Szerkesztő B
1910. május 28-án hunyt el Mikszáth Kálmán író

Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.[1]) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.[2] Fiatalkora - Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú kisnemes és farádi Veres Mária fiaként. Ősei felső-magyarországi evangélikus (Egyéb)

Szerkesztő B
Mikszáth: Tessék engem becsukatni!

1883 - Egyik újságíró kollégámmal történt, isten nyugossza meg az ő lustaságában, hogy nekem kell még az ő viselt dolgait is leírni, nemcsak a magaméit. Ővele történt, mondom, hogy egyszer a Borsszem Jankót szerkesztette, mikor Csicseri Bors nem volt odahaza .A Borsszem Jankó pedig ott csinálódik, ahol a Fővárosi Lapok - az Athenaeum melléképületében, melyek előrészét a belvárosi rendőrség üli székhelynek. Szegény, vén Prottman bácsi, hogy csodálkozha (Novella)

Lukáts János
Író a parlamentben, avagy: olvassuk újra Mikszáth Kálmánt!

1952-ben jelent meg Király István monográfiája Mikszáth Kálmánról, a könyv kétségtelen hatását és sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy ma, fél évszázadnál hosszabb idő elteltével vállalkozott magyar kritikus arra, hogy újraértelmezze és -értékelje Király István Mikszáth-felfogását. Király István az 1950-es évek politikai szemléletének megfelelő Mikszáth-képet fest, a magyar kritikai rea... lizmus korai képviselőjét, a kiegyezés és a dualizmus ellenségét, a dzsentri és az arisztokrácia kérlelhetetlen (Novella)

Szerkesztő B
Mikszáth Kálmán: A gyanú (1886)

Rossz nap volt az. Nem is tudom már, melyik volt. A képviselőház tanácstermében egy tiszteletreméltó aggastyánt ocsmány bűnnel gyanúsítottak. Ezt nevezik »interpellációnak« . A folyosón dévaj nevetgélés mellett egy másik úrról folyt a triccs-traccs, elmés szóvirágokkal csipkelődve találgatták, hogy »miből él«. Ezt hívják »szellemes diskurzusnak«. A büfében sikamlós szerelmi kalandokat meséltek, köztünk élő személyekről, (Novella)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljai témák Mikszáth Kálmán műveiben

Akli Miklósról a regényben megtudjuk, hogy Ugocsa megyéből származott. Édesanyja özvegy tímárné volt, Halmiban, Akli közelében éldegélt. Kárpátalján jelenleg két Akli van, Öregakli és Újakli. A fekete kakas című elbeszélésében az Ung megyei Bernáth család életét mutatta be az író. - Kulturtörténeti tényként ismerják, miszerint Mikszáth Kálmán író, újságíró, az MTA tagja 1882-ben íróként kísérte el a festőóriást Mun... (Egyéb)

Szerkesztő B
Mikszáth Kálmán: A pénzügyminiszter reggelije

(Ellenzéki vázlat) 1883 - A büfében csak két asztal van megterítve fehér abrosszal. A többi asztal terítetlen: az a demokratáknak való. E célra paprikásszalonna is van az üvegedényben. Szalonna üveg alatt! Borzasztó idea! Az egyik asztal terítője sokkal fehérebb, mint a másik. Az asztalon egy pohár áll sherryvel, egy üres tányér, melybe a sonkás szeletek jönnek, s végre egy kis tányér tele finom hosszúkás cukorkákkal. A szék is oda... (Novella)

Csata Ernő
Hej, sormetszet, sormetszet…

Felhasznált forrás: Békés István: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963, 79.oldal. // Mikszáth Kálmán negyven esztendős írói jubileumának végzetesen hajszás ünnepségeire Pósa Lajos is megérkezett. Egy régi, megsárgult papír lapult a zsebében, amit valaha Taxi: az ifjú Mikszáth írt neki emlékezésül a rimaszombati gimnázium padjaiban. Zsongtak sorra a köszöntők, csengtek a poharak, az emelkedett hangulat... ban egyszer csak felállt Pósa: - Ide hallgass, Kálmán! Úgy is, mint Taxi! Ezt írtad te nekem, valaha (Humor)

Szerkesztő B
Mikszáth Kálmán: Falusi Karácsony

Öregszik az ember, kezd rendes lenni. Már évek óta jegyzem egy kis könyvecskébe a napi teendőimet előre. Ha aztán átszaladok egy-két lapot - az azért nem tesz semmit. Ne tessék rossz néven venni. A mai napot nem ugrottam át. Megnézem reggel, hát csak ennyi a teendőm mára. Lacikának: lóvonatú vasutat venni. Jancsikának: kerekes cocát. A Pesti Hírlapnak: karácsonyi tárcát írni. Sokáig elcsavarogtam a játékkereskedésekben, míg végre (Novella)

Csata Ernő
Játszani akarok - Vreau să joc

Blaga, Lucian / Játszani akarok - Vreau să joc // Ó, játszani akarok, ahogy nem tudtam soha! / Ne érezze magát Isten / bennem / bilincsbe verve - tömlöc foglya. / Föld te, szárnyakat adj: / nyíl lennék, hogy átszelhessem / a végtelenséget, / körülöttem legyen csak ég, / alattam ég / s ég felettem - / és meggyúlva fényárban / játszadoznék, / áthatva hallatlan lendülettel, / hogy Isten felszusszanjon szabadon bennem, / s ne zúgolódjon: (Vers)

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Szerkesztő B
1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János költő

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, lévén a Nyugat, s szellemi utódának, a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold (folyó... irat) körül csoportosultak,[19] mely lapnak 1946. és 1948. között társszerkesztője is volt (Hírek)

Szerkesztő A
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Fehér József
"Ha Botticelli magyar lenne..."

Érzékeny lélekkel áldotta meg az ég azon embertársainkat, akik alkotói életutat választottak maguknak földi létük beteljesítésére. Megkapták hozzá az erőt, akarom mondani a tehetséget, hogy szavakba önthessék, festőecsettel vászonra vihessék vagy csodálatos zenéjükkel közvetítsék a Mindenség szépségét. Sajnos, megszoktuk már, hogy rohanunk, szaladunk, és a nagy sietségben észre sem vesszük: mennyi szépség tárul elénk (Publicisztika)

Kő-Szabó Imre
Eszmei felüdülés a Zöld Hetesben

Csabai Csaba a napokban alaposan kiírta magát. Úgy érezte, kell egy kis szusszanás, erőgyűjtés. Amíg az asszony távol van, addig egy kis kiruccanást tesz, a két utcával arrébb üzemelő Zöld Hetesbe. Ide szokott időnként betérni. Van ott már jó pár ismerőse, meg ott találkozott azzal az íróféle fickóval is. A gipszes lábával, csak bicegve tudott menni, mondta is a kocsma ajtajában egy látásból ismert ipse neki: - A jó csődőr,... (Novella)

Toót H. Zsolt
Kolozsvári kalifák körében

„Fogalmam sincs, ki volt a nagyapám, csevegett Holló… de mihelyt eszembe jutott, hogy lennie kellett, s a legfeltűnőbb az benne, hogy nyoma sem maradt, lassan összeraktam a mozaikképét. Nagyapám kalandor volt, alighanem keleti származék, görög, török, annyi bizonyos, hogy egy úr az Ezeregyéjszakából. Kalifa vagy dzsinn – így mondta, s higgyétek el, barátaim, komolyan gondolta” – cseveg a csevegő Holló úr, a hall... gatag hegedűs történetét megidézve Sass Elemér, a baritonista Kolozsvári Papp László Holló úr (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap