Jókai Anna
Tavaszi hó

Váratlanul jött az áprilisi havazás – szürkésbarna, jellegéből kivetkezett tél után. Egészen estig úgy látszott, ez is csak olyan nap, mint ekkortájt a többi: felhővel, széllel és néhány gyorsan elnyelt fényvillanással. Vagyis szabályosan szeszélyes; szimplán idegesítő. A program is ehhez igazodott: a gimnázium vertikális ifjúsági szervezetei meghirdették szokásos délutáni összejöveteleiket, két csoportnak, a pinceklubban. A „Dinoszaurusz” és a „Galaktika” tagjai el... (Novella)

Turcsány Péter
Drámai hősnő, vagy a sebzett múlt kompenzálása

Előhang Wass Albert Napsugár c. drámájához. Mielőtt a színmű, Wass Albert műfaji meghatározása szerint „színpadi regény” olvasásába kezdenénk, képzeljük el az évnek - sőt az emberéletnek is - azt a pillanatát, mikor a kora tavaszi napsugár először töri át a tél hideg bástyafalait. Drámai hősnő, vagy a sebzett múlt kompenzálásailágháb Mintha a Napsugár a lelki tél visszavonulásának an... gyali harsonáját fújná meg. A létezés II. világháborús fagyhalála után föltámadó emberiség angyaltrombitáját. (Novella)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Hetvenkedő

(Születésnapomon) // Hetvenkedő soraim küldöm / azoknak, akik szeretnek és / gyűlölnek: gúnyolnak, tapsolnak. / Mindőjük elismerése a / hála Édesanyámnak: megszült, / és így kényszerített világra. / Nem lennék nélküle ma semmi: / csavargó, vagy vátesz. Seregnyi vénáimban a vezekelés: / sebesedni és sebezni. Mert / kaptam rúgást, simítást százszor. / Csuklottam, kiáltottam. Mámor / és szédület lett sorsom. Éltem. / Ne temessetek még el. Fényben (Vers)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 2/20.

(négy regény – A gyász, az Iszony, Égető Eszter, az Irgalom alapján) / Minden irodalmi alkotás bevallott vagy be nem vallott célja az ember lényegi erőinek, az emberi természet mibenlétének kifejezése művészi eszközökkel. / Maradt azonban egy biztos fogódzója: az ember üdvösségösztöne, a „jó és igazról való hit”, a vallásos harc, a küzdelem, amely nem fordulhat meg történelmi, társadalmi helyzeteken. Így lett idealista erkölcsi forradalmár, aki a történelmet és az életet is erkölcsi világításban látja. . (Publicisztika)

Szakács János
Wass Albert regényhősei

Manapság is úgy érezzük, hogy a romániai magyarság önismeretének szolgálatában, hű képet adunk írásbeliségünk minden területéről az iro dalomtörténet bármely művelése által. E képbe illesz kedik bele egy erdélyi írónk Wass Albert irodalmi tevé kenysége is, aki a két világháború közötti években fejtette ki irodalmi tevékenységét, mint az erdélyi Mező ség közírója és ismerője. Jellegzetes regényhősei a mai élet emberei, függetlenül ezek vallási,... (Publicisztika)

Szerkesztő C
Wass Albert: Attila halála

Fehérvárott a vezéri tábor ünnepre készülődött. A díszsátrak előtt hatalmas tábortüzek égtek. Az odavezető utakat sok nyelven beszélő rabszolgasereg takarította és öntözte. Legények lovat és szerszámot tisztítottak. Asszonyok elővették kincses ládáikból ünnepi díszruháikat. Attila Úr lakodalmára készülődött Fehérvár. A tábor nyüzsgött a vidámságtól és izgalomtól. Még Attila száz asszonya is kíváncsi várako... zással tekintett az ünnepség elé. Az ő lakodalmuk (Könyvbemutató)

Polszerkesztő2
A szlovákok 7 százaléka úgy véli, a magyarok csak Trianon után jelentek meg a mai Szlovákia területén

Felmérést készített a Focus ügynökség a Pozsonyi Magyar Intézet megbízásából 2016 októberében. A reprezentatív felmérés során a szlovákok történelmi tudatáról és a történelmi Magyarországhoz való viszonyulásukról kérdezték a felvidékieket. Arra is keresték a választ, milyen a történelmi korszakok és személyiségek megítélése. A válaszok alapján a magyarok és szlovákok közös történelmének egyes eseményeit viszonylag jól ismeri a felvidéki lakosság, de a felhozott példákat mindkét csoport negatívan ítélte meg. (Egyéb)

Szerkesztő A
Németh László Emléknap

„A magyar szellemi erők organizátora” akar lenni, ezt üzente Németh László fiatalos lelkesedéssel a Nyugat szerkesztőjének, de mondhatnánk, az egész kortársi, szellemi Magyarországnak. Hogy ez valójában mit is jelent, bizonyosan maga sem tudta pontosan, de érezte, sürgető a feladat, hogy újabb, modernebb eszmék, alkotók és műhelyek jelenjenek meg és fejtsék ki hatásukat az 1920-as évek Magyarországán. Nemigen van olyan műfaja az írásbeliségnek, (Publicisztika)

Szerkesztő A
1975. március 3-án hunyt el Németh László író, esszéista, drámaíró

Németh László (teljes nevén: Németh László Károly,[1] Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Édesapja, Németh József (1873–1946), a nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára, édesanyja, Gaál Vilma (1879–1957), tisztviselő család gyermeke. 1901. jú... nius 2-án keresztelték.[2] / Tanulmányai: Családjával 1904-ben Szolnokra, majd 1905-ben Budapestre költözött (Hírek)

Jókai Anna
Németh László: Széchenyi

A színházi előadást nehezen tudtam követni. A mondatgörgetegek nem mindig álltak össze drámai helyzetté, a hatás különben is a szöveg súlyában rejtezik. A szövegben, amit a Madách Színház most példamutatóan tisztelt: otthon újraolvasva az 1946-ban keletkezett darabot, szinte egyetlen szót sem találtam, ami az előző estéről a fülemben vissza nem csengett volna. Ez meghatott; hozzászoktunk, hogy a klasszikusokat sem kíméli olykor a kísérletező (Egyéb)

Lukáts János
Mesterek közt – tanítvány

(Németh László: A másik mester c. könyvéről) - Németh László regényei soha nem ott gyökereznek, ahol elkezdődnek, hanem sokkal mélyebben, sokkal korábban. Mondhatnánk, hogy az emberré válás őstörténetében, hogy a magyar rendiség megszilárdulásának idején, de mondjuk inkább azt, hogy két nemzedékkel a megírás ideje előtt. Utolsó kísérlet – ezt a baljós és figyelmeztető címet adta az író (orvos, polihisztor, „a magyar szellemi erők organizátora”) évtizedet betöltő vállalkozásának, amelybe a saját (Könyvbemutató)

Jókai Anna
Németh László: Colbert

Ha Németh László szól – most Colbert-drámája a Madách Kamaraszínház szűk deszkáiról –, elsősorban nem a választott szituáció leleménye, hanem a pontosra nyírt gondolatbokrok, súllyal töltött mondatok íve kísér. A figyelem előadás közben egy percre sem lankadhat – a szorosan illeszkedő elemek egymást feltételezik, nemcsak egy drámán belül, hanem az egyes drámák között is. Sőt az életmű egészét is besugározza a saját világot (Egyéb)

Kaiser László
Németh László és Berzsenyi könyve

Hatások fonják be, kísérik életünket. Az ember a maga irányított csapásán túl: ötvözet, melyet a sok kis, netán kacskaringós utacska formál, melyek egy nagy úthoz, Németh László szavával élve: vállalkozáshoz vezetnek. Kik voltak rád nagy hatással s megmondom, ki vagy – ez a halálosan komoly játék fátumszerűen csupaszít minket ha nem is pőrére, de mindenképpen vetkőztetve és tanulságosan. S minél nagyobb a szel... lem, annál bátrabban vallja s vállalja a hatást és hatásokat, legyen az (Publicisztika)

Várfalvy Emőke
A szemétkupac tetején (Németh László Napok)

Bár sokan hisszük, hogy lelkünk halhatatlan, a legtöbben igyekszünk valamit hátrahagyni a világban. Valamit, ami értékes, amiről emlékeznek majd rá, hogy itt voltunk. Érdemes volt léteznünk. Aki ír, akarva akaratlanul is az örökkélvalóság felé nyújtja kezét. De vajon eléri-e? Novellám egy saját élményem feldolgozása, s azt a gondolatot járja körül, vajon ami ma érték,, holnap nem csak ócska, mihaszna lim-lom lesz majd a szemétkupac tetején. (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 1/20.

(négy regény – A gyász, az Iszony, Égető Eszter, az Irgalom alapján) Minden irodalmi alkotás bevallott vagy be nem vallott célja az ember lényegi erőinek, az emberi természet mibenlétének kifejezése művészi eszközökkel. Hogyan valósul meg ez az igény, követelmény Németh László művészetében, pontosabban itt elemzendő négy regényében, (Gyász, Iszony, Égető Eszter, Irgalom). Az iro... dalom célja, hogy valóságos képet adjon az emberről, a világról. (Publicisztika)

T.Ágoston László
Három levél Galíciából

Egy ember jellemére, lelki gazdagságára sok mindenből lehet következtetni. A legjellemzőbbek azonban a magánlevelek, amelyekben csak a címzettel akarunk közölni valamit magunkról, örö- meinkről, bánatunkról, a világhoz való viszonyunkról. Természetesen abban a tudatban írjuk le legbelsőbb titkainkat, hogy csak neki és senki másnak nem kerül a kezébe a levél. Lenkey János is ezzel a szándékkal írta meg a leveleit bátyjának, Károlynak, meg... őrizte őket, (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap