szepirodalom
Ragyognak az egri csillagok

Gárdonyi Géza regénye nyomán írt elbeszélő költemény. Jámbor László Imre író átdolgozása. A mű irodalmi értéke, eseményei, változatlanok. Remek nyelvezete, a korhű megjelenítések igen képszerűek. Szemléletes módon tárja fel a történelmi olvasmányt. Az egri vár ostromát, és időszakát. // Ragyognak az áldott csillagok, ragyognak felettünk, / miket szeretett Istenünk szívből szánt nekünk! / Magyaroknak népe, azok magvai. Született gyümölcsei annak, (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
Gárdonyi: Statárium a másvilágon

- A jövő század legendás könyvéből. - Járkál a mennyekben Szent Péter apostol. Bús-gondos a homloka. Lógatja ősz fejét. Összetalálkozik János apostollal. - Hej, János, öcsém, valami nem jó lében forog a világ odalenn. (S vakar a tarkóján.) Második esztendeje, hogy be nem zárhatom egy órára se a kapumat. Éjjel-nappal jönnek százával, ezrével. Keresztet hányva a muszka, káromkodva a magyar. Táncolva a francia. De mindenfajta náció, (Novella)

Druzsin Ferenc
"Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba ... (Publicisztika)

Lukáts János
Gárdonyi Géza másfél évszázada

1890-ben, Gárdonyi Géza Figurák című kötetének bemutatásakor Mikszáth Kálmán „veszedelmes vetélytársnak” nevezi a fiatal szerzőt, elismerő csipkelődés volt ez a sikert a maga számára akkor már meghódító Mikszáthtól. Mégse lettek egymás vetélytársai, útjuk hamarosan más irányba fordult. Százötven éve született Gárdonyi Géza, és kilencvenegy éve halt meg, életművének jelentős része be... lesimult a kor átlagába, néhány műve azonban kétségtelenül a magyar prózairodalom ismert és kedvelt alkotásai közé tartozik. (Novella)

Fedák Anita
Gárdonyi Géza kárpátaljai hőse

Az egri várkapitány legendája beleitta magát a szerednyei pincefolyosók falába. Ott vannak ugyanis a csákányok nyomai, melyekkel az Eger ostrománál foglyul ejtett török katonák a járatokat kivájták. A pincelabirintust az ő parancsára ásta néhány ezer török fogoly kézi erővel. A faluban élő őslakosok ma is török pincének nevezik az összességében mintegy 400 kilométer hosszú labirintusrendszert. Persze, az egésznek ma csak egy töredékét hasznosítják. (Egyéb)

Szerkesztő B
Gárdonyi: Krisztus bankója

Valami nagy duhhanás hallatszott a házban, s nyomban rá női sikoltás. Csakhamar nyiladoztak az ajtók, ablakok mindenfelől. S a hajnali világosságban álmos arcok bámultak elő. - Házmester! - rikoltotta valaki a földszinten. Az udvar közepén egy nagytestű úrféle hevert, arcon. Az egyik karja vállban úgy kifordultan, ahogy a korpával tömött bábu karja szokott, mikor a gyermek eldobja. A derekát bő teveszőr otthonka takarta (Novella)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza: Tengeren járók csillaga

Négynapi tengeri út volt előttem. Kis társasággal utaztam, de csupa osztrákkal. Magyarul nem tudott a kapitány se, pedig a hajó magyar hajóstársaságé. Reggelinél mondja a kapitány, hogy az egyik tisztje magyar: Reiter a neve. Azt gondoltam zsidó, és csodálkoztam magamban, hogy tengeri pályán zsidót találok, de nem zsidó volt: szőke, kékszemű germán-tipusu fiatal embernek találtam. Ott sétált a hajóhidon. Az ily sétálás négyórai (Novella)

Szerkesztő A
A TANÍTÓ (Gárdonyi Géza Emléknap)

Esteledett, a tanító az osztályteremben ült és hátát a szék támlájának feszítette. Elgondolkodva pipálgatott, miközben a kályha nyitott ajtaját megvilágító lángokat bámulta. Mi végre van az ember? Küzd, tanul és dolgozik. Miért kell annyit fáradozni az elme művelésén, a lélek felemelésén, ha annak akit egyszerű, polgári családba szült a sors, nincs esélye, hogy a nemesek magasztos életét élje? Kint hideg volt és sötét. A tanító arra az elha... tározásra jutott, hogy elég a napnak a maga baja. (Egyéb)

Jókai Anna
Kislány, kutyával

A kutya a lány mellett állt, szabályos pózba dermedve, a szeme is üvegszerű, szinte hiányzott a lábánál a talpfa és a kitömött állatok pléhtáblája. Ámbár erre túl kicsiny, túl hitvány és túl különös volt ez a kutya. Szemléltetésre mindig az átlag kívántatik; de az átlag felső határa. Mint ez a lány, aki – ma már kinyomozhatatlan okból – egykor az Erzsike nevet kapta. Ennek tizenkét esztendeje. Ő viszont mindössze fél éve nevezte el a kutyát, egyszerűen Szofinak. – Miért éppen Szofi? – (Novella)

Sajcz Bandi
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE 5/5 (I. (Szent) László király Emléknap)

A történeti hagyomány ugy tartja, hogy szent László Nyitrán hunyt el s gyászoló hivei megemlékezvén a szent királynak - ugy látszik többször is kifejezett - óhajtásáról, megindultak a király holttestével Nagyvárad felé. Forró nyári napok voltak akkor s e miatt - a legenda elbeszélése szerint - sokan attól tartottak, hogy a hosszu utazás alatt a szent király teste felbomlásnak indul s tanácsot tartván elhatározták, hogy nem Nagyváradra, hanem a közelebb eső Székesfehérvárra viszik, (Tudomány)

Horváth Lajos
László király szentté avattatja István királyt

István király, a legelső ezen a néven a magyar uralkodók között, teste Székesferhérvárott negyvenöt évig békésen nyugodott. Ezután a római szentszék apostoli intézkedéssel elrendelte, mindazoknak a testét felemeljék, akik Magyarországon a keresztény hit magvait igehirdetésükkel vagy intézkedésükkel elvetették és a vetést gondozták. Mindez László király uralma alatt történt. Ő tehát megparancsolta, hogy Szent István király drága tetemét tisztelettel emeljék fel sírjából. A munkások (Tudomány)

Turcsány Péter
Rilke és Prága

Hullámzik, hullámzik, / látod, a Moldva, / partjaira vén városodat / pakolta, // hogy fenekedik / felém / vihara szárnya, // délről tör rám szelek / suhogása, // hány falvacskád / sikolya rázza // ablakaidat, / büszke Prága! // Hány patak és hány / szikla // szeleidet − mi / felém fúj − / aprítja, // hány malomlapát, / hány leány csókja // fonja körém ezt a vihart, / fonja, // fölkapva és mégis / marasztalva / lelked teszed ki / megtartó asztalra. // Észak Rómája! (Vers)

Orosz T Csaba
A főnix álma

Városom mélyen tisztelt irodalmi lapjának főszerkesztője ezt az írásomat a " Ne beszéljünk róla" kategóriába sorolta, de népszerűsége és sikere engem igazolt, kérem döntsék el Önök kinek van igaza! - Már a negyedik pusztító villám csapott le közvetlenül mellette. - Ez sem talált! – gondolta vidáman, pedig örömre semmi oka nem volt. Kiterjesztette hatalmas szárnyait, dacolva a széllel és belefeküdt egy újabb viharcsapásba. Csak a fészkében várakozó csillogó acélszínű tojásra tudott... (Novella)

Balogh Bertalan
Magtalan

Öreg emigráns barátom New Jerseyben a háza mögött néhány szölötökét ültetett. Hazulról hozatta őket, és pont úgy ültette, pontosan olyan közel a ház napos falához, mint az otthoni lugasa volt. Nyesegette, metszegette, babusgatta, kötözgette az indákat, és lett is belőle lugas, mert a föld és a növények éppen olyan kezesek itt is, mint mindenhol. A kugasaban való vóklászás is az otthon ismert világát varázsolta vissza: ugyan... azok az illatok.. a levelek (Publicisztika)

Szerkesztő C
Mikes Kelemen.wmv

See video

Szerkesztő A
Mikes Kelemen Emléknap

Mikes Kelemen legismertebb műve a Törökországi levelek: a képzelt levelek a rodostói száműzetésből, II. Rákóczi Ferenc törökországi életéről, a hazaszeretetről. Emellett Mikes nagyon sokat fordított, mintegy hétezer oldalnyi szöveget (kéziratosan számolva, sok műfajban) ültetett át magyarra. Mikes példát mutat ma is mindenkinek arra, hogy miként lehet szeretni s szolgálni a magyarságot, a hazát i... degen földön, idegen földről is. Mikes Kelemen Zágonban született, (Hírek)

Szerkesztő B
1690. augusztusában született Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc íródeákja

Mikes Pál és Torma Éva fia; atyja Thököly Imre pártján levő erdélyi úr volt, akit mint bujdosót hűtlensége miatt a havasalföldi vajda kiadott Heisternek, aki őt Fogarason 1700 körül kivégeztette. Mikes szülei reformátusok voltak, de nevelőapja, Boér Ferenc hatására már gyermekkorában a katolikus hitre tért át, amelynek élete végéig buzgó híve volt. A jezsuiták kolozsvári konviktusában tanult. 1707-ben már II. Rákóczi Ferenc „belső inasa” (apródja) lett, aki két év múlva „bejáróvá” léptette elő. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap