Szerkesztő A
Gróf Széchenyi István Emléknap

Életét, személyét a Hídember c. film jeleníti meg Eperjes Károly nagy hitelességű alakításában. Naplója értelmiségünk évtizedek óta igényes alapolvasmánya.A magyar társadalomnak és a kulturális életnek ezek az egymástól látszólag független „tünetei” azonban mind egy irányba mutatnak: Széchenyi személye, emléke és kisugárzása él és eleven. A felelősség, amellyel nemzete sorsát szemlélte, féltette - úgy tűnik -, másfél évszázad múltán is sugároz erőt, energiát, megszívlelni való tartalmat az utókornak. (Hírek)

Szerkesztő A
1860. április 8-án hunyt el gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett.[2] Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar (Hírek)

Béres Attila
Ki a legfontosabb...

1846-ban alig pár hónap alatt leforgása alatt egy bravúros tettet hajtott végre a Balatoni Gőzhajózási Társaság mikor kalandos úton, külföldről érkező gőzgép, Óbudán megépített majd szétszedett hajótest elszállítása révén a Balatonon vízre bocsátották a Kisfaludy gőzöst. A reformkori Magyarország fejlődésének egy újabb állomása volt ez a tett, mely mint oly sok egyéb kezdeményezés gr. Széchenyi István nevéhez, a "legnagyobb magyar" életéhez kapcsolódik. (Novella)

Balogh Bertalan
Széchenyiből kiindulva...

"Régi dicsőségünk fénye", és hasonlók... Amióta világ a világ, mindig siratta az ember a régi szép időket, szitkozódott a romlás térhódítása miatt, és ostorozta a jelent, mintha a jelen tehetne arról, hogy elmúlt a múlt. Széchényi is ezt tette, és egyáltalán, minden jóérzésű gondolkodó. Szerintem, sokkal józanabbul hangzik az ilyen siránkozásnál a "nem léphetsz kétszer ugyanabba folyóba" felismerés. Ugyancsak józanabb ... (Publicisztika)

Jókai Anna
Németh László: Széchenyi

A színházi előadást nehezen tudtam követni. A mondatgörgetegek nem mindig álltak össze drámai helyzetté, a hatás különben is a szöveg súlyában rejtezik. A szövegben, amit a Madách Színház most példamutatóan tisztelt: otthon újraolvasva az 1946-ban keletkezett darabot, szinte egyetlen szót sem találtam, ami az előző estéről a fülemben vissza nem csengett volna. Ez meghatott; hozzászoktunk, hogy a klasszikusokat sem kíméli olykor a kísérletező (Egyéb)

Szerkesztő B
A Széchenyi lánchíd

Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatták fel. Tervezője az angol... (Hírek)

Szerkesztő A
Eötvös Lóránd Emléknap

Hazánk egyik legnagyobb természettudósát tisztelhetjük Eötvös Lorándban, aki a fizika tudományát maradandó és örökbecsű alkotásokkal gazdagította, és aki az ország határán, az egész művelt világ előtt elismerést, hírt és dicsőséget szerzett a magyarságnak. Tudós volt a szónak a valódi értelmében, egy csendben és szerényen munkálkodó igazi tudós, aki a saját örömére végezte kutatói munkáját. Az elismeréseket sohasem kereste, a legnagyobb elismerést mindenkor saját magában és kutatásainak eredményeiben találta meg. (Hírek)

Szerkesztő A
1919. április 8-án hunyt el Eötvös Lóránd fizikus

Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös), (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.[1]) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Mathema.... tikai és Fizikai Társulat alapító elnöke, hegymászó. (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert: Hagyaték

Az öregember ott ült a barlang szájában, a pihenő padkán és csontos kezét odatartotta a roskadó tűz zsarátnoka fölé. Odébb, az aprító tönkön, ott ült a gyerek. Tizennégy éves ha lehetett, de ember módjára ült ott, ázott ködmönében, szakadozott harisnyában, ócska katonabakanccsal a lábán, s mellette a balta. Szeme kerekre nyílva, szomjasan csüngött a vénember minden szaván. Odakint szünet nélkül esett, esett a hideg, szürke, apró-szemű november végi eső. - A jó, ha útjára engeded, mindég (Könyvbemutató)

B. Edit
Ma is kellenek a hősök

Egész csata alatt nem féltem, de most a torkomban kezdett dobogni a szívem. Utánuk eredtem, amilyen gyorsan csak tudtam. Átverekedtem magam a torony kapujáig, de addigra már bejutottak és mentek fel, mint a fergeteg a szűk, kanyargós lépcsőn. Felnéztem a kapu fölött látható Mária képre. - Segíts meg Szűzanyánk! - fohászkodtam és berontottam a kapun. Próbáltam követni őket, de a tüdőm sípolt, a lábam remegni kezdett. Meg kellett álljak egy szusszanásnyi időre. Azonban a török lábak dobogása egyre távolodott tőlem.

Felber Zsolt
Alföldi Géza - Hazátlanok

Hazátlanok! Akiket kitagad az otthon,/pár véresszájú, véragyú alak,/testvér, engedd, hogy ma titkon/a szívemre szorítsalak./Átöleljem fáradt válladat,/letöröljem fénylő homlokod,/s beleégessem kínlódó szívedbe,/leszünk mi még, pajtás, boldogok!/A Hortobágy, az sohasem tagad meg,/ránk gondolnak az alföldi fák,/s rólunk beszélnek ott fent az égen/a délnek szálló vándor vadlibák./Mert előttük szent ma is az a vétek,/hogy tenni mertünk félelmes nagyot,/s hogy nem akartunk rabszolga lenni,/ (Vers)

Petrozsényi Nagy Pál
Savanyú a szőlő

Mostanában gyakran gondolok egy régi versikére. Első két sora így hangzik: Mi a szívben el van rejtve/ Nincs elfelejtve. Nem emlékszem, hol olvastam, talán a Nobel-díjas dán író, Henrik Pontoppidan egyik regényében, mindenesetre helytálló, még ha oly magyartalan is a fordítása. Hiszen maga Freud, a pszichoanalízis atyja is jórészt erre épít, amikor azt állítja, hogy a legrégibb, látszólag elfelejtett élmény is ott szunnyad a tudatunk alatt valahol. Az én tu... datom mélyén egy kislány (Novella)

Kocsis István
„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 2/7

Dráma három felvonásban (2000–2006). Történik a XV. század második felében. Személyek: MÁTYÁS, Magyarország királya, BEATRIX, a királyné, VITÉZ, János, esztergomi érsek, SEZMICEI, János (Janus Pannonius), pécsi püspök, GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa, ORSZÁGH, Mihály nádor, PECCHINOLI, Angelo, nuncius, BONFINI, Antonio, GALEOTTO, Marzio, TUBERO, Lu... dovicus, BANDINI, Francesco, itáliai vendégek, CONSTANZI, Antonio, UGOLETTI, Taddeo, POLIZIANO, Angelo, KINIZSI, Pál (Dráma)

Lukáts János
Holló helyett keselyűk (2/3)

Dráma Mátyás királyról - ÉTEKFOGÓ: Igen, uram, nem. (Tétován) Egy falatot mégis? MÁTYÁS: Nem, ha mondom… (Aztán utána szól) Egy marék fügét. Olasz fügét, velencei kristálykehelyből. ÉTEKFOGÓ: Hozom, felség. (El, majd hamarosan egy tál fügével vissza. Leteszi az asztalra, szó nélkül el. Mátyás a kezét-lábát nehézkesen mozgatja, Korvin dermedten nézi és hallgat) MÁTYÁS: Utálom a fügét. Ezek megmérgeznek. (Egy fügét kivesz és beleharap, majd eldobja) Poshadt füge. Pokol (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap