Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő B
1883. november 26-án született Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében (Hírek)

Szerkesztő A
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Lukáts János
Két fél élet – egy teljes halál? (Babits Mihály: A gólyakalifa)

Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét). Kritikus és filológus urak bele is sétáltak szépen a csapdába: föltárták nagy körültekintően Babits családi hátterét, Fogaras és Újpest szá... zadfordulós topográfiáját, följegyezték a költő látogatását egy dél-erdélyi (Tudomány)

Szerkesztő B
Babits Mihály - A szökevény szerelem

Annyi év, annyi év: / a szerelem tart-e még? // Azt hiszem, kedvesem, / ez már rég nem szerelem. / A szerelem meggyujtott, / meggyujtott és elfutott, / itthagyott, / itthagyott. / / Mintha két szép fa ég / puszta környék közepén / és a lángjuk összecsap, / s most a két fa egy fa csak: / pirosak, / pirosak. / / Nem is két fa, két olajkut / és a lángjuk összecsap - mélyek, el nem alszanak. / A szerelem messze van már / és kacag, / és kacag. (Vers)

Csata Ernő
A ,,poeta doctus''

Forrás: Békés István: Új magyar anekdotakincs – Budapest, 1963/A proletárdiktatúra bukása után, jó mélyen bent a kurzusban, valahol egy budapesti utcán, találkozott Babits Mihály és Szabó Dezső. Valami nagy barátság sosem volt köztük./- Jó napot! – köszön Szabó Dezső. - Jó napot! – viszonozza Babits./Szabó Dezső nyomban a tárgyra tér./- Olvasta az új regényemet?/Babits kissé zavart:/- Az új regényét…?/- Igen. Az elsodort falut. Vagy nem is halott még felőle?/- De…de…igen…hogyne…Csak tele voltam gonddal,... (Egyéb)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Karácsonyi lábadozás

Komisz, kemény idő. Még a vér is megfagy / állatban, emberben. / Öregek mondják, hogy / ritkán láttak ily nagy / telet decemberben. / A hó szőnyegébe puhán süpped a láb, / mintha dunyhán menne. / Hejh, ha a hó cukor volna, ez a világ / milyen édes lenne!… // A kis nyugtalan nő, ki a friss hegypályát / futja hótalpakon, / akármennyit zuhan, puha / combocskáját / nem üti meg nagyon. / És az állástalan szegény ember, aki / nem mer még meghalni, / örül hogy reggeltől (Vers)

Jókai Anna
Az utolsó mű

Az író nagy gondban volt. Megunta az egészet: betűket írni fehér papírra, történeteket kiagyalni, neveket keresni, begyömöszölni a hömpölygő anyagot holmi feszes szerkezetbe. Tulajdonképpen már csak a tőmondatot szerette, vagy már azt se. Egzakt közlések után áhítozott; egzakt közlések után, melyek erőszakos személyiségétől függetlenek. De tudta: az egzakt közlés az irodalom fő ellensége, a halál maga. Hiszen éppen az egyéni világkép e működés lényege – noha (Novella)

Balogh Bertalan
Vasból fakarika

Akváriuma van, benne nagyon szép halakkal, óceánnak. Aztán, macskája is van, cirmos macska, tigrisnek. Továbbá, van egy japánosan miniatürizált tölgyfája, ha nem éppen juharfa az. Nem éri el az arasznyi magasságot sem, viszont megörtént, hogy még virágzott is egyszer. Ez számára az erdőség. A fél világ belefér neki egy szoba sarkába. Majdnem boldog ember. Kürülbelül olyan boldog, mint a „zúgó erdősége“ mint a macskatápon élő „tigrise“, mint a hala a vízben. (Egyéb)

Szerkesztő C
Somlay Gizella: Így kezdődött...

Az írónő Tiszaföldvári naplójának előzménytörténete ez a könyv. „A 2. világháború kitörése sok gyermeket tett korán felnőtté. De ezek a „felnőtt gyerekek” is játszottak, legfeljebb háborús játékokat. Döbbenetes, sőt groteszk, ahogy egymással vetélkedtek, ki legyen a hősi halott. Csak felnőttként jöttem rá a dolog abszurditására. Persze, legyünk őszinték! A katonák is lelkesen énekelve indultak a halálba! Egy azonban biztos, (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
A Magyar Labdarúgás Napja

Az Aranycsapat nemcsak számunkra fogalom, a világ legjobb csapatai között tartják számon. Legyen a példaképünk! Adjon hitet a jövő sikereihez, erősítse bennünk a nemzeti érzést! Buzánszky Jenő szavaival élve: „…érdemes lemondani sok mindenről, s élni az isten adta tehetséggel! Fontos, hogy az élsport, az élsportoló nem önmagáért van, hanem a nemzetért is, egy egész országnak szerezhet örömet, megbecsülést. Ezt kellene a maiak fejébe belegyalulni!” (Hírek)

Szerkesztő A
Aranycsapat

See video

Szerkesztő B
November 25., a Magyar Labdarúgás Napja

A labdarúgás (angol eredetű szóval football, közhasználatú becenevén foci, de gyakran említjük magyarosítva futball-nak is) egy labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen. A játék célja, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a labdát az ellenfél kapujába juttassák, és így minél több gólt szerezzenek. A játékot főleg lábbal játsszák, de a játékos minden testrészét használhatja a labda irányítására, kivéve a két karját. (Hírek)

Felber Zsolt
6:3 jubileum - Ki, hogyan játszott az Évszázad mérkőzésén?

Az évszázad mérkőzésén megsemmisítő játékkal fektettük két vállra a futball tanítómestereinek tartott angolokat. Az elbizakodott szigetlakóknak esélyük sem volt nemzeti tizenegyünk ellen. A több, mint százezres londoni közönség a mérkőzés végén felállva tapsolta meg az Aranycsapatot. Játékosaink egymás múlták felül. Hidegkuti már az első percben gólt szerzett, Puskás élete egyik legjobb meccsét játszotta, Bozsik is nagyszerű volt! A Népsport 1953. november 26-i száma így került az asztalokra. (Riport-tudósítás)

Kondra Katalin
A Nagy Álom - A magyar labdarúgás napja

Természetesen őt és a többi öregfiút is lelkesítette az aranycsapat sikere, de eszükben sem jutott, hogy a gumicsizmát focicsukára cseréljék. Eközben Pékné szép lassan elhintette gondolatait az asszonyok körében és Tófalván egyik napról a másikra megalakult a „focistafeleségek egylete.” Pékné egyelőre hagyta, hadd szorgoskodjon mindenki a maga kedvére. Ugyanis néhány asszony fut... ballmez varrásba kezdett, hogy ezzel is emeljék a szintet. (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap