Szerkesztő A
Ady Endre Napok

Ady Endre a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a Nyugat kiemelkedő művésze, költészetünk táltos erejű alkotója. „Faltörő kos”-nak nevezte magát, s valóban, szenvedélyesen haladt előre útján, s a nemzet jövőjéért ostorozta nemzetét. Új irányt, új utat tört, új időknek új dalaival jelentkezett, s elmét-lelket megmozgató, szimbólumos lírájával új alapjait rakta le a magyar irodalomnak. Vándor volt Ady Endre, aki a magyarság lel... kében is utazott. És utazott saját lelkében is (Hírek)

Szerkesztő B
1877. november 22-én született Ady Endre, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője

Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre[2] (Érmindszent,[1] 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.[3]) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató (Hírek)

Szerkesztő A
Ady Endre költeménye: Az én magyarságom...

Az én magyarságom / / / Az én magyarságom / Mindennél keserűbb, / Mindennél igazabb. / / Az én magyarságom / Véres és fekete, / Véres és szomorú. / / Az én magyarságom / Büszke felleg-orom, / Büszke, nagy sirató. / / Az én magyarságom: / Nincs ilyen átkozott, / Nincs ilyen igazi. / / / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő B
Ady Endre: A föl-földobott kő

Föl-földobott kő, földedre hullva,/ Kicsi országom, újra meg újra/ Hazajön a fiad.// Messze tornyokat látogat sorba,/ Szédül, elbúsong s lehull a porba,/ Amelyből vétetett.// Mindig elvágyik s nem menekülhet,/ Magyar vágyakkal, melyek elülnek/ S fölhorgadnak megint.// Tied vagyok én nagy haragomban,/ Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban/ Szomorúan magyar.// Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,/ Kicsi országom, példás alakban/ Te orcádra... (Vers)

Jókai Anna
Ady ajándékai

A gyermek- és serdülőkor határán találkoztam vele. Ő volt az első költő, aki megfenyegetett. Beoltotta kis életemet a bizonytalanság félelmével: aminek elébe megyek, amibe sürgetően kívánkozom, az nem az eddig elibém tartott képeskönyvek és lovagregények világa, hanem inkább a népmesék kegyetlenségéhez hasonlatos – a mesék igazságtevése nélkül. Ady kicserélte a fejem fölött a Holdat, andalítóan buta, tejfehér bámészpofa helyett zöldezüst, kemény, titokzatos hatalommá vál... (Egyéb)

Szerkesztő A
Ady Endre - Az élet

Az élet a zsibárusok világa, / Egy hangos vásár, melynek vége nincs. / Nincs semmi tán, melynek ne volna ára, / Megvehető akármi ritka kincs. / Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak / Kufár lélekkel hasznot, üzletet; / Itt alkusznak, amott már áll a vásár, / A jelszó mindig: eladok, veszek!... / / Raktárra hordják mindenik portékát, / Eladó minden, hogyha van vevő: / Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság, / Rajongás, hit, eszmény és szerető. / Aki bolond, holmiját olcsón adja, / Az... (Vers)

Szerkesztő A
Arany Sas pályamű 2014. - Okos Márton: Ady Endre képzelt utazása Kalotaszegre 100 év után

A vonat már rég elhagyta Nagyváradot. Sőt már Élesden is túl zakatol. Ady Endre továbbra is magába roskadva ül a fülkében, és céltalan néz ki a vonat ablakán a messzeségbe. Mert lelkileg arra már fel volt valamennyire készülve, hogy olyan Magyarországot talál, amit a művelt nyugat – ráadásul az ő imádott Szajna parti városában – végtagjaitól amputálva ré... szekre darabolt. De a sokk, mely Biharkeresztesnél érte,...

Szerkesztő A
Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz

Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz/ Súrlódjék az írás Móricz Zsigmond úrhoz./ Szóban hozta vón' el a beteg, ki küldte, / De sok Élet-lázban magát tönkre-hülte. / Mégis, mert hát ma még sokan hisznek velem, / Adják át Móricznak ezt az én levelem / A könnyes, áldott hang, aki általadja / Éppen úgy áldassék, mint az, aki kapja. // Szerelmetes barát, zömök Móricz Zsigmond, / Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond. / Ezért is jövök ost hozzád kényes verssel: (Vers)

Turcsány Péter
Ady-parafázis a Fájdalomról

Ady-parafázis a Fájdalomról /// „Nem tenyeremet rejti csak az öklöm?” / S ujjaimat kell imádsághoz törnöm? / 2011. augusztus 22. Szombathely /// Élet- és billentyűritmus „Szívbillentyűritmus” // Mirtse Zsuzsa //// Olyan ez, mint Liszt zongorajátéka, / csak élő emberek adják az életjeleket / hangok leütése nyomán! /// Ady-parafázis a Fájdalomról /// Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő B
Ady: Nem élek én tovább...

Nem élek én tovább, / Csupán addig élek, / Amíg a szivemből / Felfakad az ének; / Amíg a lelkemet / Sírhatom a dalba, / Amíg lángra gerjeszt / Ihletés hatalma; / Amíg titkos órán / reám száll a bánat, / Feketén, komoran, / Mintha a világnak / Végzetszerű átkát / Csakis én érezném, / Tépődve annyi bús, / Megfejtetlen eszmén. // Nem élek én tovább, / Csupán addig élek, / Míg vérező szívvel / Ezernyi kétség közt / Még mindig remélek (Vers)

Kolta Dóra
A Kelet-motívum újjáéledése - Orientalista gondolatok Ady prózájában

Európa és a Kelet. Az európai ember gondolkodásában a történelem kezdete óta fontos szerepet foglal el a Kelet, ez a titokzatos, gazdag vagy szegény, elbűvölő vagy primitívnek ítélt távoli hely, amelyet a kontinens lakója hallomásból, útleírásokból, ritkábban saját tapaszta lataiból ismer. Ez a „Kelet” lehet az ókori Perzsia, Észak-Afrika, a Szentföld, Baskíria, a nagy kínai birodalom vagy egy sziget a Csendes-óceánon (Publicisztika)

Szerkesztő B
Ady Endre: Kis, karácsonyi ének

Tegnap harangoztak, / Holnap harangoznak, / Holnapután az angyalok / Gyémánt-havat hoznak. // Szeretném az Istent / Nagyosan dicsérni, / De én még kisfiú vagyok, / Csak most kezdek élni. // Isten-dicséretére / Mégis csak kiállok, / De boldogok a pásztorok / S a három királyok. // Én is mennék, mennék, / Énekelni mennék, / Nagyok között kis Jézusért / Minden szépet tennék. // Új csizmám a sárban / Százszor bepiszkolnám, / Csak az Úr (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Csak egy kutya

Délután öt óra. Berki úr kilépett a számítógépből, és elköszönt a főnöktől. – Mi az már megy, Berki úr? – Öt óra, de ha kívánja, maradok. – Menjen csak! Ezek a hivatalnokok mind egyformák. Egyik sem szeret ráhúzni, mégis folyton fizetésemelésről gagyognak. – Hát akkor viszontlátásra, Huszti úr! Ezek a főnökök mind egyformák. Mindegyik azt szeretné, hogy ráhúzzon, de a fizetését egyik sem emelné. – Na, hogy ment? Leégett már a levéltár? – tréfálkozott vele otthon a felesége. (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap