Szerkesztő A
Bartók Béla Emléknap

Világszerte elismert modern zeneszerző, de ugyanakkor a magyar népi folklórzene felkutatója, gyűjtője és rendszerezője. Mindez az egyik legismertebb magyar zeneszerző nevéhez, Bartók Bélához köthető. A zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató Bartók Béla különböző nemzetiségek népzenéje iránti érdeklődése, azok felgyűjtése példaértékű még ma is. A szintén zeneszerző és folklór-kutató Kodály Zoltánnal szoros tudományos együttműködés alakul ki: faluról falura járva gyűjtik össze az idős (Hírek)

Szerkesztő A
1881. március 25-én született Bartók Béla zeneszerző

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakal... kotó jelentőségű. Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, (Hírek)

Csata Ernő
A géniusz magánya

1881. március 25-én született Bartók Béla. A Felső-Torontál című helyi lap már február 22-én hírül adta a tehetséges zeneművész érkezését. Március 22-én újabb beharangozó foglalkozik a Felső-Torontálban a közelgő Bartók-hangversennyel. „Megemlékeztünk már mi is Bartók Béláról, városunk nagy szülöttéről – írja a lap – akkor, midőn egy bécsi hangversenye alkalmával a zeneszakértők érdeklődését a legnagyobb mértékben lekötötte remek játékával (Vers)

Kárpátalja-szerkesztő
Bartók Béla és Nagyszőlős

Az édesanya látta, hogy Nagyszőlősön már nem tud továbbfejlődni fia kiemelkedő zenei tehetsége, 1891 szeptemberében Nagyváradra küldte gimnáziumba. Ő azonban nem érezte ott jól magát, ezért anyja a tél folyamán hazavitte Nagyszőlősre. 1892. május elsején az ugocsai vármegyeháza nagytermében jótékonysági koncertet szerveztek, ahol életében először nagyközönség előtt is bemutathatta tehetsé... gét. Ekkor Bartók mindössze 11 éves. A koncertre (Egyéb)

Balogh Bertalan
Bartók és Saljapin zenéje

Csodálom Bartók muzsikáját, de nem értem. Majdnem idegenül hangzik.Csörömpöl, vijjog, torzul, tombol, jajgat, hogy szinte a velőmet hasogatja... Bocsáss meg Mester, egyszerű-ágról szakadt vagyok: közmagyar. Ezer évig kongattak harangot a fülembe, megtépte az érzékeny hártyát az a bödön-zúgás, és lelkemet már "szent" István megnyomorította: béklyót vert őserőmre a katekizmus, oltáraimat mind lerombolták, avar templomaimat mind kirabolták, táltosaimat (Publicisztika)

Czakó Gábor
Házikutya-isten

Az idősebbek még emlékeznek arra az ügyes mutatványra, mellyel a marxizmus megfordította a Teremtés könyvének híres mondatát: „Isten újra szólt: "Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá,” (1.26) és vallásellenes hadjárata egyik alapmondatává tette. Azt igyekezett a tudatokba vésni, hogy az ember teremtette az isteneket a saját képmására és hasonlóságára. Természetesen hazudott, mint mindig, min... denben, ámde ügyesen megcsípte a gazdaságkori embert a hiúságánál. Őkelme (Egyéb)

Döbrentei Kornél
Otthon

Itt a küszöb is egy az ima magasával. / A messzeségnek vízfesték a vére. / Villámok hímporából és anyatejből / fejemben aranyrögöket vajúdott / az idő, s én, beléfeszülve egy csúzli istrángjába, fellődözgettem mind / abrakul a napnak – és csak az árnyék hízik. // Itt a küszöb is egy az ima magasával. / Jácintjogarral uralkodó édesanyám / égtájakat megzendítő akarat: / búzavirágból szülessék meg a végtelen / Mária... (Vers)

Szerkesztő C
Wass Albert: A zöldszakállú király fia

A Kráter Műhely kiadása: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy zöld szakállú király, aki hadainak élén háborúzni ment idegen országba. Amikor útra kelt, azzal búcsúzott el feleségétől, hogy néhány hét múltával bizonyára otthon lesz megint. A háborúzás azonban egyre messzibbre elvitte hazulról, távoli idegen országokba, s nemcsak hetek, de bizony hónapok is, esztendők is teltek, míg végre befejezhette a háborút, s elin... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Papp László Emléknap

Papp László, a legendás magyar ökölvívó, nemzetünk büszkesége elsőként a világon, három olimpiai aranyérmet szerzett. (Példáját az óta is csak ketten tudták követni.) Pályafutása során további négy Európa bajnoki és hét magyar bajnoki címet is szerzett. Az ökölvívás történtében nevét nemzetközi tisztelet övezi. Megmutatta a világnak, hogy tehetséggel, hittel és szorgalommal egy kis nemzet is felülkerekedhet a nagyokon. (Hírek)

Szerkesztő A
1926. március 25-én született Papp László ökölvívó

Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.) háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető. / Sportpályafutása: Magyarország, és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. (Hírek)

Turcsány Péter
Tetőtől talpig csupa vér

Arcok a panaszfal előtt 1972-80. Kis lakás, alapozás nélküli, régi, vert falú ház hátsó maradéka. Édesanyja a szomszédban lakik öccsével. Ez a telek valamikor un. „megosztott telek” volt. Szüleivel az első részben laktak, az jobb épületrész. Mikor férjhez ment, megvették ezt a házrészt. Férje nem akarta az ára miatt, 27000 Ft-ot kértek, ő ragaszkodott hozzá, mert öccse akkoriban nagyon sokat ivott és érezte, hogy továbbra is szükség van rá, hogy segítse édes... (Könyv)

Balogh Bertalan
Vita a születésről

Nem e szavak nagyok, hanem a kisbetű méltánytalan, amivel íródik ma a szó: nő. A nagy Egész, vagyis a nemzet szempontjából voltaképpen a nő a minden. Széchenyi szerint is. A mi esetünkben is szült a nő a tatárjárásnak, Mohácsnak, Trianonnak, a Don-kanyarnak, Amerikának, Kanadának, Ausztráliának... Az ember szinte alig érti, hogyan győzte ölével mindezt! Voltaképpen a nő szerkezetéből és ösztönösségéből él és áll a nemzet, nem pedig kollektív "intelligenciás" teorizálgatásokból. És ha már az ösztönösségnél (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert: A tihanyi visszhang

A Kráter Műhely kiadásában: A hegyek csodaszép, aranyhajú tündére, Tihany, minden este leterelte aranygyapjas kecskéit a tóra, itatni. Amíg a kecskéi ittak, a szépséges tündér leült egy parti sziklára, és énekelt. A hegytetőkről gyönyörköd- ve hallgatták énekét az óriások, és barlangok odúiban abbahagyták szorgos munkáikat a törpék. Balaton, a vizek ura, a tó mélyében élt, hínárból szőtt sátrában, melynek oszlopait a... (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap