Jankovics Marcell
Ünnepeink 1981-ben

A korán eltávozott filmrendező, Macskássy Katalin („Macska Kati” 1942–2008) a hetvenes évek első felében szülte két gyermekét. Ekkor dönthette el, hogy egész életében gyerekekkel akar dolgozni, s ekkor találta ki azt a filmműfajt, amelyben igazán jelentőset alkotott, amelyet „annak idején” animációs dokumentumfilmnek, gyermekszociográfiának neveztem el. Ezek a filmjei: az 1973-ban készült Gombnyomásra, az 1976-ban befejezett Nekem az élet teccik nagyon, az Ünnepeink (1981), továbbá a Családrajz (1983), Mit vinnél (Tudomány)

Szerkesztő A
1945. január 27-én hunyt el Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője.

Budapesten született asszimilált zsidó családba, a Deák Ferenc utca 15. szám alatt. Szülei, Szerb Károly óragyáros, kereskedő és Herzfeld Elza 1900. augusztus 19-én Budapesten kötöttek házasságot.[2] Édesapjával együtt 1907. december 20-án a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt), és attól kezdve ebben a szellemben nevelték. Apja 1911 őszén a budapesti piarista gimnáziumba íratta be, ahol Sík Sándor tanította magyarra, és támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit (Egyéb)

Szerkesztő A
Vajda János Emléknap

Vajda János a 19. század nagy költője volt, ezt a tényt azonban kora nem ismerte el. Petőfi művészetének folytatója volt, és Ady előfutára, mégis, éppen Adyig és a Nyugatig kellett várni, amíg tehetségéhez és teljesítményéhez méltó módon kezdtek gondolni rá. Sokoldalú, új utakat kereső és kínáló alkotó volt, ám munkássága visszhangtalan maradt saját idejében. Magánya, meg nem értettsége, ki... taszítottsága, az elismerés és a dicséret hiánya súlyos teherként nehezedett életére. (Hírek)

Szerkesztő B
1897. január 17-én hunyt el Vajda János költő

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.[1]) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Életpályája - Édesapja, Vajda Endre 1828-tól a váli uradalmi birtok főerdésze lett, így ideköltöztette családját. Édesanyja Velenczei Lidia. Vajda költészetében később rendszeresen visszatérő motívumként jelentkezett a váli erdészlak, mint a gondtalan, boldog élet szimbóluma. A gimnázi... umot a székesfehérvári cisztercieknél (Hírek)

Adorján András
Vidám Világvége

Iksz Ipszilont a minap hazafelé menet megállította a "Vidám Világvégét" szekta egyik tagja, és szigorúan felszólította, hogy gondolkodjon végre el. Iksz Ipszilon zavarában azt nyögte ki, hogy kicsiny gyermekkora óta műveli, azóta abba sem hagyta, hisz foglalkozása ezt eleve megkívánja. Hivatali órái pedig sohasem telnek le, lévén szellemi szabadfoglalkozású. A zord egyházfi azonban arra utasította, hogy bánja meg bűneit, s térjen meg az Úrhoz. Egy brosúrát is (Humor)

Szerkesztő A
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó

Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt. A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, mely a falu fölött s a kert fölött azon a délelőttön szétterpeszkedve lebegett, mint valami nagy, láthatatlan (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Véren vett ország

Egy ország van a lelkünk mélyén,/ más országokkal nem határos./ Úgy épült fel a szívünk vérén/ sok könny-falu, sok bánat-város.// Egy ország van a lelkünk mélyén,/ úgy építgetjük napról-napra./ Csalódás-házak gond-falakból,/ keserűség a tető rajta.// Véren vett ország ez az ország,/ önnön vérünket adjuk érte,/ s addig fog bennünk egyre nőni,/ amíg telik még könnyre, vérre.// Amíg, hogy fa égig ne nőjjön:/ alkony vigyáz a napsugárra./ Míg min... (Vers)

Szerkesztő A
Kolozsy Sándor interjúja Wass Alberttel, 1982

Mindenki a maga körében terjessze az igazságot Gróf Wass Albert bátyám, erdélyi magyar író, az Erdélyi Magyarok Világszövetségének társelnöke emlékére, tiszteletére, aki a halála órájáig kitartóan küzdött világszerte a több mint hárommilliónyi, szenvedő, kihaló félben lévő erdélyi magyarság érdekében. Az interjú közreadásának előzményei Nem volt elegendő viselni azt az év elején hozzánk jutott megrendítő hírt, mely (Riport-tudósítás)

Polszerkesztő2
Németh József tizedes, 1942-43 tele, Don-kanyar

"Már hajnal fél négykor megindultunk, 6 órakor megkezdődött a támadás, a tüzérség rettenetes tüzet zúdított alig 600 méteres körzetre... Mintegy 1400 lövés dördült el kisebb-nagyobb mintájú ágyúkból. óriási hangzavar támadt, égett, füstölt minden. A tüzérségi tűz után megindult a gyalogság támadása. Az este vaksötét volt, nagy hó és igen hideg, csak úgy dideregtünk..." A támadás megkezdődött, rajommal én is részt vettem ebben a küzdelemben. Én és egy puskás raj a balszárnyon biztosítottunk. Nehéz feladat (Egyéb)

Szerkesztő A
Téves próféciák

Szabad-e számonkérni egy költőtől politikai próféciák be nem teljesülését? Azt hiszem nem, főleg olyan korokban, amikor az erre a feladatra választott vagy fizetett politikusok sem vállalják ígéreteik beteljesítését, sőt, még felelősségüket sem ismerik be, teljesen következ-mények nélkül politizálhatnak tovább.1915-ben Ady Endre: Az oláh mumus című írásában még teljesen optimista, ami Erdély helyzetét illeti, pedig szabadkőműves barátai (elsősorban Jászi Oszkárra gondolok) megsúghatták volna neki, hogy a világ... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán Napok

Mikszáth Kálmán a magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakja, a Jókai utáni (részben a Jókai melletti) írónemzedék legkiemelkedőbb alkotója. 1881-82-ben jelentek meg híres novelláskötetei: A tót atyafiak és A jó palócok, amelyekkel Mikszáth országosan elismert író lett. A művek a romantikus népiesség jegyében egy természetközeli, olykor balladás hangulatú világot (annak minden fájdal... mával-örömével) mutatnak be; kiváló elbeszélésmóddal, egyedi hangon és stílusban. (Publicisztika)

Szerkesztő B
1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán író

Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.[1]) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.[2] - Fiatalkora - Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú kisnemes és (Egyéb)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán: A pénzügyminiszter reggelije

(Ellenzéki vázlat) 1883 - A büfében csak két asztal van megterítve fehér abrosszal. A többi asztal terítetlen: az a demokratáknak való. E célra paprikásszalonna is van az üvegedényben. Szalonna üveg alatt! Borzasztó idea! Az egyik asztal terítője sokkal fehérebb, mint a másik. Az asztalon egy pohár áll sherryvel, egy üres tányér, melybe a sonkás szeletek jönnek, s végre egy kis tányér tele finom hosszúkás cukorkákkal. A szék is oda... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap