Lukáts János
A számon kért évtizedek

Aknay Tibor novellái olyanok, mint a gránitkockák, amelyekből az utat építjük magunk előtt: tömörek, kemények, fegyelmezettek. Minden írása önálló világ, szigorú törvényekkel, áttekinthetően, kiszámíthatóan. Ezek külső jegyek, amelyeket olvasás közben alig érzünk, de amikor a könyvet befejezzük, és letesszük kezünkből, bennünk marad az érzés, hogy egy bölcsen kormányzott, sajátos országba kaptunk betekintést. Az elbeszélések nem kapcsolódnak egymáshoz, hősei, (Novella)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Miatyánk-1914 (Babits Mihály)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő C
A föld szeretője

See video

Szerkesztő A
Zsolnay Vilmos Emléknap

A Zsolnay név a XIX. és a XX. században összeforrott Pécs városával. A család több nemzedéken keresztül volt a város egyik legnagyobb munkaadója, de – ami távlatosan talán ennél is fontosabb – a Zsolnay-művek a magyar építőipar egyik legismertebb, legsajátosabb vállalkozása. Zsolnay Vilmos neve után a lexikon azt írja: keramikusművész és nagyiparos, - mindkét megjelölés igaz, de mind... kettő magyarázatot érdemel. A fiatal Zsolnay festőművésznek készült, 1853-ban (huszonöt évesen) mégis átvette a család (Hírek)

Szerkesztő A
1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, nagyiparos

Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.[1]) keramikusművész, nagyiparos. // Életpályája / Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). (Egyéb)

Szerkesztő B
André Baillon (Belgium) A fülbemászó (A regény első része)

I. - Marcel a nevem. Nem szeretem magamat. Rakéta süvített el az égen, kék füstöt hagyott maga után, aztán semmi: ez vagyok én, ennyi. Egy elszúrt rakéta füstje, ennyi vagyok, és az életem számok összeadásával telik. Hogy világos legyek: egy bizonyos módszer szerint adom össze őket. Először függőleges irányban, fentről lefelé haladva, majd balról jobbra, hogy a végén kötelezően ugyanazt az összeget kapjam. Különben újra kell kezdenem. Nem olyan egyszerű feladat ez. Így például, ha a koromat vesszük és azt (Könyvbemutató)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Az emberi szív csodája - Dallos Sándor: Máriafű

Meggyőződésem, hogy így vagy úgy, de minden embernek szembe kell néznie Krisztussal. Megértenie, még inkább átélnie, hogy mit jelent Ő a számára. E lépés nélkül a lét irányát vesztheti, mert valódi szellemi-lelki tartalom híján csupán a rendezetlenség és tudatlanság köd-füstjével telítődik. A nép megteszi ezt a lépést, sőt talán már abba születik bele. Ennek köszönhető józan bölcsessége, tiszta gondolatvilága és hiteles, eleven Jézus-képe (Könyvbemutató)

Lukáts János
Egy dél­után Ve­len­cé­ben

(Úti­rajz – ki­té­rők­kel) Tér­kép nél­kül nincs uta­zás! Nem ar­ra a tér­kép­re gon­do­lok, ame­lyik – ilyen-olyan ér­ték­ben és lép­ték­ben – meg­vá­sá­rol­ha­tó a vi­lág vá­ro­sa­i­nak könyv- és tér­kép­üz­le­te­i­ben, ba­zár­ja­i­ban, ide­gen­for­gal­mi köz­pont­ja­i­ban. De­hogy! Ar­ra a tér­kép­re gon­do­lok, ame­lyet an­nak ide­jén, úgy tíz­éves ko­runk­ban ala­kí­tot­tak ki agyunk te­ker­vé­nyei kö­zött föld­rajz­ta­ná­ra­ink, örök há­la il­les­se őket ezért! Nem tu­dom, más hogy van ez­zel a do­log­gal (Novella)

Szerkesztő C
Berde Mária: Földindulás

Lenyűgöző családregény, ami egyben társadalmi-történelmi tabló is az erdélyi földbirtokosság pusztulásáról. A Kathona-család az a típus, amely a leggyakoribb az erdélyi földreform áldozatai közt: a néhányszáz holdon, tisztes jómódban, patriarkális erkölcsök közt élő köznemes család. 1930-ban a földreformot csak az áldozatul eső birtokosok szempontjából nézni még akkor is kényes dolog, ha az áldozatok magyarok s a reformot idegen impérium hajtja végre a maga földtelenjei javára… Berde Máriának (Könyvbemutató)

Duray Miklós
Globalizáció a reformációtól napjainkig 1/4.

Tárgykör: A huszadik század végétől a közbeszédnek egyik – talán – leggyakrabban, de legkevésbé tisztázott szava a globalitás és a globalizáció. A szó, jelentése szerint olyasmire vonatkozik, ami az egész világra, azaz Földünkre kiterjedő. Csakhogy a „világ” korok szerint változó térséget jelentett. Mást jelentett az ókorban, mást a korai középkorban és mást jelentett a Német Római Birodalomban. De biztosan mást jelentett a huszadik században, pl. az 1920-as évek végi gazdasági válság idején. Dolgozatunkban (Egyéb)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” 1/3.

Mottó: „Nem dicsérni jöttem Caesart, de nem is temetni.” // A 2005. április 20-i Nemzeti Stratégia Alappillérei II. Média – Reguláció című konferencián elhangzott hozzászólás 2017-es helyzetre igazított változata. // Célja: új tévéstratégia kialakítása. // Előre is elnézést kérek, de szakmabeliek nem sok újat fognak hallani /olvasni ebben az előadásban. Közhelyekről beszélek/írok. Csak abban reménykedem, hogy talán a megközelítésem módja új irányokat nyit a tennivalók terén gondolkodásunkban. // Alaphelyzet. (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
Olvadáspontig hevítve

Az utcán futott össze a kélt testér. Üdvözölték egymást. Ernő a CBA-ba indult valami vacsoráért. Tamás a bátyja, csak úgy dolga végeztével, minden cél nélkül őgyelgett a városban. Ez a kora tavaszi, esti szürkület, olyan furcsa vöröses fénnyel színezte meg a nyugati égboltot. A város főutcája lármás volt, az emberek jó kedvvel sétáltak. – Este otthon leszel? – kérdezte röviden Tamás az öccsét. – Nem! Hét után elmegyek! – Ágneshez? – Igen! – Komoly (Novella)

Döbrentei Kornél
Helybengalopp

Egy Schéner-huszárra / Együltében lovasroham, egyedültében hadiárva, / egy Schéner-huszár vágtat kócsörényû helyben-lovon, / s oly iramban, ahogy a Föld kiforog alóla, gerjed / benne az igyekvéses várakozás, de mint a Zápolya-késedelem / pang a gyorsulása, állóharcban vesztegelve, / csetepatékban magaherdálón ölre menve, / a döntô csatába soha nincsen érkezése: naplemente / megülte atilláján fénypászmákból a paszománt, / meg... annyi aranyhordalékkal kanyargó ciráda, / megnyúzott testén bôr helyett egynyári (Vers)

Akai Katalin
Az elveszett gyermek

Igaz történet a gyermeki, őszinte hit erejéről, a család fontosságáról, az élet keménységéről, és a szeretet összetartó erejéről. A huszadik század közepén Magyarországon történt események nem a képzelet szülöttei, abban az időben így éltünk, és a terheit ma is hordozzuk. A megbocsájtás nagyon fontos, szinte létszükséglet. Akár magunknak, családunknak, vagy idegennek tudunk megbocsájtani, hatalmas terhet dobhatunk le magunkról, olyan terhet, mely megnyomorít, és kétségbe taszít, de a hit ereje sokat segít. (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 20/20

Az Irgalom Kertész Ágnese. 3. A szülők és lányuk viszonya, a megtalált hivatás jellemformáló hatásának feltárása készíti elő, és teszi hitelessé Ágnes párválasztását. Két férfi, Vetési és Halmi közül a hősnő irgalomra beérő szíve a rászorulóbb felé hajlik. Ágnesnek nem kevés vívódásába kerül, míg Halmi Feri mellett dönt. Hiába érez első perctől vonzalmat az emberileg roppant értékes, de testileg „hibás”, sánta Halmi iránt, a... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap