Szerkesztő A
Hunyadi János Napok

A középkorvégi Magyar Királyság legnagyobb hadvezére, kortársaitól a törökverő nevet kapta, (I.) Hunyadi Mátyás király édesapja. Származását homály takarja, de ősei között Zsigmond király, sőt Mária királynő neve is felmerül. Édesanyja (vagy nevelőanyja) a görög eredetű Morzsinai (Morosini) Erzsébet. A kor lovagi szokásának megfelelően már nyolc éves korától apród, tizenkét éves korától hadapród, előbb Ozorai Pipo, majd a szerb István vajda szolgálatában ismeri meg az európai illetve a török harcmodort. (Hírek)

Szerkesztő B
1456. augusztus 11-én hunyt el Hunyadi János törökverő, nándorfehérvári győző

Hunyadi János (1407 körül[2] – Zimony, 1456. augusztus 11.) középkori magyar földesúr és hadvezér, a „nagy törökverő”. Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. - Hunyadi János származása vitatott. A román álláspont szerint kun származék.[6][7] Apja Sorba fia Vajk, egy havaselvi kenéz és Morzsinai Erzsébet (Novella)

Szerkesztő A
Hunyadi János

See video

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 1/2

Először ötvenhét évvel ezelőtt éltem át azt, hogy az a hajdani nagy esemény az élet diadala volt. Eszmélésem hajnala óta tudtam, ismertem a déli harangszó üzenetét. Szerettem a harangokat, az adventi énekek boldogságot repeső hangvirágait, lélek-fakadásait, remény-repeséseit. Mentünk a rorátéra. Hullott a ruhánkra a hó. Szerettem magamon látni a nagy fehérséget. Úgy éreztem, hogy ezzel a fe... hérbe öltözéssel szabadul meg a lelkem minden rossztól, bűntől. Hamarosan boldog és ragyogó (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 2/2

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is úgy voltak azok a dolgok, ahogy bennünk élnek. Egész meggyőződésünk, magyarságtudatunk esendő semmiség (Tudomány)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Felbert Zsolt - Hunyadi János halála

Pápai követek vágtattak végig a megkímélt és megnyugodott Európán. Nyomukban megszólaltak a harangok. 1456. augusztusának hatodik napján, miután már végleg elnémultak az ágyúk, helyettük szerte a keresztény világban a templomok harangjai szóltak. Egyszerre zúgták világra szóló hírét a török felett győzelmet arató magyarnak, minden kondulásával a hősök lelkének adózva. III. Callixtus pápa bullában rendelkezett arról, hogy

Bilecz Ferenc
A szentimrei csata (Hunyadi János napok)

Doberdói Bánlaky (Breit) József (1863-1945) honvédtiszt, hadtörténész térképe szerint a szebeni csata a Kis Csűr és Nagyszeben között (kb. ahol ma a nemzetközi reptér van) zajlott le, 1442. márc. 25-én. (Doberdói Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. X/3. sz. melléklet). Hogy én mégis szentimrei csatának nevezem, annak története van. A szebeni csata helyszínének megítélése bizonytalan. 1854-ben, a Va... sárnapi Újság egyik számában cikk jelenik meg Kemény Simon és a szent-imrei csata címmel. (Tudomány)

Kondra Katalin
A Fehér Lovag (Hunyadi emléknapok)

Hunyadi János, ((Kolozsvár, 1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) tehetségének és rendkívüli életpályájának köszönhetően igen ismert volt a kortárs Európában és ez a széleskörű érdeklődés halála után is fennmaradt. Tetteit nem csak Magyarországon jegyezték fel, hanem Lengyelország, Itália, Franciaország, Német-Római Birodalom, Bizánc, Török Birodalomban is, sőt még Hispánia területén is ismerték a Fehér Lovagot. A Hunyadi Jánosról kialakított kép eléggé változó. (Egyéb)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…”

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

Lukáts János
Nándorfehérvár emlékezete

Magyar írónak aligha lehet felemelőbb érzés, mint Nándorfehérvárról írni regényt, Hunyadiról, Kapisztránról, Dugonics Tituszról. A nagy magyar összefogások, nagy magyar győzelmek egyikéről, amikor hetven évre fellélegezhetett az ország, amikor talán soha vissza nem térő lehetőséget kapott a nemzet az európai felzárkózáshoz, azonossága meghatározásához, és az ország felépítéséhez. Takács Tibor 1959 óta mintegy hatvan regénnyel (Könyvbemutató)

T.Ágoston László
Költözés hóesésben

Március… Rügyfakasztó, esőáztatta március. A költöző madarak hónapja… Vagy éppen hófelhőkergető, mint amikor Keresztúrra költöztünk húsz évvel ezelőtt. Március elseje volt nyolcvanhétben. Úgy gondoltuk, akkorra már elolvad a hó, panyókára vethetjük a kabátot,és ragyogó napsütésben kocsikázhatunk át Újpalotáról. Néhány nappal előbb még ezzel kecsegtetett az időjárás. Aztán fordult egyet a szél, és a költözködés napján elkezdett esni a hó. A bútorszállítók, mint mindig, (Novella)

Jókai Anna
Who is Who?

Alapkérdés. Senki sem felelhet rá; mégis bátran felel mindenki. Magánviszonyokban. Szakmán belül, szakmák között. Országonként, világméretekben: ki – kicsoda? Amikor még arra sincsen pontos válaszunk, hogy mi–micsoda. Hiányzik számunkra a dolgok története; csak az eredmény, a pillanatnyi eredmény látszik. Ezt rögzítjük, gyorsan, hogy meg ne változzon, és határozottan, nehogy önmagunk is kételkedni kezdjünk. Az asztal asztal: akár le is írhatjuk egyediségében dúsan (Novella)

Turcsány Péter
Az individuum szilánkjai

Megroppant ember, szólj belőlem! Az információ minden eddiginél hatalmasabb áramlásának és hatalmának korában már az is kétségessé vált számomra, hogy túlélnek-e a könyveim, az írásaim, készülődő verseskötet-tervem és ezek a nagy, fehér kötésű lapokra írt cirkalmak, gondolataim, lélek-karcaim, emlékeim, verseim, följegyzéseim? Csak föl-fölsóhajtásokra telik egyre fogyatkozó erőmből. Élősdi lettem. Nem a levegő, az erő fogyott el körülöt... lem. Maradt a bizonytalanság, iszonyú kétely a jövő lehetőségeiben; (Vers)

Szerkesztő B
Zászló Levente: A fölszabadított tudattalan (esszé)

Amikor 1924-ben megjelent André Breton szürrealista kiáltványa, a beavatottak előtt nyilvánvaló volt, hogy a nevezetes manifesztum voltaképpen csak régóta ismert dolgok újrafogalmazása freudi hangszerelésben. Az ember ősidők óta törekszik arra, hogy művészetével, szimbolikájával egy másik világra irányuló, közvetlen érzékelőképességet fejlesszen ki magában – lényegében ez rejlik minden művészeti felfogás és irányultság hátterében. Célja (Tudomány)

Erdély-szerkesztő
Történeti genetika

A genetika bevonulhat a régészetbe, közelebbrõl a magyarság õstörténetének kutatásába is. Legalábbis ez remélhetõ egy módszertõl, amelyet Raskó István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központja (SZBK) genetikai intézetének igazgatója, valamint az intézet fiatal kutatója, Kalmár Tibor dolgozott ki. „Az MTA Régészeti Intézetében rendezett elõadáson azokról a hangsúlyozottan kezdeti eredményeinkrõl számoltunk be, hogyan is sikerült egy haté... (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap