Csata Ernő
Magányos cédrus

Egy pszichológusi elemzés szerint a Magányos cédrus tükrözi Csontváry igazi lelkiállapotát, a nagyságvágyat és a szörnyű magány iszonyatát, az ellentétpárja a Zarándoklás a cédrusokhoz pedig, hogy milyen szeretett volna lenni a festő: fenséges, társas, kiegyensúlyozott és ünnepelt. A tengerszínt fölött 1800 méterre magasodó hegyen nőtt facsoda a festményen életfává növekedett és egyúttal a győztes, haragvó festő jelképévé is. Ezért olyan a cédrus, mintha lélek lakoznék benne. (Vers)

Horváth Lajos
A tordai hasadék keletkezése

Történt ismeg a hitrege szerint, hogy a gaz kunok Torda fölött a Király-erdején táborba szálltak, ahonnan kényükre-kedvükre ellenőrizték a magyarokat, fosztogatták és pusztították falvainkat. A honmentő és hitvédő László király ezen felindulva be nem várhatta amíg egész serege összegyűlik, hanem kis csapatával, mintegy udvari vitézeivel Torda-Aranyos vármegyében termett. Azonnal rohamra indult a ki... rályerdejei kun tábor ellen csekély előhadával. A pogányok hadállásait, sáncait bevette, mindannyiukat kardélre (Tudomány)

Szerkesztő B
Sajó Sándor: Trianoni dal

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Polgárdy Géza: Herczeg Ferenc-redivivus

Fogalmazhatnánk persze úgy is, hogy a kényszeresen feledésre ítélt, ám újra felfedezett Herczeg Ferenc emlékezete. Mert az 1945 és 1990 közötti évtizedek nem csupán a történelem kificamodását jelentették, de az ezzel járó ízlés – vagy inkább ízléstelen! – terror uralmát is. Amikor mások mellett Hamvas Béla, Nyírő József, Márai Sándor, Tormay Cécile, Kosáryné Réz Lola, Somogyváry Gyula – és persze Herczeg Ferenc – neve és műveik is indexre (Publicisztika)

Jászter Zoltán
A Kismadár

A fűszálak felegyenesedtek a felkelő Napkorong előtt. Talán tiszteletből, talán meg azért, mert a Nap, a harmatcseppeket a levegőbe szólította, hogy imitt amott megöntözhesse a földet. A fűszálak között a csöndesen eleven éjszaka után, beindult a nappali élet. A rovarok és egyéb izgő-mozgó állatkák, és a létfennmaradásukért küzdő más élőlények milliói, beláthatatlanul hatalmas piactérré változtatták a földet. Adtak-vettek, öltek és ettek. A Nap már más tájékokon járva (Novella)

Bíró Ernő
Őrtorony

Indonéz szokás a víz által megcsíszolt lapos kövek egymásra rakása. Némely esetben a felső kőre szalag kerül, vagy a felső egy likas kő, melybe botot lehet szúrni, vagy akár egy csontot s rá lehet akasztani akár egy kis rágcsáló koponyáját, vagy csak egyszerűen egy hajtincset. A megállíthatatlan elmúlás, az élet visszafordíthatatlansága, az örökkévalóság léte, az anyagias gondolkodás hiábavalósága rejlik, sejlik ezekben a 10-20 cm magas, sikeresebb esetben fél méteres kőtornyocskákban. (Novella)

Horváth Lajos
Csodaszarvas jelölte ki Vác helyét

A dicsőségesen megvívott mogyoródi csata után, melyben sikeresen elhárították a német hódítás veszélyét, ami Salamon király uralkodásának idejében valóságos volt, Fehérvárra mentek a hercegek. Ahogy megnyugodott az ország, a nagy sereget elbocsátották, csak kisebbet tartottak maguk mellett. Ekkor a magyarok ösztönzésére Géza herceg, akit Magnusnak, azaz Nagynak is hívtak, el... fogadta Szent István koronáját. Koronázás után azonnal elment arra a helyre, ahol látomás adta tudtul, hogy Magyarország (Tudomány)

Szerkesztő B
Szabó Lőrinc: Az első döntés

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Móricz: Rózsa Sándor (részlet)

Lovas betyár - A ló jó ló, az már messzirül meglátszik, de aki rajta ül, az se kutya. Fiatal a legény, de úgy megül azon a lovon, mintha belőle nőtt volna, mint ág a fából. Úttalan jön a pusztán keresztül s vágtában. Ugyan hová siet annyira? A kovácsmester a nagy nyüzsgésben is messziről meglátta a lovast, s odaszólt az inasnak, hogy: - Van-e készen patkó? - Készen? - Készen! Szénégetőnek tőkén a szeme, ko... vácsnak meg a patkón, már ő messziről látta, hogy a legény csak hozzá jöhet. Patkolatlan, ménesbeli vad (Novella)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza Emléknap

Gárdonyi Géza a magyar próza mestere, aki feledhetetlen szépségű történelmi regényeivel csodálatos szépségű, de hiteles világba repíti olvasóit. Egyik irodalmi közhöz sem tartozott, különös, magányos ember volt, aki ugyanakkor a közösségért élt. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, szívén viselte az ifjúság sorsát. Néptanítóként féltő-gondoskodó kézzel nyúlt a falusi gyermekekhez, akik felemelése a neve... lők, a felnőttek feladata, kötelessége. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap