Szerkesztő A
Szeleczky Zita Napok

Szeleczky Zita: az álmok asszonya! Szép nő: ezt fotókról – filmekből látni. De ez még kevés: más is volt szép akkoriban. Viszont ő nem élt vissza szépségével, bár használta mint egy isteni adományt. Amilyen a tehetsége is volt. A beleélő színészi képesség. Ez ő: Szeleczky Zita színésznő. Akit, mert szép, tehetséges, magyar hazáját és népét szerető, ezért sokan utánoztak, sokan irigyeltek, szépsége, tehetsége és hazaszeretete (tehát a nagysága) gerjesztette - gerjeszti - irigyei táborát. (Hírek)

Szerkesztő B
1999. július 12-én hunyt el Szeleczky Zita színésznő

ky Zita, teljes nevén: Szeleczky Zita Klára Terézia (Budapest, 1915. április 20. – Érd, 1999. július 12.) magyar színésznő. / Életpályája / Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született. 1933-ban érettségizett a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban. 1936-tól 1944-ig 26 magyar és egy olasz–magyar film női főszerepét alakította. 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház ösztöndíjas, majd (Egyéb)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Szabadka

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. -Juhász Gyula: Szabadka (Vers)

Gál Vilmos
A verseci hetvenötök (Arany Sas pályamű)

A történet 1788-ban, II. József törökellenes hadjárata idején játszódik, amikor a török haderő dunai átkelése miatt a császári csapatok sorsára hagyták a Bánát falvait és városait. Csupán hetvenöt verseci polgárban fogalmazódott meg az ellenállás gondolata és ők a menekülés helyett csellel és fegyverrel sikeresen tartották távol városuktól a török martalócokat. A novella a civil áldozatvállalást, egy kisközösség és az államhatalom konfliktusát, valamint egy soknemzetiségű terület népeinek ellentéteit próbálja a kisepika keretein belül értelmezni.

Kő-Szabó Imre
Vágyakkal, célokkal, vagy azok nélkül?

  Ezen tematikus téma boncolgatása tárgyául választott két fogalom: a vágy és a cél, nagyon széleskörű. Számtalan mozzanatban körülfonja életünket, a születéstől az elmúlásig. A vágy: lelki törekvés, valaki utáni, vagy valamire való vágyás. Nem konkrét, azonnali beteljesülést jelent, inkább egy hosszabb lelki gyötrelmet. „Vágyaimnak sólyom szárnya támadt / S oda hagytam ős lakom s anyámat” – írta Petőfi Sán... dor. A vágyakozás folyamata apró részek, beteljesüléséből valósul meg.... (Riport-tudósítás)

Erdély-szerkesztő
Valentin Stan szembefordult az erősödő nacionalizmussal, sovinizmussal

Bukaresti Egyetem történelem szakos tanárának írása a www.valentinstan.com honlap Analytical menüpontjánál olvasható. A televíziós politikai vitaműsorokból ismert "laptopos professzor" pártatlanul kritikus szemléletű, a kisebbségek jogainak szakavatott ismerője és védelmezője olyasmire vállalkozott, amire eddig egyetlen román értelmiségi sem. Valentin Stan szembefordult az erősödő és a médiában teret nyerő szélsőséges nacionalizmussal, sovinizmussal. Honlapján vitába száll elvakult nemzettársaival (Publicisztika)

Szakács István Péter
A székely virtus természetrajza

Tamási Áron művészi víziójában A székely népi karakter egyik fő jellegzetessége a virtus. A virtus latin eredetű szó, jelentése: hősködés, legényeskedés, a veszélyt semmibe vevő fenegyerekeskedés; a helyzetnek megfelelően jelenthet hősiességet és könnyelmű hősködést, vakmerő s ügyes tettet is. Ambivalens lelki vonásról van tehát szó, olyan belső erőforrásról, mely segíthet az ember felemelkedésében, de ugyanúgy a vesztét (Publicisztika)

Balogh Bertalan
A kommunista hatalmi szisztéma

A "művelt világban" persze, már csak mesterségesek vannak. A kommunista szisztéma is okvetlenül kiagyalt szerkezet volt, ámbár, belülről nézvést értelmesnek látszott. Sokan csodálkoznak is: mi lehetett benne annyira rossz, hogy végül csúnyán megbukott, holott a kommunizmus ideája majdnem keresztényi, mármint ami az egyenlőséget, testvériséget stb. illeti. Ugyanúgy a rend és a közbiz... tonság is megnyugtató volt a kommunista országokban. A nyugdíj, a munkahely biztonsága (Publicisztika)

Fedák Anita
A múlt kísértete

Ami érdekessé tette számomra az idős hölgyet, azaz, hogy személyesen ismerte Horthy Miklóst. Sőt, az egykori kormányzó kárpátaljai látogatásai során, amikor többnyire a Felső-Tisza-vidék erdőiben vadászott, a szállásadói teendőket is ellátta. Nos, az újságíró szakmai ártalomból és persze kíváncsiságból is ilyenkor kap az alkalmon, és elhatározza: papírra veti a történetét. Annál is inkább, mert Idus néni nagy szeretettel és tisztelettel beszélt Horthy Miklósról, aki a magyar történelem kétségtelenül egyik (Publicisztika)

Kmeth Jolán
Úszó lápok (Arany Sas pályamű)

Kiskunhalas második elnéptelenedése után az Ormánságból betelepítettekkel egészült ki a lakosság. A helyi református anyakönyv adataira támaszkodva kutattam ki a valószínűen történt folyamatot és a szereplőket. / A Duna már rég a hátuk mögött volt. Mentek a nap után a téli sápadt napsütésben. - Itten tán égy kicsit dél felé köllene térnünk Estván – mondta az idősebb lovas, talán möglelnénk a várost, mielőtt ránk estelödik. - Úgy mondta az az embör is a léknél – szólt röviden a fiatalabb és a lovakat dél,

Szerkesztő A
Tersánszky Józsi Jenő Emléknap

A festőnek készülő Tersánszky bohém, zeneértő (gitáron és fuvolán is mesterien játszott) művész volt, vagabund alkat, aki ismerte is a csavargók, koldusok világát, az emberi lelkeket, a társadalmi mélységeket. Emberszeretete, eredendően meglévő derűje és jósága átlendítette minden nehézségen. Olyan volt, akárcsak egyik leghíresebb hőse, a csavargó Kakuk Marci, ez a független, önbecsülése megőrzé... séért a megvetést-megalázást is vállaló, szeretetreméltó figura. (Hírek)

Szerkesztő A
1969. június 12-én hunyt el Tersánszky Józsi Jenő író

Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja. Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci c. könyvének első kötetéből Hunyady József írónak dedikált címlapja 1964-ből. Az I. világháborúban mint önkéntes vett részt, 1918-ban olasz fogságba esett és csak 1919 (Hírek)

Lukáts János
Vadvirág a tűzvonalban

A Tersánszky hősök erkölcsi normája nem a Tízparancsolatra épül. Talán tíz másikra, vagy ahányra éppen szükség van. Vagy talán csak nem úgy olvassák a parancsolatokat, vagy nem úgy értelmezik, mint mások. Nem ellene tesznek ők tudva és akarva (mert - ugyebár - ez jelenti a bűnt!), hanem inkább „elcselekszenek” a parancsolatok mellett. Tudják, mit és hogyan tesznek a tisztességes(nek mondott) világban, de ők inkább a maguk viaszlágy tör... vényeit teszik a (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap