Molnár János
Mint a moziban

Még érezte a késszúrást a derekában. Tehát él. Élt és nem örült az életnek. Olyan döntés elé került, amiből csak a rosszat választhatta, vagy a még rosszabbat. Önmarcangolása legalább is azt láttatta: nincs kiút. És az idő is nagyon kevés a döntésre. Amikor mintegy a semmiből megjelent hívatlanul az idegen, és érdeklődni kezdett a dolgok állása felől, Jónás nem gyanakodott, bár voltak aggályai. Készségesen válaszolt, ahogy szívélyes vendéglátóhoz illik. Rég nem látott ... (Novella)

Kalász István
Bett, bed, lit, ágy...

Az otthon fala: elválaszt két lakást, az egyik oldalon fehér mész, a másikon virágos tapéta boríthatja. A falat nem szokás nézni, a falról megfeledkezik az ember, a mennyezetet azonban minden este megbámulja. A fal csak akkor tűnik fel újra, ha koszos, ha új kép kerül a szögre, ha lejön a tapéta, ha lepereg a festék, ha az ember tehetetlen dühében a falat üti, vagy fejjel megy a falnak, ha átengedi a szomszéd lakásból az üvöltést. Ha a falnak is füle van, az rossz... (Novella)

Szerkesztő C
Kosáryné Réz Lola - Ulrik inas

Ulrik inas Kosáryné Réz Lola regénytára 8. ISBN: 978-963-298-089-8 Puhakötésű ár: 2500 Ft Terjedelem: 352 oldal Kötés: kartonált Szerző: Kosáryné Réz Lola Izelítő PDF-ben Selmec középkori újjáépítésének nagyregénye, amely egy inasból lett építőmester, majd városbíró élettörtén keresztül mutatja be egy felvidéki magyar város belső viszályain túlmutató életképességét. A 15. századi újjáépítés története a Trianon utáni... (Könyvbemutató)

Balogh Bertalan
New yorki magukbanbeszélők

Az első amit észrevettem New Yorkban, amikor még mint turista jártam itt, az volt, hogy jóformán mindenki dilisnek látszik egy kicsit. Feltűnően sokan beszélnek magukban az utcán. Némelyikük megáll és vég nélküli tirádákat ereszt meg, hangosan, gesztikulálva, mintha az igazságtalan világnak, vagy az éppoly igazságtalan Istennek akarná alaposan és végérvényesen megmondani a magáét. Nem értettem a dolgot. Békebeli a hangulat, csodálatos és hatalmas autók suhannak lassan és ráérősen, az élelmiszer (Novella)

Bihary József
Kvotánia (Quotania)

Kissé visszatetsző, ha egy államfő, az egész politika arról papol, komoly nemzetközi fórumokon, milyen fontos a környezet, a víz stb. védelme, és közben a szegényes iparunk, vergődő mezőgazdaságunk miatti, alacsony emissziós kvótafeleslegünket áruba bocsátjuk. Ez akkor is igaz, ha az igy létrejött export bevételből igen nemes célokat finanszíroz a kabinet. Ehhez még azt is hozzá tehetjük - az igazságosság kedvéért -, nem ez az e... gyetlen kurrens export cikke országunknak. (Humor)

Veress Zoltán
1917 első felének fő eseményei

100 évvel ezelőtt 1917 tavaszán, kora nyarán tovább folyt az elkeseredett küzdelem a Központi hatalmak és az Antant között. Az. Antant sorozatos támadássorozattal próbálta megtörni ellenfelét, de ennek kudarca a Központi hatalmakat hozta közelebb a győzelem reményéhez (a francia hadsereg válsága, Oroszország meggyengülése a Februári forradalom után). Ugyanakkor azonban az USA hadüzenete és az Antant fölénye a hadi eszközök gyártásában nagyon is kérdésessé tette ezeket a reményeket. (Egyéb)

Balázs Csilla Kinga
Űrszemét

A narrátor (a Szobor) 1947-ben született. Felmenői egy Árpád-kori faluból, Viszákról (Vissza-ágról) származnak. Sokáig Sopronban tevékenykedett, ápolónőként. Narrátorként a csiripoló verebektől szerzi az információkat és nemcsak néz, de lát is. Szemellenzők nélkül. Látja, amit látnia kell, de senki nem akar látni, mert az igazság látványa időnként több, mint kellemetlen.Tükörként akarjuk kezelni a valóságot? Tükör által homályosan látunk. (Egyéb)

Sebeők János
Felemás csizmában

A tornatanárok lényegileg lusta emberek. Szeretik úgymond röppályára állítani az állományt. Ilyenkor előbújik belőlük a tulajdonképpeni portás. Árpi bá sem különb e tekintetben a Deákné vásznánál s a többi tornatanárnál. Ő is szereti mozgásba hozni, pályára állítani a gyermekállományt, majd hagyni, hadd járjon el ellenkező utasításig öntengelyén. – Zoroasztristák balra, gnoszticisták jobbra – így Árpi bá, majd a következőképp folytatja, ki-ki maga folytassa, folytassa: – Most (Novella)

Jókai Anna
„Pókfocit” ne játsszunk!

Évek óta alig járok moziba. Kényelmes lenne ezt a tényt mint az igényesség következményét némi önelégültséggel tudomásul venni. Hiszen valóban kevés az élményt adó film, s nevetőizmaim is más rugóra járnak, úgy látszik. Ha a nézőtér harsog, én rendszerint unatkozom. Ha mellettem rémüldöznek, én éppenséggel bosszankodom. De ez nem lehet oknak elégséges: a kivétel annál inkább érdemelné, hogy méltányló közönsége legyen. (Novella)

T.Ágoston László
Miért éppen Krúdy?

Harminchárom év, több, mint három évtized, majd’ egy fél élet... Egy alapítólevél, egy működési szabályzatmásolat, egy névre szóló tagsági igazolvány, meg az egykori tagnévsor. Ez maradt az asztalfiókomban tárgyi bizonyítékául annak a szellemiségnek, mely 1982. októberének végén megalakította az óbudai Zichy – kastélyban a Krúdy Gyula Irodalmi Kört. Pontosan mikor is? Az alapítólevél tanúsága szerint október 25 – én. A valóság... ban két nappal korábban, szombaton (Egyéb)

Szerkesztő A
Bozsik József Emléknap (Aranycsapat)

Bozsik József, a több mint 100-szoros válogatott labdarúgó, a világ futballpályáinak egyik legkiválóbb egyénisége. Közel húsz éves élvonalbeli pályafutást tudhat maga mögött, talán minden idők legtechnikásabb jobbfedezete volt. Az Aranycsapat játékosaként sikert-sikerre halmozva szerzett Magyarországnak örömet, tekintélyt és tiszteletet. Az olimpiai bajnok, VB ezüst... érmes, ötszörös magyar bajnok sportoló igazi példaképe lehet ma is a futballszerető társadalomnak, a sportkedvelő fiatalságnak. (Hírek)

Szerkesztő B
1978. május 31-én hunyt el Bozsik József olimpiai bajnok magyar labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Bozsik József (Kispest, 1925. november 28. – Budapest, 1978. május 31.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, jobbfedezet, az Aranycsapat tagja, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. A sportsajtóban Bozsik II néven is ismert volt. Bátyja, Bozsik István szintén a Kispest labdarúgója volt. / Sport... pályafutása / Klubcsapatban / 1936-ban igazolta le a Kispesti AC (KAC). 1943-ban mutatkozott be az első osztályban. Klubja 1949-től beolvadt a Budapest Honvédba. Ötszörös magyar bajnok. (Egyéb)

Czakó Gábor
A só

Öregedvén egyre veszítünk tetteink és gondolataink frissességéből, erejéből, talán őszinteségéből is, mert nehéz bevallani gyöngülésünket, feledékenységünket, okosságunk fogyatkozását. Talán szeretetünk is kopik, mert ugyan érzéseink nem változnak, sőt, erősebben szeretjük unokáinkat, velünk vénülő házastársunkat, még halottainkat is, ám ezt egyre kevésbé mutatjuk, mivel nem halljuk jól a kérdéseket meg a kéréseket, megfeledkezünk a személyes ünnepekről. Talán elvesztettük ízünket? A Hegyi beszéd végén mondja (Egyéb)

Szerkesztő A
Lóránt Gyula Emléknap (Aranycsapat)

Lóránt Gyula az Aranycsapat középhátvédje igazi küzdő típus volt. Edzések után továbbra is a futballpályán maradt és megállíthatatlanul, nagy alázattal gyakorolt. Állóképessége felülmúlhatatlanná vált, alappillére lett a válogatottnak. Mindent a labdarúgásnak szentelt. A mérkőzésekre úgy futott ki, hogy csak a győzelem az elfogadható, és ennek szellemében játszott. A válogatottban mutatott teljesítményével sok örömet szerzett nemzetének, hazájának. A sport iránti alázatossága ma is példaértékű. (Hírek)

Szerkesztő B
1981. május 31-én hunyt el Lóránt Gyula labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Lóránt Gyula (született Lipovics Gyula, Kőszeg, 1923. február 6. – Szaloniki, 1981. május 31.) magyar labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje, labdarúgóedző. / Pályafutása / Klubcsapatban / Kőszegen - az 1937-ben megnyílt líceum második osztályába kerülve - 1940-ben kezdett játszani, 16 évesen a Kőszegi Sport Egylet első csapatában. Parádés játéka miatt felfigyeltek rá és bekerült az ifjúsági válogatottba. 1940. december 8-án Splitben 5–3-ra verték Horvátország ifjúsági válogatottját. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap