában Kölcsey a dicső múlttal szemben a jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni, és nagy dolgokat kell véghez vinni. Ma már nem kőből emelt bástyák, hanem társadalmi szervezetek védelmezik az asszimiláció által fenyegetett huszti magyarságot. Ha valakire, rájuk valóban igazak Reményik Sándor sorai, melyek hangsúlyozzák: ne hagyjuk a templomot és az iskolát. Lássuk hát, milyen munkát végeznek (Egyéb)	Szerkesztő A Wass Albert - Tizenhárom almafa_1
Szerkesztő A Cseh Tamás - Történelem	Szerkesztő A Cseh Tamás Napok Mennyivel másabb a napkeleti és mennyivel földhözragadtabb a napnyugati művészlét-szemlélet manapság! A nyugati kultúrában, amikor azt mondjuk, polihisztor, nevetnek, hogy nincs ma olyan, esetleg csak régen, mondjuk a reneszánsz időkig léteztek olyanok. Manapság a nyugatiak szerint, ha valamit csinálsz, azt az egyet csináld, de azt jól. A nyugatiak szerint nem több lesz az ember azáltal, ha fest, ír, színdarabban játszik és zenél. Pedig, Cseh Tamás példája mutatja, mind, egyszerre jól lehet csinálni! (Hírek)
Szerkesztő B 2009. augusztus 7-énhunyt el Cseh Tamás zeneszerző, énekes, előadóművész Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – Budapest[1], 2009. augusztus 7.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, előadóművész. Budapesten született, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Elvégezte a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolára és a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. 1964-ben hoz ... ta létre Bakonybélen az úgynevezett „Indiántábort”. Az indián keresztségben a „Füst a (Hírek)	Szerkesztő C Cseh Tamás - Illegalitásban
Vasi Ferenc Zoltán CSEH TAMÁS FEJFÁJA Elvesztünk mindent. Szülőket, szerelmeket, barátokat, mestereket. Bereményi Géza is vesztett nagyot. De Ő ismerte Cseh Tamást, én csupán (?) szerettem. Szeretem azóta is. Nincs nap, hogy ne hallgatnám. A szívemhez nőtt. Velük halok meg naponta, vagy velük virrasztom át az éjszakákat, pityeregve. A magány kiélesíti az ember érzeményeit. Elvették a szülői házam, többször az életemre törtek, "és megis itt vagyok!" "Születttem Magyarországon...", Tatán! Halok ekkor és ekkor... Ki sír majd utánam? Fiam tán? (Vers)	Vasi Ferenc Zoltán Születés és halál keresztjén Épp augusztus 7-én, egyik alkotótársam menyegzőjének napján, a Károlyi-kastélyban (Petőfi Múzeum) tartották, halt meg Tamás s Édesanyám születésnapján temették, s 1941-ben, egy évvel születése napján ezen a napon indult a Magyar Csillag folyóirat, a Nyugat jogutódja. Én egy sötétzárka-albérletben szorongtam, Jannisz Ritszossz se különbül, s szólt a mobilom, fiam anyja (feleségnek nem mondható! - kipaterolt a cigány pereputtyával a szülői házból). Néztem a riportfilmet. Azóta sokszor. Ilyenek az augusztus 27-éim. (Vers)
Szerkesztő C Cseh Tamás - Balassi Bálint	Horváth Lajos Csodaszarvas jelölte ki Vác helyét A dicsőségesen megvívott mogyoródi csata után, melyben sikeresen elhárították a német hódítás veszélyét, ami Salamon király uralkodásának idejében valóságos volt, Fehérvárra mentek a hercegek. Ahogy megnyugodott az ország, a nagy sereget elbocsátották, csak kisebbet tartottak maguk mellett. Ekkor a magyarok ösztönzésére Géza herceg, akit Magnusnak, azaz Nagynak is hívtak, el... fogadta Szent István koronáját. Koronázás után azonnal elment arra a helyre, ahol látomás adta tudtul, hogy Magyarország (Tudomány)