Kondra Katalin
Megváltásra várva

A kályhában fáradtan pislogott az utolsó láng. Az öregasszony fölé hajolt, élesztgette, majd egy összegyűrt újságpapírt dobott rá, de a tűz nem fogott rajta. Erőlködve fújni kezdte, mintha életet akarna lehelni beléje. —Lesz-e meleg Mári? —kérdezte fázósan az öregember, és a zajra előbújt a dunyha alól. —Nem akaródzik meggyulladni —panaszkodott az asszony. Az öreg odatelepedett a kályha elé, nagy szakértelemmel újrarendezte a megszenesedett fadarabokat és gyufával alágyújtott. (Egyéb)

Szerkesztő A
Bükkösi György: Székely karácsony (elbeszélés)

Karácsony szombatja volt. A kis székely falu főutcáját teljesen belepte a hó. Az ólomszínű, mozdulatlannak tűnő felhőkből napok óta hullottak nesztelenül a sűrű, fehér pelyhek, hogy szemnek vakító takarót terítsenek házakra, fákra, emberekre. Nem kíméltek senkit és semmit, így azt a kisfiút sem, aki éppen most állt meg a településen keresztül ívelő országút közepén, és hunyorogva, hátravetett fejjel az égboltra nézett. Csend vette körül, szokatlan némaság, járműnek se híre se hamva, parányi zaj sem (Novella)

Felber Zsolt
Mégis van Karácsony

A Kráter 2012. évi "Magyar Ünnepek" című karácsonyi novellapályázatának díjnyertes alkotása. - Ezüstszürke jégpáncél dermedt a földes útra. Amit a Nap lágy, dédelgető karjaival felmelengetett, azt estére Téltábornok fagyos szívvel megcsontosított. A fák kérge kőpajzsként állta a kellemetlen, csípős szelet. Olyan néma volt minden, mintha kihalt volna a világ. Ebben az időben mindenki lehetőleg saját kuckójába húzódott, hogy ott melengesse valamivel meg... (Novella)

Horváth Lajos
Karácsony, avagy a Feketefarkas napja

Olvasom Tardy András füzetét, aki 1979-től Mongóliában dolgozott. Nem kevesebbet állít, mint hogy a karácsony szavunk a kara + cson, fekete + farkas összetétele, és török + mongol eredetű. (Tardy 1992:14 - 16). Nosza, nézek utána, mit mond erről az eddigi szaktudomány. A december hónap régi neve "karácsony hava" (Zsámbéki 1986:224). "A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe", melyhez részint ke... reszténység előtti "képzetek" (Tudomány)

Szerkesztő C
Torp Karácsony

See video

Szerkesztő A
Szentestei üdvözlet

E napon, az év legfontosabb napján összedobbannak a szívek, átöleljük szeretteinket és hitünkben megerősödve merítünk új erőt a következő esztendőre. A Szeretet Ünnepén kegyeletteljes karácsonyt kívánunk a Magyar Irodalmi Lap minden kedves olvasójának és írójának! Kívánjuk, hogy ez a nap minden derék magyar életébe hozza el a boldogságot, a bölcsességet és a megvilágosodást! A kereszténység szent ünnepén kapjon erőt önmagába és a magyarságba vetett hite, büszkesége a hazára és a nemzetre! (Hírek)

Szerkesztő A
Szenteste Ünnepe, december 24.

"Csendes éj, szentséges éj..." – énekli több millió magyar ezen a napon, szerte a Földön, különböző országokban, illetve elszakított nemzetrészként de egyazon érzéssel, mely ezen a didergős decemberi estén felekezetre való tekintet nélkül betölti megannyi ember szívét. Mintha röpke időre egyetlen hatalmas gyülekezetté válna az öt kontinensre kiterjedő szétszórt magyarság. Mintha eltűnnének az országokat elválasztó sorompók, s mintha a szenteste megfoghatatlan varázsa lélekben (Hírek)

Szerkesztő B
December 24., Szenteste

A magyaroknál a bennsőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e. A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel ... (Hírek)

Szerkesztő B
Karácsonyfa

A karácsonyfa egy karácsonykor felállított, általában a fenyőfélék közül választott örökzöld növény. Hagyományos karácsonyi szimbólum és ünnepi kellék. A karácsony ugyan egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek a hívek, de elvilágiasodott formájában és szokásaiban is közkedveltté vált az évszázadok alatt kialakult karácsonyi ünnepkör adventtől vízkeresztig. - Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi ... (Hírek)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Karácsonyi óda

Csöndes az éj és csöndes a világ is, / Caesar Augustus aranyos mosollyal / Zárta be Janust, Mars fegyvere rozsdás: / Béke a földön. // Hallgat a germán és hallgat a pártus, / Néma az indus és néma a hellén, / Herkules távol oszlopa se rendül, / Thule se mozdul. // Már az aranykor új eljövetének / Hírnökeit, a szomorú szibillát / S a szűzi Virgilt födi földi sír és Hír koszorúja. // S messzi mezőkön nyájaikat őrző / Pásztori népek nézik a derengő / Új csillagot, mely aranyát (Vers)

Ráczné Sebes Mária
Magyar Karácsony

Ha így folytatjuk, a karácsony mint ünnep, egyszer végleg eltűnik naptárunkból! Kiszorítják a gombamód szaporodó, nálunk nemrég még ismeretlen jövevények. Pár év alatt letarolta a világot az amerikai Valentin Nap, a nyomában lohol honfitársa, a vigyorgó töklámpásos Halloween-ünnep, Pest utcáin járják a hanuka-táncot, és csak lesek, hogy mi jön még. Az sem lepne meg, ha átvennénk a svéd kosárfonók ünnepét, a perui kapások göröngyös-táncát és a sziu indiánok tomahawk-rázósát... (Novella)

Szerkesztő B
Wass Albert: Karácsonyi versek I.

Bajorerdő. Zimánkós fenyvesekből / előoson a téli szürkület. / Gunnyasztó házak / ködrongyokba bújva / koldus szatyorban gondot gyűjtenek. / / Egy vonat sípol messze valahol. / Fulladtan vész el fák között a hang. / Sóhajt az erdő. Csönd. Valahol messze /kísértethangon fölsír egy harang. // Olyan este ez is csak, mint a többi: / olyan a színe, nyirkos ködszaga. / Pedig valahol szent titokpalástban / csodát takargat ez az éjszaka…! // Angyalok húz (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert: Karácsonyi versek II.

Elindul újra a mese! / Fényt porzik gyémánt szekere! / Minden csillag egy kereke! / Ezeregy angyal száll vele! / Jön, emberek, jön, jön az égből / Isten szekerén a mese! // Karácsony készűl, emberek! / Szépek és tiszták legyetek! / Súroljátok föl lelketek, / csillogtassátok kedvetek, / legyetek ujra gyermekek / hogy emberek lehessetek! // Vigyázzatok! Ez a mese / már nem is egészen mese. / Belőle az Isten szeme / tekint a földre lefele. / Vigyázzatok hát emberek, / (Vers)

Bíró Ernő
Mezőségi Szenteste

Az izgalom annyira lázban tartotta a kis csapatot, hogy észre sem vették, s már el is telt az este, pedig éjfél elmúlt mire haza értek a kántálóból. Csak otthon derült ki, hogy Jóska egyik lábára ráfagyott a cipő, mert egy helyen a nagy hóba, szekérnyom süppedésbe lépett és a bakancsa vizes lett, később megfagyott. Szerencsére a lába a mozgás miatt nem fagyott meg. Ferike új kabátja megégett a harangozóék Dániel-kályháján. Mancikáéknál látták, amint Pista bácsi viszi be a karácsony. fát az előszobába... (Novella)

Szerkesztő B
Mikszáth Kálmán: Falusi Karácsony

Öregszik az ember, kezd rendes lenni. Már évek óta jegyzem egy kis könyvecskébe a napi teendőimet előre. Ha aztán átszaladok egy-két lapot - az azért nem tesz semmit. Ne tessék rossz néven venni. A mai napot nem ugrottam át. Megnézem reggel, hát csak ennyi a teendőm mára. Lacikának: lóvonatú vasutat venni. Jancsikának: kerekes cocát. A Pesti Hírlapnak: karácsonyi tárcát írni. Sokáig elcsavarogtam a játékkereskedésekben, míg végre (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap