Czakó Gábor
Darwin éve

2009 Darwin éve, ugyanis 200 éve született Charles Darwin és 150 éve jelent meg A fajok eredete című munkája. A mű gondolatának lényege, hogy a természetben fejlődés zajlik. Az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes kiválasztódás útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, miáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. A mai fajok ezen a módon alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig. A fejlődésben jelentős a szerepük a (Egyéb)

Lukáts János
Börtöncella a kártyavárban

Fontos a pontosság, a kifejezések azonossá tétele a gondolattal és annak elhitetése, hogy a kettő akár felcserélhető is lehet. A pontosság valami önmagán túlmutató többlet – a teljesség felé! A pontosság azonkívül elegancia, a tartalom megjelenésének a legeszményibb formája. Még fontosabb a körültekintés, a végtelen számú lehetőség célszerű szűkítése. A körültekintés bravúrja nem a felkészülés a lehetséges támadásokra, amelyek kiszámíthatók (Publicisztika)

Fedák Anita
Drugeth Bálint tökfilkója

A történet egy titokztos gyilkossággal indul: az ungvári vár falainál holtan találják Pétert, az utolsó Drugeth gróf komornyikját. A cselekmény a XVII. században játszódik és a középkori Ungvárt mutatja be leltári dokumentumok alapján idézve fel az akkori helyzetet. Megtudjuk például hány lakója, utcája, kereskedője, céhmestere stb. volt a városnak, kik voltak a vezetői. A gyilkosság ideje alatt vetődik a városba egy csavargó, Ivan Hodina, aki egy... (Egyéb)

Döbrentei Kornél
Egy szőlősgazdára

A lopótöknek fejébe szállt a bor – / angyalöblû buzogány a Gazda kezében: / leveri szívünkrôl a vaskoloncot, / a medvesorsú bú hosszú láncán / sekélyül a lombhullató brummogás. / Poharunkba áldott kedvvel lövell / lángot: iszapja ragyogás, kitapasztja / a mindenséget, a pince fala / csupa jézusfényû parázs: / örökmécset / nyeldeklünk megfékezni a járványzó / homályt. / Tizenhárom grádicsú / messzeség a miénk, elrugaszkodunk / feledni lábaink vadállatszagát, / de nem tudunk teli talppal az óceán (Vers)

Balogh Bertalan
Lesújtó vélemény: farncia konyha!

New Orleans, nyár, és olyan hőség, hogy az aligátorok is sokallják már. Bemenekülünk feleségemmel egy kis vendéglőbe. Ez New Orleans legromantikusabb része: Francia negyed. Kis kávézók és vendéglőcskék mindenütt, ahol általában név szerint ismeri a pincér a mindennapos vendéget problémáival és magánügyeivel együtt úgy mindenestül. Több mint családias a hangulat. Az étlap is csak krétával írott tábla a falon. Persze, a konyha francia, vagyis a hagyományos francia konyha louisianai változata, (Publicisztika)

Szerkesztő C
A vitatkozó mókus - Erdők könyve sorozat 7

A vitatkozó mókus - Erdők könyve sorozat 7 „Valahányszor kimégy az erdőre, s halkan, lábujjhegyen haladsz a szálason át, láthatod a mókusokat, ahogy mogyorót, makkot rágcsálnak, vagy fejjel lefelé veszekednek egymással a fatörzseken. Ezek mókuspapa és mókusmama többi gyermekei, akik szorgalmasan végzik a maguk dolgát, ahogy illik.” Illusztrálta Gábor Emese. ISBN: 978-963-9735-71-2 / Keménykötésű ár: 1700 Ft / ISBN: 978-963-9735-71-2 / Keménykötésű ár: 1700 Ft / Puhakötésű (Könyv)

Szerkesztő B
Ortutay Péter: Hozsanna neked, Karcsi? (Wass Albert emlékezete)

Párhuzamos sorsok a nagyvilág két szegletében - WASS ALBERT EMLÉKEZETE XXVIII. RÉSZ - Mihail Alekszandrovics Berlioz, a MASSZOLIT (TÖMEGÍR Szőllőssy Klára fordításában) elnöke (nem akárki, hanem egy igazi nagy tudós ember és irodalmár) a Pátriársije Prudin, Moszkvában, egy szép májusi napon tudományos előadást tart egy fiatal kol... légának. A legapróbb részletekre is kitérve, mint nagy tudású és nagyhatalmú elvtárshoz illik. Történelmi dátumokra hivatkozva, klasszikus filológiai tudását csillogtatva, villogtatva (Publicisztika)

Szerkesztő A
Kosztolányi Dezső Emléknap

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom egyik legnagyobb alkotója, író, költő, újságíró. Felejthetetlen versekkel ajándékozta meg az utókort; gondoljunk csak a szépség, tisztaság, műveltség eszményét megvalló Marcus Aureliusra, az ember csodálatos himnuszára, a Halotti beszédre vagy a költő megrendítő, magasztos és misztikus élményét rögzítő Hajnali részegségre! Regényeiben gyakran végzetes konfliktusokat, emberi válságot ábrázol, lélektani kérdéseket boncolgatva. (Hírek)

Szerkesztő B
1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró

Kosztolányi Dezső, teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella[1] (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.[2]) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére. 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán, Kosztolányi Árpád (1859–1926) fizika- és matematikatanár, iskolaigazgató[3] és a francia származású Brenner Eulália (1866–1948) gyermekeként (Vers)

Kaiser László
Kosztolányi Dezső

Az írás szinte minden ágában alkotott. Ritkán moralizált; a papír fölé hajolt s dolgozott. Mámorosan. „Boldog vagyok, hogy írok és írhatok” – vallotta. Életművének terjedelme és hatása a Nyugat első nemzedékének a tagjai közül csupán Adyéval, Móriczéval, Babitséval mérhető. 1885. március 29-én született Szabadkán. Az egykor nemesi Kosztolányi és a polgári Brenner család sarja az itteni gimnázium tanulója lesz, ahol édesapja tanár, majd igazgató. A fiatal (Vers)

Kalász István
Apát lead - Kosztolányi emlékére -

A férfi ment az ápoló után. Ment a folyosón, állt a liftben, közben nézte az apját. Az öreg, foltos bőrét a kezén, ahogyan a kerekes szék karfáját markolta. Aztán az emeleten betolták az apját az orvosiba, a kövér nővér elkérte a férfitől a papírokat, az Esti bácsi papírjait, mindent, amit magával hozott, adja csak nekem, majd átnézem, uram, Ön kicsoda, ja, az úr a fia, értem, szólok a doktornőnek, kérem, várjon kint, nem tart ... (Novella)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Rapszódia

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Kárpátalja-szerkesztő
Kosztolányi Dezső Ungváron

Ismerősökkel beszélgetve és egy kölcsönkapott könyv ürügyén indult el a kutakodás, hogy mikor is járt Kosztolányi Dezső Ungváron, kinek a meghívására érkezett és a korabeli sajtó ezt a látogatást hogyan közölte az olvasókkal. A tudósítás egy teljesen ismeretlen újságírónő, Keszthelyi Erzsi tollából jelenik meg az Ungvári Közöny c. lapban, amely később az Új Közlöny nevet veszi fel. A budapesti író 1932-ben egy Goethe centenáriumi ünnepség szónokaként érkezik Ungvárra. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap