Szerkesztő B
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Felber Zsolt
vitéz Somogyváry Gyula: Jaj!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Kondra Katalin
Kötelesség

Úgy vigyázz a napsütésre mintha tied lenne, de ne feledd, hogy a nap nem csak érted kelt fel. Hited ne legyen száraz ág mely bár része a fának elveszi helyét a nőni akaró körtének, almának. Harminc aranyat ígértek, hogy adjam lelkem a világnak. Én már odaadtam magamat teljesen Jézusnak, a királynak. Hozzá tartozom és árulója óh nem, soha nem leszek! Nem csábít mélység sem magasság, a "mindent lehet" -nek nem hiszek. Kincsed meg... fakul... (Vers)

Szerkesztő A
A Trianon szindróma

See video

Bihary József
A lódarázs bosszúja

Halkan nyílt az ajtó. Az elvadult kertben összesúgott a katáng a vadkenderrel: - Tisztelt Kender Úr. Tudtommal Önt körözik – szólt szenvtelenül Katáng kisasszony, miközben büszkén feszítette kék virágmellecskéit a szélnek. - Igazán összeérinthetnénk ágainkat - udvarolt Kender úr vadul -, hiszen mindketten drogok vagyunk. - Szentigaz. Ám micsoda különbség!? Ön tiltott szer, én pedig gyógyszer vagyok.- Még hogy gyógyszer? Aztán mit gyógyíthat Magácska, az én szerelmi bánatomon kívül? (Humor)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Szerkesztő B
1912. június 5-én született Szabó Zoltán író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő

Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője. A Magyar Nemzet munkatársaként, 1939 nyarán „Szellemi hon... védelem” elnevezéssel mozgalmat hirdetett a nemzetiszocialista és nyilas befolyás ellen. 1949-től haláláig nyugat-európai emigrációban élt és dolgozott. Ifjú évei - Szabó Zoltán felmenői Beregsurányból (Egyéb)

Czakó Gábor
Gyermeklétra

Ifjú koromban számos korosztály létezett. Születtek babák, akik csecsemők lettek, majd kicsik, gyermekek, kamaszok, ifjak, fiatalok, középkorúak, idősek, öregek, aggok. Ki-ki korához képest igyekezett élni és viselkedni: alkalmazkodni, engedelmeskedni, lázadni, dolgozni, nevelődni, nevelni és felelni. Újabban, amióta a gondolkodást és a bölcsességet divat összetéveszteni az ideológiával, már a kisgyermekeket is fölnőttként (Egyéb)

Szerkesztő A
Gábor Dénes Emléknap

A 19. század végét a 20. század eleje a rendkívüli tehetségek időszaka Magyarországon. Nagyon termékeny szellemi periódus volt ez, rendkívüli tehetségek születtek. Van, aki e korszak Budapestét a reneszánsz Itáliához hasonlította, a tudósok, művészek egész serege miatt. Elég, ha gondolunk Szent Györgyi Albertre, Neumann Jánosra, Teller Edére, Gábor Dénesre, akik ennek a termékeny korszaknak a szülöttei voltak. Mindannyian ugyanabból a szellemi légkörből nyerték tudásuk alapjait, ami az akkori magyar (Hírek)

Szerkesztő B
1900. június 5-én született Gábor Dénes fizikus, a holográf feltalálója

Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg Dénes; Budapest, Terézváros, 1900. június 5.[1] – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. - Élete - Budapest Terézváros városrészében született. Családja izraelita vallású volt. Édesapja, Günszberg Bernát, a Magyar Álta... lános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott főkönyvelőként, majd cégvezetőként, végül igazgatói rangban, 1928-ig. Édesanyja Jakobovits Adél. A szülők 1899-ben (Hírek)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 2/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1 millió 72 ezer magyar és szinte egy tömbben él a Trianonban meghúzott határ közelében), az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az (Tudomány)

Csata Ernő
Trianon

Teremtőnknek mi volt velünk a célja, / ki gyúrt a semmiből szerelemre gyúlva, / ki rángatott minket életre sírva, / gyötrelmes árván e pannon tájra? // Kinek kell honunk cafatokban lógva, / perzselő testünkkel belekapaszkodva, / kinek kell egy nemzet belökve a sírba, / gyűrött hazafisággal halálra csonkítva? // Kinek van öröme ennyi fájdalomban, / poklokra taszítva mennyei ruhákban, / kinek lesz a szíve sebektől marva, / a hontalan... (Vers)

Rozványi Dávid
június 4. - Trianon

Andinak, aki egyszer megkérdezte, mit jelent nekem a haza. - Siratunk valamit, amiről még a történelemkönyvekből sem lenne szabad tudnunk, mert arra ítéltettünk, hogy nem szabad megtanulnunk saját szánkban alvadó vérünk hánytató keserűségének ízét. Arra ítéltettünk, nem tudni hol és mikor, hogy nekünk csak a más fájdalma fájhat, hogy a sajátunk sohasem. Mégis fáj, s nem tudjuk miért. Nekünk, ha azt mesélték: Felvidék, azt... (Publicisztika)

Duray Miklós
Trianon a saját felelősségünk is

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Szerkesztő B
Székely András Bertalan: Közép-Európa ketyegő bombája: Trianon 1/3

Népünk sorstragédiáinak egyik legnagyobbika – Muhi és Mohács után – kétségkívül az 1920. június 4-i párizsi (tévesen: Párizs környéki) békeszerződés. E lassan évszázados traumát a szétdarabolt nemzet máig nem heverte ki: nemzettudati, lelki, demográfiai, társadalmi, gazdasági, bel- és külpolitikai, valamint más következményei máig hatnak. Amíg a két világháború között legalább beszélni lehetett a bajról, sőt a közgondolkodást uralkodó eszmeként áthatotta a jogos területi revízió gondolata – ami (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap