Jókai Anna
Doktorvilág

Haláp Jánosnak volt öníróniája – kivesző tulajdonság; óvta. Az önirónia karbantartja a gyepesedő személyiséget. Az új, nyomdaszagú névjegykupacot nézegette. Már nem sikk az érettségi vagy a szimpla egyetem. A névjegykártyán hasznosíthatatlan. A névjegykártya pedig fontos. Helyettesíti az embert. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy puszta névvel jelöljék: kicsodák. A foglalkozás – nem mindig hencegésből, néha indokolt tájékoztatásul – odakívánkozik. „Haláp János (Novella)

T.Ágoston László
Aki fart vet a halálnak

Városszéli kiskocsma a pesti gyár nem rég letelepített gyáregysége szomszédságában. Itt búsulnak a poharukba műszak után azok a parasztgazdából lett segédmunkások, akik nem akartak szövetkezeti gazdává válni a falujukban. Középkorúak, vagy még ennél is fiatalabbak. Bánatos szeműek, kevés szavúak. A kezük még most is inkább az ostor nyelére, meg a gyeplőszárra áll, de a tenyerükön a kérget a spénhordó talicska nyele, meg az öntöttvas alkatrészek éles sorjája vastagítja. (Novella)

Szerkesztő A
Lantos Mihály Emléknap (Aranycsapat)

Lantos Mihály, az Aranycsapat 53-szoros válogatott balhátvédje olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, háromszoros magyar bajnok, Közép-Európa Kupa-győztes és magyar kupagyőztes. A válogatottban mutatott teljesítményével dicsőséget hozott országunknak, öregbítette nemzetünk hírnevét, tekintélyét, elismertségét. Példát szolgáltat a mai sportoló fiatalságnak, hogy áldozatos mun... kával milyen kiváló eredményeket lehet elérni. (Hírek)

Szerkesztő B
1928. szeptember 29-én született Lantos Mihály labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Lantos Mihály (született Liendenmayer, Budapest, 1928. szeptember 29. – Budapest, 1989. december 31.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő hátvédje, 53 válogatott mérkőzésen játszott, öt gólt rúgott. Unokája Ködmön Kinga élvonalbeli labdarúgó. Pályafutása - Már 12 évesen igazolt játékos volt. Játszott a londoni "évszázad mérkőzésén", tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. (Hírek)

Csirke Rozália
Kitérő

foltok tűnnek fel az úton, / eltakarva minden gúnyod, / minden hamis csillogásod, / és elfut veled az ábrándod. / kever-kavar mindent akar, / álmot, hitet, reményt zavar, / leülepszik ez a vihar, / elcsitulsz majd, elcsitulsz majd. / körbezár még a hold fénye, / átfolyik a napsütésbe, / kézzel-lábbal ellenkezve, / : nem engedem! nem engedem! / veled vagyok, veled vagyok, / akkor is, ha nem akarom, / benne vagyok a szemedben, / s benne az egész lelkedben... // Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő A
1884. szeptember 27-én felavatták az Operaházat

Amikor azt mondjuk, opera, még hazánkban is az olasz, spanyol, francia és német, vagy esetleg orosz operára és annak nagy zeneszerzőire gondolnak (gondolunk), és nem a magyar, nemzeti operánkra. Pedig az opera, ez a hangszerelt zenei dráma (színmű) ugyanúgy, ahogyan más színpadra vitt előadás a nemzet szolgálatába kell, hogy álljon. Így volt ez a polgárosodás és ezzel együtt a nemzeti eszme megfogalmazásának a hajnalán mindenhol, így hazánkban is. (Hírek)

Szerkesztő A
Makovecz Imre Napok

Makovecz Imre az ezredforduló körüli évtizedek kétségkívül legismertebb és legnagyobb hatású magyar építészeti személyisége, az organikus építészet hazai mestere. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, az egyetem dokumentációs irodájában döntő élményt jelentett számára, hogy megismerte Frank Lloyd Wright angol építész műveit és gondolatait, amelyek lendületet adtak saját építészeti elveinek, törekvéseinek a megfogalmazásához. (Hírek)

Szerkesztő B
2011. szeptember 27-én elhunyt el Makovecz Imre a magyar organikus építészet egyik képviselője, A Magyar Művészeti Akadémia alapítója

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.[1]) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke. „A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre, 1985) „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002) (Hírek)

Jankovics Marcell
„Vadat űzni feljövének” 2/2

„Ménrót, az óriás, a nyelvek összezavarásának kezdete után Eviláth földjére költözött, amely vidéket az idő tájt Perzsiának neveztek, s ott feleségétől, Enethtől két fia született, ti. Hunor és Magyar, akiktől a hunok, vagyis magyarok származtak. […] Történt egy napon, hogy amint kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük, s amint űzőbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült e--- lőlük. Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, (Tudomány)

Jókai Anna
Ismétlések kora

A „dics elborult”. Nehéz ma erről írni. Fáradtságot, csömört, a hiábavalóság érzetét legyőzni. Amikor csaknem mindig, csaknem mindenki megelégszik a dolgok politikai olvasatával; sőt, a többség szinte igényli, hogy a bűnbakot kizárólag a politikai színtéren keresse. Gondolkodásom irányultsága ezt nekem nem engedi meg. Még ha szükségszerűen érintem is a politikai szférát, testestül-lelkestül beleveszni nem kívánok. Írói alkatom is tiltakozik. Az albatroszmadár röhejes (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert levelesládája

Wass Albert levelezése a napokban elhunyt Szász (Zas) Lóránttal. 22 darab nélkülözhetetlen dokumentum, amely a nagy író utolsó tíz évének küzdelmeibe enged bepillantást, hitelesen, első kézből. Politikai hitvallás, a második felesége halála után megismert harmadiki feleséggel való kapcsolat, a családi ellentétek, a komoly anyagi nehézségek, a tisztes halálra készülés öntudata: mind-mind föllelhető ezekben a baráthoz és írótárshoz küldött levelekben. A két... (Könyvbemutató)

Turcsány Péter
Énekek éneke – az elemekről (Négykezes, 35 év után) S. E. művésznővel

Tűz és fény, agyagból, / anyagból gyúrt lélekkel lehelt... / Most is, természetesen, az vagy, akinek megismertelek. // Kiáltok Égnek, roskadozom Földnek. // Égnek vetsz lobot. Földnek magot. / Magadat szórod. Magaddal óvod. // Isten... ember, adj magot! / Mit égnek, földnek szétoszthatok. // Kezedből-kezembe... // Érintések az éteren át – / evezések az égi tavon. / Szemünk, a távoli, mélybe bukik, / mint a halászó hattyúké. // Kincsük a tiéd. Kincsük enyém. // Közös lét...szikrázó szirt... / habot emel, (Vers)

Szerkesztő A
Ruttkai Éva Emléknap

Ruttkai Éva nem csupán Kossuth-díja és kétszeres Jászai Mari-díja, továbbá érdemes és kiváló művészi díjai okán nagy színésznő, hanem, mert róla szólva mindenkiben életre kel arca, a kissé csibészes, nem is kissé huncutkodó, vagy éppen csábító, legalábbis csábítani örökké kész női arc. Az ő arca – nézzünk csak rá, bármelyik „szereparcára”, vagy nem színészi, hanem „polgári” arcára – az a női arc, amely mosolyá... val igéz meg bennünket. (Hírek)

Szerkesztő B
1986. szeptember 27-én elhunyt Ruttkai Éva színésznő

Ruttkai Éva[1] (született Russ) Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa. Ruttkai Évát Russ vezetéknévvel anyakönyvezték, a későbbiekben mindenki által ismert nevét Lakner Artúrtól kapta. Még nem volt három éves, amikor először szerepelt színpadon a Lakner-féle gyermekszínházban egymondatos (Hírek)

Szerkesztő B
Bánki Éva: Együtt a család

regényrészlet - Kassát nekem is azonnal el kellett volna hagynom, de vonzott valami a városhoz. Ha egy város kigyullad, a biztonságos távolban megjelennek a kíváncsiskodók, adogatják a vödröket, szörnyülködnek; Somlyó ezredes oldalán én is örökös jövés-menéssel, bugyborékoló ötletekkel, pezsgőzéssel csillapítottam a bűntudatot. Semmi se drága, mikor a hazáról van szó. Ittunk az Imperiál Bárban, vacsoráztunk a Lőcsei Házban (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap