Szerkesztő A
Botránykönyv és regénykudarc

Bolgár György négybetűs szavai - Mivel a botránykönyvektől éppúgy irtózom, mint a divatkönyvektől, sosem olvastam volna el Bolgár György Vágy című, alcíme szerint kész regény-ét, ha több olvasó és író ember is ki nem kéri a véleményemet róla, mint, úgymond, szakértőét, aki az (olasz) erotikus irodalomról könyvet írt, sőt az erószi témakörben egy regényt is elkövetett. Még kevésbé írtam volna recenziót a bolgári opusról, ha (Könyvbemutató)

Petrozsényi Nagy Pál
Internet avagy az Igazi (3/3)

– Hatszemközt nem lehet? – fintorgott a Bodóné. – Elvégre én is érintett lennék a dologban. Az öregasszony tétován pislogott. – Rendben van! – adta be végül a derekát. – Volna szíves háttal állni a fiamnak? Helyes, köszönöm! Tudja, melyikük magasabb? – Ez… ez nevetséges! – Jó, folytassuk! Bevallaná hány éves? – 32. – A fiam 27. Öt évvel fiatalabb kegyednél. És ez még nem minden! Még érettségije sincs, nemhogy főiskolája, mint magának, más szóval sehogy sem illenek egymáshoz. (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/4 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Kalász István
Az őr, avagy egy remek nap

A japán robogó ott állt a ház udvarán, én meg csak néztem, és szívembe lassan beköltözött a félelem. Mit tehetek, ezzel a kérdéssel feküdtem ágyamba, hogyan védhetem meg a robogómat? Vagyonkámat? A szabadságomat ebben a világban? És holnap sok elintéznivalóm van a városban, mit tehetek, így forgolódtam álmatlanul a sötét szobában... Ekkor jutott eszembe a biztonsági szolgálat. Mármint, hogy nekem is lehetne egy őröm. Aki vigyázna a robogómra. Azonnal vettem a telefonkönyvet, még (Novella)

Erdős Géza
Az állatok királya - JOG(ar)

Amióta az erdő lakói eszüket tudják, mindig az oroszlán volt az erdő bírája. Olyan régóta viselte ezt a fontos közjogi méltóságot, hogy már senki nem emlékezik rá, miként is szerezte. Annak idején biztosan sokat tettek a latba izmos mancsai, hegyes karmai, erős állkapcsa és éles fogazata. Az erdőlakók elégedettek voltak vele, vagy ha mégsem, azt nem tartották ajánlatosnak hangoztatni. Ugyan, ki húzna ujjat egy oroszlánnal? Az oroszlán úgy megszokta a kialakult rendet, hogy teljesen elfeledkezett az idő múlásáról. (Humor)

Petrozsényi Nagy Pál
Variációk egy témára

Valaki azt mondotta: a tükröt azért találták ki, hogy ne csak másokon nevessünk. De mi van akkor, ha ezt a bizonyos tükröt azok a mások tartják az arcunk elé? AZ ISKOLAIGAZGATÓ – TANÁRI SZEMMEL - Arcvonásai energikusak, egész lényéből fölény és méltóság árad. Nem csoda, hisz több száz pulyának és minimum húsz felnőttnek parancsol. Tehát amolyan tábornokféle, sőt, tizedes, akinek a szavára elnémul a légy, megalszik a tej, s még a ci... (Novella)

Döbrentei Kornél
Bátorító episztola

Zsuzsának / Magadból semmit föl ne adj, / nemes részt meg ne tagadj, / akik követelik, zsarolva kérik, / nem tudják, mily fölfuvalkodott mersz, / hogy az életed megítélik, / mert, Te, erôd birtokában, vissza nemigen versz, / fölényed gyöngeségnek vélik, / vagy gôgnek, kihívásnak, / Téged ütve, maguknak fájnak, / a benned Isten kegyelmébôl szabad Egészet ízekre tépnék, / széthordanák s nem értik, más az arány, a lépték, / ám gyûlölve egészen, csodálva félig, / érzik a sugárzásod és félik, / elbírni nem tudják (Egyéb)

Jókai Anna
Ami tőlünk függ

Egy nemzet jelentőségét azzal mérjük, mennyit adott a világnak. Ereje pedig kitetszik abból, hogy milyen szenvedéseket volt képes összeroppanás nélkül elviselni. Nincs szükségünk álszerénységre. Tehetségek sora gazdagította a világértékeket, s csapások sora edzhette önismeretünket. Az előbbi vitathatatlan tény, az utóbbi csak részben valósult meg. Mi gyakran vagy „túlszeretjük”, vagy magyarságunkból éppenséggel „kitagadjuk” magunkat. Nincsenek a helyükön... (Egyéb)

Döbrentei Kornél
W. Nemessuri Zoltán: Alacsonyan veszteglő haza

A cím egy megírt, megkomponált, de soha meg nem szólal-tatott oratórium fél sora. Már születésekor a magyar – vagy sorscsapás-szerûen közép-európai? – kultúrharc áldozatainak egyike. Elôfordul ez felnôtté érett mûvekkel is (lásd: Csurka István Házmestersiratóját és más drámáit), de kétségkívül köny-nyebb, kézhez állóbb bölcsôjébe fojtani az alkotást. Így elkerül-hetô a megmérettetés, a látásmódok összevetése, a szubjektív emlékezés megannyi hegy-völgye, melyek változatossá tehet-nék a lapos, majdhogynem (Egyéb)

Fehér József
Az elvesztett barát

Enyhe volt az ősz. Az almafa még virágot is hozott. „Meglátjátok, kemény telünk lesz…” – mondogatta apám, s igaza lett. Már november végén olyan kövér jégvirágok nyíltak a konyha ablakán, hogy öröm volt nézni. A kerítésre meg a fákra zúzmarát aggatott a december, és elkezdett havazni. Mikulás napjáig meg sem állt. Örültünk is neki, hogy annyi hó leesett, mert járhatatlanná váltak a tanyai utak. Várhatott bennünket a csicsatéri tanító; otthon kuksoltunk (Novella)

Mila
A könyvbemutató

Élményben gazdag napom volt Avi Ben Giora könyvbemutatója kapcsán. Kedves internetről ismert emberekkel találkoztam.Zűrzavarból sem volt hiány De minden jó, ha a vége jó. - Valóban bolondos ez az április. Nem csak arról van szó, hogy reggel hét ágra süt a nap, majd jönnek a felhők, úgy tódulnak, mintha valaki űzné őket, azután szétválnak, az egyik részük a jobb szárnyon, a másik a bal szárnyon vívja az égi csatát, és senki sem kerül ki győztesen, mert a viharfelhőket elfújja... (Humor)

Szerkesztő A
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó

Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt. A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, mely a falu fölött s a kert fölött azon a délelőttön szétterpeszkedve lebegett, mint valami nagy, láthatatlan (Novella)

Bodor Miklós László
Céltávcső a hiuból

- Még mindig nincs célzó távcsöved? - Még nem tellett rá – feleltem - Vigyél fel Noszvajra, ipamék régi házába. – kért, talán életében először. Az öreg ház pajtájának nyekergő, recsegő létráján felmászott a hiúba, és egy helyütt felbontotta a sárfedést egyik gerenda mellett. Kis fadoboz került elő. Kezembe nyomta, és miután lesegítettem, a padlás ajtót is visszazártuk, nekifogtunk a kis ládika felbontásának. Egy gondosan, puha flanelba tekert tárgy került elő. kis molinó zacskóban rizsszemek tartották (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/3 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap