Jókai Anna
Emlékirat

„Négy dolgot nem szeretek – írta Margó a naplójába –, a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mert ilyenkor új cipőt kell vásárolni. Különben minden stimmel.” A lakásban három tükör van: egy ovális, egy fekvő téglalap és egy négyzet alakú. Épp hogy az arca belefér. – Hogy ebből problémát csinálsz, nem mutat emelkedett gondolkodásra – mondta valamelyik tanárnő, még a szakközépben. – Sőt, primitív, hogy így fejezzem ki magam. – Az élet sokrétű – mondta a főnöke, amikor kérte, cseréljék ki fedettre az íróasztalát (Novella)

Turcsány Péter
Hódolat a madáremberhez

Előszó John F. Deane válogatott költeményeihez. Az emberekhez való lelki melléállás jellemzi John F. Deane alkotói attitűdjét. Mindezt teszi időhatározók nélkül, legyen akár az apa, az anya, a nagyapa, az ősök emléke, vagy korán meghalt első feleségének visszaidézése, vagy a bátyjával töltött cinkos gyermekkor napjaié. „Így töltöttem az éveket, igyekeztem életemet olyan tükörben ragyogtatni,/ hol Isten meg... csodálhatta arcát” / Hazafelé / Költészete nemcsak lelki aspektusai miatt jelentős, hanem megrázó (Novella)

Szerkesztő A
Katona Szabó István: Ítél a történelem

Az erdélyi politikai és irodalmi világ közel 70 esztendejének (1934 – 1989) krónikáját fejezte be a még életében Epilógussal (is) ellátott emlékező. Korszakok koronatanúja – mondotta róla a marosvásárhelyi lelkész, Varga László, aki maga is börtönt szenvedett elvhű és tisztességre buzdító magatartása miatt – és nagyon hiteles, minden szava igaz! 2012-ben a KRÁTER Műhely Egyesület kiadója a memoárkötet 1948-1968-ig terjedő időszakát jelentette meg A nagy hazugságok kora címmel. Folytatása az Ítél a történelem (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő B
1953. október 16-án hunyt el Nyírő József író, politikus, újságíró

Nyirő József[1] (Székelyzsombor, 1889. július 28.[2] – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője,[3] és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt. Nyíltan fasiszta és zsidóellenes ... (Hírek)

Szerkesztő A
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő A
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Bodor Miklós László
A székely Dzsungel könyve írója: Nyírő József

„Érdekes jelenség, ahogyan a zsidó lapok írtak az ő dolgairól és személyéről. Miután az Uz Bencében olyan rokonszenves portrét fest egy zsidó bőrkereskedőről, amilyet magyar írók közül kevesen, a nagyváradi Új Kelet főszerkesztője, Benamy Sándor interjút készített vele. Nyírő abban elmondja, hogyan viszonyul zsidó származású, de magyar írótársaihoz, barátai... hoz. A Libanon nevű tudományos zsidó folyóirat is szépen ír Nyírőről” – szállít újabb adalékot a Nyírő-portréhoz Kónya-Hamar. (Egyéb)

Kondra Katalin
Halhatatlan élet – Nyirő József emlékére

Amikor honvágyam volt és erősen hiányozni kezdtek a „hegyeim”, akkor került kezembe a „Havasok könyve”. Mintha mesevilágba csöppentem volna! Minden, amit azelőtt láttam és megtapasztaltam más lett. Nagyszerűbb, gyönyörűbb. Olyan világ tárult fel előttem, melyet addig másmilyennek ismertem, bár tizenkilenc évig magam is ott éltem. Nyirő József írói szándéka beteljesült ebben a műben. "a székely havasok ellesett, titkos és csodálatos életét akarom megírni. Olyan székely dzsun... gel-könyv lesz, ha elkészül.” (Egyéb)

Szerkesztő A
Nyírő József - Akinek nem tetszik, öntsön vörös festéket magára!

Meghatározott, de nem meghatározó körökben szokássá vált a magyar kultúra prominenseinek sárral dobálása. Kétbalkezes szakvélemények írói követelik, hogy a magyarság, mintegy megfelelési kényszernek engedve határolódjék el saját nemzeti íróitól, költőitől. Ilyen célkeresztbe került az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja, Nyírő József költő is. Tavaly a román hivatalos szervek mondvacsinált ürüggyel megtiltották, hogy Nyírő József hamvai erdélyi földben kapjanak végső nyughelyet. E híren felbuzdulva (Hírek)

Szerkesztő A
Nyírő József: Havasok könyve / Vihar

Hirtelen elszédül minden és mozdulatlanná lesz. A havas készül a viharra. A hegyek megdermednek, gerincük feldudorodik, a szakadékok szemlátomást tágulnak. A fák megvetik lábukat, ágaik görcsösen egymásba fonódnak. A füvek még jobban a földbe kapaszkodnak. A kemény cserfák odaszólnak egymásnak: - ,,Az Isten legyen velünk!" A vadméhek, bogarak fejvesztetten menekülnek. A meg... bolydult hangyák mentik, ami menthető. Az egerek ki- és befutnak likaikon és egymást szidják. (Novella)

Kondra Katalin
Az üldözött "Székely Apostol" ( Nyírő József emléknapok)

— Mit vétettem Uram? — kérdi a „székely Apostol” odaát az örök hazában, 2012 májusában. — Senki nem lehet próféta a saját hazájában — válaszolja az Úr. — Mondom néktek, ha engem üldöztek és üldöznek ma is, akkor titeket is üldözni fognak. Te Nyirő Jóska, és te is Wass Albert, szószólói voltatok a ti népeteknek. Sorsközösséget vállaltatok velük. Kimondtátok azt, amit ők nem mertek. Úgy írtatok a népről s a földről, hogy azt a vakok meglássák, a süketek meghallják, a sánták bejárhassák. (Egyéb)

Szerkesztő A
Nyirő József: Uz Bence

A legtöbbet vitatott regénye, az Uz Bence középpontjában a székely nép sorsát megtestesítő főhős Bence, a havasi pásztor alakja áll, a nép egyszerű, ám csavaros észjárású gyermeke. Nyirő regényét az irodalomtörténet előszeretettel állítja párhuzamba Tamási Áron Ábel a rengetegben című könyvével, s Bence alakját Ábelével. Nyirő József (1889-1953) erdélyi magyar író, katolikus pap, újságíró. Irodalmi műveiben elsősorban erdélyi (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Hazafias Nyírő-idézetek

Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap