Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 3. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Szerkesztő A
Kiss Dénes Napok

Az ember valós értékét a hiánya mutatja meg. A halála után félbemaradt tevékenysége, vele tűnt cselekményei, hangja, gesztusai és mindaz, amit még megtett, vagy megtehetett volna. A maga után hagyott űr nagysága árulkodik az ember valódi értékéről. Kiss Dénes távozása hatalmas vesztesége a Hazának és a Nemzetnek. Elveszítettük a lánglelkű költőt, aki Petőfi módján kiállt a magyar szabadságért. Az ’56-os forradalom idején, 20 (Hírek)

Szerkesztő B
2013. június 21-én elhunyt Kiss Dénes költő, író, műfordító

Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1. – Budapest, 2013. június 21.[1]) József Attila-díjas (1975) magyar író, költő, műfordító. Kiss Dénes 1936. január 1-én született Kiss Ferenc és Varga Rozális gyermekeként Pacsán. 1956–1957-ben Pécsre járt főiskolára. 1960–1962 között elvégezte az Újságíró Iskolát. 1956. október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd internálták. 1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. (Egyéb)

Kiss Dénes
Magyarságom

Én úgy vagyok magyar, hogy belerázkódok, és megrendülök bele./ Mint amikor a Föld mozog, s csikorog lelkemet átvágó izgága tengelye. / Vagyok magyar, mint a kiveszők, akiket nem véd nemzetköziség, / csak maguk ősi tartása és a nyelvük hány százezer éve, / a Föld nevű bolygó forgása, a körüljárása és megnevezése. / Úgy vagyok magyar, hogy nem tudok más lenni soha és sehol. / Sem álmomban, sem ébren. Se étlen-szomjan, se magányban / Se gazdagon, se szegényen. ... (Vers)

Döbrentei Kornél
Földmélyből a mennybe (Gyászbeszéd, Kiss Dénes temetésén)

Tudom, közhely, mint maga a temető is, hogy aki váratlanul, számomra mindenképpen hirtelen eltávozik, valóságos űrt hagy maga után, szellemi, fizikai vákuumot. Föladja a leckét, nem hetykén, inkább bölcsen: no, fiúk rajta töltsétek be! Nem tudjuk. Egy heroikus élettel, és egy ilyen halállal nem lehet versenyezni, talán csak felnőni hozzá egyszer. Az együttérzés, a rokonszenv nem erőltethető dimenziók. Mitől, miért kedvel valaki valakit, talány. Ez verstől (Hírek)

Kiss Dénes
Velünk, vagy ellenünk

Kiss Dénes József Attila díjas költő, újságíró nyelvfantaszta „Velünk nagy ellenünk” című 1956-ban írt verse miatt húsz évesen börtönbe került. 1957. március 10-én tartóztatták le. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, és ez ma is érvényben van. 1996 márciusában visszautasította a Magyar Köztársaság Érdemrendjét. - Döntsd el magyar, mondd ki a szót!/Itt visszalépni nem lehet!/Az ... (Vers)

Doma-Mikó István
Búcsú Kiss Dénestől

Messze mentél, Dénes bátyám! Messze, nagyon messze. Ha a tokiói felhőkarcolók összeszűkülő csúcsára tekintek, látom gondterhelt arcodat. Bizonytalan, ködös homályban, mint a Haza állapotát. Látom a reménytelen jelent, ami Téged annyira bántott. Tavaly nyáron betegen találtam rád. Ezzel kezdődött a testet-lelket elemésztő sorvadás. - A haza sorsa fáj – mondtad keserűen. Mert ha a haza beteg, a magyar is beteg. Elemésztett a tehetetlenségünk. (Publicisztika)

Kiss Dénes
Átlőtt szívvel

Október 23. emléke// A fiúk előttem vonulnak/ Mellükön lőtt seb a kokárda/ Fiúk ti édes kis suhancok/ ezért jöttetek a világra?// Hosszú hosszú a menetetek/ Vonultok megszentelő őszben/ Fiúk ez a ti ünnepetek/ örök fényeskedő s időtlen// Kisöcséim vonuljatok csak/ arcotokon sírgyertyák fénye/ Legkülönbjei suhancoknak/ legenda lesztek ezer évre!// A fiúk előttünk vonulnak/ hősei a leggyönyörűbb ősznek/ Vérvirágos kokárdát hordnak/ és átlőtt szívükkel is (Vers)

Szalay Károly
Magányos lovas - Emlékezés Kiss Dénesre

A véletlen szeszélye folytán, 1974-től szinte hétről-hétre együtt dolgozhattam Kiss Dénessel média és pontosabban sajtófórumokban. Szorosnak mondható szakmai kapcsolatunk a Népszava című napilag hétvégi irodalmi mellékletében kezdődött. Ez a Szép Szónak nevezett, ellenzéki góc a máskülönben pártlapnak, a Népszavának volt a fóruma, keményen kommunista irányítással. De e kereten belül szinte önállóan működött ez a szombati (Egyéb)

Fehér József
Kiss Dénes eltávozott örökre

Pótolhatatlan veszteség érte magyar irodalmunkat és a nyelvtudomány-kutatást. Június 21-én hetvenhét éves korában váratlanul eltávozott az élők sorából Kiss Dénes babérkoszorús költő, író, nyelvkutató, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Írók Egyesülete és a Trianon Társaság elnöke, alkotóközösségünk kiemelkedő tagja.1936. január 1-én Pacsán született, majd Pécsre járt főiskolára. 1956. október 24-... én „Velünk, vagy ellenünk” című (Egyéb)

Balogh Bertalan
Újra Pesten

„Nincs libatöpörtyű? Amerikában?!” álmélkodik, mintha azt hallaná, hogy ott nem lehet levegőt vagy vizet kapni. „Libát tömni állatkínzásnak számít ott, sovány libából meg nem lesz töpörtyű, tehát nincs olyan, hogy libatöpörtyű.” „Na, majd hozom én” mondja, és pár perc múlva máris ott a púpozott tál barnára sült csoda, karikára vágott piros hagymával, és szép kenyérrel... Egy kicsit a mennyekben érzem magamat. Meleg a töpörtyű, picit szőrös is, ahogy annak már lennie kell, meg ropogós, és olvad az ember szájában (Novella)

Szerkesztő A
A magyar nyelvről magyaroknak 5/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... A SZAPPAN SZÓ JELENTÉSE / MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite (Tudomány)

Szerkesztő C
Katona Szabó István: Ítél a történelem

Az erdélyi politikai és irodalmi világ közel 70 esztendejének (1934 – 1989) krónikáját fejezte be a még életében Epilógussal (is) ellátott emlékező. Korszakok koronatanúja – mondotta róla a marosvásárhelyi lelkész, Varga László, aki maga is börtönt szenvedett elvhű és tisztességre buzdító magatartása miatt – és nagyon hiteles, minden szava igaz! 2012-ben a KRÁTER Műhely Egyesület kiadója a memoárkötet 1948-1968-ig terjedő időszakát jelentette meg A nagy hazugságok kora címmel. Folytatása az Ítél a történelem, (Könyvbemutató)

Polszerkesztő2
A német külügyminisztérium tiltakozik a külföldi ügynökszervezetek leleplezése ellen

A német külügyminisztérium szóvivője, Martin Schafer szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország egy társaságba tartozik Oroszországgal, Kínával és Izraellel, amiért „ellenséges tevékenységnek tekinti az NGO-k külföldi finanszírozását.” A német kormány – elmondása szerint – „kritikus dialógust” folytat a magyar kormánnyal az újonnan elfogadott törvénnyel kapcsolatban, ami „nehéz helyzetbe hozza a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezeteket.” (Hírek)

Bige Szabolcs Csaba
Mint a ma született bárány

Nézem a sírkövet ott valahol a temetőkert bejárata mellett. Homokkőből faragta a kőfaragó, s hogy a felirat el ne porladjon a kővel egyetemben, azt márványlapba véste, s úgy ragasztotta cementtel a kőből kivájt négyzetbe. Mihály Péter, élt 76 évet, kétszer állt a tűzvonalban, fölnevelt öt saját gyermeket és egy árvát. Béke poraira. Ez állott a kövön, s szemeim előtt megjelent szikár alakja, kissé görnyedt háta, s dörgő hangja. Olyan volt ez a hang, hogy beleremegtek az ablakok. (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap