Turcsány Péter
Óda Calliopéhez 3/3

A Trianon-trauma mint fordulat a magyar prózairodalomban Tormay Cécile Az idegen című novellájáról „S a holsevizmus rémképei készítik elő Az idegen Donátját, hogy a kommunisták egy áldozatának kastélyában találkozzék annak istenfélő, tisztes ősével s a cinikus modern emberrel, akiről kiderül, hogy ő maga, «az, aki a háború előtt más volt.» Más szóval: az, aki minden pusztulásért felelős. A magyar társadalom felelősségét ez a látomás állapítja meg leg... (Tudomány)

Bakay Kornél
Tetszőleges őstörténetek

Főszerkesztőnk tarka kertje lassan mintája lesz a lapban közzétett őstörténeti cikkeknek. Virágozzék minden virág, mondogatjuk, ám kérdés, hogy a dudvától a vadrózsáig, a parlagfűtől a nemesített liliomig minden legyen? A Magyar múlt rovat kapcsolódik a nevemhez, s elvileg csak az ott közzé tett írásokért kellene felelősséget vállalnom, de minden olvasó számára joggal tűnhet úgy, hogy a KAPU-ban megjelent történeti témájú írások, cikkek, tanulmányok módszertanilag és szellemiségükben számomra (Tudomány)

Bilecz Ferenc
Bogrács és a teve

Az 1525-ben hazánkba betörő (majd 150 évig itt lakó) törökök csodálkozva vették tudomásul, hogy a magyar paraszt is bográcsban főz, és a főző edényét az ő „bakracsukhoz” hasonlóan nevezi! Igaz, hogy nem mindig rézből van, de az alakja hasonlatos. Sőt, a szomszédos szerbek is (átvéve a magyaroktól) így hívják néha a kotlájukat (kotao). Komolyra fordítva a szót, a török rézüst, a bakracs, a magyar bogrács rézből készült változata. Bár a török hódoltság alatt az oszmán-török nyelvi hatás jelentősnek mondható, (Tudomány)

Szerkesztő A
Apor Vilmos Emléknap

Amikor 1992-ben a budai Lékai János teret Apor Miklós térnek nevezték el, több budapesti a teret inkább Csörsz utcai villamosmegállóként nevezte, mint másként. Az emberek többsége se a szélsőbaloldali tüdőbeteg és elvetélt merénylő Lékairól nem tudott semmit, de sajnos Boldog Apor Vilmos püspökről sem sokat. Apor Vilmost a Rákosi- és Kádár-rendszer feledtetni kívánta, oly’ sok, a nemzetért sokat tevő, életét is feláldozó jobboldalival együtt. (Hírek)

Szerkesztő B
1945. április 2-án hunyt el Apor Vilmos boldoggá avatott magyar vértanú püspök.

Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök. Élete // Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalksburgi majd kalocsai jezsuitáknál tanult. Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. Az innsbrucki egyetem teológia szakán szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelték pappá. Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként (Egyéb)

Balogh Bertalan
Nemzeti Színház

Nézem az épület képeit… Naponta mentem el mellette… És most azok a percek idéződnek föl bennem, amikoris a szemközti épületből, a Népszabadság székházából néztük a robbantás fázisait. Az Esti Hirlap szerkesztőségében dolgoztam akkor. A kollegákkal együtt ott szorongtunk az ablaknál… És elképesztő volt a reakciójuk. Nekem a szivem szakadt meg, látván, hogy a nemzet közadakozásából épített nagyszinházat csak úgy, egyszerűen, robbantgatják, mert „útban van“, és nem lesz már, és akármi lesz ott, a hűlt helyén, (Egyéb)

Szerkesztő B
1927. április 2-án hunyt el Prohászka Ottokár püspök

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író, a magyar keresztényszocializmus jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Székesfehérvár tizenötödik püspöke. Prohászka halálakor Sík Sándor így írt: „ Mindnyájan árvák lettünk. A legnagyobb magyar ember, Magyarország apostola, Székesfehérvár próféta-püspöke, mindnyájunk édesapja meghalt.[1] ” Püspöki székvárosában igen nagy kultusza alakult ki az évtizedek alatt. Ennek bizonyítéka az a hatalmas (Hírek)

Kalász István
Prohászka és a keresztényszocializmus 1/2

Az 1910-es évekig nyugodtan tekinthetjük Prohászkát a katolikus sajtóügy vezéralakjának, Prohászka sokoldalú, művelt főpap, elméleti ember volt, pontosan látta: az új idők új módszereket is követelnek, azaz a sajtónak, mint a negyedik hatalmi ágnak hatalma, befolyása van, és azt az ügy érdekében használni kell. De mielőtt folytatnánk szükséges röviden kitekinteni a kor gaz... dasági helyzetére: a magyar társadalom túlnyomó része nyomorban élt ... (Tudomány)

Szerkesztő A
Prohászka Ottokár 1.

See video

Kalász István
Prohászka és a keresztényszocializmus 2/2

Ezért következik be a „konzervatív természetű parasztnép” elszegényedése. Az anyagi lecsúszás pedig veszélyes, mert erkölcsi is, és a nincstelen parasztságnál nincs rosszabb „gyúanyag.”, ezt az egyház már megtapasztalta a magyar történelem során. Ezen a ponton érezni, hogy Prohászka tudta, a szociáldemokraták ugyan pozitívan szólították meg a magyar a társadalom kiszolgáltatottjait, a keresztény parasztságot programjukkal, de nem valami nagy sikerrel. A liberalizmust, a koncentrált (Tudomány)

Szerkesztő C
Wass Albert: Isten ostora

A Kráter Műhely kiadása: Isten kardja nyugat felé mutatott Attila kezében. Hun lovak patáinak dübörgésétől megremegtek az Alpok. Mint az árvíz zúdultak alá a hun hadak Thüringiára s mire elérték a Rajnát meg a Szajnát, legyőzték a barbárokat, a gótokat és tizenhét nemzet vált Attila birodalmának hőbéresévé. Kőfal mögött reszketett Bizánc, és Róma harcra készülődött. A hunok lerohanták Galliát. Ahol a dombok lankái alásimultak a nagy gall síkságba, Attila megállt. Szekerekből, nyergekből vezéri dombot (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Wass Albert - Csámpás, a rucafiú

„… vadruca Máminak van egy Csámpás nevű haszontalan fia, aki éppen olyan haszontalan, mint valamennyi rucafiú, aki a világon van, de lehet, hogy egy kicsit még haszontalanabb.” Mese az oktondi rucáról, amelyik okosabbnak hiszi magát a felnőtteknél. Gábor Emese illusztrációival. / Csámpás, a rucafiú / Tavak könyve sorozat 5. / ISBN: 978-963-9735-46-0 Keménykötésű ár: 1800 Ft / Terjedelem: 40 oldal / Kötés cérna... fűzött (Könyv)

Szerkesztő A
Április 1., A Tréfa Napja

Ahogyan fűszer nélkül is van étel, de az milyen, úgy humor és mosolygás nélkül is lehet élet, csakhogy az meg minek! Tudomásul kell venni: életünk fájdalommal kezdődik, hiszen édesanyánk nem nevetgélve szül meg minket. Az élet pedig fájdalommal ér véget. Ez is tény. A két pont, a kezdet és vég között ott van maga az élet, az ÉLET, amelyet nem mindegy, hogyan töltünk ki. Aki az életét komolyan veszi, az fűszerezi. Egy kis humorral. (Hírek)

Szerkesztő A
Tréfacsinálók régen és ma (Április 1., a Tréfa Napja)

Április elseje a Tréfa Napja. Ilyenkor a jókedélyű tréfacsinálók igyekeznek megviccelni családtagjaikat, ismerőseiket. Akit sikerül rászedni, abból Április Bolondja lesz, s elmondható neki a csúfolkodó versike: ,,Április bolondja, / felmászott a toronyba. / Megkérdezte, hány óra?/ Fél tizenegy, bolond az az egy / Fél tizenkettő, bolond az a kettő!,, A technikai robbanás előtti világban egyszerűbb tréfákat eszeltek ki elődeink. Gya... kori volt kisgyerekeknek azt mondani, hogy kibomlott a cipőfűződ,… (Humor)

Zalán Tibor
A nevetésről

Amíg léteztek ilyen újságok, mint például a Lúdas Matyi, vagy a Füles, addig hétről hétre szállítódtak az újabb és újabb poénok, rajzok és képaláírások, kisebb krokik vagy humoreszkek formájában. Joe és Iván, és annak idején a Joe nem Dzsó volt, hanem Joe, és nagyon rendben volt ez a joeség a társadalomban, szóval, ők ketten hétről hétre izgatták a kedélyeket, és nagyon is szurkoltunk, hogy Iván és a világbéke kerüljön ki mindig győz... tesen... (Humor)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap