Szerkesztő A
Wass Albert: Előszó egy fontos lépéshez

EZT a folyóiratot maroknyi józanul gondolkodó, különböző nemzetiségű ember hozta létre, akiknek két fő közös jellemzőjük van. Valamennyien Közép- Európában születtek, és szilárdan hisznek abban, hogy a világnak ebben a zavaros szegletében nem jöhet el a tartós béke mindaddig, amíg az egymás mellett élő népek nem tanulnak meg békében és egységben élni és dolgozni. Ahhoz, hogy a békét és egységet elér... hessük, el kell távolítani (Publicisztika)

Turcsány Péter
A fegyvertelen katona győzelmei

(D. Kenese Erzsébet könyvének utószava) Wass Albert egy háború alatt írt levelében úgy emlékezik meg D. Kenese Erzsébetről, hogy az írónő éppen későbbi regényének spanyolországi színhelyéről írt neki a frontra levelet: „Fölkeresem azt az asszonyt, azt, aki levelet írt a spanyol tenger mellől, s magát adta ide ebben a levélben, lelke tiszta és illatos melegét. Ezt az asszonyt keresem föl olyankor gondolatban.” – A hely... (Novella)

Szerkesztő A
Lisztóczky László: Wass Albert pályaképe

Mi a titka Wass Albert régóta tartó párját ritkító népszerűségének? Egyik legfőbb indítékát bizonyára sorsának gazdagságában, összetettségében és látásmódjának, világképének ebből fakadó sajátosságaiban jelölhetjük meg. Egymást váltva, egymással összefonódva élte át a többségi, a kisebbségi és az emigráns sorsot. Az ebből fakadó következményeket tovább árnyalja, hogy az első – még gyermekként megismert – többségi sorsot a kisebbségi sors, a másodikat pedig – mely 1940-ben, Észak-Erdély (Publicisztika)

Szerkesztő A
Szabó Dezső Emléknap

Szabó Dezső a magyar irodalom különleges tehetségű alkotója. Életművének megítélése ellentmondásos és átpolitizált, a vélemények többnyire politikai vagy ideológiai szempontból közelítenek, és kevesebbszer esik szó a szövegek művészi-esztétikai, erkölcsi értékeiről. Szabó Dezső az Eötvös Kollégium magyar-francia szakos hallgatójaként tanult (akkor volt ott egyetemista Szekfű Gyula, Horváth János és Kodály Zoltán is). A Nyugat közölte (Hírek)

Szerkesztő B
1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső író, kritikus, publicista

Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. - Életpályája - 1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait ma... gyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, (Hírek)

Fedák Anita
Szabó Dezső, az ungvári gimnáziumi tanár

„Roppant szigorú oktató volt, megvetette a lustákat, hanyagokat, kötelességmulasztókat, és ennek gyakran hangot is adott. Különben nem volt az emberi jóság mintaképe: szerette kigúnyolni a gyenge diákokat, ha kellett, irgalom nélkül büntetett, és erre igen változatos módokat eszelt ki. A Kálvárián lakott, a sírkerttel közvetlenül szomszédos utolsó házban, és azoknak, akik nem készül... tek el az órára, pontosan éjfélkor kellett megjelenniük az ablaka előtt, be (Egyéb)

Csata Ernő
Szabó Dezsőre emlékezem

Széles e hazában hatalmas tömegek tudták, mit jelent a neve: hogy jelent nemzeti önbecsülést, kiapadhatatlan nemzetféltést, alku nélküli, ellentmondást nem ismerő szolidaritást minden emberi szenvedéssel, hogy jelenti a magyarság sorskérdéseinek legtisztább hangját. Mert minden mondata "sikoly volt a hátba döfött nemzet ajkán". Vegyész nem láthatja olyan tisztán a kémcsőben lezajló folyamatot, zenész nem hallhat olyan ... (Egyéb)

Szerkesztő B
Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán

A magyar képviselőházban a közönség fulladásra zsúfolta meg a karzatokat. Ott volt az arisztokrácia, a magas klérus, az előkelő polgári és katonai társadalom színe-java és a teljes külföldi képviselet. Az újságírók padjain minden helyen két újságíró ült és mindenik hat ceruzát tett a zsebébe. A levegőben a történelmi pillanatok nagy várakozása feszült. Mindenik párt interpellációt jelentett be a makucskai feltámadás ügyében, mely... (Novella)

Szerkesztő C
Szabó Dezső: Nincs menekvés

Szabó Dezső: Nincs menekvés - Az 1917-ben írt kötet elementáris erővel hatott megjelenése idején, hiszen lélektani világa a magyar századvég irodalmának és Turgenyevnek a hatásait mutatta. Monarchia deja-vu? Korszakkritika? Kor kritika? Talán mindez együtt egy felbolydult világban, mementó egy felbolydult világról… A kitűnő társadalmi regény író-újságíró főszereplőjének kálváriajárása csak keret a kíméletlen társadalomkritikához, mely ijesztő tükör a farizeus, századelőbeli (poszt)dzsentriről, a pesti (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
Szabó Dezső: Karácsony Kolozsvárt

Az 1932-ben keletkezett regény egy sikeres író hányattatásainak krónikája, mely mögött nem lehet nem észrevenni az önéletrajzi szálat. A koldustörténet persze írói fikció, Szűcs Barnabás író Canossája metaforikus olvasata a 30-as évek társadalmi viszonyainak, ahol megmutatkozik a társadalmi ranglétra belső konfliktusrendszere. S miközben az alaptörténet egy árva kislány megmentéséről szól, mindvégig é... rezzük: a főhős próbálkozásai ... (Könyvbemutató)

Turcsány Péter
Wass Albert a magyar jövő iránytűje

Wass Albert életművének megbecsülése és nemzeti önbecsülésünk egy alapvető kérdés párhuzamos tételei. Önértékelésünk része és – műveit megismervén – beteljesítője az Erdélyben született író minden mondata, minden munkája. Trianon előszelének, Kolozsvár román megszállásának sokkja tíz éves korában érte, s élete további nyolcvan esztendeje e magyar és Kárpát-me... dencei traumára adott válaszkísérletek sora volt. Versben, oratóriumban, (Publicisztika)

Szakács István Péter
Homokszemcsék, köd és betűk

„De ami a legnagyobb baj – sugdosta Ráki cigányné a kerítések megett, kemencék árnyékában, pajták sötétjében megborzongó vénasszonyoknak – az az, hogy azok a semmirevaló kommunisták megháborgatták egy ördöngös nagyúrnak a nyugodalmát, s ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve míg világ a világ, kísértet járja ám holdtöltekor a falut! S akik oda építenek majd házat maguknak a kastély helyére, azoknak nem hagy békét az ördöngös kísértet, míg a (Egyéb)

Szerkesztő A
Kandó Kálmán Emléknap

A mai ember időmániás: az amerikaiak még az időt is pénzben mérik, de nyomukban lassanként – vagy igen gyorsan – az egész világ így tesz. Mindenki mindent most azonnal, sőt tegnapra vagy tegnapelőttre akar. Ebben a felfokozott, idővel együtt siető kényszerben, vagy éppen az időt is megelőző kényszerben nagy jelentősége van a gyors utazásnak. A gyorsaság mellett meg a kényelemnek. A vasúti személyközlekedés gyorsaságát és kényelmesebbé – tisztábbá és füstmentessé – tételét Kandó Kálmánnak köszönheti a világ. (Hírek)

Szerkesztő A
1931. január 13-án hunyt el Kandó Kálmán, magyar mérnök, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője

Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1869. július 8-án született Pesten Kandó Géza és Gulácsy Irma gyermekeként.[1][2] Régi nemesi családból származott, nagyapja Kandó József (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap