Szerkesztő B
Jókai Mór: A kis király beszélő babája

Az országa nagy volt és hatalmas, de ő maga azért nagyon kis király volt. Összevissza nem volt több háromesztendősnél. Mikor a trónusba ültették, alig látszott ki a feje a bíbor palástból , s a kis fejecskéje majd elveszett a gyémántoktól ragyogó koronában. Hanem azért királyhoz illő méltósággal fogadta a rendek hódolatát, fel tudta emelni a királyi pálcát, s helyeslő fejbólintással intett a miniszterelnöknek, mire az kijelenté, hogy őfelsége megnyitotta (Novella)

Orosz T Csaba
Nemes párbaj

Így történt? - Micsoda egy őrült küldetés! - gondolta John, miután kissé viszafogta féktelen rohanását. Ha jobban belegondolt akkor viszont tetszett neki az ötlet. Mint a Lancaster ház elkötelezett híve úgy vélte, hogy ez a feladat kevésbé véres mint az előző megbizatások. Jól látható helyen a sisakján viselte a vörös rózsát, mert a szabályok ezt kívánták meg. Traffordból indult tegnap este és még most sem értette igazán, hogy mi értelme van annak, hogy ezt az értéktelen golyóvá... (Novella)

Turcsány Péter
A kéz, amely emberre, gazemberre emelte fegyverét – újabb havasi történet

(Részlet a Wass Albert, a boldog-szomorú ember II. című készülő kötetből) 1935 tele. Átlépés a felnőtt korba, felnőtt feladatok vállalása, döntések, kinevezések vártak Albi grófra. Készülődés az esküvőre. Hogy ne látszódjék olyan szegénynek a mezőségi família, talán éppen ezért is két hetet szánt még egy utolsó, legényes farkasvadászatra a Kelemen Kárpá... tok megszokott, jól ismert vadászterületén, a Ratosnyától északra terülő havasokban. Kellett a farkas- és nyusztprém; a (Könyvbemutató)

Kondra Katalin
Krumpli vagy burgonya? (Mese)

Amikor „Mindenállatok királya” az oroszlán megbetegedett, a birodalom összes lakója szörnyen aggódott. Titokzatos betegség támadta meg a királyt – suttogták minden felé, ám Bagoly, a professzor gyorsan megfejtette eme rettegett kor okát. – Semmi kétség. Ez bizony hús allergia – jelentette ki határozottan. – Az, mit jelent? – bődült fel az oroszlán ingerülten. – Azt, hogy fenséged nem ehet többé húst, különben ször... nyű kínok között fog elpusztulni. – Micsoda? Nem tűröm, hogy egy madár kioktasson! (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/10 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Deák Ferenc Emléknap

Deák Ferenc, a 19. századi magyar történelem legjelentősebb személyiségei közé tartozott. A „nemzet prókátora” politikai pályafutásával és országunkért tett munkájával megkerülhetetlen személye lett nemzetünk történelmének. Vörösmarty Mihály ekképpen jellemezte a nagy államférfit: „Ilyen emberre szükség van a világon, nemcsak az országért, hanem azért is, hogy rossz óráinkban meg ne tagadjuk azon állítást, hogy az ember Isten képére alkottatott.” (Hírek)

Szerkesztő B
1803. október 17-én született Deák Ferenc politikus, jogász, államférfi

Kehidai Deák Ferenc (Született: Deák Ferenc Antal,[1] Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfit, „A haza bölcse” és „a nemzet prókátora” titulussal illették. Jogi végzettséget szerzett, és ügyvédi vizsgát tett, majd Zala vármegye szolgálatába állt. Politikusként a reformországgyűlésen a liberális ellenzék első embere volt. (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Deák Ferenc és a borbélyok

Forrás: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963. Egy borbélyüzlet előtt topogott el az öreg Gyulai, mikor nyílt az ajtó, és egy volt tanítványa lépett ki az utcára. Még köszönni is alig tudott, Gyulai megállította: - Aggyisten! Hát magát mi szél hordozza erre? A hajdani diák visszamutatott a boltajtóra. - A borbélynál voltam. - Borbélynál? Mit csinált ott? - Borotválkoztam. Gyulai pontosan ismerte kedvesebb tanítványai csa... ládi körülményeit. Emlékezett rá, hogy az illető Zalából került Pestre... (Egyéb)

Jókai Anna
Emlékirat

„Négy dolgot nem szeretek – írta Margó a naplójába –, a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mert ilyenkor új cipőt kell vásárolni. Különben minden stimmel.” A lakásban három tükör van: egy ovális, egy fekvő téglalap és egy négyzet alakú. Épp hogy az arca belefér. – Hogy ebből problémát csinálsz, nem mutat emelkedett gondolkodásra – mondta valamelyik tanárnő, még a szakközépben. – Sőt, primitív, hogy így fejezzem ki magam. – Az élet sokrétű – mondta a főnöke, amikor kérte, cseréljék ki fedettre az íróasztalát (Novella)

Turcsány Péter
Hódolat a madáremberhez

Előszó John F. Deane válogatott költeményeihez. Az emberekhez való lelki melléállás jellemzi John F. Deane alkotói attitűdjét. Mindezt teszi időhatározók nélkül, legyen akár az apa, az anya, a nagyapa, az ősök emléke, vagy korán meghalt első feleségének visszaidézése, vagy a bátyjával töltött cinkos gyermekkor napjaié. „Így töltöttem az éveket, igyekeztem életemet olyan tükörben ragyogtatni,/ hol Isten meg... csodálhatta arcát” / Hazafelé / Költészete nemcsak lelki aspektusai miatt jelentős, hanem megrázó (Novella)

Szerkesztő C
Katona Szabó István: Ítél a történelem

Az erdélyi politikai és irodalmi világ közel 70 esztendejének (1934 – 1989) krónikáját fejezte be a még életében Epilógussal (is) ellátott emlékező. Korszakok koronatanúja – mondotta róla a marosvásárhelyi lelkész, Varga László, aki maga is börtönt szenvedett elvhű és tisztességre buzdító magatartása miatt – és nagyon hiteles, minden szava igaz! 2012-ben a KRÁTER Műhely Egyesület kiadója a memoárkötet 1948-1968-ig terjedő időszakát jelentette meg .... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő B
1953. október 16-án hunyt el Nyírő József író, politikus, újságíró

Nyirő József[1] (Székelyzsombor, 1889. július 28.[2] – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője,[3] és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt. Nyíltan fasiszta és zsidóellenes ... (Hírek)

Szerkesztő B
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap