Szerkesztő A
1838. augusztus 23-án hunyt el Kölcsey Ferenc költő

E napon hunyt el Kölcsey Ferenc nemzeti költőnk, a Himnusz írója. Atyját, a nemesi származású Kölcsey Pétert, ki álmosdi (Szatmár megye) birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elvesztvén, édesanyja, Bölöni Ágnes a hat éves fiát Debrecenbe küldte iskolába. Bal szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette.[2] Mikor Kölcsey anyja, ennek 11 éves korában elhalt, a házartást Panna néni, a család régi hű (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljára került a Kölcsey-emlékplakett

De – Berzsenyink szerint – mindenképpen a lélek s a szabad nép szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy a magyar alkotószellem csuda dolgokat teremtsen. Én hajlamos vagyok csodának tekinteni minden tökéleteshez közelítő műalkotást. Ezért lesznek lábaim lépésképtelenné Munkácsy nagyvásznai előtt, csak felajzott szemem cikázik a tökéletesre méretezett kompozíciós térben egyik alakról a másikra, akiknek az aranyecset (Hírek)

Szerkesztő A
Kölcsey: Huszt - Töredék

Huszt // Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;/ Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. / Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott / Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. / És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? / Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? / Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! / Cseke, 1831. december 29. // ... (Vers)

Kárpátalja-szerkesztő
Kölcseyék a kárpátaljai Kovászóról

Veronka néni azonban, aki a Kölcsey portára kalauzol bennünket, tud magyarul, s azt mondja, az idősebbek közül mások is tudnak. Így Kölcseyéknél már magyarul köszönünk és mutatkozunk be a meglepődött családnak. Soha senki a sajtóból nem érdeklődött még irántuk. Pedig várták, hogy legalább a magyar konzulátuson felfigyelnek a nevükre. De csak az újlaki határátkelőn tették fel egyszer-másszor a cso... dálkozó kérdést: – Maguk Kölcseyek? És ukránok? De furcsa. Aztán a magyar himuszt tudják-e? (Riport-tudósítás)

Mészár Alexandra
Kölcsey Ferencről...

1823-ban, Kölcsey Ferenc megajándékozta a magyar nemzetet. Ekkor írta a meg, a Himnuszt, „ A magyar nép zivataros századaiból” című költeményét, melyet Erkel Ferenc megzenésített. Kölcsey eredeti kézirata mai napig megvan, az Országos Széchényi könyvtár őrzi. Jelen kéziratot Kölcsey „hitelesítette” saját kezű aláírásával. Kölcsey a himnusz megírásával, egy érezhető kapcsolatot hozott létre a magyarok múltja, jelenje és jövöje között. Az írás eredti megnevezése (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Szerkesztő B
1831. augusztus 23-án hunyt el Kazinczy Ferenc író, költő, nyelvújító

Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és ön... állósulás ügyét szolgálta. Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fiaként született. Nyolcadik életéve betöltéséig (Hírek)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (1/2)

1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, akinek életművét az egyik legjobban feldolgozottnak mondhatjuk: nagyon sokan és sokat írtak róla. Saját munkái – a korabeli kiadású könyveivel és a levelezésével - több, mint félszáz kötetben állnak a mindenkori olvasók rendelkezésére. Nem könnyűolvasmányok, mert – noha nyelv... újító írta őket – magukon hordják a nyelvújítás előtti magyar nyelv nehézkességének, botladozásainak, (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (2/2)

Ehhez képest a szakirodalom máig megátalkodott szabadkőművesnek bélyegzi, ráadásul nem téve különbséget az akkori és mai szabadkőművesség között. Ezt megkönnyíti az iskolában nemzedékeken át tanított Kazinczy-kép, mely – az ateista diktatúra szándékainak megfelelően – az „ateista” Kazinczyról tanított, aki kiábrándult a vallásból és legfeljebb a filozófusok istenéről bölcselkedett. A szabadkőművesség ui. bármely vallás (Publicisztika)

Kárpátalja-szerkesztő
Kazinczy Ferenc rabsága a munkácsi várban

Fogságának utolsó állomására 1800. augusztus 25-én érkezett ide nyelvújítónk Kazinczy Ferenc fogolytársaival együtt. A vár nyugati részén álló épület harmadik emeletén lévő negyedik cellában raboskodott. Ő is írói munkával próbálkozott fenntartani lelki egyensúlyát. Kazinczy ereklyéi között őriznek egy kis piros bőrkötésű könyvet, amelynek egyik lapján ez a bejegyzés olvas... ható: „ Dolgozásaim a’ munkácsi várban 1800-1801. (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 1/3

A tanulmány Kazinczyról, a szükségben gazdálkodó emberről kíván új adalékokkal szolgálni. Kazinczy saját feljegyzéseire támaszkodva vázoljuk gazdasági elképzeléseit, előbb mint az anyjától függő, s 1813-tól mint „önálló" gazda tevékenységét. A forrásokból szembetűnő, hogy az ember, aki életét magasabb célnak, népe, nemzete felemelésének szentelte, mennyi nehézséggel, mindennapi kenyérgonddal küzdött. Sokszoros erőfeszítés (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 2/3

A házasság után megszaporodott házi kiadásokat, a hitelek kamatait, a legszükségesebbeket a gazdálkodásból kellett előteremtenie. Felesége semmi vagyont nem kapott a házasságkötéskor. Kazinczy érsemlyéni részjószága, újhelyi szőlője, széphalomi kevés birtok jövedelme mellett mindennel próbálkozott, amiből csak krajcárnyi hasznot is remélt: „... Itt a' zabnak köble 9 és 8 márjás ... már vétettem egynehány köblöt, többet is fogok vétetni, (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány

2012. október 13-án Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában mutatta be Fried István Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány című új kötetét a Kazinczy Ferenc Társaság és Sátoraljaújhely város önkormányzata. Fehér József múzeumigazgató és Kováts Dániel szerkesztő mellett maga a szerző beszélt a kötetről; az alábbiakban ennek tanulsá... gait foglalom össze. A magyar irodalom története a Kazinczyhoz való viszonyulásunk története (Tudomány)

Balogh Bertalan
New yorki furcsaságok

Elhangzik a kérdés: "Honnan ered a croissant, Magyarországról, Franciaországból, vagy Görögországból?" A három versengő egyszerre nyomja meg a gombot és kórusban üvölti, mert hiszen a legbutább ember is tudja, hogy a válasz: Franciaország. "Tévedés", - mondja a játékvezető. "A helyes válasz: Magyarország". Én tudtam. Rongyoskifli néven ismerjük. És nem is ez a legnépszerűbb kiflink. Ezt is elhappolták tőlünk. Mert ezt is hagytuk. * New York, 2nd Avenue. A Futball bárban mesélte (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap