T.Ágoston László
Tükörponty a harangozónak

Öregapámnak húsz hold földje volt, meg egy hentesüzlete a faluban. A boltját államosították, a földjét elvitte a téesz. Egyszer leköpött egy tanácselnököt, aztán a fél veséjét leverték a rendőrségen. Engem meg csúfoltak a gyerekek az iskolában, mert nem volt apám. Meg is vertek hazafelé menet. Lehettem vagy nyolc éves. Az öreg meglátta, hogy sírok. A kezembe nyomott egy botot, és visszaküldött. Azt mondta: „ én verlek agyon, ha nem veszel magadnak elégtételt." (Novella)

Jókai Anna
„Gyerünk a moziba be”

Mozi nincs már. Csak filmek vannak, filmszínházakban. Valamikor – gyermekkoromban – a mozi egyszerre jelentette a helyet, ahova megyünk, s a sztorit, amit a vásznon látunk. Nyolcéves voltam, amikor elkezdtem moziba járni és tizenkettő, amikor az ostrom ezt a fontos „élettevékenységemet” beszüntette. Gyerekfilmeket nem néztem, mivel egyedül nem engedtek volna el, s így anyám ízlése szabta meg, hova tudom elcsa... logatni. Anyámtól – akit (Egyéb)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő A
1941. augusztus 4-én hunyt el Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. - Életpályája - Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében 1891-ben Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra[2] (művelt, (Hírek)

Lukáts János
Két fél élet – egy teljes halál? (Babits Mihály: A gólyakalifa)

Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét). Kritikus és filológus urak bele is sétáltak szépen a csapdába: föltárták nagy körültekintően Babits családi hátterét, Fogaras és Újpest szá... zadfordulós topográfiáját, följegyezték a költő látogatását egy dél-erdélyi (Tudomány)

Csata Ernő
A "poeta doctus''

Forrás: Békés István: Új magyar anekdotakincs – Budapest, 1963/A proletárdiktatúra bukása után, jó mélyen bent a kurzusban, valahol egy budapesti utcán, találkozott Babits Mihály és Szabó Dezső. Valami nagy barátság sosem volt köztük./- Jó napot! – köszön Szabó Dezső. - Jó napot! – viszonozza Babits./Szabó Dezső nyomban a tárgyra tér./- Olvasta az új regényemet?/Babits kissé zavart:/- Az új regényét…?/- Igen. Az elsodort falut. Vagy nem is halott még felőle?/- De…de…igen…hogyne…Csak tele voltam gonddal,... (Egyéb)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Karácsonyi lábadozás

Komisz, kemény idő. Még a vér is megfagy / állatban, emberben. / Öregek mondják, hogy / ritkán láttak ily nagy / telet decemberben. / A hó szőnyegébe puhán süpped a láb, / mintha dunyhán menne. / Hejh, ha a hó cukor volna, ez a világ / milyen édes lenne!… // A kis nyugtalan nő, ki a friss hegypályát / futja hótalpakon, / akármennyit zuhan, puha / combocskáját / nem üti meg nagyon. / És az állástalan szegény ember, aki / nem mer még meghalni, / örül hogy reggeltől (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály - A szökevény szerelem

Annyi év, annyi év: / a szerelem tart-e még? // Azt hiszem, kedvesem, / ez már rég nem szerelem. / A szerelem meggyujtott, / meggyujtott és elfutott, / itthagyott, / itthagyott. / / Mintha két szép fa ég / puszta környék közepén / és a lángjuk összecsap, / s most a két fa egy fa csak: / pirosak, / pirosak. / / Nem is két fa, két olajkut / és a lángjuk összecsap - mélyek, el nem alszanak. / A szerelem messze van már / és kacag, / és kacag. (Vers)

Szerkesztő A
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Jókai Anna
"Lázadás”

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek egyik fejezetének címe ez. Legemlékezetesebb „szellemi jelenetem” a Dosztojevszkij-életműből – s mintegy nyitánya ennek Aljosa és Iván beszélgetésének kezdete: A testvérek találkoznak és zárása, Iván látomása, A Nagy Inkvizítor. Iván elfogadja Istent, de világát a puszta logika segédeszközével nem tudja megfejteni. „Eukleidészi, földi eszem van – mondja –, hogyan dönthetnék hát afelől, ami nem e világról való?” – Éppen ezért... (Egyéb)

Turcsány Péter
Ezerkilencszázkilencvenkilenc, te napkelte!

Emelve a tét! / Új esztendő! / Illyési magassággal mérettetik. // Most a mén, a visszatekintő, / hazaértében fölnyerít. // Mit hoz a telt szekér? / Van-e még csűr és van-e még lélek, / mibe a rakott fuvar belefér? // Szavak – kishitűen sekélyek? / vagy a mélybe bátran hatolók? / Kutatván rokont, társat ott is, / hol kolduson segít csak kódis. // Csilláros teremben tart-e szünetet a mámor, / ha balsors sodorta családokkal számol? // Bíztat-e szem, összeért váll és kéz / egymásra és céljainkra nézvést? // A (Vers)

admin
1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista (Hírek)

admin
1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista (Hírek)

Bodor Miklós László
Zéta, János fráter, és Gergely vitéz

1863. augusztus 3.-án, Gárdony – Agárdpusztán Ziegler Sándor Mihály uradalmi gépész házában gyermek született.Az édesanya, leánykori nevén Nagy Terézia egy földművessé szegényült család leánya. Géza fia másodszülöttje volt a házaspárnak, két esztendős korában a legidősebb élő gyermekké vált, nővérének korai halála miatt. A felnőttkort csupán hárman élték meg, de másik két testvére fiatalon halt meg.Hányatott életüket az okozta, hogy a sikeresnek indult gépészpálya megtörött amikor „Kossuth fegyvergyárosa” lett. (Egyéb)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes

Gárdonyi egyik legművészibb alkotása, egy tragédia lélektana, melyben az idős főszereplőt a saját családja forgatja ki vagyonából, s kergeti öngyilkosságba. A regény egyben kiváló társadalomrajz is a századelő magyarországi viszonyairól, illetőleg a vidék–főváros ellentétről, a pusztuló dzsentriről valamint a polgárság felemás arcáról. A polgárság félműveltségével, kapzsiságával szemben a vidékről jött, elmagá... nyosodott (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap