Bánki Éva
A galegókról

Kik azok a galegók? – hol élnek, és mi dolgunk velük? Tudnunk kell mindenekelőtt, hogy a galegók hazája, a távoli Galicia semmiképp sem tévesztendő össze Lengyelországgal, Krakkó környékével. A galegók Észak-Nyugat-Spanyolország egyik autonóm tartományában élnek, amelynek középpontja Santiago de Compostela, Nyugat-Európa egyik leghíresebb, leglátogatottabb zarándokhelye. Nyelvük, a galego a középkorban még nem vált külön a portugáltól, ezért is beszélünk (Novella)

Szerkesztő A
Zakariás József Emléknap (Aranycsapat)

Zakariás József az Aranycsapat balfedezeteként lett ismert. Már pályája kezdetén is elismerő szavakkal méltatta klubedzője, Jakubcsek János: „Mindent tud, amit egy futballistának tudnia kell, és amit tud, azt minden poszton érvényesíteni tudja. Jobb láb, bal láb, neki mindegy, szélső, belső csatár, fedezet, ahogy tetszik! De nemcsak a pályán, a privát életben is igazi mindenes, aki az égvilágon mindenre használható. Nagyszerű gyerek az, kérem, nem hiába irigykednek rám miatta." (Hírek)

Szerkesztő B
1971. november 22-én hunyt el Zakariás József labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Zakariás József (Budafok, 1924. március 5. – Budapest, 1971. november 22.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő balfedezete, 35 válogatott mérkőzésen játszott. Pályafutása: Játszott a londoni „évszázad mérkőzésén”, tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. Az egyetlen játékos, aki a berni vereség után nem lett többé válogatott. A Budapesti Bástyával és a Vörös Lobogóval kétszer volt magyar bajnok és megnyerte a Mitrópa kupát. (Hírek)

Szerkesztő B
Földes Károly: Szórványmagyarság

Jajszó a pusz­tu­ló szór­vá­nyok­ból - Pusz­tu­lunk. Pa­nasz­ko­dunk a vi­lág nyo­mo­rú­sá­gá­ról, az élet­le­he­tő­sé­gek meg­rom­lá­sá­ról. Sok a nyo­mo­rú­ság, sok a szen­ve­dés, de a jó Is­ten ad drá­ga al­kal­ma­kat, hogy eny­hít­sük fáj­dal­mun­kat. Ad mun­ka­tár­sa­kat, hogy kön­­nyebb le­gyen ter­hünk. Ad meg­tar­tó erőt egy­há­zunk­ban, Is­ten Igé­jé­ben, ad örök re­mény­sé­get, hogy el ne ves­­szünk. Van­nak test­vé­re­ink, akik­nek meg­van­nak e vi­lág sze­rin­ti nyo­mo­rú­sá­ga­ik, de nin­csen vi... (Publicisztika)

Kühne Katalin
Panka Mikulása

Mikulás-ünnepség mozgáskorlátozottak, fogyatékosok iskolájában. - A nyár régen véget ért, kezdődött az iskola, jöttek az őszi hideg szelek, esett az eső. Végre elérkezett a december hatodika, vele a várva várt Mikulás is. Panka idén egy hétig együtt nyaralt Erdélyben a Mikulással. A pici lányka hamar feloldódott a számára ismeretlen társaságban, őt is megkedvelte mindenki. Az eleven, pajkos gyermeket könnyű volt megszeretni. A felnőttek közelében... (Riport-tudósítás)

Papp Lajos
Tanulságok

Egy szívsebész tapasztalatai az Amerikában eltöltött egy éve után a magyar és amerikai hozzáállásról és a "magyar átokról" a Jöjjön el a Te országod c. könyvében: "...mi nem vagyunk képesek arra, hogy feladatokat tűzzünk ki magunk elé, és ezért összefogjunk, egy, két, öt, tíz, száz ember. Maximum két emberig jutunk el időnként, és abban a pillanatban, amikor valahol felüti a fejét valami más, ami ugyan a közös érdeket szolgálja, akkor a... (Könyvbemutató)

Kő-Szabó Imre
Húzza a cigány akkor is

A Szepi kocsmája nem egy sima falusi kocsma volt, annál egy kicsit több, városiasabb. Ugyanis Szepi, ez volt a beceneve, becsületes nevén ifjú Szepesi László, ugyan abban a faluban született és a régi kocsma az öreg Szepesi bácsié, az apjáé volt, ezt örökölte meg az öreg halála után. Akkor ez az italmérés csak egy helyiségből állt. Az ajtótól jobbra volt a kocsmai bádogpult. Benne nagy kerek tégelyek. Ebben volt a fehér és vörös folyóbor. kettő között a pult alatt a tárolt szódavízies palack, álló kivezetője (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/13 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Makovecz Imre Napok

Makovecz Imre az ezredforduló körüli évtizedek kétségkívül legismertebb és legnagyobb hatású magyar építészeti személyisége, az organikus építészet hazai mestere. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, az egyetem dokumentációs irodájában döntő élményt jelentett számára, hogy megismerte Frank Lloyd Wright angol építész műveit és gondolatait, amelyek lendületet adtak saját építészeti elveinek, törekvéseinek a megfogalmazásához. (Hírek)

Szerkesztő B
1935. november 20-án született Makovecz Imre a magyar organikus építészet egyik képviselője, A Magyar Művészeti Akadémia alapítója

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.[1]) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke. „A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre, 1985) „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002) (Hírek)

Jókai Anna
Az értelmiség nyomorúsága

Az ember naivitása, hogy újra és újra azt reméli, rossz után csak jó jöhet. Ritkán van így. Már az is öröm, ha a rossz más, enyhébb formában, némiképp változatosabban köszönt a világra. Mint esetünkben, Magyarországon. De tragédia, ha a meg nem értett alkalom a lehetségessé vált jót teljes negativitásba fordítja. Mint Balkán-szerte és Oroszország táján. Nem, nem ezt képzeltem el én sem, ami lett. A realitás leszállított itt a földre, egy-kettőre... (Egyéb)

Kalász István
Visszatalálni az erkölcshöz?

A dilemma az erkölcsről szól, arról, hogy miképpen viszonyulunk a bűnhöz? Feltűnő, hogy az ilyen elrontott erkölcsiségű közszellemben, mint a mostani, mennyire nehéz feladat a dilemma boncolása, ergo: az erkölcs tanulása. Miért? Mert nem szoktunk hozzá a szembesüléshez, az erkölcsi önvizsgálathoz, hiszen az utóbbi időkben nem kértek ilyet tőlünk, a „mindent szabad” elve uralkodott. De mi az erkölcs? A Jó és a Rossz gkülönböztetése (Publicisztika)

Szakolczay Lajos
A nemzeti idoltól a (poszt)-modernizált borbélytányérig

Erkel, Verdi, Rossini - A nyolcvanadik (felújított) Bánk bán - A véletlen hozta úgy, hogy a Kerényi Imre jegyezte fölújításnak (1993. április 13-án volt a bemutató) éppen a nyolcvanadik előadását (is) láttam. Az „alapozó” időszakban, amelyet legalább tíz-tizenkét, jobbára végigjegyzetelt Bánk bán-produkció hitelesített, elég sokat töprengtem azon, hogy – jóllehet Kerényi rendezése nemigen tetszik – mitől érvényes, mitől fölkavaró ez a zenedráma. A (Publicisztika)

szepirodalom
Ragyognak az egri csillagok

Gárdonyi Géza regénye nyomán írt elbeszélő költemény. Jámbor László Imre író átdolgozása. A mű irodalmi értéke, eseményei, változatlanok. Remek nyelvezete, a korhű megjelenítések igen képszerűek. Szemléletes módon tárja fel a történelmi olvasmányt. Az egri vár ostromát, és időszakát. // Ragyognak az áldott csillagok, ragyognak felettünk, / miket szeretett Istenünk szívből szánt nekünk! / Magyaroknak népe, azok magvai. Született gyümölcsei annak, (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/12 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap