Bodor Miklós László
Az álombakom

Hallgatom, csendesen eldúdolt – mindenki által elfeledett - kesergő dalaikat. Róluk kapta nevét a Kuruc-vágás, a Vértes-halál oldal...Az öreg fák pedig mesélnek róluk annak, aki - mint most én is - ül még kicsit a sötétben, ha nem jön meg a bak. Szélszavú, beszédes lombok alatt. Ma nem jött a bak.Az idén már nem lőhetem meg!Majd jövőre! (Vagy soha, és Ő lesz az a bak, akire késő vénségemben, hintaszékben ülve elábrándozhatok: „Sebaj, kenyeres, majd odafenn a vadász-mennyországban, találkozom vele”) (Novella)

Kő-Szabó Imre
Amatőr filmforgatás az 56-os évfordulón

. Komoródi Kázmér most végezte a nyolcadik általános iskolai tanulmányait. Még nem esett szó otthon arról a bizonyos sorsdöntő pályaválasztásról, hiszen ebben az időben a gyerek, még fiatal. Azért mégis van valamiféle elképzelése a jövőjéről, de erről nem szívesen beszél. Apja faggatta is erről, de, nem mondott semmit. A válasz: nem tudja még, pedig titkon azért már képzeletben gondolt valamire. Persze ha ezt felnőtt fejjel próbáljuk elképzelni... (Novella)

Döbrentei Kornél
Schéner Mihály bohóckocsikáján

A Mester 75. születésnapjára, szeretettel / Égerfa és habszivacs, íme a Szendvicsember, ki agyhiánytól asz-pikos, a deszkakalodába srófolt sóhaj a mennybôl immár örökre vissza, a magosság isten zsámolya, alóla csak a teremtéssel ko-miszkodó hóhér rúghatja ki, nem a sátán, mert akkor a birodalmi mélység oda, a magosság Isten zsámolya, mégis a mi térdünk csiszatoltatott veresre a hódolásban, veszé... lyes távlatot kísért meg, ki felegyenesedve, alázván ikaroszi viaszos-merészen tûzoltó-létra-dölyföket (Egyéb)

Jankovics Marcell
Világfa, villa, villő 1/4.

Néhány szót a címről. Nem egyszerűen az alliteráció miatt választottam. Róluk szól az írás, és a V, a kezdő vi szótag sőt a W is különleges szerepet játszik benne majd. Egy olyan népművészeti mintát, jelképegyüttest választottam tárgyául, amely sajátosan magyar, akár hungarikumnak is tekinthetnénk. Leggyakrabban hímzéseken, írásos varrottasokon találkozunk vele, párnákon magukban, falvédőkön ismétlődő sorminta formájában. A minta mindig tengelyszimmetrikus. Függőleges tengelye egy „virágfa”, mely mintha egy (Tudomány)

Czakó Gábor
Feka és Fekália

A múlt század utolsó évtizedének eleje óta számos tanulmányt, cikket írtam a negyedszázada beértett rendszerről: Gazdaságkorról, melynek leplezetlen uralma azóta tombol és virul, és az emberiség jelentős része újongva dőlt politikai, gazdasági, szellemi rabságába. Az ilyesmi elő-előfordult az elmúlt évezredekben is, és már föl se tűnik, ha ma sincs másként. A mai homo sapiens őrjöng, ha a szépség illatát érzi, s tolong a pénztárnál, ha moslékfilm kerül a vetítővályúba. Többé nem Isten képmása akar lenni (Novella)

Kalász István
Vétel

És olvasta, hogy negyven évvel ezelőtt azt ígérték: a Földön nem lesz éhség. A szegény gyerekek iskolába járnak, mindenki kap mindenféle nyavalya ellen oltást, nem lesz járvány, nem lesznek kártékony rovarok. Fűtésre a nap melegét használják majd, a Holdon kolónia működik, ott az emberiség eszméi diadalmaskodnak. Olvasta még, hogy a tenger alatt lesznek luxus szállodák, az autókat robotok irányítják, sem torlódás, sem baleset nem lesz, az égbe (Novella)

Szerkesztő A
Földes Károly: Szórványmagyarság

Jajszó a pusz­tu­ló szór­vá­nyok­ból - Pusz­tu­lunk. Pa­nasz­ko­dunk a vi­lág nyo­mo­rú­sá­gá­ról, az élet­le­he­tő­sé­gek meg­rom­lá­sá­ról. Sok a nyo­mo­rú­ság, sok a szen­ve­dés, de a jó Is­ten ad drá­ga al­kal­ma­kat, hogy eny­hít­sük fáj­dal­mun­kat. Ad mun­ka­tár­sa­kat, hogy kön­­nyebb le­gyen ter­hünk. Ad meg­tar­tó erőt egy­há­zunk­ban, Is­ten Igé­jé­ben, ad örök re­mény­sé­get, hogy el ne ves­­szünk. Van­nak test­vé­re­ink, akik­nek meg­van­nak e vi­lág sze­rin­ti nyo­mo­rú­sá­ga­ik, de nin­csen vi... (Publicisztika)

Petrozsényi Nagy Pál
Miatyánk, ki vagy a mennyekben

Volt egyszer egy Kolozs megyei falu. Laktak benne magyarok, románok s itt-ott egy-két cigány. Akadt hely bőven, össze is fértek volna, ha időnként egymásra nem uszítják őket. Hol a moşier (földesúr), hol a pártok vagy maga a kormány manipulált még itt az isten háta mögött is. Ha egy románra mutattak, eltörték a lábát, ha magyarra, a fejét verték be. Kivéve a papnak, akiben mindnyájan csak a lelkipásztort látták. Teltek az évek (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 16/20.

Égető Eszter alakját újjá avatja az asszonyiság addigitól eltérő ábrázolása a Németh-életműben. Eszter sokkal érzelmesebben, forrószívübben asszony, mint elődei. „Édenkert-teremtési vágya” olyan erős, hogy nem torzul el sorozatos kudarcai láttán sem. Az előző két regény hősnői csak saját egyéniségüket érvényesítik a környezetükkel szemben. Eszter megadóbban, csak időnként lázadozva viseli el a megpróbál... tatásokat. Mindenről szívből (Novella)

Bene Zoltán
Családfa

Talán nem gondolnád rólam, árulta el Pósa Teónak szerfelett bizalmasan egy ködös téli estén, hogy hat testvérem van, magyarán hetedmagammal nőttem föl. Bátran szemembe mondhatnák, persze, hogy nem sír le ez rólam, mert kiállhatatlan természetem után inkább elkényeztetett egykének gondolna akárki. Te nem, Teó, azt tudom, mert te ezeregy esztendeje ismersz, s nem felületesen csupán, ahogyan az egyébként szokásban van a (Novella)

Kő-Szabó Imre
Rulett bajnok

A Budai úti kiskocsma már két éve üzemelt Fehérváron. Ez a két év olyan mérföldkő féle volt az „intézmény” életében. Először sokan nem hittek abban, hogy életképes vállalkozás lesz, ugyanis a tulaj P. Horkai Feri közismert ember volt a városban, de őt a foci tette naggyá. Középcsatár volt a Fehérvári MÁV Előre-ben. A sportrajongók a pályáról szereztek tudomást róla, és amikor abbahagyta az aktív sportolást, megnyitotta a Budai úti kiskocsmát. (Novella)

Fehér József
A sámán látomása

Először csak a folyó fodrait figyelte Misán, az idős sámán, aztán a vízre ereszkedő, rikoltó madarakat, ahogy megpihentek időnként a hullámok hátán. Miközben hullámos ősz hajába túrt, látta a lenyugvó nap arany-vörös fényeit, amint hidat alkotnak a lassú folyó két partja között. Most a part menti erdő felé fordult, hogy meghallgassa a feltámadó szél zúgását, de semmit nem hallott ki belőle. Felnézett hát az égre, és megszemlélte a hold és a csillagok állását. S (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap