Bilecz Ferenc
Sarolta a fehér menyét?

Történelmi tanulmányainkból közismert, hogy Szt. István királyunk szülőanyja az erdélyi gyula, Zombor, Sarolta nevű leánya volt. Nevének jelentése: „fehér hölgymenyét”. Mindez Anonymus krónikájára alapoz, amely a 13. század elején íródott. A később keletkezett budai, pozsonyi és a képes krónikák is ennek felelnek meg. A lengyel kútfők (kamenczi, heinrichowi évkönyvek, az un. Lengyel-magyar krónika, ill. az ezekből készült OSSOLINSKI-krónika) azonban állítják, hogy Szt. István anyja lengyel fejedelemleány volt. (Tudomány)

Jankovics Marcell
Október 2/2

Az én hónapom. Október 21-én születtem. Az a kislány, akit először csókoltam meg, október 23-án született. Három jó barátom, akikkel Dumas-i négyest alkottunk, mindaddig, amíg egyikük, ’az én Porthosom’ meg nem halt, mind október végén jött a világra. Mindez magánügy, s e dátumok sem fontosak – önmagukban. Mégis különlegessé váltak a szememben, mert a történelem is kiegészítette a listámat. Mindenekelőtt az 50 évvel ezelőtti magyar (Tudomány)

Szerkesztő A
Szabó Lőrinc Emléknap

Szabó Lőrinc a 20. század, e nehéz, ellentmondásokkal teli kor nagy költője, maga is ellentmondásokkal, kérdésekkel és kétségekkel teli alkotója. Alapmagatartása a létezésre való rákérdezés, a bizonytalanság, a kételkedés volt. Az irodalomtudomány a T. S. Eliot, Gottfried Benn nagyságok közé sorolja, világirodalmi rangját igazolva ezzel. „Legyen a költő hasznos akarat” – vallotta, s e gondolat is azt su... gallja, hogy a világ megértésének akarása gyümölcsöt hoz. (Hírek)

Szerkesztő B
1957. október 3-án hunyt el Szabó Lőrinc költő, műfordító

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.)[1] Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Életrajza és pályaképe - A költő Szabó Lőrinc mozdonyvezető, vasúti fékező és Panyiczky Ilona gyermekeként született, ősei kálvinista papok és tanítók voltak. A protestantizmust és a magyarságot a harmincéves háború idején védelmező ... (Hírek)

Lukáts János
„A könyvtár volt a hazám, édenem”

Szabó Lőrinc születésének 100. évfordulóján. - A költő verset ír, a poeta doctus „Bildungsroman”-t. Szabó Lőrinc pedig megkísérli a lehetetlent: emlékezete szűrőjén keresztül fölidézi élete sarokpontjait. Személyisége fejlődéséhez számba veszi az alkotókat, a műveket és az élményeket, amelyek eligazították a magyar, az európai és a világirodalomban. Különös mű a Tücsökzene, az emlékezés, az apológia és az összegezés szándéka egyszerre vonul végig rajta, hol búvópatakként, hol fölerősödve. (Novella)

Lukáts János
A szép és a rút dicsérete

Két somogyi helyszín Szabó Lőrinc költészetében. - A száztíz éve született Szabó Lőrinc (1900-1857) versei közül kettő is somogyi helységnevet visel a címében, 1949-ben keletkezett A földvári mólón c. költeménye, 1956-ban pedig az Egy igali ól előtt. Egyik versben sem találunk valódi somogyi tájra utaló mozzanatokat, konkrét helyszíneket, mindkét név inkább ürügy, a pontosságra törekvő költő kísérlete, hogy végső kérdéseken töprengő mondanivalóját környezete napi valóságából bontsa ki. A földvári mólón (Novella)

Jókai Anna
Erőszak, szeretet, fásultság

Szeretet. Egy szó, amit a gyűlölködők lemosolyognak, egy szó, amit az álszentek szólamszerűen lejárattak, egy szó, amit a gőgösek kisajátítanak, egy szó, melyet a romantikusok összetévesztenek a szirupos érzelgősséggel, egy szó, amelyet a kényelmesek igyekeznek visszaszorítani a vérségi kapcsolatokba. Egy szó, amit magánketrecünkbe zártunk, s csak ünnep tájt eresztjük néhány órára szabadon. Egy fogalom, amelyről azt hisszük... (Egyéb)

Lukáts János
Szabó Lőrinc a Balatonnál

„Nyaranta többfelé meg szoktak hívni barátok s új ismerősök, többnyire balatonvidékiek…” – írja 1951-ben az elmúlt évekre emlékezve (Forst Károly Frigyesnek). De nemcsak nyaranta, 1949 februárjának elején barátjától, a család háziorvosától kap levelet, Hévízről. Dr. Tompa Kálmán baráti bizalmaskodással és orvosi akkurátussággal közli, mit rakjon azonnal „egy kis kufferba”, a legintimebb ruharészletezés mel... lett a legfontosabbakra is kitér Tompa doktor: „hozz ceruzát, tollat és sok papírt és kedvenc könyveid (Novella)

Lukáts János
„Idillek az Ipoly körül”

Az emberélet csúcspontján (negyvenöt éves korában) és az írói pálya mélypontján (a világháború pusztításai és saját emberi meghurcoltatása után) érlelődött meg Szabó Lőrincben a számvetés gondolata, az élet és a költészet összegezésének szándéka. 1945 egyik augusztusi éjszakáján fogant meg agyában az önéletrajzi versfüzér terve, amelyet – erre az éjszakára és a kiváltó élményre emlékezve – Tücsökzenének nevezett el. Az érzelmi és gondolati (Novella)

Danka Balázs
Az Örökség (Arany Sas pályamű)

Sok történetet ismerhettek a 20. századból. Fogadjátok szeretettel egy rokonom történetét. Remélem annyira megfog titeket, mint engem! / Ez a történet valamelyest fiktív is, és nem is. Fiktív abból a szempontból, hogy sok elemmel kiegészítem, ami valójában sose történt meg, vagy máshogy történt meg, nem fiktív viszont azért, mert egy rokonomról, a nagyapámról szólt, aki úgy döntött egy nap, hogy a zűrzavaros Magyarország 40-es éveiben azért megy, ami járt volna neki. Az örökségéért. S hogy mi történt

Adorján András
Barnabás, a királlyá lett juhász 3/9

- mesesorozat - Mártának és Annának - Ezt a befejezetlen mesesorozatot 1987. december 24-én kezdtem el írni a kislányaimnak. (Márta akkor volt 8, Anna-Berta 7 éves.) Azazhogy nem írtam, hanem magnóra mondtam, hogy – mint afféle papapótlót – a gyerekek esténként meghallgathassák. Évek múltak el, míg egyszer megkértem valakit, gépelné le. Úgy is lett, s én úgy találtam, hogy némi stiláris csiszolással kö... zölhető is lenne. Szándékomban állt folytatni is, csakhogy időközben felnőttek a gyerekek… (Egyéb)

Jankovics Marcell
Ornamentika mozgásban 2/2

Jelen írás keretei között ornamentika alatt a díszítés, díszítmény elemeinek azon összességét értem, amelyik mozgásélményt nyújt. (Az ornamentikához társítom önkéntelenül organikus szavunkat. Organikus az, ami szerves. Ami szerves, eredeti értelme szerint él, él, vagyis mozog.) Mivel nem minden díszítményegyüttesre illik ez a megállapítás, a statikus hatású díszítést dekornak (dekorációnak, dekoratívnak) fogom nevezni. Egy (Tudomány)

Szerkesztő A
Mikes Kelemen Emléknap

Mikes Kelemen legismertebb műve a Törökországi levelek: a képzelt levelek a rodostói száműzetésből, II. Rákóczi Ferenc törökországi életéről, a hazaszeretetről. Emellett Mikes nagyon sokat fordított, mintegy hétezer oldalnyi szöveget (kéziratosan számolva, sok műfajban) ültetett át magyarra. Mikes példát mutat ma is mindenkinek arra, hogy miként lehet szeretni s szolgálni a magyarságot, a hazát i... degen földön, idegen földről is. Mikes Kelemen Zágonban született, (Hírek)

Szerkesztő B
1761. október 2-án halt meg Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc íródeákja

Mikes Pál és Torma Éva fia; atyja Thököly Imre pártján levő erdélyi úr volt, akit mint bujdosót hűtlensége miatt a havasalföldi vajda kiadott Heisternek, aki őt Fogarason 1700 körül kivégeztette. Mikes szülei reformátusok voltak, de nevelőapja, Boér Ferenc hatására már gyermekkorában a katolikus hitre tért át, amelynek élete végéig buzgó híve volt. A jezsuiták kolozsvári konviktusában tanult. 1707-ben már II. Rákóczi Ferenc „belső inasa” (apródja) lett, aki két év múlva „bejáróvá” léptette elő. (Egyéb)

Lukáts János
A bujdosók virágoskertje

Lassan közeledett a két férfi az úton. A szerzetes csöndes biztonsággal lépegetett, mint aki jól ismert úton jár, a vendég érdeklődve nézegetett széjjel. Az út két oldalán hosszú karjaikkal pálmafák integettek, közöttük magnóliabokrok sötételltek. A mélyben ezüstösen tündökölt a Márvány-tenger. - Rodostó! – mormogta maga elé a vendég. – A bujdosók városa. És a fejedelemé…! – tette hozzá, majd a szerze... teshez fordult. – Ezt a nevet nálunk, Magyarországon, csak suttogva lehet kimondani. Rákóczi… (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap