Szerkesztő B
Jókai Mór a székelyekről

Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; – szavatartó, hidegvérű, mint az angol; – okos vállalkozó, számító, mint a zsidó; – jó katona, mint az arab; – mérsékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; – magán (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Torockó, a szigetkert A helyszínek teológiája Jókai Mór Egy az Isten című regényében

Jókai Mór műveiben számos vallásos, keresztény utalást olvashatunk, és különösen igaz ez az 1870-es évek nagy regényeire (Fekete gyémántok, A jövő század regénye, Egy az Isten). A kérdés az, hogy ezek ez allúziók pusztán egymáshoz szorosan és szerve... sen nem kapcsolódó elemek, vagy egységes – tartalomformáló, külön jelentésréteget alkotó – narratívává szerveződnek. Ennek a kérdésnek eredek nyomába egy nagyobb dolgozatban; jelen tanulmány (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai és a Kalandor (Gondolatok Jókai Mór Egy hírhedett kalandor a XVII. századból című regényének elemzéséhez)

Jókai Mór regényművészetét a valóság és fantázia, a realizmus és romantika/idealizmus oppozíciójával leírni meglehetősen felületes ítélkezés. Egyrészt mert a Jókai-regény „fantáziája” igen markáns mítoszi látásmódot tükröz, s például a mítoszkritika, a Northrop Frye-féle ritualista-mitologikus iskola felfogása szerint éppen a realista művek egyfajta „alantas”, destruktív látásmód produktumai. Másrészt a Jókai-szövegek „fantáziája” talán nem is fantázia, hiszen az író minden ötletét, témáját merítette (Tudomány)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Turi Török Tibor
Arany Sas 2018. pályamű - Az öreg rác

A novella hazafiságról, becsületről szól. - Szeretjük szüleinket, testvéreinket, barátainkat, a kutyákat és a macskákat, de kedveljük önmagunkat is, legalább annyira, hogy a viszonzás igényével mi is részesüljünk általuk e földi mannában. Nem közömbös, hogy a szekér után futunk, avagy a bakon ülve sütkérezünk az elérhetetlenség mámorában. A hazaszeretetben nincs kölcsönösség, mert nem fog soha visszaszeretni. Nem fog simogatni és becézni, nem ígér semmit, így be sem csap. Ha beteg,

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Buzánszky Jenő Emléknap (Aranycsapat)

Buzánszky Jenő az Aranycsapat tagjaival megmutatta a világnak, hogy hol is van az a csodálatos ország, ahol ilyen kiváló művészei teremnek a labdarúgásnak. Diadalaikkal erőt, megbecsülést adtak nemzetünknek. Mindig büszke volt magyarságára. Játékával örömet, boldogságot okozott a magyar embereknek egy elnyomó rendszerben is. Szojka Ferenc egykori játékostárs így jelle... mezte: "példamutató, nagyszerű, a sportért élni és dolgozni akaró kulturált ember, aki mindenkor példaképül szolgálhat (Hírek)

Szerkesztő B
1925. május 4-én született Buzánszky Jenő labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje

Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4. – Esztergom, 2015. január 11.[1]) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető. 1943 és 1947 között MÁV-munkás, 1947–1978 között a Dorogi Szénbányák munkatársa. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli. / Életpályája / Újdombóváron az Esterházy Miklós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Ezután a MÁV Vasúti Tisztképzőjét végezte el.[2] / Klubcsapatban (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert Az Igazlátó (Aforizmák, bölcsességek és gondolatok)

Hazaszeretet, nemzetszeretet, magyarságismeret, természetszeretet, vallás, hit, életfilozófia, erkölcsi értékek, bé-kes-ség, viszály, ifjúság, szerelem, család és divat címszavak köré gyűlnek az író regényeiből megismerhető rész-le-tek, idézetek. S mi, olvasók, szinte észre sem vesszük, egy irodalmunkban korszakalkotó egyéniség semmihez sem hasonlítható vonzáskörébe. - Wass Albert Az Igazlátó (Aforizmák, bölcsességek és gondolatok) (Összeállította: Gáspár György és Szutor Ágnes) (Könyvbemutató)

Harmatpatak
Arany Sas 2018. pályamű - SZÁRSOMLYÓ és SZÁRHEGY TÖRTÉNETE

Jelen írás huszonegyedik századi, modern monda, mesei elemekkel teleszőve: gyermekeknek, ifjaknak és felnőtteknek egyaránt, mely azt kívánja bizonyítani, hogy a Kárpát-medencei magyarok történelme egységes, s az erőszakkal meghúzott határok sem felejtethetik el – még a többség türelmetlen akarata és erőlködése ellenére sem - múltunkat. Ez a történet megtartó hajszálgyökér lehet, minden magyar számára.

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Szerkesztő B
1909. május 5-én született Radnóti Miklós magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi)[1] (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros], 1909. május 5.[2] – Abda, 1944. november 9.)[3] magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfa... jiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.[m 1] / Nevéről bővebben / Az 1920-as évek végén a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton – Felvidéken (Egyéb)

Petrusák János
HALLGASD! — CSAK CSEND (monodráma) 1. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap