Szerkesztő C
Németh László - Iszony

Németh László az Iszonyban a női létnek olyan biológiai-pszichológiai mélységeit tárja fel, amelyre csak a világirodalom legnagyobb lélekismerői, egy Tolsztoj vagy Flaubert vállalkoztak. Flaubert híres mondása, "Bovaryné én vagyok", vonatkozik Németh Lászlóra is, aki - Flaubert-hez hasonlóan - a saját lényéből fakadt eszményi nőt és létproblémáját építette Kárász Nelli alakjába. A regény kötelező középiskolai olvasmány! Iszony - ISBN: 962 7329... (Könyvbemutató)

Petrusák János
VÁLTOZÓKOR komédia egy felvonásban 5 rész.

Játszódik: 1990 történelmi nyarán, a magyar rendszerváltozás „delelőjén”, amikor már megtörténtek az országgyűlési választások, de a helyhatósági választások még hátra voltak, ahogy a változások java része is. Ezekre a változásokra úgy tekintett egy ország, mintha a változásnak nem szereplője lenne, hanem valami kívülálló. Aki meg nem akart kívülállónak látszani, az nagyon is bennfentesnek kívánt tűnni. Már, ha sikerült. (Dráma)

Béres Attila
Arany Sas 2018 pályamű - A három névtelen

A keresztény világ több évszázadig a keresztes háborúk "lázában" égett, amiből a Magyar Királyság sem maradhatott ki. A magyar keresztes lovagok elődeik példáját szem előtt tartva derekasan helytálltak, és néhányuk életét is megváltoztatta a Szentföldön tapasztaltak. Róluk szól ez a történet.

Szerkesztő A
Németh László Emléknap

„A magyar szellemi erők organizátora” akar lenni, ezt üzente Németh László fiatalos lelkesedéssel a Nyugat szerkesztőjének, de mondhatnánk, az egész kortársi, szellemi Magyarországnak. Hogy ez valójában mit is jelent, bizonyosan maga sem tudta pontosan, de érezte, sürgető a feladat, hogy újabb, modernebb eszmék, alkotók és műhelyek jelenjenek meg és fejtsék ki hatásukat az 1920-as évek Magyarországán. Nemigen van olyan műfaja az írásbeliségnek, (Publicisztika)

Szerkesztő A
1901. április 18-án született Németh László író, esszéista, drámaíró

Németh László (teljes nevén: Németh László Károly,[1] Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Édesapja, Németh József (1873–1946), a nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára, édesanyja, Gaál Vilma (1879–1957), tisztviselő család gyermeke. 1901. jú... nius keresztelték.[2] Tanulmányai - Családjával 1904-ben Szolnokra, majd 1905-ben Budapestre költözött. A Medve utcai elemiben (Hírek)

Jókai Anna
Németh László: Széchenyi

A színházi előadást nehezen tudtam követni. A mondatgörgetegek nem mindig álltak össze drámai helyzetté, a hatás különben is a szöveg súlyában rejtezik. A szövegben, amit a Madách Színház most példamutatóan tisztelt: otthon újraolvasva az 1946-ban keletkezett darabot, szinte egyetlen szót sem találtam, ami az előző estéről a fülemben vissza nem csengett volna. Ez meghatott; hozzászoktunk, hogy a klasszikusokat sem kíméli olykor a kísérletező (Egyéb)

Jókai Anna
Németh László: Colbert

Ha Németh László szól – most Colbert-drámája a Madách Kamaraszínház szűk deszkáiról –, elsősorban nem a választott szituáció leleménye, hanem a pontosra nyírt gondolatbokrok, súllyal töltött mondatok íve kísér. A figyelem előadás közben egy percre sem lankadhat – a szorosan illeszkedő elemek egymást feltételezik, nemcsak egy drámán belül, hanem az egyes drámák között is. Sőt az életmű egészét is besugározza a saját világot (Egyéb)

Kaiser László
Németh László és Berzsenyi könyve

Hatások fonják be, kísérik életünket. Az ember a maga irányított csapásán túl: ötvözet, melyet a sok kis, netán kacskaringós utacska formál, melyek egy nagy úthoz, Németh László szavával élve: vállalkozáshoz vezetnek. Kik voltak rád nagy hatással s megmondom, ki vagy – ez a halálosan komoly játék fátumszerűen csupaszít minket ha nem is pőrére, de mindenképpen vetkőztetve és tanulságosan. S minél nagyobb a szel... lem, annál bátrabban vallja s vállalja a hatást és hatásokat, legyen az (Publicisztika)

Lukáts János
Mesterek közt – tanítvány

(Németh László: A másik mester c. könyvéről) - Németh László regényei soha nem ott gyökereznek, ahol elkezdődnek, hanem sokkal mélyebben, sokkal korábban. Mondhatnánk, hogy az emberré válás őstörténetében, hogy a magyar rendiség megszilárdulásának idején, de mondjuk inkább azt, hogy két nemzedékkel a megírás ideje előtt. Utolsó kísérlet – ezt a baljós és figyelmeztető címet adta az író (orvos, polihisztor, „a magyar szellemi erők organizátora”) évtizedet betöltő vállalkozásának, amelybe a saját (Könyvbemutató)

Várfalvy Emőke
A szemétkupac tetején (Németh László Napok)

Bár sokan hisszük, hogy lelkünk halhatatlan, a legtöbben igyekszünk valamit hátrahagyni a világban. Valamit, ami értékes, amiről emlékeznek majd rá, hogy itt voltunk. Érdemes volt léteznünk. Aki ír, akarva akaratlanul is az örökkélvalóság felé nyújtja kezét. De vajon eléri-e? Novellám egy saját élményem feldolgozása, s azt a gondolatot járja körül, vajon ami ma érték,, holnap nem csak ócska, mihaszna lim-lom lesz majd a szemétkupac tetején. (Novella)

Szerkesztő C
Németh László - Égető Eszter

Németh László életművében jellegzetes és jelentős szerepet játszik az önéletrajz és az önértelmezés. S talán az átlagosnál is többet foglalkozott e regényével és a hódmezővásárhelyi évekkel, amelyek a témát is adták, s a megírást is kikövetelték. A szerző legkedvesebb regénye egyben a 20. századi magyar történelem első fél évszázadának hiteles krónikája is! Égető Eszter - ISBN: 978-963-9735-62-0 - Puhakö... tésű ár: 3200 Ft Terjedelem: 650 oldal Kötés: kartonált, füllel Szerző: Németh László Németh László (Könyvbemutató)

Káplár Béla
Arany Sas 2018 pályamű - A végpusztulás napja

Köd terpeszkedett a Hajta nádasára. Olyan leheletnyi áprilisi köd, mely a nap első sugaraira tovalibben, mint a pillangó. Még nem kelt fel a nap, de Jutócs fia Tarkacs már ott surrant a nádas ösvényén. Vadászni indult. Nagyon kedvelte a hajnali portyázásokat. Háta mögött, a falu felől, ébredő kakasok rikoltása hallatszott. Ma nem előzött meg senki gondolta Tarkacs, miközben az íját tartó kezével az arcát védve nyomult a nádi rengetegben. Kelet felől, amerre ő tartott, egyre jobban derengett. Az ég alján halvány pír jelent meg.

Petrozsényi Nagy Pál
Kolbász

Életkép a jelenből. - Ott hevert egy parki padon félig becsomagolva, jó fűszeres, fokhagymás kolbász, ahogy a magyar ember szereti. Lehetett vagy húsz deka. Valaki ott felejtette, vagy szándékosan hagyta ott, ki tudja? A járókelők jöttek-mentek, ügyet se vetettek rá. Illetve mégis, egy öreg, olyan nyugdíjasforma, meglehetősen kopott, horgas orrú, kezében öblös kosár tele üres üvegekkel. Köhögve totyogott az illatos csomaghoz, leült, szinte ugyanabban a pillanatban, amikor egy ha... sonló korú... (Novella)

Petrusák János
VÁLTOZÓKOR komédia egy felvonásban 4 rész.

Játszódik: 1990 történelmi nyarán, a magyar rendszerváltozás „delelőjén”, amikor már megtörténtek az országgyűlési választások, de a helyhatósági választások még hátra voltak, ahogy a változások java része is. Ezekre a változásokra úgy tekintett egy ország, mintha a változásnak nem szereplője lenne, hanem valami kívülálló. Aki meg nem akart kívülállónak látszani, az nagyon is bennfentesnek kívánt tűnni. Már, ha sikerült. KISS-NAGY ZOLTÁNNÉ a férjére néz. Az lehajtja fejét. (Dráma)

Jókai Anna
Az a harc és az a béke 2/3

Ma már nincs így. Az új szövetségben új az Istennek az emberhez és az embernek az emberhez való viszonya. Isten módosított. Hiszen kiderült, hogy az ember – bár bokáig gázolt a vérben – a háborút nem volt képes megunni. Inkább mechanikussá tette, és így még „fekete szépségétől” is megfosztotta. Az újkori háborúkban nincsenek valódi „hősök”, az érmék és ordók semmit sem érnek; karikatúratéma a vezérek érdemrendje. Ma már (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap