Cservenka Attila
A Szent Korona

Szokták mondani Széchenyi nagy magyar volt. Sőt a legnagyobb magyar. Az lenne jó, ha minden magyar a szó valódi értelmében nemes versenyben törekedne a legnagyobb magyar címére. Ha pedig valaki meging akár csak egy odavetett szó erejéig, veszít. Bizalmat mindenképpen. Ázsiója visszaesik, és sokkal nagyobb erőbefektetéssel tudja csak azt visszaállítani. Mondani viszont édeskevés. Jelenlegi politikai életünk sajnos hemzseg az ilyen álmagyaroktól. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Írás és zene

És volt egy Móricz Zsigmond. Azóta minden magyar írópalánta azt a hangot próbálja folytatni, legalábbis kezdetben, és évtizedeket veszít el, mire önmaga igazi hangjához eljut, ha eljut, ami esetleg éppen olyan tiszta lenne, mint a jó öregé. A leges-legelején kellene tisztában lenni azzal, hogy mindenki más, és mindenki különleges is. És rövid az élet... A technika világában is hátrányos tud lenni a bevett és ismert út gépies követése. Le... galább húsz évet (Publicisztika)

Kühne Katalin
A hit ereje

Két nagyszerű emberről szól, akik a hit erejét mutatták meg, ezáltal a fiatalok számára is reményt adtak életük példájával. Templomok csöndje, áhítat, imák. A gyertyák pislákolnak, halk orgonaszó hallatszik. Térdelő, fejüket alázattal lehajtó emberek imádkoznak összekulcsolt kezekkel. Több évtizeden át titokban hallgattunk misét vasárnaponként. Szépen felöltöztünk, lelkünket is díszbe öltöztettük, megbántuk apró bűneinket, gyónás után feloldozást kaptunk, áldoztunk. Mindig ... (Publicisztika)

Bige Szabolcs Csaba
Arany Sas 2018. pályamű - Szememből a könny kicsordul

A nyolcvankilences események után megtelt a szívünk reménnyel. A szabadság reményével. A remény rügyeit azonban hamar lefagyasztotta a gyűlölet szele. Ennek első jele egy máramarosi pópa magyarellenes beszéde volt, mely a televízió jóvoltából országos hírverést kapott. A frissen megválasztott államelnök nem intette le, sőt megtoldta reményeink újabb arculcsapásával, kijelentve, hogy magyar anyanyelvünk használatának igénye szeperantizmus.

Szerkesztő A
Irinyi János Emléknap

A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálójaként tartja számon az utókor Irinyi Jánost, pedig a modern kémia egyik igen figyelemreméltó alakját tisztelhetjük személyében. Több eredményes kísérlet, több találmány és a modern kémiai szemlélet elterjesztése egyaránt nevéhez fűződik. Születésének helye és időpontja vitatott, Irinyi János édesapja Nagylétán (akkoriban Létán) volt uradalmi tiszttartó, fia így már korán megismerkedett a magyar földdel és mezőgazdasággal, a talajokkal és a kőzetekkel. (Hírek)

Szerkesztő B
1817. május 18-án született Irinyi János vegyész, a gyufa feltalálója

Irinyi János (Albis, 1817. május 18.[1] – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja. 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász és Janovits Ro... xanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Halál

Én úgy képzelem el,/ hogy a halál egy óriási nász,/ legszentebb, legemberibb ölelés./ Nem fájdalom: fájdalom-felejtő./ Nem rém: rémeket elűző./ Több mint a Szépség/. több mint a Szerelem,/ a Jóságnál is több:/ Kegyelem./ Én úgy képzelem el,/ ha egyszer oly nagy lesz a zaklatás/ és akkorára nő a fájdalom,/ hogy nem bírom tovább:/ hozzám lép egy fehér ismerős,/ szép csendesen lecsókolja a számat,/ lefogja ezt a vergődő szívet,/ és ennyit szól csak elnémuljatok./ Erre... (Vers)

Jókai Anna
Variációk - Idő előtt

Azt a kettőt nem Máriának és Józsefnek hívták; név nem maradt utánuk. Csak a létezésük bizonyosság és a velük esett kudarc. Sem a helyet, sem az időt nem ismerjük, csak a feltételezést: ismeretlen terepen történhetett, s az igazinak még előtte. Ez az asszony még majdnem nem nélküli volt, ami a szüzességnél kezdetlegesebb állapot. A férfi simulásának sem volt még határozott iránya, külön-külön párolgott még testük göngyölege. Csak kérdő kiáltások a zöld növényzet alján, a ... (Novella)

Vasi Ferenc Zoltán
Vérpad és katonai rehabilitációk 7. Fink - Haász

48 FINK MÁTYÁS szül: Lánycsók, 1934. augusztus 26. Anyja: Keller Éva Kitüntetése: 1956-os Emlékérem és lap 1993. Előléptetés: 1956. honvéd 1991. november 11. főtörzsőrmester Ítélet: I. fokon 1 év, II. fokon felmentés Letartóztatták: 1958. július 25. – 1958. augusztus 14. 49 SZITA BÁLINT szül: Szécsény, 1935. július 07. – 1992. június 06. Baj Anyja: Francis Mária Kitüntetés: 1956-os Emlékérem és lap 1991. X. 23. Előléptetés 1956. honvéd, 1991. március 15. zászlós, 1992. december 17. hadnagy (Tudomány)

Szerkesztő A
Wass Albert: Az Otthon-fa

Vén bükkfa volt, szíjas, kemény./ Úgy állt az Úristen előtt,/ mint aki már sokat látott./ Sokat látott és belenőtt/ viharba, télbe, küzdelembe/ már évszázadokkal ezelőtt,/ úgy állt az Úr színe előtt.// Valami nyugtalan viharkamasz/ egy éjjelen/ valahogy fél kézzel odakapott./ Az öreg jajdult egy nagyot,/ megremegtek a fák és a hegyek.// Reggel, mikor vadászni mentem,/ ott feküdt. Átléptem rajta./ S néhány nap múlva megje... (Novella)

Karay Katalin
Kísérőlevél csomag nélkül

Hát igen, a Don sötét, jeges párája elvitte, megette nevét. Hetven évvel ezelőtt költözött Arankáék mellé albérletbe, onnan hamar átudvarolta magát hozzájuk, a behívóparancsot már az 53.-ba kézbesítették. Honnan került az 55.-be bérlőnek és miért? Abban a kis házban azóta is albérlők laknak egyébként. Düledezik a viskó, így is kiveszik. Valljuk meg, bármit kivesznek, egy spájz vagy kamra is megfelel dohos lószőr matraccal, ötliteres savanyú... (Novella)

Bozsik Péter
A növényember

Telepatikusan érintkezem egy férfival, aki időnként meglátogat. Nem tudom, milyen időközönként, mert számomra nincs idő. Nem tudom, mikor van éjjel, és mikor nappal. Hosszú, finom keze van ennek a férfinak, zongorista lehet vagy író. Sohasem kérdeztem meg, csak én beszélek, ha lehet ezt beszédnek nevezni. Csak én küldök jelzéseket felé, és az érintéséből, kezének apró rezdüléseiből próbálom megfejteni, érti-e. Igyekszem minél kevesebb jelzést továbbítani neki, hogy (Novella)

Szerkesztő C
Hofi Géza: A malacok

See video

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő A
1907 május 17-én született Dsida Jenő

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő. Élete Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[1] Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világ... (Hírek)

Szerkesztő A
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / / Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap