Szerkesztő A
Madách Imre Emléknap

Azt hiszem, kevés olyan szerencsétlen sorsú író van a magyar történelemben, mint Madách Imre, mégis, őt a legnagyobbjaink között tiszteljük. Nincs magyar, aki ne tudná idézni Az ember tragédiáját, de vajon mit tudunk az emberről, aki képes volt ezt az egyetemes, mégis minden ízében magyar művet megalkotni? A többség annyit tud róla, hogy a XIX. században élt – és alig többet. Talán a botránykrónikát író irodalomtörténészek jóvoltából még beugrik szerencsétlen házassága, de szenvedéseinek krónikáját, (Hírek)

Szerkesztő B
1867. október 5-én hunyt el Madách Imre költő, író, ügyvéd, politikus

Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 21. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Madách Imre a 13. századig tudta visszavezetni családját. Közvetlen ősét a II. András király korában élt Raduntól eredezteti. Fiai (Madách de Oszlár, Tóbiás és Mike) mindannyian alapítottak családot, de ezek közül is a legjelentősebb a Madách-ág, melynek tagjai (Hírek)

Jókai Anna
Madách szava

Madách Imrét ünnepelni jöttünk össze. Madáchra lehet és kell is emlékezni, művét azonban élni kell: a Tragédia szépségét nemcsak élvezni, de megtanulni belőle azt, ami megtanulható. Egy szikár, inkább szomorú semmint derűre hajló férfi vidéki magányban, megviselt lélekkel írja a világszínvonalú, szilárd filozófiájú magyar Faust-történetet. Az ember tragédiáját. Nem tudja, hogy századokra előre ír, nem spekulál, nem modernkedik. Alázatos a nagymester, Goethe nyomában... (Egyéb)

Tusnády László
A fáklyatánc.Tűnődés Madách Imre halálának százötvenedik évfordulóján

Torquato Tasso egyik versében olyan táncról ír, amelyben egy fáklyának igen fontos szerepe volt. Körbejárt, és a mulatságnak egy élemedett hölgy vetett véget, mert nem adta tovább a fáklyát, hanem félredobta. Erről a jelenetről, szórakozásról az élet szimbóluma juthat az eszünkbe. Folytonosság van benne, de az egyéni fáklya kilobban. Az itt maradók részvétet, kegyeletet éreznek. Ez az utóbbi szó a ma használatban elsősorban a halottaknak járó végtisztességet, emlékezést idézi fel. (Tudomány)

Csata Ernő
Madách-bemutató 1938-ban

Forrás: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963, 799-800. oldal // 1938 késő őszén Madách-bemutatót tervezett a Független Színpad. A terv megvalósítása nem volt könnyű. Madách arisztophanészi komédiája: A civilizátor aligha nyerhette meg a fasizált hazai hatóságok tetszését. Stroom, a germanizáló civilizátor és svábbogárkórusa nagyon is találó példázat volt a hitleri időkben, és így számolni kellett azzal, hogy Madách színdarabjának előadására nem adnak engedélyt. (Egyéb)

Jankovics Zoltán JAZ
A bácsa (Arany Sas pályamű)

"A bácsa az eresz alatt volt kiterítve. Holtában is hatalmas erőt sugárzott. Somhegyi mellé lépett, felemelte és megcsókolta a hideg kezet. Tekintetét végigjáratta nagyapja öltözékén. A makulátlanra fényezett parasztcsizmán, a dísztelen gyolcsingen, amely csak mellközépig volt gombolva, így kitetszett alóla a vékony bőrszíjra fűzött kék színű kő, amit az Öreg a nyakában viselt. Azután az arcát vette szemügyre. A lecsüngő harcsabajuszt, az ezüstös, máskor csóvaként lobogó, most varkocsokba rendezett üstököt."

Petrozsényi Nagy Pál
13 kutya (2/2)

– Egy lósz.rt! – tromfolta le Bence. – Ki nyugodt, kiegyensúlyozott ember máma? Azt hiszem, még én sem, mégis kutya bajom. Szerintem túl sokat kajálsz. Egyél kevesebbet, mozogj többet, és ennyi. Gondolj arra, milyen vékony voltál nem is olyan régen. Neked mi a véleményed, anyjuk? Felesége elvörösödött. Három dolgot nem szeretett: ha kiabál, ha káromkodik vagy leanyjukomozza az ura. Idem, de miért ordítasz? Én nem hallok nagyot, és más sem. Kivéve talán a mamát. – Kikérem magamnak – csattant fel váratlanul (Egyéb)

Csata Ernő
Az elmenő balladája - Balada celui plecat

Mircea Dinescu: Az elmenő balladája - Balada celui plecat / (Fordította Csata Ernő) // Szerelmeim okos csúnyák / és szép esztelenek, / elkerült első szerelmetek, / rám várni megunt már. // Az angyal görbe körömmel / belém nőtt, húsomba vájt, / ajándékotok halottas kalács / és gyászkocsi gólya csőrrel. // Itt a napok betegen tengődők, / mint farmot megjárt cselédek. / Az ondót nagyítóval néztétek, / Ahogy eveznek a cigány ősök. // Gyerünk! Széltében-hosszában / űztetek, ha nem voltam otthon. / (Vers)

Szerkesztő A
Bay Zoltán Emléknap

Ez a kis nemzet nagyon sokat adott már a világnak, nagyon sok tudományágban. A természettudományokon belül a fizika volt az a terület, ahol talán a legtöbb magyar „koponyát” találjuk, és ezen méltán híres „koponyák” közé tartozik Bay Zoltán, akinek élete egyben a XX. századi magyar emberi sors, sokszor kegyetlennek tűnő minden egyes nehézségét magán hordozza. Élete egyben a nemzetünk minden fontosabb ese... ményét is reprezentálja a XX. század folyamán, mintegy megjeleníti annak minden emberi (Hírek)

Szerkesztő B
1992. október 4-én hunyt el Bay Zoltán fizikus, feltaláló, a radarcsillagászat atyja

Bay Zoltán Lajos (Gyulavári, 1900. július 24.[1] – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudo... mányág létrejöhetett. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció. (Hírek)

Jókai Anna
Gyerek a kövön

Régebben szerettem a forgalmas utcákon, a nyüzsgő nagykörúton sétálgatni. Figyeltem a rohanást, a hajszában égő arcokat, mulattam az elkapott mondattöredékeken, azon, milyen fontoskodó hangsúllyal képesek az emberek teljesen lényegtelen dolgokat közölni egymással, vagy éppen vitatkozni, semmiségeken. „Megmondtam a Janinak” „És akkor az a hülye azt mondta” „Te nekem ne beszélj” „Hányszor kértelek már” – Szotyolát köpdöstek szerteszéjjel, fagylaltot nyaltak, elszántan to... lakodtak föl a mindig (Egyéb)

Adorján András
Barnabás, a királlyá lett juhász 4/9

- mesesorozat - Mártának és Annának - Ezt a befejezetlen mesesorozatot 1987. december 24-én kezdtem el írni a kislányaimnak. (Márta akkor volt 8, Anna-Berta 7 éves.) Azazhogy nem írtam, hanem magnóra mondtam, hogy – mint afféle papapótlót – a gyerekek esténként meghallgathassák. Évek múltak el, míg egyszer megkértem valakit, gépelné le. Úgy is lett, s én úgy találtam, hogy némi stiláris csiszolással kö... zölhető is lenne. Szándékomban állt folytatni is, csakhogy időközben felnőttek a gyerekek… (Egyéb)

Zsupánné Illés Margit
Idők Csesztregen - Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat 2017

Élet egy zalai faluban, Csesztregen az 1900-as évek első harmadától a 2000-es évek elejéig / Szülőfalum, a Zala megyei Csesztreg a Hetés északi csücskében, a Kerka patak partjaira épült. A falu útjai együtt futnak a Kerkával. A patak majdnem háromszáz éven át malmokat hajtott, asszonyok mostak benne és egész évben a gyerekek birodalma volt. Évente egyszer-kétszer kiöntött, olyankor tenger lett a falu közepe. A községet mező veszi körül, azokon túl erdők vannak. Csesztreg lakossága az 1930-as

Turcsány Péter
Turcsány Péter: Hűség a szabadsághoz!

Turcsány Péter tanulmányainak, beszédeinek és naplószerű vallomásainak hangja, stílusa és életszemlélete egységes. Összehasonlíthatatlanul dinamikus, igazságkereső és láttató ez a nyelv, amely „ragadozó madárkánt” kapja fel szellemi portyájának tárgyait, hogy az olvasó "kezére szállva" a nyugodt elemző tekintet is megtalálhassa az általa vizsgált világ értelmét és szépségeit. A közismert író és előadó a 2002-től 2012 tavaszáig egybegyűjtött és elrendezett írásainak könyvében az újraegyesítő nemzeti akarat (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap