Szerkesztő B
Sajó Sándor: E rab Föld mind az én hazám

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Major Zoltán
Trianon és re-víziója

Hatalmi politika és nemzetközi jog feloldhatatlan ellentétéről (1920-1940) - "A revízió távolban fénylő csillag, amely felé ma minden magyar arca bizakodva fordul, s amely, törhetetlen hitünk szerint, éppen úgy mutatja a feltámadáshoz vezető utat, mint ahogy a keleti bölcseket is elvezette annak idején Betlehembe. De miként földön való jártunkban reményeink csillaga, mely felé törünk, csak a legfőbb irányt mutatja és ügyességünkön, képességeinken múlik (Publicisztika)

Jókai Anna
A korai és az utolsó

Önarckép 1946 január / A távozó 1990 január / A korai verset Nemes Nagy Ágnes a kötetébe nem vette fel. Talán igaza volt: még nem vers ez, inkább odavetett széljegyzet, rögzítés szándékából, a valóság margójára. / „Mohó vagyok. Vad vagyok. / Önmagamban rab vagyok. / Rémület és gyűlölet / feszíti a bőrömet. / Csinos vagyok, szép vagyok. / Hosszúlábú, ép vagyok.” / Dallamos, egyszerű mondóka. Bizonyos fokig utánérzés; így a „rémület” és a „gyűlölet” sem egészen... (Egyéb)

Bodor Miklós László
Az én Trianonom

A két "zöld-ávós" sorkatona a Határőrség az , tagja, azzal, hogy segítséget nyújtott elszakított idős rokonunkkal való találkozásunkhoz, és bántatlanul elengedett, sőt visszakísért a határsáv vonaláig, ugyanakkora veszélynek tette ki magát, mint apámék, és bátyjai! A tizedes édesapját keresztapám katonáját volt, sebesülése után nagybátyám a saját lován küldött hátra a tábori segélyhelyre. A besorozott kiskatona pedig - sebesülését túlélt katonatársának fia -, mi... nistráns volt Vácott, a fehérek templomában. (Novella)

Felber Zsolt
Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus

Dsida Jenő egyik leghíresebb verse, a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár), melynek létezését megpróbálták örökre elfeledtetni. Szamizdatban, gépírással terjesztették. A költő fölolvasta a marosvécsi írótalálkozó résztvevőinek 1936 nyarán. „Mikor befejezte – idézte föl a történteket Wass Albert –, könny volt mindenki szemében. Ekkor felállt Kós Károly, barázdás arcán hullottak a könnyek, odament Dsida Jenőhöz, megölelte és azt mondta neki: "Te taknyos, hogy mersz ilyen szépet írni!" (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Csáktornya

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Csata Ernő
A szerelem könyvébe - Pour le livre d’amour

Wikipédia: Laforgue Párizsban a pénztelen fiatal intellektuellek életét élte. Későbbi verseibe jóval több pszichológiát visz, kifejezi a modern szerelem belső küzdelmeit és kielégíthetetlenségét. Ha folyamatosan olvassuk, versei eléggé egyhangúak, verseibe hatalmas tudásanyagot zsúfol. Szerb Antal szerint sértetlen szépségben csak szabadverses, elengedett hangulatú Derniers vers című posztumusz kötete (1890) marad meg, benne két gyönyörű verse: Solo de lune és L'hiver qui vient. (Vers)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 5/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... - 4. A tradicionális gondolkodók álláspontja - Trianont minél jobban megér­teni, felfogni akarván, figyelembe ve­hetjük a (Tudomány)

Szerkesztő B
Sértő Kálmán: Kívánság

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // Ott egyem meg a harc... mezőn / az utolsó komisz kenyerem, / de ne legyen többé (Vers)

Szerkesztő B
Arany Sas pályamű 2014. - Pusztai-Tárczy Beatrix: Szólj, ötágú síp

Hogy mikor értettem meg, hogy én kárpátaljai magyar vagyok? Nem tudom dátumhoz kötni. S a fenti történetekhez sem. De azt tudom, hogy már az első gyermekkori emlékeimben is ott lebeg valami kimondhatatlan és megmagyarázhatatlan szomorúság, a szavakon és tetteken túl, valahol az emberek belsejében, ami talán az itt élők tekintetében tükröződik vissza olykor. Valami „szent ború” száll a ...

Rozványi Dávid
A magyar történelem keresztútján

Anikónak, aki azt kérdezte: van-e jövője a hazának és a hazaszeretetnek? És Kárpátalja magyarszívű népeinek - ezt a versemet a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók X. Konferenciájára írtam, Beregszászon adták elő először. ///Mi, magyarok,/ arra ítéltettünk,/ hogy mindig történelmi időket éljünk,/ soha nyugalmat ne leljünk,/ hogy mindig egy hajszálon csüngjön,/ sorsunk és életünk./ A nemzethalál kardja ott lebeg felettünk, / mindig van, ki hűti a sört / hogy akasztásunk után koccintson vele. // (Vers)

Szerkesztő A
Árpád fejedelem Emléknap

Árpád személye, emléke egybeforrott a magyarság történetével, különösen a honfoglalással, az első évtizedekkel. De emlékének kisugárzása máig tart, nevét, emlékét történelmi emlékhelyek, szobrok és emlékművek, drámák és regények őrzik. Árpád népe – ez a kifejezés máig a magyarság egészét jelenti, nevét gyakran Árpád apánk formában használjuk. Aligha lehet nagyobb dicsérete és dicsősége egy több mint ezer évvel ezelőtt élt történelmi személynek. (Hírek)

Szerkesztő B
Árpád fejedelem június elején (feltételezések szerinz 7-én) hunyt el

Árpád (845? – 907. július?) a magyar törzsszövetség fejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.[1][2] Tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon. / Származása és tisztsége / Nevének etimológiája egyértelmű, az árpa főnév -d kicsinyítő képzős alakja. Az árpa szó a legkorábbi török nyelvemlékek (az ótörök göktürkök középkori feliratai) óta szinte minden török nyelvben arpa alakban (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap