Szerkesztő C
Wass Albert - Mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)

„Van az erdőben egy madár, amit mátyásnak neveznek, mátyásmadárnak, és más vidéken szajkónak. Ismered bizonyára. Szép kék tollai vannak a szárnyán, bóbitát is visel, és nagyon ügyes, élelmes madár. Okos is. És ebből származott a baj.” Gábor Emese illusztrációival. / A mátyás és az őz meséje / Erdők könyve sorozat 6. / ISBN: 978-963-9735-34-7 / Keménykötésű ár: 1400 Ft, Puhakötésű ár: 680 Ft, Terjedelem: 24, Kötés: Keménytáblás, Szerző: Wass Albert (Könyv)

Szerkesztő A
Juhász Gyula Emléknap

Juhász Gyula a Nyugat első nemzedékének nagy költője, csöndes, szerény művész volt, aki mindig önmagával küzdött. Babitscsal, Kosztolányival indult, velük és Adyval lett híres költő. Versei a művészet szépségének, a nyelv erejének bizonyságtevői, megállásra-elgondolkodásra késztető segítői – s ezért – a bennük megírt-megvallott minden fájdalom, bánat és csöndes szenvedés ellenére is örömöt és re... ményt kínálnak. Ez az igazi költészet adománya. (Hírek)

Szerkesztő B
1937. április 6-án hunyt el Juhász Gyula költő

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője. - Élete - Juhász Illés (1853–1902) posta- és távirdafőtiszt és felesége, Kálló Matild (1862–1953) első gyermekeként született. Anyai nagyapja Kálló Antal volt. 1893–1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi (Hírek)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Imádság a gyűlölködőkért (Juhász Gyula)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelküle... tünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Pozsony

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” /// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. /// Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, / Mely lágy fátylával a Dunára hullt (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: A békekötésre

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Felber Zsolt
Juhász Gyula: Csáktornya

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Felber Zsolt
Juhász Gyula: Szabadka

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Trianon

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” // Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. - Juhász Gyula: Trianon // Nem kell beszélni róla sohasem, / De (Vers)

Döbrentei Kornél
Idill

Cseresznyefa-gólem rubintkoronájába / derékig süllyedsz, hegyes, kicsi vállad kiáll / a létbôl, messzehordó, nagyöbû szemed / a liliommá dermedt kócsagot a Tejúton / eltalálja. / Hideg, piros tûzben edzett, / Istentôl einstandolt golyók függnek zöld szárakon, / a béke ingaórái, immár a füleden / ékszerülnek. / A vízesésen túl végtelen / gondolatjel a csönd, dobhártyád átdöfi. // HAZATÉRÉS / A tenger kitagadta a Földet, / s vele minket, kiknek tenyerébe / kagylókat, / csigákat a messzeség izzadott. / Most (Vers)

Szerkesztő A
Ybl Miklós Emléknap

Egy nemzet karakterét többek között a kultúrája határozza meg, a nemzeti kultúra része pedig a szellemi kultúra mellett az épített kultúrkincs. Magyar, épített kulturális örökségünk meghatározó alakja, 19. századi szíve-motorja és tulajdonképpen a nemzeti történeti hagyományokkal dolgozó historikus építészet atyja Ybl Miklós. Ybl Miklós azon építészeink közé tartozik, akiről a jelenben is sokan tudnak, legalábbis azt, hogy építész volt. El... végre székházának homlokzatán, honlapján vagy „csak” (Hírek)

Szerkesztő A
1814. április 6-án született Ybl Miklós építész

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. // Életpályája/ 1814-ben született Székesfehérvárott, német származású szülőktől. Édesapja Ybl Miklós ottani kereskedő, a Fejér megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna. A székesfehérvári Ciszterci ... Szent István Gimnáziumban, majd 1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait (Egyéb)

Veress Zoltán
Ybl Miklós 202 éve született - album

Ybl Miklós a XIX. század egyik legnagyobb építésze volt. Figyelembe véve, hogy az akkori építészek sora Pollacktól Lechner Ödönig tart, nagyon magas ez a rang. Ha ezt az időszakot a század második felére szűkítjük, akkor megkockáztathatjuk a legnagyobb jelzőt is. A Székesfehérvárról indult építész előbb a magyar romantikus építészet élére jutott (Feszl társaként), később a neoreneszánsz legnagyobb hazai képviselője lett. A fő művének tekinthető Operával pedig a világépítészet legmagasabb szintjére is eljutott. (Tudomány)

Polszerkesztő2
Kötelező arab nyelvoktatás: egyre sikeresebben integrálódnak a németek

A Németországba érkező menekültek többsége nem tud vagy nem akar megtanulni németül, ezért a német hatóságok kezdenek arab nyelven beszélni, emellett az iskolákban elkezdenék bevezetni a kötelező arab nyelvoktatást. Egy németországi arab politológus, Naji Abbas szerint az országban egyre inkább nő az érdeklődés az arab nyelvoktatás irányába, ami annak tudható be, hogy az arab nyelv egyre fontosabb szerepet játszik a német politikában és a társadalmi életben. (Hírek)

Tóth Julianna
Az álmot álmodó

Pest és Buda felett delelőjén járt a Nap. Megkondultak a harangok, mint máskor is szoktak. Ám a hangjuk most más volt, mint eddig bármikor. A harangok siratták a múltat, melynek dicső fénye oly fakó volt, mint a télbe forduló időjárás homálya. A Kirakodó térnél tömegben álltak az emberek. Némán és csendben, és hallgatták a harangok fájdalmasan szép muzsikáját, ami a szívükbe markolt. Másfél hónap telt Batthyány kivégzése óta, a szabadság álma köddé foszlott. Az élet kegyetlen. Kopár és sivár, mint az

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap