Lukáts János
Nándorfehérvár emlékezete

Magyar írónak aligha lehet felemelőbb érzés, mint Nándorfehérvárról írni regényt, Hunyadiról, Kapisztránról, Dugonics Tituszról. A nagy magyar összefogások, nagy magyar győzelmek egyikéről, amikor hetven évre fellélegezhetett az ország, amikor talán soha vissza nem térő lehetőséget kapott a nemzet az európai felzárkózáshoz, azonossága meghatározásához, és az ország felépítéséhez. Takács Tibor 1959 óta mintegy hatvan regénnyel (Könyvbemutató)

Felber Zsolt
Arany Sas Díj pályázati mű: Felbert Zsolt - Hunyadi János halála

Pápai követek vágtattak végig a megkímélt és megnyugodott Európán. Nyomukban megszólaltak a harangok. 1456. augusztusának hatodik napján, miután már végleg elnémultak az ágyúk, helyettük szerte a keresztény világban a templomok harangjai szóltak. Egyszerre zúgták világra szóló hírét a török felett győzelmet arató magyarnak, minden kondulásával a hősök lelkének adózva. III. Callixtus pápa bullában rendelkezett arról, hogy

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…”

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

Doma-Mikó István
A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben. Az én koromban a Rokumékant a Tékoku (Riport-tudósítás)

Szerkesztő B
Kolozsy Sándor interjúja Wass Alberttel, 1982

Mindenki a maga körében terjessze az igazságot Gróf Wass Albert bátyám, erdélyi magyar író, az Erdélyi Magyarok Világszövetségének társelnöke emlékére, tiszteletére, aki a halála órájáig kitartóan küzdött világszerte a több mint hárommilliónyi, szenvedő, kihaló félben lévő erdélyi magyarság érdekében. Az interjú közreadásának előzményei Nem volt elegendő viselni azt az év elején hozzánk jutott megrendítő hírt, mely (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Kocsis Sándor Emléknap (Aranycsapat)

Kocsis Sándor olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, ötszörös magyar bajnok, világbajnoki és háromszoros magyar gólkirály, kétszeres spanyol bajnok és kupagyőztes, BEK-döntős kiváló magyar sportembert a World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. Méltán lehetünk reá büszkék, hiszen labdarúgói tehetsége, pálya... futása és eredményei ma is példaértékűek a világ futballistái számára. (Hírek)

Szerkesztő B
1979. július 2-én hunyt el Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Kocsis Sándor (beceneve Kocka; Budapest, 1929. szeptember 21. – Barcelona, 1979. július 22.) magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. A World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. / Pályafutása: Már tizenhét évesen a Ferencvárosi TC első csa... patának a csatára volt. 1950-ben a Budapesti Honvédhez küldték, ahol már Bozsik József és Puskás Ferenc is játszott, az 1952-es nyári olimpián Helsinkiben (Hírek)

Szerkesztő B
Bocskor Csaba Attila: A Székelyföldi oktatás kezdetei

Ha valaki összegyűjtené, bizonyosan számos könyvespolcot megtöltenének a székely iskolatörténeti közlemények. A mennyiség tehát imponáló, a minőség azonban csöppet sem. Többségüket ugyanis olyan pedagógusok írták, akik a tizenkilencedik század végén, a nagyobb kulturális központoktól távol, falusi-kisvárosi környezetben működtek, és jobbára el voltak zárva a könyvtári-levéltári kutatás lehetőségeitől. So... kan alapvető történelmi ismeretek nélkül fogtak munkájukhoz (Könyv)

Kondra Katalin
Hajnalka

Hajnalka olyan volt, mint a hajnal. A bársonyosan hűvös tekintet, amitől az ember libabőrös lett és a harmatos ajkak, aminek láttán mindenkit elöntött a forróság csak felszín volt, akár a felkelő naphoz hasonlatos arc. Hajnalka maga volt a mélység, a megfejtésre váró titok. Hajnalban kelt. Bekapcsolta a magnót, a kávéfőzőt, a kenyérpirítót és nemsokára a hajszárító is kelletlenül búgni kezdett, így adva mindenki tudtára, hogy indul a nap. Mindez alig fél órát vett igénybe, aztán jött egy éktelen csattanás... (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - IX. fejezet - Zsombort acélabroncs szorítja

Most ismét Lebeé László jószága pusztult. Míg várát vasabroncs szorította – Brüniszkáld még az egérlyukak elé is őröket állított, s újra nagy erőket mozgósított a titkos folyosó felkutatására –, addig a szászok zsoldjába fogadott kunok vörös kakast ültettek a Zsomborhoz tartozó kilenc falu minden házának tetejére. A székely gróf a mellvéden állva tehetetlenül nézte a pusztítást. Dühítette az az igazság, hogy Brüniszkáld részéről az ostromgyűrű csak szükségtelen erőfitogtatás, hisz még a falak puszta védelmére is (Novella)

Lukáts János
Talán a címerállat…?

Hallgatom a hajnali csöndet. Óh, van hallgatnivaló a hajnalon is: az útnak induló neszek, a nap bátortalan mozdulása, a világot ébresztő motorok és madarak első jelentkezése. És van hallgatnivaló a csöndön is: a megszólalás előtti pillanatok, amikor a világ teleszívja tüdejét, hogy egész napra való hangot, hangorkánt legyen képes kikiáltani, kirikoltani magából. De most még,… most még semmi. Behunyt szemmel is érzem, amint futkos a (Novella)

T.Ágoston László
Pótnászút (novella)

Hárman álltak a megállóban autóbuszra várva. Pista, a kefefrizurás, kigyúrt izmú, jóképű, harmincas fiatalember, Feri, a dérütötte ötvenes meg Zsiga, az ülepig érő homlokú, nyugdíjba készülő veterán. – Könnyű már nektek – folytatta a telepen kezdett disputát Pista.– Zsiga bátyám, te jövőre veszed a kalapodat, és ki se ejted többé a szádon a Klim Kft. nevét. A postás minden hónapban a kezecskédbe számolja a dohányt, és süttetheted a hasadat a napon. – Ami a Klim (Novella)

Jókai Anna
Kérdések és válaszok – töredékek

Mi az író felelőssége, ma? / Ezt a felelősséget egyre jobban kétségbe vonják, s ezért egyre erősebb. Senki nem kéri számon, mit beszélünk, hát magunknak kell a magunkét alaposan megrostálnunk. Az író nem statiszta a történendők színpadán – ámbár valószínűleg nem is főszereplő. Ő az örök be- és kiódalgó „doktor”, „diák”, „rezonőr”. Ha nem is hallgatnak rá – a lényeget ő fogalmazza meg. / Ön szerint mi az irodalom szerepe a politikában, és fordítva... (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap