Lukáts János
Vakarcs

Esős volt a tavasz, - mesélik. Fagy riogatta, hó simogatta a fákat. A köd meg a pára a barlang szájáig merészkedett, a színek szürkébe mosódtak, a hangok elhalkultak. Ha a hideg mégis közénk tolakodott, megjelent a gondozó, és nagy csörömpöléssel becsapta a barlang vasajtaját. Számomra anyó meleg bundája jelentette a biztonságot. Ő volt a törvényhozó, a kegy- és a parancsosztó. Vagy inkább, anyó maga volt a törvény, ez a törvény rendezte sorba testvéreimet, akiket csak idővel vettem észre magam körül. (Novella)

Horváth Lajos
László herceg cseh segítséget hoz bátyjának, Gézának

Az álnok Vid ispán maga akart herceg lenni, ezért Salamon királyt összeveszítette Géza és László hercegekkel, akik az unokaöccsei voltak a királynak, mindannyian Árpád apánk véréből. Vid sürgette és izgatta a királyt a hercegekkel való fegyveres leszámolásra. Egy közmondással hergelte unokatestvérei ellen. Ez a mondás pedig a következő. Miképpen két éles kard nem férhet meg egy hüvelyben, úgy egy országban nem országolhattok ti ketten. Célzott Géza hercegre, aki Magyarországnak körülbelül az (Tudomány)

Szerkesztő C
Asztalos Miklós: Alibi

– Íme, ez Berlin legújabb, legfelkapottabb és legszebb mulatóhelye. Takács Máté, meg lehetsz velem elégedve. Ám ne feledd el, hogy mulatni jöttünk, s légy olyan jókedvű, mint tegnap éjjel voltál. A pompás előcsarnokban tolongott a nép. Nem mindenki ment be. Sokan csak az érkezőket és távozókat nézték. Máté megváltotta a jegyeket, s aztán pár lépcsőn lementek a tágas ruhatárba. Olyan volt minden, mint egy színház előcsar... noka és ruhatára. Innen széles lépcső (Könyvbemutató)

Jászter Zoltán
Stradivari

Nagyon kellett figyelni, és az egyik adásban végre nekünk is üzentek az óceánon túlról: „Pulika üdvözli nagymamát a Rózsa utcában, jól vagyunk. Anyukáék ne aggódjanak, Dezső bácsi még nem halt meg.” Nagyapám azt mondta, hogy a nagymama félreértette, mert Micike nem is mondta azt, hogy „még nem halt meg”. Mert az csúnya dolog lenne, és úgy esne le másoknak a hír, hogy anyukáék a halálát várják az amerikai bácsikának, − pedig nem is. (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
G y ö r g y B o r b á l a (I.)

Mihály vajda, a császár biztatására, és a sok elégedetlen székellyel megerősítve ránk jött. Három napon keresztül álltuk az ostromot. Micsoda csata volt! Aki elfáradt lebútt egy árokba, vagy bokor tövébe, s ha kicsit megpihent, folytatta a harcot. A havaselviek szedett-vedett parasztok voltak, rendes fegyvereik sem voltak, s hamar el is futtak. Csak hogy ott voltak a csíkiak. Székely, székely ellen dühösen, mint a megvadított anyamedve. (Novella)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő B
1941. augusztus 4-én hunyt el Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. - Életpályája - Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében 1891-ben Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra[2] (művelt, (Hírek)

Lukáts János
Két fél élet – egy teljes halál? (Babits Mihály: A gólyakalifa)

Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét). Kritikus és filológus urak bele is sétáltak szépen a csapdába: föltárták nagy körültekintően Babits családi hátterét, Fogaras és Újpest szá... zadfordulós topográfiáját, följegyezték a költő látogatását egy dél-erdélyi (Tudomány)

Csata Ernő
A ,,poeta doctus''

Forrás: Békés István: Új magyar anekdotakincs – Budapest, 1963/A proletárdiktatúra bukása után, jó mélyen bent a kurzusban, valahol egy budapesti utcán, találkozott Babits Mihály és Szabó Dezső. Valami nagy barátság sosem volt köztük./- Jó napot! – köszön Szabó Dezső. - Jó napot! – viszonozza Babits./Szabó Dezső nyomban a tárgyra tér./- Olvasta az új regényemet?/Babits kissé zavart:/- Az új regényét…?/- Igen. Az elsodort falut. Vagy nem is halott még felőle?/- De…de…igen…hogyne…Csak tele voltam gonddal,... (Egyéb)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Karácsonyi lábadozás

Komisz, kemény idő. Még a vér is megfagy / állatban, emberben. / Öregek mondják, hogy / ritkán láttak ily nagy / telet decemberben. / A hó szőnyegébe puhán süpped a láb, / mintha dunyhán menne. / Hejh, ha a hó cukor volna, ez a világ / milyen édes lenne!… // A kis nyugtalan nő, ki a friss hegypályát / futja hótalpakon, / akármennyit zuhan, puha / combocskáját / nem üti meg nagyon. / És az állástalan szegény ember, aki / nem mer még meghalni, / örül hogy reggeltől (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály - A szökevény szerelem

Annyi év, annyi év: / a szerelem tart-e még? // Azt hiszem, kedvesem, / ez már rég nem szerelem. / A szerelem meggyujtott, / meggyujtott és elfutott, / itthagyott, / itthagyott. / / Mintha két szép fa ég / puszta környék közepén / és a lángjuk összecsap, / s most a két fa egy fa csak: / pirosak, / pirosak. / / Nem is két fa, két olajkut / és a lángjuk összecsap - mélyek, el nem alszanak. / A szerelem messze van már / és kacag, / és kacag. (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Jókai Anna
"Lázadás”

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek egyik fejezetének címe ez. Legemlékezetesebb „szellemi jelenetem” a Dosztojevszkij-életműből – s mintegy nyitánya ennek Aljosa és Iván beszélgetésének kezdete: A testvérek találkoznak és zárása, Iván látomása, A Nagy Inkvizítor. Iván elfogadja Istent, de világát a puszta logika segédeszközével nem tudja megfejteni. „Eukleidészi, földi eszem van – mondja –, hogyan dönthetnék hát afelől, ami nem e világról való?” – Éppen ezért... (Egyéb)

Turcsány Péter
Ezerkilencszázkilencvenkilenc, te napkelte!

Emelve a tét! / Új esztendő! / Illyési magassággal mérettetik. // Most a mén, a visszatekintő, / hazaértében fölnyerít. // Mit hoz a telt szekér? / Van-e még csűr és van-e még lélek, / mibe a rakott fuvar belefér? // Szavak – kishitűen sekélyek? / vagy a mélybe bátran hatolók? / Kutatván rokont, társat ott is, / hol kolduson segít csak kódis. // Csilláros teremben tart-e szünetet a mámor, / ha balsors sodorta családokkal számol? // Bíztat-e szem, összeért váll és kéz / egymásra és céljainkra nézvést? // A (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap