Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/10 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Kő-Szabó Imre
Hosszú futás

Magdi észre sem vette, milyen gyorsan eltelt ez a tanítóképzői négy év. Tizennégy évesen, anyja kísérte el az akkor nyurga, sovány, kissé sápadt, barna lányt a felvételi vizsgára. Nem sok esélyt adtak számára a családban, mert Magdinak születésekor keletkezett, jobb oldali csípőficama, hol kiújult, hol eltűnt. Ez utóbbit inkább akkor tapasztalta, ha valaki már hosszabb ideje ismerte. Persze kritikusabb esetekben, egy-egy fiúval való találkozásánál, nagyon... (Novella)

Jókai Anna
Betonalap

Ugyanazon a nyárfasoron állt a négy ház. Melley úré a legrégibb: Melley úr negyvenháromban menekült ide, a bombák elől, vagy ahogy ő mondta: elűzte a bomba meg a satöbbi. Mariann-nak még a papája szerezte a telket, ötvenhat után, potom áron, mint „elhagyott javakat”. Most húzták fel – hogy férjhez ment – a vityillót. Jolánka néni és Béla bácsi erre kuporgattak egész életükben: nyugdíjazáskor járták ki az OTP-nél az utolsó üres parcellát. Hat év alatt építették a csapott tetejű (Novella)

Turcsány Péter
Drámai hősnő, vagy a sebzett múlt kompenzálása

Előhang Wass Albert Napsugár c. drámájához. Mielőtt a színmű, Wass Albert műfaji meghatározása szerint „színpadi regény” olvasásába kezdenénk, képzeljük el az évnek - sőt az emberéletnek is - azt a pillanatát, mikor a kora tavaszi napsugár először töri át a tél hideg bástyafalait. Mintha a Napsugár a lelki tél visszavonulásának angyali harsonáját fújná meg. A létezés II. világhá... borús fagyhalála után föltámadó emberiség angyaltrombitáját. De Wass Albert megelevenítő emlékezéséből az első (Novella)

Rozványi Dávid
Kávémesék: a Szent és a Sátán

Amit kínálok: ha megtagadja Istent, akkor biztosítom önnek az örök kárhozatot. Higgye el, a pokol nem olyan rossz hely, mint amilyennek a mennyei propaganda beállítja. Tudom, az ajánlatom első hangzásra meglepő, de kérem, hallgasson meg. Tudja, hány ember áll ott kint, a maga halálára várva, hogy aztán a csont és húsdarabkáit imádhassa? Mi ketten tudjuk, hogy ön csak egy bűnös és esendő lélek, de ők nem. El tudja képzelni, micsoda bál... (Novella)

Kühne Katalin
Erősen fújt a nyugati szél

A megváltozott világban nehéz a fiatalok élete, de példaként tekinthetnek azokra az idős emberekre, akik a semmiből is tudtak teremteni, helytálltak az ínséges időkben, szembeszálltak a hatalommal akkor is, ha ezt ők megtorolták. Most is fújnak szelek, innen-onnan. Remélem, hogy nem repíti el tőlünk gyermekeinket végleg a hazug szó, a csábítás, mellettünk maradhatnak, itt boldogulhatnak kis hazánkban. Hiszek abban, hogy fennmarad és élhető életet nyújt számukra is nemzetünk. (Novella)

Tusnády László
Fehérfoltok

Woiciech Topolinski életére, kínszenvedésére, sorsára küldetésére igyekszik fényt deríteni Dobos Marianne. Ez igazi, szép és nemes küzdelem. „Mehr Licht! (Több fényt!) – sugallják nekem írásai, mert a meghasonlásba, a gyűlölet, az irigység tébolyába zuhant huszadik századi ember a szeretet agóniáját élte meg, és félő, hogy ez a vergődés, ez a döbbenetes tusa most is folytatódik. A szörnyeszmék, lidérces látomások, őrült hazugságok kielevenedtek, és társadalmat formáló erőkké váltak és válhatnak. (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, (Könyv)

Szerkesztő A
József Attila Napok

József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobbja, ott van ő Csokonai, Petőfi, Ady mellett. Világirodalmi rangú költészete a magyar kultúra örök értéke, az egymást követő nemzedékek közös kincse. Tragikusan fiatalon halt meg – akárcsak szellemi társai, Csokonai és Petőfi –, de életműve így is felmérhetetlenül gazdag. Szegény sorból indult, s bár a legnagyobb volt, jelentőségéhez méltó körülmények között sohasem élhetett. Folya... matosan küzdött önmagával, nyughatatlan lélek volt. (Hírek)

Szerkesztő B
1937. december 3-án hunyt el József Attila költő

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.[1] – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. - Magyar és világirodalmi jelentőségéről - „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori (Hírek)

Szerkesztő B
József Attila: Azt mondják

Mikor születtem, a kezemben kés volt -/ azt mondják, ez költemény./ Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:/ embernek születtem én.// Kiben zokogva bolyong heves hűség,/ azt mondják, hogy az szeret./ Óh hívj öledbe, könnyes egyszerűség!/ Csupán játszom én veled. // Én nem emlékezem és nem felejtek./ Azt mondják, ez hogy lehet?/ Ahogy e földön marad, mit elejtek, -/ ha én nem, te megleled.// Eltöm a... (Vers)

Szerkesztő B
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk e... gyike, akit jó reménységgel lehet németre fordítani, az egyenértékűség rögeszméjének sem hátat fordítva. (Publicisztika)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 1/2

Szentségtörés? Kegyeletsértés? Vagy talán kötelező, de szeretetteljes kutakodás ez a kötet? / Izgalmas és régóta várt feladatra vállalkozott dr. Udvardi József, a Svájcban tanult és Nizzában élő / pszichológus professzor. Kis könyvben adta közre nagy költőnk lélek-arcképét, amelyet sokfajta / legenda és szándékosan torzított történet nyomán ismerünk. Nemcsak így ismerhettük, hanem / kötelezően így kellett ismernünk. Rettentő és drága titkai csupán kósza sejtésekben / derenghettek eddig... (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap