Szerkesztő A
1844. február 20-án született Munkácsy Mihály festőművész

Munkácsy Mihály, francia nyelvterületen Michel Léo de Munkácsy (született: Lieb Mihály Leó,[1] Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
„Ecsetjén új fényt nyernek a színek…”

Örömteli, hogy Munkácsy Mihálynak a világ számos városában vannak közszemlére bocsátott képei, emléktárgyai. 1992-től a festőművész szülőházának a helyén felépített lakóház homlokzatán magyarul olvasható az emléktábla eredeti szövege, s 1994-től a Munkácsi Művészeti Iskola (Rákóczi-kastély) is felvette a nagy festő nevét. Ettől az esztendőtől egy mellszobor is emléket állít a központban, a valamikori or... szágzászló helyén,... (Egyéb)

Erdély-szerkesztő
Munkácsy Krisztus-képei Amerikában

A Krisztus-trilógiát senki - még Munkácsy Mihály - sem látta együtt, egymás mellett. A két első kép, a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgota (1884) 1889-ben, a párizsi kiállításon volt látható utoljára Európában, a befejező darab, az Ecce homo 1896-ra készült el, s "járt" ugyan Amerikában is, de soha nem állt két párdarabja mellett. A trilógia hányatott sorsáról, amerikai útjáról emlékezünk most meg. Mint ismeretes, a Krisztus Pilátus előttet Karl Sedelmeyer, a ... (Egyéb)

Kühne Katalin
Ecce homo

Munkácsy Mihály városunkban élt gyermekkorában. Büszkék vagyunk rá. Híres műveit megismerhettem, néhányat múzeumunk őriz. Az művész nehéz életéről és az Ecce homo c. művéről írtam le gondolataimat, amit ez a csodás alkotás keltett bennem. - Diák korom egyik legemlékezetesebb osztálykirándulása alkalmával látogattunk el Debrecenbe, a Déry Múzeumba. Ott láttam először Munkácsy Mihály passiósorozatát, az Ecce homo-t, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota ... (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Munkácsy Mihály és Munkács

A művész csak öt évet töltött a Latorca-parti városban, de magával vitte a nagyvilágba Munkács kisugárzását, hangulatát. 1880-ban pedig a város díszpolgárrá választotta Munkácsy Mihályt. Az avatóünnepségre Párizsból Munkácsra érkezett festőt díszkapuval fogadták, fáklyásmenetet tartottak, a ma is álló Csillag szállodában – bált rendeztek a tiszteletére, s a régi, mára elbontott városházán került sor az ünnepélyes díszpolgárrá avatásra. Ezt Munkácsy Mihály később élete legnagyobb élményének nevezte. (Tudomány)

Szerkesztő A
Munkácsy Mihály

See video

Fedák Anita
Munkácsy kiállítás a munkácsi várban

A tárlat anyagát képező 27 Munkácsy-alkotás mellett, melyek a Munkácsról elszármazott, jelenleg New Yorkban élő Pákh Imre tulajdona, a festőnek a Magyar Nemzeti Galéria által őrzött 20 képe, illetve a Kárpátaljai Megyei Boksay József Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő Farizeus-fej tanulmány is megtekinthető. A kiállítás anyagát képezik a művész életéhez kapcsolódó dokumentumok is, amelyek a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumból érkeztek a Latorca-parti városba. (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Előhang (Virágtemetés)

Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer, meg ezer apró csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének. És amikor... (Novella)

Jókai Anna
Rezsőke örök 1/2

A férfi gyakran szólongatta harmadik személyben önmagát. „Ferenc úr szomorú.” „Ferenc úr megint köhög.” „Ferenc úr költözködik.” Ezzel a trükkel szélesítette álló életét epikus hömpölygéssé, s ezzel a stiláris elkülönítéssel tette elviselhetővé, ha a sors olykor lódult egyet-egyet, persze vesztére, váratlanul. A gyerekek ravaszságát őrizte, akik ösztönösen próbálják így önmaguktól – a legrejtettebb ellenségtől – önmagukat távol tartani. „Ferenc úr ismét pórul járt” – a vallomás (Novella)

Turcsány Péter
Wass Albert kiválasztottsága és hivatástörténete

„A nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha” – jelentette ki a múlt század harmincas éveinek záró akkordjaként minden idők nagy erdélyi, katolikus püspöke: Márton Áron. Az idők méhe pedig már korábban megszülte kiválasztott fiait, és Isten különös kegyelme felkészítette őket nagy küzdelmek elviselésére, sőt megvívására is. Ez történt a 19. században is, Kölcsey, Vörösmarty, Széchenyi, majd Petőfi nemzedékével. S történelmünk megrázó (Tudomány)

Szerkesztő A
Wass Albert: A Magyar Nemzet hét parancsolata

1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdek-imádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt. 2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg (Egyéb)

Szerkesztő A
Feltizi-Veress András: Wass Albert két regénye - Tizenhárom almafa – Elvásik a veres csillag 2/2

A társadalom törvényei könnyen átjátszhatók, kikerülhetők, meghamisíthatók. Ugyanakkor sokan azt az álláspontot képviselik, hogy hiába történnek erkölcsileg, jogilag megkérdőjelezhető események a történelemben, az ember fejlődőképességét nem vonhatjuk kétségbe. Ismereteink árnyaltabbak, szerteágazób... bak. - Ám akármilyen is ez az új világ, lassan kiderül, hogy ha nehezen s máshogyan is, mint eddig, de azért lehet benne élni, ha nem zúgolódik az ember ellene. Mózsi jó (Tudomány)

Szerkesztő A
Wass Albert Horváth Lorándnak írt levele 1988-ból

1988. szept. 9. Kedves Loránd Öcsém – megríkattál bizony. Szépek a versek, szívedből fakadtak, érezni lehet. A kiadás azonban nem lesz könnyű. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh kimúlt, immár három éve. Támogatás, megrendelők hiányában megbukott. Itt a rakás könyv a nyakamon, hiába hirdetem, nem kell senkinek. Az itt meggyökeredzett magyar nem olvas már magyarul, nem érdekli a magyar mondanivaló. Angolul se olvas, az igaz. Televízióból tudja a világot. (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A megszakadt lánc mítosza – a Rézkígyó teológiája

Wass Albert életművének egyik meghatározó vonása az üzenetorientáltság. Ez témám, a Rézkígyó című regény kapcsán azért lényeges, mert az üzenetorientáltság éppen a mítoszok és mesék nyelvezetének a jellemzője. A Rézkígyó pedig mítoszregényként is olvasható, mely egyfelől kapcsolódik a Thomas Mann-i szövegtípushoz, hiszen első részében a mű egy már meglévő mítoszt beszél el újra, igényt tartva a hiteles elbeszélő szerepére; másfelől pedig ezt a történetet folytatva saját maga teremt új mítoszt. (Vers)

Szerkesztő A
Balázs Ildikó: Wass Albert: Egyedül a világ ellen című kisregénye (irodalmi tanulmány)

A kisregény első fejezete Mártonka jussa1 című elbeszélésként jelent meg 1942-ben a Termés című lapban. A következő évben összesen hat fejezetre kibővítve, önálló könyvként, Egyedül a világ ellen címmel jelenteti meg a budapesti Nemzeti Könyvtár2 és a Stádium Nyomda3 Jeges Ernő rajzaival. Évszám és a kiadás helyének megjelölése nélkül lát napvilágot az Érdekes könyvek4 sorozatban. Majd jó félévszázad múltán, 1999-ben a Magyar Ház5 újranyomja a Nemzeti Könyvtár kiadását a korabeli illusztrációkkal (Tudomány)

Jankovics Marcell
VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL 6/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap