Balogh Bertalan
Regénygyártó masina

Amerikában például olcsón lehet már kapni irodalmi software-t is. Beteszi az ember a komputerbe, és már csak a hőst kell megneveznie, meg a rossz fiút, valamint néhány más figurát, valahogyan így: Fiatal férfi, foglalkozása bankvigéc, barátnője utcanő. A konfliktust is meg kell határozni: szerelmesek egymásba, de egyikük AIDS-e van, a másikuk meg sem nem egészen férfi, sem nem egészen nő. A megoldás kulcsát is be kell táplálni: mondjuk, a világoskék falra mászó fogkefe. Aztán, megnyomhatja az ember a (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Vörösmarty Mihály Emléknap

Vörösmarty Mihály a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a hazai romantika jelképes alakja, egy nagy nemzedék (Petőfi, Jókai) példaképe, tanítója, segítője. Ő második nemzeti imádságunk – a Himnusz mellett –, a Szózat szerzője. Szózata a hazaszeretet, az „itt élned, halnod kell” gondolat nagy, vallomásos erejű foglalata, cselekvésre hívó, ösztönző szöveg, amely megszólítja, tettekre buzdítja értő és érző ol... vasóját. (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó

Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt. A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, mely a falu fölött s a kert fölött azon a délelőttön szétterpeszkedve lebegett, mint valami nagy, láthatatlan (Novella)

Szerkesztő B
1800. december 1-én született Vörösmarty Mihály költő

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Édesapja, idősebb Vörösmarty Mihály 1797-ben szegődött gróf Nádasdy Ferenc nyéki birtokára gazdatisztként, édesanyja Csáty Anna; mindketten római katolikus vallású nemesi családok leszármazottjai. Tanulmányai ... (Hírek)

Horváth Lajos
A levéltáros

Az 1970-1980-as években a Pest Megyei Levéltár levéltárosaként a gödöllői járás levéltári referense voltam. Ennek a feladatnak megfelelően évente harminc irattermelő helyet, "szervet" kellett ellenőriznem, melyről jelentés formájában számoltam be a Levéltár vezetésének. A jelentés - többek között - azt a célt is szolgálta, hogy a hiányosságok, gondok, helytelenségek fejezetszerű megállapítása után a Pest Megyei Tanács... (Novella)

Szerkesztő A
Vörösmarty: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?/ Mi készt ezekre? büntetlen/ Fog hát az undok visszaélés bennetek/ Tenyészni, gyáva fajzatok?/ Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn serényen ébredez,/ Imez fajúltak átkosan kelő hada/ Alázza, dúlja, dönti meg./ Attila nyelve (melynek intő hangira/ Remegve tért ki a világ/ Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál/ Korunkban ennyi megvetőt./ Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk/ Fő kincse szenved (Vers)

Doma-Mikó István
Vitéz Bátor Magyar Mihály emlékezete

A fejedelem nem röstellt letérdelni a mozdulatlan test mellé, s az arc elől félrehúzta a véráztatta hajfonatot. Pillantása találkozott a sánta ágyúmester üveges tekintetével. A csavarodott test megszámlálhatatlan sebtől vérezve merevevett halálba, s az ajka pedig örök mosolyra húzódott. „Sánta Vidor Mihály!” – szólt készségesen a szárnysegéd, de a fejedelem szemvillanása beléfojtotta a szót. „Senki ne merje gúnyolni a legbátrabb katonát!” – mennydörögte. Magához intette a zászlóvivőt, (Novella)

Szerkesztő A
Jószay Orbán Viktória: „Ami régen érték volt...”

Jószay Orbán Viktória: „Ami régen érték volt, és fontosnak tartották annak átadását, azok a dolgok mára már eléggé megfakultak... Az igazi értékek helyét átvette az anyagiasság és az érvényesülni akarás...” A mai fiataloknak nagyon nehéz dolguk van. Ami régen érték volt, és fontosnak tartották annak átadását, azok a dolgok mára már eléggé megfakultak. Az igazi értékek helyét átvették az anyagiasság és az érvényelsülni akarás. Ez, utóbbival nem is lenne gond, ha egészséges folyamatról beszélnénk. De ma már egyre (Riport-tudósítás)

Bihary József
Összetartozás

"Testvér lészen minden ember”Még ott vibrál a levegőben az az emelkedett hangulat, amit a Psalmus Hungaricus előadása alatt és után érez a hallgatóság, de főleg a kórus és az őket kísérő zenekar. A tapsorkán nem akar szűnni. A világhírű, magyar tenorista szólója sokat hozzá tesz az est ünnepélyességéhez. Mindehhez fenséges keretül szolgál a székesegyház neobarokk ornamentikája. A fő hajóhoz meghitten, hívogatóan simuló hat kápolna. A karmester szerényen mutat a szólistára. Egymást kézen fogva hajolnak meg, (Novella)

Kondra Katalin
Csíkban a fenyők nem hajolnak (Arany Sas pályamű)

Az „Aranykorszak” feketére festette a házak ablakait. A levegőben fecskék helyett varjak keringtek, pedig nyár volt. Egy csíki faluban temetésre harangoztak. Feketeruhás asszonyok és férfiak igyekeztek Ballóék háza felé, ahol a halott volt. Az udvaron székelyruhás fiatalok állták körül a ravatalt. A nyitott koporsóban ifjú Balló Pista feküdt, aki a nyolcvanas évek diktatúrájának első áldozata volt a faluban.

Szerkesztő A
Vörösmarty Mihály: Szigetvár

Láttam veszélyes tájadat, oh Sziget! / Előttem állott roskadozó falad, / Előttem a múlt kor csatái / S gyászba borúlt ege Hunniának. // Itt késve mérgét nyelte az agg török; / Itt táboroztak népei dölyfösen, / Ott fenn erős, de számra kisded, / S győzve fogyó hadaink tanyáztak. // S onnan, ha kellett; mint az egek nyila / A záporoknak vad zuhanási közt, / Csattogva, sujtva, száz halálban / Törtek alá rabölő haraggal. // Kétszázezerrel víva meg (Vers)

Vass Antónia
Hazatérés (Arany Sas pályamű)

Szép áprilisi napra virrad, a háborúnak vége. Marika és tíz éves kislánya, Erzsike boldogan várják az évekkel ezelőtt elhurcolt családapa, József hazatérését. Az eddig nélkülöző család most kicsinosította a házat, ünneplőbe öltöztek, és kézen fogva sétálnak le a vasútállomásra. A nagy tömegben Erzsike felismerni véli édesapját, és elrohan. Elkeveredik, Marika pedig sehol sem találja, bármerre keresi. Az örömteli várakozás és boldog egymásra találás helyett a történet egészen más fordulatot vesz, Marika pedig újból szembesül a kilátástalanság keserű érzésével.

Szerkesztő C
Bene Gábor: Emelkedjünk magyarrá!

FONTOS és JELENTŐS KÖNYV JELENT MEG! A Tudatos Nemzetépítés Kézikönyve 1. kötete Dr. Bene Gábor közjogásztól jelent meg, amely Emelkedjünk Magyarrá címen megrendelhető a szerzőtől. Az előszó Wass Albert anyagaiból készült, az utószót pedig vitéz Vesztergám Miklós tárogató művész írta. A könyv hiánypótló a mű. A kifosztásunk jogi alapjait alaposan körbejáró szellemi muníció, amely a nemzet visszaépítéséhez és az a nemzet visszaépítéséhez és az önvédelmi, közjogi harcunkhoz, egyre szükségesebb eszköz lehet. (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap