Sajcz Bandi
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE 2/5 (I. (Szent) László király Emléknap)

Mikor Béla király meghalt, IV. Henrik német császár hadai már az országban voltak, magukkal hozván Endre király fiát, a 11 éves Salamont, hogy őt Magyarország trónjára helyezzék. Salamon még atyja életében meg lőn koronázva s párthivei mindjárt atyja halála után Németországba vitték a gyermeket, mivel IV. Henrik császár nővérével Judittal volt eljegyezve s most nagy német hadsereggel jöttek az országba, hogy őt valósággal is királylyá tegyék. (Tudomány)

Szerkesztő A
Legendák Szent László királyról - Újramondja Horváth Lajos

Legendák Szent László királyról - Újramondja Horváth Lajos // Kedves Olvasók és Írótársak! Rövidesen folytatásban közöljük Horváth Lajos írótársunk értékes gyűjteményét történelmünk kiemelkedő alakjáról, Szent László királyunkról. A közérthetően átfogalmazott legendák történelmünk gyöngyszemei, s a sorozat hasznos olvasmány, amelyet minden honfitársunk figyelmébe ajánlunk! a MIL Szerkesztősége / Magyar Irodalmi Lap (Hírek)

Horváth Lajos
A magyar sereg csodálatos élelmezése

Történt ismét, hogy a besenyők zsivány népe Magyarországra tört elrabolni azt, amit magyar ember, magyar asszony és gyermekeik termesztettek, termeltek, alkottak és gondoztak. Országhű László király megint sereget gyűjtött és üldözőbe vette az ellenséget. Vonult is a sereg egy nagy pusztaságon át a besenyők nyomát követve. Fölötte hatalmas porfelleg jelezte, hogy mennyire kiszikkadt ez a vidék, semerre sem lehetett benne élelmet találni és beszerezni. Így hát a tartalék elfogyott és a vitézek (Tudomány)

T.Ágoston László
Szennyvíztükör

Aki még nem járt itt, elképzelni se tudja ezt a szeméthalmoktól övezett kis hamis gyöngyszemet a két nagy szeméttelep árnyékában. Szinte hihetetlen, micsoda vendégváró bűz terjeng a parton szétszórt lim - lomok között. Ez egy valódi, egy ideális hogyishívják. No, de beszéljen róla a szennyvíz, akarom mondani a Hamis Gyöngyszem HE. elnöke, Koszvári Mocskos Tihamér. – Hát az úgy volt – kezdte az elnök –, hogy folydogált itt anno egy kis patakocska. Jelentéktelen kis vízfolyás... Az én gyer... (Egyéb)

Turcsány Péter
Egy könyv – amivel folytatható a világirodalom

(Ken Kesey: Olykor egy nagy ötlet, regény) Izzó irodalom. Az epika hagyományos stíluseszközeinek teljes körű megőrzése mellett, a modern többszólamú cselekményszövés esetleges duplázásai és triplázásai ellenére ez a regény mindvégig megőrzi a személyes hitelesség alapértékeit. Lírai természetszeretete a mű cselekményének is átadja hatásenergiáit. Egyetlen ősz történései állnak az írói látószög középpontjában: egyetlen klán-család emberfeletti erőfeszítése, a fakitermelő Nyugat-Amerika (Publicisztika)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő B
1889. július 28-án született Nyírő József író, politikus, újságíró

Nyirő József[1] (Székelyzsombor, 1889. július 28.[2] – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője,[3] és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt. Nyíltan fasiszta és zsidóellenes nézeteket vallott, Adolf Hitlerre mint példaképére nézett fel. Művei elsősorban (Hírek)

Szerkesztő B
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő A
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Bodor Miklós László
A székely Dzsungel könyve írója: Nyírő József

„Érdekes jelenség, ahogyan a zsidó lapok írtak az ő dolgairól és személyéről. Miután az Uz Bencében olyan rokonszenves portrét fest egy zsidó bőrkereskedőről, amilyet magyar írók közül kevesen, a nagyváradi Új Kelet főszerkesztője, Benamy Sándor interjút készített vele. Nyírő abban elmondja, hogyan viszonyul zsidó származású, de magyar írótársaihoz, barátai... hoz. A Libanon nevű tudományos zsidó folyóirat is szépen ír Nyírőről” – szállít újabb adalékot a Nyírő-portréhoz Kónya-Hamar. (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Szerkesztő A
Nyírő József - Akinek nem tetszik, öntsön vörös festéket magára!

Meghatározott, de nem meghatározó körökben szokássá vált a magyar kultúra prominenseinek sárral dobálása. Kétbalkezes szakvélemények írói követelik, hogy a magyarság, mintegy megfelelési kényszernek engedve határolódjék el saját nemzeti íróitól, költőitől. Ilyen célkeresztbe került az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja, Nyírő József költő is. Tavaly a román hivatalos szervek mondvacsinált ürüggyel megtiltották, hogy Nyírő József hamvai erdélyi földben kapjanak végső nyughelyet. E híren felbuzdulva (Hírek)

Kondra Katalin
Az üldözött "Székely Apostol" ( Nyírő József emléknapok)

— Mit vétettem Uram? — kérdi a „székely Apostol” odaát az örök hazában, 2012 májusában. — Senki nem lehet próféta a saját hazájában — válaszolja az Úr. — Mondom néktek, ha engem üldöztek és üldöznek ma is, akkor titeket is üldözni fognak. Te Nyirő Jóska, és te is Wass Albert, szószólói voltatok a ti népeteknek. Sorsközösséget vállaltatok velük. Kimondtátok azt, amit ők nem mertek. Úgy írtatok a népről s a földről, hogy azt a vakok meglássák, a süketek meghallják, a sánták bejárhassák. (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyirő József: Uz Bence

A legtöbbet vitatott regénye, az Uz Bence középpontjában a székely nép sorsát megtestesítő főhős Bence, a havasi pásztor alakja áll, a nép egyszerű, ám csavaros észjárású gyermeke. Nyirő regényét az irodalomtörténet előszeretettel állítja párhuzamba Tamási Áron Ábel a rengetegben című könyvével, s Bence alakját Ábelével. Nyirő József (1889-1953) erdélyi magyar író, katolikus pap, újságíró. Irodalmi műveiben elsősorban erdélyi (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap