Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Szerkesztő B
1914. június 10-én hunyt el Lechner Ödön építész

Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[2]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja Lechner Gyula festő, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban született. Édesapja a bajor származású Lechner János (1812–1884)[3] hites ügyvéd, fővárosi főadószedő, téglagyár-tulajdonos, (Hírek)

Veress Zoltán
Lechner Ödön emléke képekben

Lechner Ödön a XIX. század és a XX. század századfordulójának egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb építésze volt. A kor vezető stílusa, a szecesszió rányomta bélyegét művészetére, sőt arabos-móros vonásokat is felfedezhetünk műveiben, például az Iparművészeti Múzeum belső részeiben, de fő jelentősége mégis a historizmus utáni magyar építőművészet fő vonalának magyaros jellegének kihangsúlyozása volt, amellyel döntő hatást ért el a kortárs építészek között. (Tudomány)

Orosz T Csaba
Tankokkal szántott ugar

Aljosa 17 éve minden komolyságával próbált eleget tenni feladatának. A komisszár elvtárs maga olvasta fel Nyikolajev debreceni, szovjet városparancsnok parancsát miszerint az előző éjjel német gyújtóbomba találatot kapott debreceni Déry múzeum összes értékét meg kell őrizni Sztálin elvtárs Moszkvai múzeumai számára. Aljosa nem tudta mit tenne, ha a fosztogatók betörnének az őrizetére bízott épületszárnyba. Abban biztos volt, hogy... (Novella)

Bihary József
Intimitásokról, nyíltan

Nem ment ugyan ritkaság számba a falunkban, hogy valamelyik asszony cigánygyereket tartott keresztvíz alá, de némelyek meg is szólták azért az ilyen eseteket. Nos, Anyám nem igen törődött a falu szájával./ Anyám emlékére/B.-né, Lujza néni, gömbölyded alakja döcögve közeledett a Hajnal utca sarkán álló, nádfedeles házhoz. Bal kezéből áttette a jobba a kis batyut, amiben ugyancsak fontos holmik lapultak meg. Át ám, mert a pakk kendője minduntalan beleakadt a drót... kerítés ki-bedőlő szemeibe. (Novella)

Rozványi Dávid
Siratok valamit...

Czuczai László barátomnak egy közösen szervezett trianoni megemlékezésre... / Siratok valamit, / ami sohasem volt enyém: / mikor születtem, / csak mesékből ismertem, / hogy egykor volt egy ország, / kerek és egész – a hazám. / Nekem a Felvidék tündérmese volt, / a Délvidék rácsodálkozás. / A Lajtabánságot vasfüggöny zárta el, / Ruszinföldet a Vörös Hadsereg. / S a kincses Erdély, / szerelemes titkos tánc volt nekem. // Állok előtted nemzetem, állok (Vers)

Polszerkesztő2
Lázár: Magyarország nem akar határrevíziót

A román hatóságok pánikszerű állapotban várhatták az idei trianoni megemlékezéseket, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly a Krím-félsziget és a Kalinyingrád enklávé helyzete kapcsán egyértelművé tette; ha a nyugati országok mindenféleképpen világháborús egyezményeket akarnak módosítani, ez nem csak Oroszországot érinti, hanem az USA előretolt helyőrségeként funkcionáló Romániát is. Lázár János kijelentése szerint azonban a magyar kormány nem törekszik a határrevízióra. (Hírek)

Jókai Anna
Mi a baj, Kissné?

Kissné férjénél áprilisban fedezték fel a tüdőrákot. Szeptember 15-én temették. Ezen a napon nyílt a Mezőgazdasági Vásár. Gyönyörű, langyos délután volt. Kissné leült a friss sír mellé, és sütkérezett. Fekete harisnyás lábát kényelmesen egy kőhalomra helyezte. Szegény Palit elsiratta már, amikor hazahozta az SZTK-ból a leletet. A többi csak fölösleges ráadás. Ágytál, burgonyapüré, szennyes rongyok. Alvás nélküli éjjelek. Fél éve remélte, hogy vége lesz hamarosan. A kutyát meg a ... (Novella)

Czakó Gábor
A só

Öregedvén egyre veszítünk tetteink és gondolataink frissességéből, erejéből, talán őszinteségéből is, mert nehéz bevallani gyöngülésünket, feledékenységünket, okosságunk fogyatkozását. Talán szeretetünk is kopik, mert ugyan érzéseink nem változnak, sőt, erősebben szeretjük unokáinkat, velünk vénülő házastársunkat, még halottainkat is, ám ezt egyre kevésbé mutatjuk, mivel nem halljuk jól a kérdéseket meg a kéréseket, megfeledkezünk a személyes ünnepekről. Talán elvesztettük ízünket? A Hegyi beszéd végén mondja (Egyéb)

T.Ágoston László
Törvényszegők

Miután Mózes kihirdette a nép közt Isten törvényét, újra fölment a Sínai-hegyre. Ott megállt, és várt. Isten szavára várt, hogy közelebb léphessen hozzá. Már hatodik napja felhő borította a hegy csúcsát, és úgy látták a lent állók, hogy nem történik semmi. A nép, az Egyiptomból kiszabadított, az évszázados rabság után fellélegzett Izrael népe csak állt a hegy lábánál, és nem értette, mi történik körülötte, mi történik vele. Isten, aki oly sok jelét adta a szeretetének, aki a népe megmentéséért elveszejtette (Novella)

Duray Miklós
A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti állampolgári, jogi, vagyoni, nyelvi és kulturális kollektív jogfosztottságának tablója

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Felber Zsolt
Juhász Gyula: Szabadka

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 6/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... - ·A trianoni pszichózisok - I. - 1. A tri­a­no­ni pszi­chó­zi­sok fel­fog­ha­tat­lan­sá­ga. A ro­mán, szlo­vák, szerb és osztrák (Tudomány)

Rozványi Dávid
június 4. - Trianon

Andinak, aki egyszer megkérdezte, mit jelent nekem a haza. - Siratunk valamit, amiről még a történelemkönyvekből sem lenne szabad tudnunk, mert arra ítéltettünk, hogy nem szabad megtanulnunk saját szánkban alvadó vérünk hánytató keserűségének ízét. Arra ítéltettünk, nem tudni hol és mikor, hogy nekünk csak a más fájdalma fájhat, hogy a sajátunk sohasem. Mégis fáj, s nem tudjuk miért. Nekünk, ha azt mesélték: Felvidék, azt... (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap