Prágai Tamás
Senkinémasága

Kétségtelenül vonz a vasút, még ma is, mai, dicső múltját parodizáló lepusztultságában is elérzékenyít a volt-birodalmi design, az állomások épületköltészete, Pusztaszabolcstól Rijekáig, vagy a Keleti pályaudvar fémszerkezetének íve, ahogy az ember Hatvan felől beér; ha Amerika az autópálya, akkor Közép-Európa: a vasút, persze másodsorban. Elsősorban: a Duna, Bécsből hajóval Herkulesfürdőig, Orsova határátkelő, Torontál vármegye – de talán mégis a vasút az (Novella)

Kocsis István
Jászai Mari (A megkoszorúzott) Új változat: 1996–1998 - Monodráma két részben 3/4

Néhány órával később. Fel-alá sétál; diadalmasan. Törpék az óriás ellen! Fél évtizede sincs, hogy tanúi voltatok az én hatalmas győzelmemnek Keglevich intendáns úr és Festetich direktor úr ellen, kik előtt ti porig hajtottátok fejeteket! Ha ők nem voltak méltó ellenfelei Jászai Marinak, ti lesztek azok?! Jászai, persze, akkor olyan fegyvert használt, melyhez soha többé nem nyúl, mert nagyon megviselte az ő gyenge ideg­zetét ennek (Egyéb)

T.Ágoston László
A Lenkey Társaság születése

A két Lenkey című regényem története valamikor az 1970-es évek végén kezdődött, amikor édesanyámmal –aki Lenkey lány volt –elutaztunk Egerbe Lenkey János sírjához. Ekkor kezdtem el érdeklődni a tizennegyedik aradi vértanúnak szánt tábornok, és a Lenkeyek sorsa iránt. Az érdeklődésből szenvedélyes kutatás lett. Évekig bújtam a levéltárakat, könyvtárakat, felkerestem a leszármazottakat, míg összeállt bennem a kép a két igazság... kereső huszárról; (Publicisztika)

Kiss Dénes
Magyarságom

Én úgy vagyok magyar, hogy belerázkódok, és megrendülök bele./ Mint amikor a Föld mozog, s csikorog lelkemet átvágó izgága tengelye. / Vagyok magyar, mint a kiveszők, akiket nem véd nemzetköziség, / csak maguk ősi tartása és a nyelvük hány százezer éve, / a Föld nevű bolygó forgása, a körüljárása és megnevezése. / Úgy vagyok magyar, hogy nem tudok más lenni soha és sehol. / Sem álmomban, sem ébren. Se étlen-szomjan, se magányban / Se gazdagon, se szegényen. ... (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Arad

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Egyet... lenegy uccáját ismerem, (Vers)

Rozványi Dávid
Kávémesék: Nemzeti Hőskezelő Központ

Elmúlt egy újabb október 6., észrevétlenül. Megtartottuk az ünnepségeket, koszorúztunk, felvontuk a zászlókat, kipipálva ez a nap is. Vajon hányan gondoltak bele abba, hogy ezen a napon 14 férfi az életét adta a hazáért, amiben hitt? Hányan érezték meg, akárcsak egy pillanatra is, hogy ezeknek az embereknek kötél feszült a torkának, a bordáikat golyók törték szét? Abszurd nyelvén kell szólni arról, hogy kiüresítjük az ünnepeinket. (Novella)

Kiss Dénes
Aradiak, vértanúink

A zsarnok és a birodalom/örökké csak lever kivégez/bebörtönöz és bosszút áll/mindegy Habsburg vagy szovjet/elnök császár vagy király/A zsarnok és a birodalom/örökké legázol s megtorol/Batthyányt ez a hatalom/mindig lelövi kivégzi/Ellenpélda nincs soha sehol/Dessewffyt Lázárt Schweidelt/épp oly kegyetlenül pusztítja el/mint Leiningen Westerburg Károlyt/Kiss Ernőt Damjanichot/s végez Nagysándor Józseffel/A zsarnok és a bi... rodalom/Lahnert és Knézicset féli/gyülöli a grófot és parasztot... (Vers)

Kocsis István
Jászai Mari (A megkoszorúzott) Új változat: 1996–1998 - Monodráma két részben 2/4

Feláll, kihúzzamagát, majd keményen. A színház direktora jóvá mer hagyni megszégyenítő procedú­rákat ellenem? (Mély gúnnyal.) Mi is ennek az új kitalációnak a neve? Színházi Törvényszék. Szép, hangzatos, nem mondom. (Szünet; komoran.) Milyen nevetséges! Most húsz-hu­szonöt pályatársam, kik a halálomat kívánják, legszívesebben mérget itatnának velem, összeül vitatkozni, hogy fél havi vagy negyedhavi fizetésemet vonják-e le megszégyenítésemül. (Ironikusan.) (Egyéb)

Bodor Miklós László
Az aradi nap (Az aradi vértanúk emléknapja)

A hányatott sorsú kötet ma az én tulajdonom. Ma október 6.-án ebből a kötetből idézek egy verset.Lévay József a szerzője. Már szinte teljesen elfeledett költő. Méltatlanul, mint ahogyan mindenkit méltatlanul felejt el az utókor, aki szívét-lelkét, művészetét adta, adja hazájának.1825. november 18.- án Sajószentpéteren született.1847- ben Szemere Bertalan írnokaként ott volt az utolsó rendi országgyűlésen. Principálisa révén lett 1848- ban a magyar kormány hivatalos lapja, a Közlöny szerkesztőségének munkatársa. (Egyéb)

Bodor Miklós László
Az aradi nap (Az aradi vértanúk emléknapja)

A hányatott sorsú kötet ma az én tulajdonom. Ma október 6.-án ebből a kötetből idézek egy verset.Lévay József a szerzője. Már szinte teljesen elfeledett költő. Méltatlanul, mint ahogyan mindenkit méltatlanul felejt el az utókor, aki szívét-lelkét, művészetét adta, adja hazájának.1825. november 18.- án Sajószentpéteren született.1847- ben Szemere Bertalan írnokaként ott volt az utolsó rendi országgyűlésen. Principálisa révén lett 1848- ban a magyar kormány hivatalos lapja, a Közlöny szerkesztőségének munkatársa. (Egyéb)

Felber Zsolt
1849. október 6.-Az ítélet végrehajtása

1849-ben az ítéletek az eljárás előtt már készen álltak. Az osztrák bírák a szabadságharcban résztvevő honvédtábornokok kivégzésével akartak példát statuálni, hogy a magyarok örökös szabadságvágya szálka minden rabtartó szemében, jöjjön az keletről vagy nyugatról. A „Magyar Golgotán” , Aradon kivégzett honvédtisztek kivégzés előtti óráit örökítette meg Baló Béni református lelkész visszaemlékezése Kacziány Géza lejegyzésében. / Egy hadbíró a várból átment a városba (Egyéb)

Bilecz Ferenc
Aradról és Árpádról

Helyneveink sajátos elemzése. "1374-ben még csak egyetlen Ar nevű település volt ismert, s ebből alakulhatott ki, s vált ketté a település Nagyar-ra és Kisar-ra. – írják a falu honlapján. Viszont az is feltételezhető, hogy az eredeti név volt a Kysar. Ansar és Kisar voltak a „teremtő” istenek. A névadóknak nem kellett ismerniük az akkád Enúma elis teremtéseposzt, ahhoz hogy emlékezetükben megmaradjon a Kisar név. Elég volt ismerni a Bel-Béla mítoszt. A falu későbbi szétválásakor a Ki-sar-t... (Egyéb)

Turcsány Péter
Arad, 2003 nyár

Arad, 2003. nyár / / / Mindenütt az elveszettség / szépsége, / mindenütt az elveszettség, / mindenütt a szépség / kecsessége, / pompák lassú múlása, / fájdalmak gyásza, / elmúló életek / gazdagsága / / Minden házfal / mögött / egy rejtőző város / a legyőzött idővel / határos. / / Induljunk hát, / mert mit ér a séta, / ha nem ragyog velünk / a múlt mámoros / hagyatéka. / / / Turcsány Péter / / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap