Szerkesztő A
Tamási Áron Emléknap

Tamási Áron egyik legnagyobb népi írónk ((a szónak nemcsak a kort, irányzatot jelző, hanem a szemléletmódra és nyelvre is vonatkozó értelmében), varázsos világot látó, láttató és teremtő, csodálatos, lélekből fakadó nyelvű művész ő, aki a szépirodalmi stílusnak, a mesemondásnak legnagyobb mesterei közül való. Valami különös, derűt sugárzó hangulat lengi be műveit, olyan szívhez szóló, ben... sőséges, őszinte hangon szól hozzánk, hogy úgy érezzük, mindig is ismertük. És valóban, lelkünkhöz, magyar lelkünkhöz szól ő. (Riport-tudósítás)

Szerkesztő B
1897. szeptember 20-án született Tamási Áron író

Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.)[1] Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják. Tamási Áron kisbirtokos, sokgyermekes, szegény székely földművescsalád gyermekeként született 1897. szeptember 20-án Farkaslakán. Apja Tamás Dénes, földműves, anyja Fancsali Márta. Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hü... velykujját, ezért a szülők úgy határoztak, (Hírek)

Kondra Katalin
Tamási Áron emléknapra (1897 - 1966)

"Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. De Tamási Áronnál a mese is a valóság súlyosságára és bánataira vall; az ő szemén keresztül az állatok és a fák is a világ nagy összefüggéseit példázzák; nála ugyan minden agyafúrt székelységgé válik, de az ő székelysége maga az ezerarcú emberiség. A lélek nagy gyönyörű... ségei közé tartozik Tamási Áron novelláit olvasni.” (Egyéb)

Lukáts János
Húsvéti hazahívás

„Vajda Sándor miniszterelnök úr három erdélyi írónak elsőosztályú vasúti szabadjegyet adatott, egész esztendőre szólót. Így mutatta ki tiszteletét az erdélyi magyar irodalom iránt”. Ezzel az örömteli mondattal indul Tamási Áron könyve, öröm az írónak, aki utazhat, öröm a kortárs román miniszterelnöknek (Alecsandru Voida), aki jótékonykodásával népszerűsítheti magát, öröm az erdélyi magyar irodalomnak, amely iránt így mutatódik ki a tisztelet. A legnagyobb az öröme azért mégis annak az idősödő székely asszonynak (Novella)

Szerkesztő A
Tamási Áron

See video

Szerkesztő B
Tamási Áron: Karácsonyi pásztorocskák

A szabadtűzhelyen, a betlehemi majorban, hajladozik a tűz aranylángja. Csodapásztorok melegednek a tűznél, melynek a fénye átvilágít az időn, és emlékezni serkent engemet is. Tizenhárom éves voltam, s vezére a zsenge pásztoroknak. Ezek a zsenge pásztorok mind korombéli fiúk voltak, akiket gondosan megválogatva vettünk föl a nyájba. Amikor a kör bezárult, kiosztottuk a szerepeket. Elsőnek vezért választottunk, aki majdan, ka... (Novella)

Csata Ernő
Ábel népe jubileumi füzet - Tamási Áron

„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén szomorú-mókás mese után fogant engem.” (Tamási Áron) Táltos volt, „a mesebeli harmadik királyfi”, aki elindult világot látni, aki enni adott az útjába kerülő sánta rókának is. Megmászta az üveghegyet, sárkányokkal, ördögökkel, tolvajokkal, bankárokkal küzdött, de visszatért az aranyalmával…és elnyerte a királyságot (Egyéb)

Kondra Katalin
Tamási Áron emlékezetére (Megemlékezés)

Nem volt szerencsém találkozni Áron bátyámmal, mert mire én megszülettem (1975), ő meghalt (1966). Vérrokoni kapcsolat nem volt köztünk, de székelynek a székely bátyja vagy nénje, ángya vagy sógora, esetleg komája. Arrafelé ez is rokonságnak számít. Az iskolában ismertem meg Tamási Áront, a Bölcső és bagoly életrajzi regényén keresztül. Ha a személyével nem is találkoztam, de a szellemével mindenképp,mert az erősen kivilágított az írásaiból, éppen úgy, mint a szülőföld szeretete. (Egyéb)

Jókai Anna
Csehov kérdései

A drámák együttesében van jelen az élmény kicsorbíthatatlan teljessége, és a maga korán túlmutató, a ma és holnap is érvényes szó. Bár változott a közeg, amelyben az emberi természet önnön türemléseivel birkózik, mégis, úgy tetszik, a csehovi figurák, panaszok, fájdalmak valahogy mindig újratermelődnek. Az olyan életmű azonban, amelynek központi, kínzó kérdéseit az utána következő ötven-száz év nyugodt lelkiismerettel kipipálhatja vagy titkait maradéktalanul megoldott keresztrejt... vényként (Egyéb)

Döbrentei Kornél
Vers a messzeségről

Ülsz törökülésben, vastag asszony. / Elszáradnak öledben az ámbráscetbôl / Istenhez szökô fürtös vizek. / Gerincedre fekszel szélesen a délkörön, / Te, gauguini szurokszínû szuka. / Harapni kell a könyörületig, / harapni jajjá, szívni a sikamlós vérig, / az anyatejig szívni robusztus húsodat. / Fölmagasodsz a láthatáron, akár a fehér / örömök víziójában a gyertyás torták. / Ó, a gömb és a háromszög harmóniájában / a te farod a fétis, a szánalom, a nyûgözet. / Gigászi asszony, négykézlábra kényszerítve. (Vers)

Turcsány Péter
Elherdált magyarságunk

Az 1980-as évek vége már nem alkalmas nosztalgiára, jobb esetben rapszódiákra, szigorúbban nézve számvetésekre, számonkérésekre, történelmi időnk és szellemiségünk határozott átvilágítására van szükségünk. Gyermekség, hűvösvölgyi barlangok, szakadékok, sziklák és az akkor még rendezetlen Feneketlen-tó környéke, denevérek, babonák és a meghajló nádasok fölött Szent Imre herceg temploma, a három-négy-hétéves hadifog... ságból hazatért apák“nirvánája” a Gellért-fürdő teraszán... (Novella)

Szerkesztő C
Szkíta - Trianon

See video

Szerkesztő A
Elhunyt Lapunk írója, Krasznai Zoltán

Életének 67. évében elhunyt Krasznai Zoltán Krasznai újságíró, főszerkesztő, diplomata és politikus. Krasznai Zoltánt az 1990 előtti magyar demokratikus ellenzék tagja, számos szamizdat lap szerzője volt. Alapító tagként vett részt a Magyar Demokrata Fórumban, amelyben a Szabadelvű Kör nevű csoportot is vezette. 1991 és 1993 között a Magyar Nemzet főszerkesztője volt, de mivel ellenezte, hogy az újság a kormánypárt szócsövévé váljon, az állásától meg kellett válnia. Krasznai Zoltán az (Hírek)

Kő-Szabó Imre
Mózs néni

  A Budai úton egy szürke ház falán ott állt a tábla, már vagy negyven éve: Mózs Ferenc lakatos. Az öreg, mert már az volt, arról híresült el, hogy számára a vas, olyan anyagnak minősült, abból bármit lehet csinálni. Hegeszteni, fúrni, esztergálni, amit csak akar az ember. Ezért, bárhol látott, talált egy vasdarabot, azt hazavitte műhelyébe. – Jó lesz majd valamire! – felkiáltással. Teltek az évek, az öreg Mózsnak is kitellett az esztendőkből és letette a kanalat. A műhely ott állt árván egy darabig... (Novella)

Szerkesztő A
Kossuth Lajos Emléknap

Kossuth Lajos a modernkori magyar történelemnek kétségkívül a legnagyobb és legismertebb alakja, a saját hazájában is, és külföldön is. Alakjában teljesednek ki a XIX. század magyarhoni történelmi, politikai gondolatai, személyében testesül meg a társadalmi vezér alakja, nevéhez tervek, célok és vágyak kapcsolódnak, az elmúlt másfél évszázadban alakja többször átértékelődött, illetve mindegyik politikai, szellemi irányzat ... (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap