Szász István Tas
Wass Albert a Hitel szellemi vonatkozásában

A Kárpát-medencei magyarság mentális-spirituális életének nehéz megpróbáltatásai közepette olykor csodák is előfordulnak. Természetesen jól tudjuk, hogy ezek a csodák igencsak kézzelfogható tényekre támaszkodva, keserves valóságunkba ágyazódván mosolyognak reánk. Az utóbbi negyedszázad talán legszebb csodája Wass Albert beköltözése az összmagyarság szívé... be-lelkébe, s reménykedjünk, hogy valamennyire gondolkodásába is. Az összmagyarság szó – melyet még ma is kivet magából a (Publicisztika)

Jankovics Marcell
„Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak.” (1/2.)

A címbe foglalt idézet a Képes Krónikában elbeszélt váci egyház alapítási legendájából való. A történet szerint Szent Lászlónak, miközben bátyja, Géza herceg oldalán csatára készül Vác mellett, látomásban angyal jelenik meg, és Géza fejére aranykoronát helyez. Géza a látomás hallatán megfogadja, hogyha öccse látomása teljesül, vagyis király lesz, egyházat épít Szűz Máriának azon a helyen. A Salamon feletti győzelem, majd a koronázás után visszatérnek a tett színhelyére, hogy helyet keressenek az építendő (Tudomány)

T.Ágoston László
Falusi történet

Az asszony a gangon állt, és az oszlopok közé kifeszített vékony kötélre teregette a mosott ruhát. A fiú - magas, vékony, szőke gyerek - mellette toporgott, s nem tudta eldönteni, segítsen - e az anyjának a munkában, ahogy korábban szokta, vagy ez már nem illik egy majdnem férfi számba menő fiatalembernek. – Állj hátrább, az utamban vagy! - oldotta meg a dilemmát az asszony. – Mit kujtorogsz állandóan utánam? Egy normális fiúgyerek ebben a korban a lányokat kerülgeti, nem az anyját. (Novella)

Jókai Anna
Fantasztikus-e a „fantasztikus”?

Az elunt vagy éppen kétségbe esett jelenből sokféle a menekülés iránya. Van, aki álomvilágba költözik, s mindennapra fáradhatatlanul fúj újabb és újabb szappanbuborékokat magának. Ez az embertípus így kívánja használni a művészetet is: kábítószernek, marihuána helyett. Minél csillogóbb a káprázat, minél élesebb a különbség saját élethelyzete és a látott, ábrázolt életszituáció között, annál elégedettebb. Ha ma játszódik a történés,... (Egyéb)

Bíró Ernő
Kereszt-domb (Arany Sas pályamű)

Valaki ha átmegy a Hargitán és a Tolvajos tetőn lelassít, akaratlanul is szembe találja magát a Hargitafürdői letérőnél a keresztekkel. S ha a vándor Csíkszeredába érkezik, s a vasút feletti híd után ráfordul a város főutcájára, szemben meglátja a kéttornyú Szent Ágoston templomot. Elcsodálkozhat azon, hogy modern de mégis hagyományos, messzire látszik, pedig nincs égig érő tornya. Ha bal fele néz, akkor meglátja az „angyalkás templomot”, mely ugyancsak modern, de markáns Makovecz-munka, benne ötvöződik a magyar és székely múlt, ott van kimondatlanul de kőbe vésve a jelen.

Papp Lajos
A világosság legyőzi a sötétséget

Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész Jöjjön el a te országod c. könyvéből. Ezer éve tanuljuk azt, hogy nem tudunk olyan gonoszok lenni, vagy annál gonoszabbak, mint az ellenségünk, tehát eleve, ha ezen az úton járunk, akkor vesztésre vagyunk ítélve. De van egy másik példa, van egy másik út, amit nem próbáltunk meg igazán az elmúlt ezeréves történelmünk során. [...] Merthogy miből van korlátlan lehetősége az embernek? Vagyona: ki szegény, ki gazdag. Életben, időben: ki öreg, ki fiatal. De ott bent: (Könyv)

Szerkesztő A
Gróf Széchenyi István Emléknap

Életét, személyét a Hídember c. film jeleníti meg Eperjes Károly nagy hitelességű alakításában. Naplója értelmiségünk évtizedek óta igényes alapolvasmánya.A magyar társadalomnak és a kulturális életnek ezek az egymástól látszólag független „tünetei” azonban mind egy irányba mutatnak: Széchenyi személye, emléke és kisugárzása él és eleven. A felelősség, amellyel nemzete sorsát szemlélte, féltette - úgy tűnik -, másfél évszázad múltán is sugároz erőt, energiát, megszívlelni való tartalmat az utókornak. (Hírek)

Szerkesztő B
1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett.[2] Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport (Hírek)

Béres Attila
Ki a legfontosabb...

1846-ban alig pár hónap alatt leforgása alatt egy bravúros tettet hajtott végre a Balatoni Gőzhajózási Társaság mikor kalandos úton, külföldről érkező gőzgép, Óbudán megépített majd szétszedett hajótest elszállítása révén a Balatonon vízre bocsátották a Kisfaludy gőzöst. A reformkori Magyarország fejlődésének egy újabb állomása volt ez a tett, mely mint oly sok egyéb kezdeményezés gr. Széchenyi István nevéhez, a "legnagyobb magyar" életéhez kapcsolódik. (Novella)

Balogh Bertalan
Széchenyiből kiindulva...

"Régi dicsőségünk fénye", és hasonlók... Amióta világ a világ, mindig siratta az ember a régi szép időket, szitkozódott a romlás térhódítása miatt, és ostorozta a jelent, mintha a jelen tehetne arról, hogy elmúlt a múlt. Széchényi is ezt tette, és egyáltalán, minden jóérzésű gondolkodó. Szerintem, sokkal józanabbul hangzik az ilyen siránkozásnál a "nem léphetsz kétszer ugyanabba folyóba" felismerés. Ugyancsak józanabb ... (Publicisztika)

Jókai Anna
Németh László: Széchenyi

A színházi előadást nehezen tudtam követni. A mondatgörgetegek nem mindig álltak össze drámai helyzetté, a hatás különben is a szöveg súlyában rejtezik. A szövegben, amit a Madách Színház most példamutatóan tisztelt: otthon újraolvasva az 1946-ban keletkezett darabot, szinte egyetlen szót sem találtam, ami az előző estéről a fülemben vissza nem csengett volna. Ez meghatott; hozzászoktunk, hogy a klasszikusokat sem kíméli olykor a kísérletező (Egyéb)

Szerkesztő B
A Széchenyi lánchíd

Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatták fel. Tervezője az angol... (Hírek)

Szerkesztő A
A Magyar Dráma Napja

1984 óta szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját, Madách Imre Az ember tragédiája című művének 130 évvel ezelőtti, 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. A magyar nyelv napja célja az, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar drámairodalomra, az elfeledett vagy kevéssé emlegetett művekre is; hogy Madách műve mellett gondoljunk Katona József Bánk bánjára, Illyés Gyula és Németh László drámáira, s hogy tudatosítsuk: a magyar irodalom drámákban is gazdag. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap