Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Rapszódia

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Virághullás Penyigén

Kedves Barátom! Amit kér tél tőlem, most elküldöm. De ne lepődj meg, ha felismered, mindezt nem én ötlöttem ki: mások szavait fogod olvasni. Sokáig és sokat kutakodtam, s végül arra jutottam, hogy én ezt nem tudnám elmondani. Ezért bíztam másokra magam. Két emberre a faluból, két különböző, mégis egyazon világ képviselőjére. Egy parasztra, a természete... sség minden sajátságával és egy orvosra, a maga távolságtartó rálátásával és műveltségével. (Egyéb)

Szerkesztő A
Trianon Gyásznapja

Trianon nem elsősorban azért örök seb, mert a történelmi ország földjének nagyobb része odalett. Nem azért, mert a gazdasági erőforrások jelentős részétől elvágták ezzel az ország középső – maradvány – részét, és nem is azért, mert több milliónyi magyarul beszélő – érző-gondolkodó – nemzettestvérünktől vágtak el bennünket, daraboltak így szerteszéjjel egy érző nemzettestet. Hanem azért, mert Trianonban a más nemzetekben és legfá... jóbbként az önmagunkban bízó gondolkodás halála történt. (Egyéb)

Szerkesztő B
1920. június 4., Trianon gyásznapja!

1920-ban június 4-én Trianonban a győztesek aláírták a hazánkat feldaraboló, lakosságát szétszóró szégyenletes békediktátumot. A Magyar Irodalmi Lap a nemzet széthullásának napját nem fogadja el a "nemzeti összetartozás napjának". Szégyenletesnek tartja, hogy a magyar kormány a nemzet sötét múltjára emlékezést ekképpen próbálja rózsaszínre festeni. Tanulságul a kiadott közlemény: "A nemzeti összetartozás napjának". Szégyenletesnek tartja, hogy a magyar kormány a nemzet sötét múltjára (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Trianon a mikroszkóp alatt

A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk kiszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy jó ezer évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátok me­dencéjében. De arról már nem szívesen beszélünk, hogy amikor háborúságokból kifolyólag apadni kezdett a lakosság létszáma, idegeneket hoztunk be magunk (Publicisztika)

Duray Miklós
Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek?

Ismerjük-e önmagunkat, mi magyarok? (A nehezen elérhető források beszerzéséért köszönettel adózom Medvigy Endrének, Szarka Lászlónak és Archimedes Sidiropulosnak.) A magyar értelmiségnek azokban a köreiben, amelyekben meghatározó szempont a nemzet ügyeinek kutatása, a nemzet jövőjének tervezése vagy általában a nemzet ügye, 1920 óta a legtöbb töprengésre, aggódásra és vizsgálódásra a nemzet sorskérdései, az államhatárokkal szétszabdalt nemzet egyben tartásának nyomasztó (Egyéb)

Czakó Gábor
Tanbaj és a benső Trianon

Olvasom az Nemzetben – Gyerekhiány a középfokú iskolákban (2011. július 2.) – hogy az ősszel induló tanévre 152 158 helyet hirdettek meg, ám csak 102 809 gyermek jelentkezett. Az ok a benső Trianon: 1918-ban Károlyiék ideológiából adták át az országot a zsákmányéhes szomszédoknak, a mai nemzedék nem szül, nem nevel gyermeket, s így üríti ki a hazát más, élni vágyóbb népek számára. De maradjunk az iskoláknál, az élet tanműhelyeinél. A nemzet sorsa függ tőlük. A szakiskolákba 30%-kal kevesebb gyermek (Egyéb)

Barcsa Dániel
Trianon sokkja után

Ambrus András Székely Trianon című regényéről - Az elején leszögezem, hogy Ambrus András alkotása nem “székely regény”, hanem regény, amelyik történetesen Gyergyóban játszódik, szereplői ennélfogva túlnyomórészt székelyek. A szőrszálhasogatónak látszó különbségtétel fontos: emlékezzünk, a múltban az irodalomkedvelők kezébe a “szocreál” nevében mennyi munkásregényt, mennyi parasztregényt próbáltak beléerő... szakolni. S aztán, kicsikét később (Könyvbemutató)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 1/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1 millió 72 ezer magyar és szinte egy tömbben él a Trianonban meghúzott határ közelében), az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az (Tudomány)

Major Zoltán
Trianon fájdalma és a megújhodás reménye (tanulmány)

1919. augusztus első napjaiban a bukott tanácsköztársaság nyomában rosszul felfegyverzett román had vonult át e tájon. A Kárpátok bércein túlról verbuvált csapat hamarosan megállt Budapesten, és Mardarescu, Mosoiu és más tábornokok vezetésével katonai parádét tartott a Hősök terén. Aztán tovaszaladt előre egészen Győrig. Amikor 1919 ősze és 1920 tavasza közt, cserébe Besszarábia meghódításának elismeréséért, a nagyhatalmak parancsára kivonultak, maguk után hagyták névjegyüket, a fosztogatás (Tudomány)

Szerkesztő B
Szőke István Attila: Esküszünk!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Kárpátalja-szerkesztő
Trianon:а legfontosabb, hogy vagyunk

Ha valaki azon morfondírozott, hogy erő alkalmazásával területeket lehet az anyaországnak visszaszerezni vagy akár népszavazásra bocsátani a kérdést, az nem egészen gondolta át a dolgot. Mi ugyanis – és ezt el kell ismerni – senkivel szemben nem léphetünk fel támadólag, mert egy másik utódállam azonnal ellenünk fordulna. S a határon túli magyarság ebből a szempontból védtelen és védhetetlen. - Újabb évforduló. Holnap lesz immár 94 éve annak, (Egyéb)

Köntös-Szabó Zoltán
Trianon gyermekei (A másodszülött unoka 1983-as, újpesti naplójából)

A Mozgó Világ se vállalja írásomat. A rovatvezető értesített főszerkesztője döntéséről, ami – kedvezőtlen. A főszerk. nem tud azonosulni az írás érzelmi hevületével. Hát akkor fújjon a plattenbe. Nyárnak teljében. Ledorongolós kritika. Szervátiusz Tibor „történelmi-nemzeti” szobrászatáról. Dózsa megégetése – közhely. Krisz... tus kínhalála – közhely. Krisztus kínhalála – közhely. Minden közhely. A Kolozsváron szenvedő emberiség is. Az Erdélyben maradó művészekkel példálóznak. Ők a példák és a kötelező mércék. (Novella)

Lukáts János
Gondok, társak, remények…

Újabb esszéit két kötetbe osztotta Albert Gábor, a két kötetet Ikerkönyveknek nevezte el, és mindkettőben azonos szemlélet szerint osztotta fel írásait. A hármas felosztás (a címben jelzett gondok, társak, remények) érezteti, hogy múlt és jövő, alkotó egyén és segítő közösség egyaránt szerepet kap, vagy inkább: segítségül hívódik ezekben az írásokban. A gondolkodó, gondolatait végleges alakra formázó Albert Gábor az esszé (Novella)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Csonka-Magyarország

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap