Szerkesztő B
Zas Lóránt: A felkelő Nap

(Rolandnak) // A felkelő Nap sem határos/ bolygóinktól túli világgal. / Hogy vízeséses vagy kalászos? / Találgatjuk. Van, aki számmal / bizonyítja, hogy lehetetlen / feltételezni is, hogy ember / lakna az ismeretlen tájon. / Esténként kinézek ablakomból: / a megszokott űr-járgányt látom, / és tudom, hogy messze, távol / valami feldereng. Az óceánom. / Nem ittam, enni is csak gyéren. / A megrémítő halál a télen / mást (Vers)

T.Ágoston László
Lódenkabát

Történik az 1950 - es évek elején egy alföldi kis faluban. Helyszín: Falusi asztalosmester udvara az ötvenes évek elején. Az udvar közepén egy eperfa áll, alatta kerti asztal székekkel. Hátul a konyhaajtó vékony nyári függönnyel. Jobbra az utcai kerítés vaskapuval. Balra a műhely fala zárja a képet. A hátsó udvarra a konyha és a műhely között kis léckapu nyílik. A falhoz támasztva néhány szál deszka, üvegezett ablaktábla. Amikor fölmegy a függöny, Vékony János egyedül van a színen. A műhelyajtó (Dráma)

Petrusák János
VÁDIRAT avagy ISTEN MINDENKIVEL ELJÁTSZIK... 6/7

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette. Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem önigazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen. (Dráma)

Kondra Katalin
Egy pár tarka lakkcipő

Magdolna, akit egyszerűen csak Magdának hívtak, szeretett volna iskolába járni. Amikor eljött az ősz és az utcabeli gyerekek vidám fütyörészéssel útnak indultak, a kislány sóvárgó tekintete addig követte őket, míg a távolság és a könnyek elhomályosították őzbarna szemeit. Magda olyankor lefeküdt a földre, hagyta, hogy a rakoncátlan fűszálak cirógassák gömbölyű arcát. Álmodozva bámulta a puha felhőket és el... képzelte milyen az iskola. (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Bolond Irén

Régi közhely, miszerint a pénz, a jólét ritkán boldogít. Bizonyíték erre az a háborút követő néhány év, amit kisfiúként éltem át egy romániai faluban. Helyesebben most romániai, mert akkor, a második bécsi döntés révén, Magyarországhoz tartozott. Kajántót ugyanaz jellemezte, mint a többi falut akkoriban: düledező kunyhók, elhanyagolt szántóföldek, hiányzott a villany, út, pénz. A parasztok mezítláb jártak, egyik-másik rongyokban. Rádió, mozi nem létezett. Ezt pótolták a fonók, a tengerihántás és egyéb... (Novella)

Csata Ernő
Székelyföldem

Csata Ernő: SZÉKELYFÖLDEM / Tanulmánykötet / Az én Székelyföldem független és szabad, területe a szívem határain belül van, ahova csak azok léphetnek be, akik tetteikkel kiérdemelték a megbecsülést és lábnyomaiktól nem sorvad el a táj. Erre a földre – idegenek által bizonyítottan – több ezer éves telekkönyvem van a tatárlaki agyagkorongok révén, amelyeken három rovásjel is igazolja tagadhatatlan személyazonosságunkat és legfőképpen azt, hogy már akkor, 7000 évvel ezelőtt, a mainál tökéletesebb betűink és írásunk... (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Zas Lóránt: Napjaink

Napjaink pányvázott határa,/ a párában izzadó kövek,/ karámország lett minden mára,/ a börtönőr is lesből lövet. / Te átkeresztelt kicsi ország, / te szétszabdalt és szétdúlt sziget,/ végítéletes, véres kor, hát/ benned, én, költő, nem hiszek./ Elvehetted az ifjúságom/ és megtörhettél nyakat, szívet,/ mégis, a fényt, az esőt várom: / ki ösvényt nyit, ki terel, ki vet. / Ki felkelőben homlokára / a szavával varázsol Napot, / annak a tér tágasra tárva : / követ és karámot ... (Vers)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 11/20.

Az Iszony Kárász Nellije. Kárász Nelli alakjában olyan hőst alkotott, akinek égboltján saját élete minden problémája, jellemének és múltjának minden eleme összetalálkozik. A regény személyes vonatkozásait Sőtér István így emeli ki: „Takaró Sanyi és Kárász Nelli párharca Németh László elé nem választás céljából került, ő nem kívülálló. … Maga helyett bocsátja útjára Nellit.” „Meg akarta mutatni, hogy a csend is tanít annyira, ... (Publicisztika)

Szerkesztő B
Székely András Bertalan: Közép-Európa ketyegő bombája: Trianon 3/3

Az orosz diplomácia, Erdély odaígérése fejében, Romániától a hármas szövetségtől való elszakadásra és az Oroszországhoz való csatlakozásra kapott ígéretet. Közben a Ferenc Ferdinánd vezette osztrák centristák és a Pétervár irányította cseh federalisták összeütközésbe kerültek. Nagy valószínűséggel utóbbiak jóváhagyásával gyilkolták meg Szarajevóban 1914. jú... nius 28-án a trónörököst. Horváth Jenő megfogalmazásában “Ausztria–Magyarországnak ”. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Bocskor Csaba Attila: A Székelyföldi oktatás kezdetei

Ha valaki összegyűjtené, bizonyosan számos könyvespolcot megtöltenének a székely iskolatörténeti közlemények. A mennyiség tehát imponáló, a minőség azonban csöppet sem. Többségüket ugyanis olyan pedagógusok írták, akik a tizenkilencedik század végén, a nagyobb kulturális központoktól távol, falusi-kisvárosi környezetben működtek, és jobbára el voltak zárva a könyvtári-levéltári kutatás lehetőségeitől. So... kan alapvető történelmi ismeretek nélkül fogtak munkájukhoz (Könyv)

Petrusák János
Petrusák János VÁDIRAT avagy ISTEN MINDENKIVEL ELJÁTSZIK... 5/7

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette. Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem öni... gazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen. (Dráma)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Hetvenkedő

(Születésnapomon) // Hetvenkedő soraim küldöm / azoknak, akik szeretnek és / gyűlölnek: gúnyolnak, tapsolnak. / Mindőjük elismerése a / hála Édesanyámnak: megszült, / és így kényszerített világra. / Nem lennék nélküle ma semmi: / csavargó, vagy vátesz. Seregnyi vénáimban a vezekelés: / sebesedni és sebezni. Mert / kaptam rúgást, simítást százszor. / Csuklottam, kiáltottam. Mámor / és szédület lett sorsom. Éltem. / Ne temessetek még el. Fényben (Vers)

Jókai Anna
Téli esték 5/5

– De igen – mondta Lelikné, és ült a lazacszínű hokedlin. – Én itt lakom – ismélelte halkan, posztóba burkolt lábát egymásra rakta. – Tessék várni – mondta Szappanos, és befutott a szobába. – Ki az? – kérdezte Leila fekvő helyzetben, a bolyhos anyaméh szőnyeg közepén. – Nem fogjátok elhinni. – Szappanos csak állt, kezét zsebére szorította, mint aki tárcáját félti a tömött villamoson. – Egy öregasszony. Azt állítja, itt lakik. És kancsalít. Leila feltápászkodott, ropogott a... (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 10/20

A Gyász Kurátor Zsófia (folytatás). A regény talán legszebb fejezete Sanyika betegségének, lassú haldoklásának a leírása, s hozzá annak a vegyes érzelmi hullámzásnak az ábrázolása, mely Zsófi lelkében lejátszódik, igazi remeklés. „Hirtelen nagy félelem tekerte meg a szívét. Hátha mégis nagybeteg a Sanyi. – Édes, drága gyerekem, suttogta bele a verejtékszagú hálóingecskébe, s eleredtek a könnyei.” (1. sz. irod.) A betegség alatt megkísérli, ami eddig nem sikerült: magához édesgetni a fiát. (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap