Bihary József
A paripa testamentuma

Széllel szálló állat ellett,/Táltos tejét sztyeppén szoptam,/Vad mén nemzett szűz hó felett,/Így hát a pusztához szoktam./Emberhorda póráz-pányván,/Harmadfű sem lehettem még,/Vont oda, hol pogány sámán,/Dobbal dobol, késsel herél./Nevet adtak, tűrtem gyáván,/Majd kirúgtam,/fejpúp kinőtt,/Csak egy ült meg Sátán hátán,/Sokszor ostor osztott intőt./Széllel szálló állat ellett,/Vitéz harcost, fehérszemélyt,/Ellenségnek és barátnak,/Így is, úgy is kívánt jó éjt./Ám eljött az ő ideje,/Etelközben a hű... (Vers)

Farkas Molnár Péter
Békés emberek csendje

Karcsit lefektették, megvacsoráztak, forró volt a paradicsomleves – benne rizs –, jó ízű a pörkölt csirkeszárnyból, rizs ahhoz is, galuska illett volna hozzá, de a tojás drága, Klári úgy hiszi azért, mert jön a karácsony. Olyankor felverik az árát mindennek. Károly szerint a felesége sötéten lát mindent, télen egyszerűen drágább a tojás előállítása. Péntek este. Csendes, meghitt, hó, akácfüst és paradicsomleves illatú, még beszélgetnek egy (Novella)

Szerkesztő C
Czakó Gábor - Juhász Zoltán: Beljebb a magyar észjárásba

Czakó Gábor és Juhász Zoltán közös kötete a magyar nyelv és zene számítógépes kutatásával alapvető, új fölismerésekre vezetett. Összevetette a Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára (CzF), valamint a Tótfalusi István által jegyzett Magyar Etimológiai Szótár (MESz) elektronizált kiadásait, ily módon a magyarnak közel 60 nyelvvel való kapcsolatrendszerét térképezte föl. Az új, tárgyilagos módszertani megközelítés megvilágítja a magyar nyelv vizsgálatának elmúlt másfél százados történetét, (Könyvbemutató)

Bige Szabolcs Csaba
Egy régi vendéglő krónikája

Ismerek néhány úgy nevezett konyhaművészt a különböző fogadókból és falatozókból, különösen a külvárosban, akik tudatlanságból, vagy fölösleges takarékoskodásból a mititei masszáját felszaporítják disznó- vagy lóhússal, esetleg birkával. Azonkívül, hogy nem is zsugorodik úgy, mint a marhából készült, távolról sincs meg az a kellemes íze-zamata, mint az igazinak. Másik nagy hiba a fűszerekkel való zsugoriság, különösen, ami a fokhagymát és a feketeborsot illeti. (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
 Adni jó, kapni jó, de nem mindenáron

Anna néni most ünnepelte hatvanadik születésnapját. Ez jó alkalom volt, hogy egy kicsit visszatekintsen élete folyásának, csörgedező patakocskáján. Eszébe jutott fiatalsága. – Amikor én még húsz éves voltam? Azok voltak a szép idők. Elgondolkozott, csinos lánynak ismerték, tették is a szépet neki, ő pedig élvezte ezt a helyzetet. – Szép ruháim voltak! – jutott eszébe, és ahogy a ruhákra gondolt, a szobai szekrényhez lépett. ... (Riport-tudósítás)

Kalász István
Kikből áll az ország?

Nos, miből áll egy ország? Tavakból, hegyekből, görbe utakból, fagylaltból, fűből, városokból… És persze emberekből. És az országot az emberek teszik olyanná, amilyen, nem? Vagyis amilyen az ember mentalitása, olyan az ország? - Azt már tudjuk, hogy az állami pénzt nagyvonalúan lehet költeni, és azt is tudjuk, hogy ennek következményei vannak a közös háztartásra nézve. Eme költekezésre több országot lehet példaként említeni, de most nem tesszük, (Publicisztika)

Jókai Anna
A megvalósulás rokonságai

(Balassi Bálint – Ady Endre) / Mintha ugyanaz a szellemi egzisztencia öltött volna testet Balassi Bálintban és háromszázhuszonhárom évvel később Ady Endrében. Más korban, más körülmények között – de ugyanabban a nemzetben. A személyiség sorsfeladata is döbbenetesen hasonló maradt: részben birkózás az ellentmondásos Én-nel, részben a magyar közösségi lét szolgálata. Beszédesek az egybeesések: Balassi negyven évet élt, Ady negyvenegyet. (Egyéb)

T.Ágoston László
Tiroli tehenek

Egymáshoz bújva, dideregve értek föl a csúcsra, de nem állhatták meg, hogy körül ne járják a hegygerincet. Boglárka még megpróbálta felolvasni az útikönyvből a helyi érdekességeket, meg a körülöttük meredező csúcsok nevét, Berci azonban megcsúszott valamin és majdnem hanyatt esett. Ettől aztán afféle magyaros káromkodásba kezdett. ‒ A hétszentségit, Bogica! ‒ fogta meg a kezét. ‒ Nézd, még itt is van tehénlepény. Hogy kerül ez ide, a világ te... tejére? (Novella)

Bilecz Ferenc
A professzor álma

Fen Ugrik professzor álmában egy Bencés kolostorban járt. Hogy, hogyan került a 11. századi Szent Márton hegyére épített szentélybe – maga sem tudta. De ha már itt van gondolta, megbeszélhetne az apáttal néhány dolgot, ami jól jönne a soron következő előadásának alátámasztására. - Isȧ, por ës homou vogymuk – köszöntötte az apátot. - Mi van? – fordult felé az egyházfi. - Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, -- próbálkozott a folyta... tással Ugrik. (Humor)

Balogh Bertalan
Puebloi tapasztalat

...hogy a pap megmondta a népnek, hogy ha valakit isten irgalma valami testi betegségből meggyógyított, vagy ha azt akarja valaki, hogy meggyógyuljon, egy olyan testrészt ábrázoló kis arany tárggyal ajánlatos megajándékoznia a jóságos Isten házát, ami Isten figyelmét a kérdéses testrészre irányítja. Mind megannyi gyógyulásért való esdeklés vagy gyógyulások meghálálása...” Csuda okos dolog ez, mondatja velem az a kis merkantil szellem, amim egyáltalán van: kiszedni belőlük így vagy úgy az utolsó (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert: A magyar Szent Korona

A Kráter Műhely kiadása: Második Szilveszter pápának különös álma volt egy éjszaka. Álmában egy angyal jelent meg előtte és ezeket mondta: – Sok évszázaddal ezelőtt egyik elődöd mezítláb lépett ki Róma kapuján, hogy kegyelmet kérjen Attilától, hunok királyától a város számára. A hatalmas Attila meghallgatta elődöd kérését, és békésen vonult el Róma falai alól. Most ennek az Attilának egyik utóda, magyarok u... rakodója, Géza fia István fordul kéréssel hozzád. Királyi koronát kíván magának, és népe számára (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Móra Ferenc Napok

Móra Ferenc a magyar próza mestere, aki a gyerekekhez, fiatalokhoz és a felnőttekhez is tudott szólni – ékes magyar nyelven, gördülékeny, megkapó stílusban, természetes hangnemben. A Rab ember fiai (1908), a Kincskereső kisködmön (1917), a Dióbél királyfi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő művei, magas irodalmi igénnyel megírt, komoly esztétikai színvonalú alkotások. Elbeszélései a magyar kispróza leghitelesebb, ... (Hírek)

Szerkesztő B
1879. július 19-én született Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn. (Hírek)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?

A napsütéses hosszú őszre kegyetlen tél következett abban az esztendőben. A nagy hófúvások betemették a malomházat, nem lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csakolyanok voltak, mint a hétköznapok, lelkes állat nem vetődött felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom, mint hallgatni a szelek üvöltözését. A szelek nagyon oda voltak szokva a padlásunkra, s én már a szavukról megismertem, melyik az észa... ki, melyik a déli, melyik fúj a Dunáról, melyik (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap