Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
Népszavazás, a magyar szégyen napja (december 5.)

2004. dec. 5-én Hazánkban arról tartottak népszavazást, hogy a trianoni, majd a második párizsi diktátum következtében elszakított, és az új határokon túlra került magyarok visszakapják-e a magyar állampolgárságot. A szavazás eredménye nem lenne vitás egy erős nemzettudattal rendelkező nép esetében. Azonban a nemzet-és magyarellenes kormány aktív propagandájának köszönhetően, az “igen” szavazatok kevésnek bizonyultak ahhoz, (Hírek)

Szerkesztő A
A 2004-es magyarországi népszavazás

2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. Az MVSZ aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes ho... nosítását lehetővé tévő törvény megalkotását (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Az elnemzetietlenítés gyümölcsei - Kárpátaljaiak a népszavazásról

Csoda-e, ha ezek után megannyi magyarországi állampolgár a szolidaritás legkisebb szikrája nélkül viseltetik irántunk, hogy nem testvérként, hanem vetélytársként tekint ránk? Az évtizedekig folyó elnemzetietlenítés gyümölcsei érnek most be. S még jó, hogy a folyamat nem érte el a végpontját, nem szorította ki teljesen a szívekből a nemzeti együvé tartozás érzését, és megtanulták, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungváron, Kolozsvárott, Nagyváradon, Újvidéken épp (Publicisztika)

Erdős Géza
Káin köve - A népszavazásról

Manapság könnyen megy a „hazaárulózás”. Szó se róla, gazember és gazemberség akad már naponta. Ám 2004-ben még csínján bántunk a megvető jelzővel, szinte csak kóstolgattuk. Ma már állami pénzen – vagyis a zsebünkből – tartjuk el hazaárulóinkat. És 2004-ben? – akkor is! Magyarország lakossága népszavazásra készült. Arról szándékozott dönteni, hogy egy születendő „státusztörvénnyel” jogokat adjon-e külhonba szakadt testvéreinek. A volt kommu... (Egyéb)

Kertész Jenő
Talán a Psalmus Hungaricus - Erdélyiek a népszavazásról

"Ilyen árulásra Európa egyetlen népét sem lehetne rávenni..." - „- A határon túli magyarokról van szó!”- próbáltam érvelni. Hiába! Újból, többedszer kellett tudomásul vennem, hogy a határokon túl nincsenek magyarok. Egyesek szemében én sem számítok annak. Feladtam. Egy röpke társalgás kevésnek bizonyulhat megkövesedett berögzülések feloldozására. Talán fel kéne olvasnom Dzsida Jenő, Psalmus Hungaricusát? Kétlem, hogy ez a „galeri” meghallgatná, (Egyéb)

Csata Ernő
Keményen arcul ütöttetek - Erdélyiek a népszavazásról

Tele van a lelkünk keserűséggel, de az érvényes és sikertelen népakaratot, ha szomorú szívvel s csalódottan is, tudomásul vettük. Nyolcvan éven át megtanultuk az akkori felelőtlen és hozzá nem értő politikusok tettei miatt, hogy gondjainkban, saját erőinken kívül másra nem támaszkodhatunk a szülőföldön való boldogulásunk és magyarnak maradásunk nehéz történelmi folyamatában. Ezer éven át mi testvéri szeretettel adtuk nektek ingyen, és ti elfogadtátok (Egyéb)

Szerkesztő A
2004. december 5-e, népszavazás - SZÉGYENÜNK!

2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. Az MVSZ aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes ho... nosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult. Mádl Ferenc 2004. december (Hírek)

Szerkesztő A
Szirmai Péter: December 5. után (regényrészlet)

2004. december 6-án hajnalban Péter megtudta a magyarországi nép döntését a határon túli magyarok kérdésével kapcsolatban. A konyhában, a rádióból értesült az eseményekről. Egy végtelenül mélyhangú férfi pátosszal a hangjában, mégis hivatalból tárgyilagosan szólt, mi szerint, 8 048 737 főből 3 017 738 fő, a választópolgárok 37,49 %-a ment el szavazni. Nem szavazott: 5 030 999 fő, a választó... polgárok 62,51 %-a. Igen választ adott az érvényesen (Könyvbemutató)

Rózsavitéz
Fogságban, száműzetésben (Arany Sas pályamű)

Az Aranysas pályázatra beküldött anyag: Fogságban, száműzetésben / Zrínyi Ilonáról és fiáról, II. Rákóczi Ferencről szól. Műfaja: történelmi mese / Fogságban, száműzetésben / Történelmi mese // Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon, valahol a Kárpát-medencében egy sokezeréves tölgyfa. Annak a tölgyfának a hetvenhetedik ágáról lehullott egy levél. Arra a levélre volt írva ez a történet, amit most elmesélek. Bécs városában, az Orsolya - nővérek zárdájában éppen úgy folyt az élet, ahogy más kolostorban.

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/10 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Kő-Szabó Imre
Hosszú futás

Magdi észre sem vette, milyen gyorsan eltelt ez a tanítóképzői négy év. Tizennégy évesen, anyja kísérte el az akkor nyurga, sovány, kissé sápadt, barna lányt a felvételi vizsgára. Nem sok esélyt adtak számára a családban, mert Magdinak születésekor keletkezett, jobb oldali csípőficama, hol kiújult, hol eltűnt. Ez utóbbit inkább akkor tapasztalta, ha valaki már hosszabb ideje ismerte. Persze kritikusabb esetekben, egy-egy fiúval való találkozásánál, nagyon... (Novella)

Jókai Anna
Betonalap

Ugyanazon a nyárfasoron állt a négy ház. Melley úré a legrégibb: Melley úr negyvenháromban menekült ide, a bombák elől, vagy ahogy ő mondta: elűzte a bomba meg a satöbbi. Mariann-nak még a papája szerezte a telket, ötvenhat után, potom áron, mint „elhagyott javakat”. Most húzták fel – hogy férjhez ment – a vityillót. Jolánka néni és Béla bácsi erre kuporgattak egész életükben: nyugdíjazáskor járták ki az OTP-nél az utolsó üres parcellát. Hat év alatt építették a csapott tetejű (Novella)

Turcsány Péter
Drámai hősnő, vagy a sebzett múlt kompenzálása

Előhang Wass Albert Napsugár c. drámájához. Mielőtt a színmű, Wass Albert műfaji meghatározása szerint „színpadi regény” olvasásába kezdenénk, képzeljük el az évnek - sőt az emberéletnek is - azt a pillanatát, mikor a kora tavaszi napsugár először töri át a tél hideg bástyafalait. Mintha a Napsugár a lelki tél visszavonulásának angyali harsonáját fújná meg. A létezés II. világhá... borús fagyhalála után föltámadó emberiség angyaltrombitáját. De Wass Albert megelevenítő emlékezéséből az első (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap