Kárpátalja-szerkesztő
1956 kárpátaljai mártírja

Az 1956-os magyar forradalom idején az ungvári járási Gálocs községben három tizenéves úgy érezte, nem maradhat tétlen: "ellenálló csoportot" szerveztek, majd a forradalom második évfordulóján röplapokkal tiltakoztak a szovjet beavatkozás miatt. Ezeket a fiatalokat nevezték később gálocsi csoportnak. Tagjai közül kettő börtönbe került, a legfiatalabb - 13 éves - KGB-s megfigyelés alá. A nyomozók az ügybe ártatlanul belekeverték a (Egyéb)

Szerkesztő B
1956 pufajkásai

1956 nem 1956. október 23-án, hanem 1944. augusztus 23-án kezdődött. Akkor, amikor az első vörös csillagos pufajkás rém betette a lábát a Boldogasszony és a Szent Corona földjére. 1956 pedig nem 1956. november 4-én, de nem is 2006. október 23-én ért véget, hanem mindaddig tartani fog, amíg a kommunista utódpárt és az utódpártot más színekre cserélő gyilkosok és azok utódjaik a magyar közélet minden helyéről ki nem lesznek takarítva. Az MSZ(M)P vörös szegfűs gnómjai jól látható helyen (Publicisztika)

T.Ágoston László
Badacsonyi Csipketózsa

A csárda fölött jobbra, fölfelé vezetett az ösvény a bazaltfolyás felé. Mellette egy ligetes erdő selyemfüvű tisztással. Az asszony hirtelen megtorpant, kislányosan felkacagott és elindult a tisztás irányába. Lelki szemei előtt felragyogott a júliusvégi telihold. A csillagoktól szikrázó égen bárányfelhők úsztak, a harmatos fűben kerek tomporú őzek, meg szarvasok legelésztek, és a tisztás közepén meztelenül táncolt az égből aláhulló fénykévében egy derékig érő szőke hajú tündér. (Novella)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 5/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... A SZAPPAN SZÓ JELENTÉSE / MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite (Tudomány)

Rozványi Dávid
Október 23.

Évek óta küzdöttem 1956. október 23 emlékével. Képtelen voltam verset írni róla... Nem mintha, hiányzott volna az érzelmi azonosulás: családom börtönbe zárt és kivégzett tagjai emléke tartott fogva. Tudok-e olyan verset írni, amiben én is benne vagyok, amiben benne vannak ők is, s nem csak az unalomig ismert képek sorakoznak benne? Lehet-e még újat mondani 1956-ról? Lehet-e hitelesen szólni a ma emberének? Nem tudom. De meg... próbáltam. (Vers)

Szerkesztő C
Kosáryné Réz Lola - Egy leány a sok közül

A regény pontosan körülhatárolható helyen játszódik: Budapest XI. kerületének Szentimreváros nevű részén, az akkor éppen Horthy Miklós nevét viselő Körtér, az azóta vásárcsarnokká „előlépett” Fehérvári úti kispiac és az akkor még Lenke tér nevet viselő, mai Kosztolányi Dezső tér által jelzett háromszögben. Az idős házaspár Vasas Gábor erdőmérnök, ny. miniszteri tanácsos (Lelkem), és felesége Belluska (Szívecském) mintája az írónő szülei: (Könyvbemutató)

Kondra Katalin
Otthon

A Ház magányosan állt. Várakozó nagy ablakszemeit az utca felé fordította, tetőkalapját a szél kissé megemelte, ettől úgy nézett ki, mintha mindenkinek köszönne, aki elhalad előtte. Falai megráncosodtak a sok gondtól, itt-ott lehámlott róla a vakolat, máshol egy kis sártapasz fedte repedezett sebeit, de belül tartotta magát, nem engedhette meg az összeomlást. Hátha visszajönnek! Akik lakták szerették, de valami megváltozott. Az öreg fapadló gyakran felsóhajtott, ha eszébe jutottak a régi szép idők. Szinte (Novella)

Adalberto
Csodahegedű

Egy kicsi faluban élt egy szegény ember, és annak volt egy gyönyörű lánya. A lány olyan szép volt, hogy aki meglátta, az többé le nem tudta venni róla a szemét. Büszke is volt rá az apja, és nagyon féltette. Mindenhová elkísérte, sehová nem engedte egyedül. Még a széltől, és naptól is óvta a kicsi báránykáját. De bármennyire is vigyázott rá, egyszer a lány megbetegedett. Hiába vitte orvoshoz, az nem tudott segíteni rajta. Senki nem jött rá, mi a baja a lánynak, pedig egy tucat orvos megvizsgálta. A szegény (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
A füredi bőrönd

Az öreg betöltötte a hetvenötöt, a mama csak hatvanhárom volt. Mind a ketten szívbetegek. Ez az élet fintora lehetett, vagy talán a sors, a közös kezelés miatt döntött úgy: a betegségük legyen egyforma! Így mind a ketten megjárták a Budapesti Városmajori Szív- és Érsebészet bugyrait, majd gyógyultan utókezelésre szorultan, távoztak. Azt kapták útravalóul: - Balatonfüreden, a Szívkórházban teljes lesz a „renoválás”! Időpontot is kijelöltek számuk... ra A jelzett napon elindultak... (Novella)

Csata Ernő
Csata Ernő: Székelyföldem

ELŐSZÓ / Az én Székelyföldem független és szabad, területe a szívem határain belül van, ahova csak azok léphetnek be, akik tetteikkel kiérdemelték a megbecsülést és lábnyomaiktól nem sorvad el a táj. Erre a földre – idegenek által bizonyítottan – több ezer éves telekkönyvem van a tatárlaki agyagkorongok révén, amelyeken három rovásjel is igazolja tagadhatatlan személyazonosságunkat és legfő... képpen azt, hogy már akkor, 7000 évvel ezelőtt, a mainál tökéletesebb betűink és írásunk volt, minden rosszindulatú... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 10/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Ez után az elbeszélés után Benyovszky felkereste japáni vendégeit s az egyiket, a tisztet, megkínálta két cobolybőrrel. Ennek az értékét, úgy látszott, ismerte, de csak hosszú unszolásra akarta elfogadni s csak azzal a kikötéssel, hogy senkinek nem szólnak. Aztán gondosan (Könyv)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 7. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Jókai Anna
Emlékirat

„Négy dolgot nem szeretek – írta Margó a naplójába –, a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mert ilyenkor új cipőt kell vásárolni. Különben minden stimmel.” A lakásban három tükör van: egy ovális, egy fekvő téglalap és egy négyzet alakú. Épp hogy az arca belefér. – Hogy ebből problémát csinálsz, nem mutat emelkedett gondolkodásra – mondta valamelyik tanárnő, még a szakközépben. – Sőt, primitív, hogy így fejezzem ki magam. – Az élet sokrétű – mondta a főnöke, amikor kérte, cseréljék ki fedettre az íróasztalát (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap