Szerkesztő A
1817. március 2-án született Arany János költő

Élete - Származása - Az Arany család ősi fészke Köleséren található, innen költöztek előbb Szilágynagyfaluba,[1] majd Szalontára; első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família 1778 óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket jogi úton sem sikerült visszaszerezniük.[2] (Hírek)

Patócs Júlia
…dalnok fiát a hű magyar Szalonta haló porában sem feledé”

Bármelyik irányból közeledik valaki Nagyszalontára, a Csonkatorony már messziről köszönti. A település legöregebb épülete a templomtornyok között kémleli a látóhatárt. Egykor őrtoronyként szolgált, majd hosszú éveken át csonkán, üresen állt. Arany János, a város nagy szülötte még a tetőszerkezet nélküli, denevérek és baglyok lakta elhagyott épületet ismerte, s ezt örökítette meg rajzán Petőfi Sándor is, amikor barátjánál (Hírek)

Kondra Katalin
Családi körben (Arany János napok)

Este volt, a ház körüli munka elvégzése után jó volt leülni a kályha köré, miközben odakint egyre mélyült a sötétség, egyre hangosabb lett a csend. A körtefa — amelyiken Bankos, a képzeletem szülte kutya lakott, — már álomba szenderült, a kútban kampós békák kuruttyoltak, akik a felnőttek szerint belerántanak a feneketlen mélységbe, ha a közelükbe merészkedünk. Éjjelilepke csapódott a gyengefénytől sárga ablaküvegnek, (Novella)

Fehér József
A magyarság Vergiliusa

Már öregek a szülei, amikor tizedik gyermekként 1817-ben megszületik Nagyszalontán Arany János. Az élet furcsa fintora, hogy a tízből csak ketten (Juliska, a legidősebb, és János, a legfiatalabb testvér) maradnak életben.Vézna fiúcska, aggódnak is érte; amikor tizenegy évesen váltólázban megbetegszik, attól félnek, hogy őt is „magához veszi a teremtő”. Alighogy felépül a betegségből, Aranyék háza hirtelen leég, az istállót kénytelenek kialakítani... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Horváth György Tibor - Az üzenet - Egy levél Arany Jánosnak

A költő rezignáltan nézett körbe a csatatéren. ’Ez hát a vég’ – gondolta lemondóan. Bár a füst eltakarta a mezítelen valóságot, az elmosódott árnyakból nehezen lehetett megállapítani: ki merre tart. Ki fut ki elől és kivel. A költő határozottan érezte, hogy itt a vég. Nem érte váratlanul. Napok, sőt hetek óta számított rá, és most, hogy elérkezett, vala... miféle megkönnyebbülést érzett a lelkében, mint mikor súlyos (Novella)

Szerkesztő B
Arany János: Kedves barátom...

Kedves barátom, lelkem jobb fele!/ Mi volna édesebb dolog nekem,/ Mint írni hozzád, írni íveket,/ Tarkán, ahogy jő, zöld, piros, fejér,/ Meg tudja a szent, millyen gondolat./ S mégis te feddesz és panaszkodol,/ Halott-beszédet tartasz síromon,/ És több eféle. Megvallom, fiu,/ E szemrehányás, e feddő levél,/ E szenvedélyes "meghaltál" kiáltás,/ E lecke ízű dorgáló beszéd,/ Ez a lelket leöntő nyakleves,/ Ily megrohanva, ily vá... (Vers)

Lukáts János
Tiszteletpéldány – mesterek és tanítványok

Ez a különös kortörténet különös találkozásokról szól. Az irodalomkutató, a pedagógiatörténész ugyanúgy új adatokra és új összefüggésekre bukkanhat benne, mint a budapesti, a nagykőrösi vagy a kunszentmiklósi helytörténész. A könyv a magyar művelődéstörténet három alkotójának életpályáját fűzi egységbe: a költő Arany Jánosét, a tanár Baráth Ferencét és a drámaíró Molnár Ferencét. A három alkotó egymástól markánsan különböző személyiség (Novella)

Jankovics Marcell
Kultúrából a Civilizációba 2/4

Az ezredforduló táján, mintegy a kerek évszám jelképes erejét demonstrálva, megszaporodtak azok az írások, melyek a Nagy Paradigmaváltással (a hagyományos világrend fölbomlásával, ha úgy tetszik, világvégével, kulturális stratégiák megfogalmazásával foglalkoztak. 1999-ben jelent meg Jan Assman szemnyitogató könyve, A kulturális emlékezet. A Magyar Művelődési Intézet folyóirata különszámot szentelt a témának (Szín – Közösségi művelődés, 2007. június). Jómagam 1998-ban, még NKA elnökké való (Tudomány)

Lukáts János
„Medvéből lőn malac…”

avagy egy hősi ének metamorfózisa / A tunguz-monguz költészet gyökérzete – mint köztudott – az évezredes szibériai múltba nyúlik vissza. Arra az időre, amikor pálmaligetek lengedeztek az Irtisz-parti oázisok fölött, amikor őseik száraz lábbal dézsmálhatták meg Alaszka aranyát, amikor a kanadai eszkimó birodalom alig két járóföldnyire volt jakháton, amikor az Ob és a Jenyiszej még közös mederben hömpölygött, szembe egymással. Hajh, szép idők voltak azok! Nagy volt és dicső a tunguz-monguz nemzetség (Novella)

Jókai Anna
Szerkesztőség a szerzőhöz 1/2

(Levélvariációk 2010 szeptember) Ι. T. Cím! Mint köztudomású, szerkesztőségünk a már bevált gyakorlat szerint ismét kiadja fenyőünnepi, periódusos számát 5 oldal terjedelemben. Pályázni lehet verssel, mininovellával, publicisztikai röpirattal vagy akár esszéesszenciával, tematikai megkötöttség nélkül. (A „karácsony” ünnepkörének leleplező, illúziómentes ábrázolása azonban előnyben.) A pályázat győztese természetszerűleg a legmagasabb (Novella)

Balogh Bertalan
A leigázás módszere

Elsárgult újságkivágás kerül elő a lomjaim közül: az egyik versprózám. Nézem, nincs rajta dátum. Olvasom, és emlékszem, valamikor harminc-egynéhány évvel ezelőtt írhattam: Seft Ha ki akarsz irtani egy kultúrát, ne a népet öld le, mert akkor szolga nélkül maradsz! Szent szobraik hitelét ingasd meg inkább, a hitüket, az eszmerendszerüket. Az már nagyon elég - mondta álmomban az Ős-parazita, és üveggyöngyöket adott az indiánnak... És nem csupán az aranyért adta. (Egyéb)

Szerkesztő B
Adamikné Jászó Anna: A prózaritmus Wass Albert műveiben

Wass Albert prózai műveinek stílusát a következő ismérvekkel jellemezhetjük: a beszélt nyelv beemelése az irodalomba, sajátos tájleírások, jellegzetes hasonlatok, sajátos szóhasználat, archaizálás, transzszilvanizmusok. Ezeket a jellegzetességeket áttekintettem egy hosszabb tanulmányban (PoLíSz 68. sz.). Most csak a prózaritmusról lesz szó, mely a beszélt nyelv kedvelésének a következménye. Cicero saját szónoki gyakorlatában igen fontosnak tartotta a prózaritmust és (Publicisztika)

Szerkesztő B
Kabdebó Lóránt: „Az ebédlőben fölhúzom az órát”

Wass Albert otthonteremtése – az otthontalanságban. - Turcsány Péter barátom, Wass Albert életregényét nyomozva és írva felfedezte az író szomszédságában Kabdebó Gerőt és feleségét, Sófalvi Bertát, a szomszédos földbirtokos házaspárt. Gerő bácsi a magyar érában Szamosújvár főszolgabírája volt. Nem tagadhattam, apám bátyjáról, féltestvéréről van szó, aki anyai ágon örökölte a Kabdebó testvérek közül a nagyobb földbirtokot. De hiába (Vers)

Jankovics Marcell
Kultúrából a Civilizációba 1/4

Az ezredforduló táján, mintegy a kerek évszám jelképes erejét demonstrálva, megszaporodtak azok az írások, melyek a Nagy Paradigmaváltással (a hagyományos világrend fölbomlásával, ha úgy tetszik, világvégével, kulturális stratégiák megfogalmazásával foglalkoztak. 1999-ben jelent meg Jan Assman szemnyitogató könyve, A kulturális emlékezet. A Magyar Művelődési Intézet folyóirata különszámot szentelt a témának (Szín – Közösségi művelődés, 2007. június). Jómagam 1998-ban, még NKA elnökké való (Tudomány)

Lukáts János
Meséből, balladából…

Mi másból is állhatna egy erdélyi történet, amely a havasok, a rengetegek és a vizek világát veszi szemügyre, mint meséből és balladából. Nem kell félni a mesétől, sem a balladától, ugyanabból az ősi és titokzatos talajból nőttek ki, amelyikből a havasok népe, ugyanabból a kegyetlen és tündéri valóságból, csak éppen a szövésük, a logikájuk más. Máramaros a szélsőségek világa, a festői tájakban olyan gazdag Erdélynek is a legvadregénye... sebb vidéke, amely a legérintetlenebb és a legszegényebb volt (Novella)

Jókai Anna
Az ifjú halász és a tó

Az első feltétel: legyen csönd. Semmi hancúr, semmi kődobálás. Ne kacarásszon, ne nyüszítsen senki. A halak némák; nem süketek! Második feltétel: megfelelő fajtához megfelelő csali. Kukac vagy kukorica. Önetető és érzékeny kapásjelző. Esetleg apróhal a horogra, ha van rablásra remény: a kicsin a nagy fennakad. Harmadik feltétet: türelem és erőnlét. Változó időben jobb a kapás; kényelem vagy kényelmetlenség a horgászt le ne gyűrje. Az ügyesebbje kitámasztja a pecabotot. A tekintet merev, kifejezéstelen (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap