Fedák Anita
Móra Ferenc látogatása Kárpátalján

Beregszászt az emléktáblák városának is tartják, hiszen többek között Petőfinek, Illyés Gyulának, Bethlen Gábornak is van emléktáblája a városban. Miért tartják a beregszásziak fontosnak, hogy megörökítsék nagyjaink emlékét Kárpátalján? Egyrészt fontos szerepe van a turizmus fejlesztésében, hisz van látnivaló, van mit megmutatni a hozzánk látogató magyarországi és más környező országokban élő, illetve elszakadt nemzetrészekről érkező vendégeknek. (Egyéb)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Miben lakik a magyar tündér?

Szó ki nem mondhatja, milyen büszkén ballagtam haza az alsó utcákon keresztül. Ahogy kiértem a városból a harmatos mezők közé, ott állt a keresztúton az öreg csősz, nagy tasla kalapban, kampós botjával vállán, mint valami furcsa madárijesztő. Nagyon megrökönyödve tátogott felém: - Minden jó lélek dicséri az Urat, te vagy-e az szűcsék Gergője, vagy csak a lelked? - Én hát, Gyurka bácsi, mit figurázik kend velem? Erre... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - Szóló szőlő

Mióta az eszem tudom, mindig éltem-haltam a szőlőért. Ma is azt tartom, hogy nem teremtett ahhoz fogható gyümölcsöt az Úristen. Ha úgy volna benne módom, mint ahogy nincsen, ma se enném lágy kenyeret sose szőlő nélkül. Gyerekkoromban is az volt a legnagyobb örömöm, mikor édesapám a vállamra csapott: - Nyergelj, legény, kimegyünk Galambosba. Megnézzük, zsendül-e már a szőlő. No, a nyergelés hamar megesett ... Mindössze a csizmácskámat kellett lerántani a lábamról (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Mártonka levele

Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / szíveden kopogtat / kis unokád, Márton. // Szíveden kopogtat / gyönge kis ujjával, / könnyeket pergető / nehéz bánatával. / Mit ér, amit küldtél, / a szép csengős szánkó? / Az egész határban / régen nincsen már hó. // Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / tudod-e, mire kér / kis unokád, Márton? / Gyere el mihozzánk, / légy te a Télapó: / fehér szakálladból / hátha hull majd a hó. // Hátha hull belőle erdőre, mezőre, / hátha a tavasz (Vers)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Szép karácsony, szép zöld fája...

Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri divatot kezdtek a városunkban, karácsonyfát állítottak föl a szentélyben, az oltár mellett s kerestek valami alkalmi kis rongyost, aki a mennyei fenyőt felköszöntse. No, szegény gyereket akkor se kellett Félegyházának Szegedtől kölcsönkér... ni. Futotta a kiskunoknak a maguk emberségéből is. (Novella)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 6/11.

Krisztus Annás előtt // Három darabont fogja közre. A háza ajtajában álló, előkelő öltözetű, a fején furcsa fejdíszt viselő alakban Annást gyanítom. Róla, Kajafás apósáról a Passió kapcsán csak János ejt szót, mondván, továbbküldte Krisztust Kajafáshoz. Ezért gondolhatta a festő, hogy ne a palotájában fogadja, hanem csak a kapuban. // Krisztus Kajafás előtt (707) Kajafás a főpap, ő már hivatalában, hivatali székében ülve fogadja, Krisztust itt már más őrök állják körül, és „közönség” is van, mely az elképzelés (Tudomány)

HertelendyMarton20
Egy ország fájdalma

Meghurcolt vad lelkek zöreje hallatszik a felszínre, / Ami egykoron szép volt, mára már azt mondják:"Menj innen!" / Töviskoszorú, sebzett orcádon mindenütt csak hegek, / Felakasztott föld, s búcsút intő hegyek. / Láncok csörrenése nap-nap felkiált: / "Mondd miért tetted ezt velem? Oh Te kegyetlen világ!" / Válaszra várok., s a válasz épp úgy nem jő, / Mint ahogy elvesztett földeiden már a fű sem nő... / ... mint ahogy erdőidben lombkoronák hullanak alá... / ... s csorgadozó vérpata... kokban

Czakó Gábor
Czakó Gábor - A szabír titok

A szabír titok – anyanyelvi és történelmi esszék, CzSimon könyvek, fűzve, kb. 260 old. – A magyar nyelv-, mese- és zenekincs számos eleme megtalálható a finnugor népek kultúrájában, de szétszórva és töredékesen. Együtt az összes sehol. S ahogy távolodnak e népek a Dél-Uraltól, úgy ritkulnak. Honnan, s merre áramlottak? Vajon a rokoni sörétek röpültek a puskánkba magyar töltényt alkotni, vagy a magyar töltény sörétjei (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Budai II. László Emléknap (Aranycsapat)

Budai II. László az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes Aranycsapat jobbszélsője volt. A csapat azon tagjainak egyike, akit a legenda nem őrzött meg olyan fényesen, mint Puskást, Kocsist vagy Bozsikot. Kocsis Sándorral együtt azonban a világ legkiválóbb jobbszárnyát alkották. Pontos beadásaiból rengeteg gólt ért el a válogatott. Budai címeres mezben sokat tett azért, hogy Hazánkat szerte a világban meg- és elismerjék. Emlékét hűen őrizzük. (Hírek)

Szerkesztő A
1928. július 19-én született Budai II. László labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Budai László, Bednarik (Rákospalota, 1928. július 19. – Budapest, 1983. július 2.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő jobbszélsője volt, 39 válogatott mérkőzésen tíz gólt rúgott. A sportsajtóban Budai II néven ismert, beceneve Púpos volt. Katonatiszt volt, a pályán Kocsissal vakon megértették egymást. Játszott a londoni "évszázad mérkőzésén" is, tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. Az FTC-vel és a Honvéddel ötször hódította (Hírek)

Kiss András
Magyarország

Művemben a honfoglalástól napjainkig mutatom be a kedves Olvasónak a magyar karakter, személyiség, lélek fejlődését, virágkorait illetve sötét korszakait. Mindezt nemcsak történelmi események és személyek, hanem irodalmi személyek jellemzőivel és műveivel igyekszem bemutatni. Remélem, hogy a kedves Olvasónak elnyeri tetszését novellám. - Azt, hogy honnan jöttünk, talán senki sem tudja, csak a Jóisten, aki lehet, hogy pogány, lehet, hogy keresztény. Mindegy, csak a Jóisten legyen.

Szerkesztő A
Füst Milán Emléknap

Füst Milán a Nyugat első nemzedékének nagy művésze, költő és író, nemcsak versek, hanem regények és drámák szerzője is. Aprólékos gonddal alkotó ember volt, viszonylag kevés verset írt (száznál kevesebbet). Ő a magyar szabad vers megteremtője, aki szakít a rímmel és a szokásos ritmikákkal, mégis megőrzi a ritmust, a szöveg zeneiségét. Költői világának (nyelvének, formáinak, képeinek) forrása a Biblia, az antik tragédiák, Shakespeare és Berzsenyi Dániel. Általában jellemző lírájára a Berzsenyi-féle ódai (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap