Szerkesztő A
Nagypéntek napja

A kereszténység egyik legszentebb és legfontosabb ünnepe a húsvét, és azon belül a legfontosabb is nagypéntek, ugyanis Jézus keresztre feszítése egy pénteki napon történt. A húsvét jelentősége nagyon nagy, mert ekkor Jézus halálára és feltámadására emlékezünk, ami megváltoztatta az egész emberiség történelmét. Nagypéntek az akkor történtek miatt a gyász napja, amikor is önmagunkba fordulunk és csendben emlékezünk a múltra. (Hírek)

Lászlóffy Csaba
Nagypéntek misztériuma

„Az igazság, egy élet vagy életmű háttérzenéje sohasem szomorú.” Szabó Magdával pár éve megritkultak találkozásaink. A tavalyi budapesti könyvhéten a nyár elején mégis sikerült körüludvarolnunk (több száz olvasója nevében bátorkodom ezt mondani), „udvara” a Vörösmarty tér egyik könyvsátra volt. Ott dedikálta és küldte „nagy szeretettel” lányomnak legújabb, Mézescsók Cerberusnak című könyvét (Osiris kiadó, Buda... (Hírek)

Lukáts János
Nagypénteki népszavazás

Krisztus, Krisztus, Krisztus, Krisztus, / Krisztus, Krisztus, senki más! / Krisztus, Krisztus, Krisztus, Krisztus, / szóba sem jön Barrabás! / Krisztus, Krisztus, csak tehozzád / száll a szó, a jó fohász / s szégyenében fuldokolva / rágja körmét Barrabás! / Krisztus, néha oly nehéz, ha feddőn nézel, s ránk ha vársz, / nem szól, mégis mint a mágnes / vonz magához Barrabás! Krisztus, bár a hű szívekben / tündökölve csak te állsz, / de a szájunk néha szinte / azt suttogná: Barrabás! / Tévedés ez, gyáva alku (Könyv)

Kiss Dénes
Nagypéntek

Felvérző hajnal pirkadat/sebhely a keleti égen/Mindent elönt a virradás/a te véred az én vérem/A keresztek széttárt kezek/beütött szögek tartanak/Ég alatt s a halál dombján/amíg csak föl nem kel a nap//s szemünkbe váj a fény éle/a nézésből vakulás lesz/Föltündöklik bent a látás/s azzal sosem bír a hádesz//Ott bent nagyon nagy a világ/A sötét csak a fény hiánya/Hunyt pillánk mögöttesében/ragyogásból van a bánya//S mint a szénben rejtőzködik/ világosság (Vers)

Kondra Katalin
A élet (Nagypéntek)

Voltunk egymásnak Cirenei Simon és voltunk Veronika. Előfordult, hogy epével, ecettel kínáltuk meg egymást. Néha durva szavak lándzsáival okoztunk sebeket, máskor a tömegek csúfolását kellett elviselnünk. Szerencsére a keresztútnak vannak állomásai, úgynevezett pihenői, amikor előrenézünk, és azt látjuk, amiért vállaltuk az utat. Elgondolkodunk az életen és életet adunk. Két csodálatos Nagypénteket éltem át. Két olyan napot, amikor meghalt az önző énem. Hat év különbséggel megszülettek a gyermekeim... (Egyéb)

Erdős Géza
Nagypéntek ünnepe

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadására emlékezünk ezekben a napokban. A római katonák két nappal húsvét előtt, nagypénteken feszítették keresztre Jézust, a kereszténység vértanúját. / A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadására emlékezünk ezekben a napokban. A római katonák két nappal húsvét előtt, nagypénteken feszítették keresztre Jézust, a kereszténység vértanúját. (Egyéb)

Turcsány Péter
Énekek éneke – az elemekről (Négykezes, 35 év után) S. E. művésznővel

Tűz és fény, agyagból, / anyagból gyúrt lélekkel lehelt... / Most is, természetesen, az vagy, akinek megismertelek. // Kiáltok Égnek, roskadozom Földnek. // Égnek vetsz lobot. Földnek magot. / Magadat szórod. Magaddal óvod. // Isten... ember, adj magot! / Mit égnek, földnek szétoszthatok. // Kezedből-kezembe... // Érintések az éteren át – / evezések az égi tavon. / Szemünk, a távoli, mélybe bukik, / mint a halászó hattyúké. // Kincsük a tiéd. Kincsük enyém. // Közös lét...szikrázó szirt... / habot emel, (Vers)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 3/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Döbrentei Kornél
Nincs Ararát

Tûrni, tûrni gyötrelem, / álarcul Jób-szelídséget kéne öltenem, / de nem, de nem, / a belenyugvás förtelem: / ragadjuk föl a Szent Jobbot, / dörömböljünk, repesszük szét a mennyboltot, / honnan ránk uszították a rothasztó özönvizet, / tudván, ez sarcra nemzett népség, alázatosan fizet / s kihal nagyúrin, számára a büntetés / természetes, ahogy a disznóból öléskor kiáll a kés, / a pörzs-szagú ünnep ránk dôl szennyel, / fonákjára fordul, s elnyel, elnyel, / az Isten már megint messze néz, hová lát, / itt a ma... (Vers)

Szerkesztő A
Kosztolányi Dezső Emléknap

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom egyik legnagyobb alkotója, író, költő, újságíró. Felejthetetlen versekkel ajándékozta meg az utókort; gondoljunk csak a szépség, tisztaság, műveltség eszményét megvalló Marcus Aureliusra, az ember csodálatos himnuszára, a Halotti beszédre vagy a költő megrendítő, magasztos és misztikus élményét rögzítő Hajnali részegségre! Regényeiben gyakran végzetes konfliktusokat, emberi válságot ábrázol, lélektani kérdéseket boncolgatva. (Hírek)

Szerkesztő A
1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró

Kosztolányi Dezső, teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella[1] (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.[2]) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére. 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán, Kosztolányi Árpád (1859–1926) fizika- és matematikatanár, iskolaigazgató[3] és a francia származású Brenner Eulália (1866–1948) gyermekeként (Vers)

Szerkesztő A
Kosztolányi Dezső: Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Kaiser László
Kosztolányi Dezső

Az írás szinte minden ágában alkotott. Ritkán moralizált; a papír fölé hajolt s dolgozott. Mámorosan. „Boldog vagyok, hogy írok és írhatok” – vallotta. Életművének terjedelme és hatása a Nyugat első nemzedékének a tagjai közül csupán Adyéval, Móriczéval, Babitséval mérhető. 1885. március 29-én született Szabadkán. Az egykor nemesi Kosztolányi és a polgári Brenner család sarja az itteni gimnázium tanulója lesz, ahol édesapja tanár, majd igazgató. A fiatal (Vers)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Rapszódia

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap