Doma-Mikó István
Muhen, az öreg zen szerzetes 1/3

Inoue urat, szerzetesi nevén Muhent 1977-ben ismertem meg Budapesten. Az apró, félkopasz, ráncos bácsika mindmáig életem legtitokzatosabb japánja. Csak annyit tudok róla, hogy egy japán általános iskola igazgatójaként ment nyugdíjba, majd egy váratlan fordulattal elvált a feleségétől és beállt a narai zen szerzetesrendbe. Néhány évi szer... zetesélet után eldöntötte, hogy Európába jön – meghalni. Indulása előtt a rend... főnökkel vízzel koccintottak, s a felkelő nap országában ez annyit jelent, hogy „ebben (Könyvbemutató)

Csata Ernő
A gyarmatosítók packázásai

A csíkkozmási polgármesteri hivatalt a székelyföldi románok jogaiért fellépő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be az épület homlokzatára festett községháza felirat miatt. Az egyesület azzal érvelt, hogy a román közigazgatásban a polgármesteri hivatal a hivatalos megnevezés, és a községháza felirat az 1940 és 45 közötti magyar közigazgatást idézi. A Hargita megyei törvényszék a panaszosnak adott igazat, és a felirat eltávolítására kötelezte a polgármestert. (Publicisztika)

Petrozsényi Nagy Pál
Az ember tragédiája

A magas, atléta termetű vezér intett a többieknek, tegyék le a tulkot, pihenjenek. Megtörölte arcát, melege volt, és el is fáradt eközben. Fia aggodalmasan mutatott a magasba. – Á, nnnou! – legyintett jelezve, hogy nem kell félni egy kis zuhétól. Leültek, és várakozóan néztek a csapott homlokú vezérre. Az kivágott kőkésével egy darab húst a tulok combjából, és nekilátott az evésnek. A többiek mohón követték. Hirtelen megdör­dült az ég, és már esett is. (Egyéb)

Csata Ernő
Hisszárlik - Isarlâk

Barbu, Ion: Hisszárlik - Isarlâk // Anton Pann világának méltóbb tiszteletére'' // Valahol a török Dunánál, / Fonnyadt dohányok mezején, / A Rossz és a Jó közepén, / Gyötrődve az ég létráján, // Kell létezzen: / Fehéren, / Egyenesen / Hisszárlik! // Napfényből kiszakadva! / Epekedő, kenő hangja, / Olyan finoman legyint, / Mint egy szent müezzin, / Ha imát rebeg sietvén, / Tündérének, a torony tetején… // * // - Hisszárlik, szívem vágya, / Fehérlik, mint egy rája / Pestises napjának mesze, / Kő és zöldség fészke, (Vers)

Kocsis István
„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 7/7

Dráma három felvonásban (2000–2006). Történik a XV. század második felében. Személyek: MÁTYÁS, Magyarország királya, BEATRIX, a királyné, VITÉZ, János, esztergomi érsek, SEZMICEI, János (Janus Pannonius), pécsi püspök, GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa, ORSZÁGH, Mihály nádor, PECCHINOLI, Angelo, nuncius, BONFINI, Antonio, GALEOTTO, Marzio, TUBERO, Lu... dovicus, BANDINI, Francesco itáliai vendégek, CONSTANZI, Antonio, UGOLETTI, Taddeo, POLIZIANO, Angelo (Dráma)

Jókai Anna
Hepiend 2/3

Muhai egészséges. Piros pofája majd kicsattan. Ott áll mellette zsáktestű felesége, és C-vitamin-tablettákkal eteti, tenyérből. Pannit sohasem érdekelte az ügy igazán. Az első sorban gubbaszt, ernyő alatt, unatkozó szépasszony-arccal. Talán még örülne is… talán kívánja is a rosszat. Mint a mama. „Hogy törnéd ki a nyakad egyszer. Így végezte az apád is. Rágyújtotta a műhelyt a borszeszégő meg a sok irkafirka. A saját füstjébe fulladt…De ti, ti nem okultok semmiből." A lovag... (Novella)

Balogh Bertalan
Vasból fakarika

Akváriuma van, benne nagyon szép halakkal, óceánnak. Aztán, macskája is van, cirmos macska, tigrisnek. Továbbá, van egy japánosan miniatürizált tölgyfája, ha nem éppen juharfa az. Nem éri el az arasznyi magasságot sem, viszont megörtént, hogy még virágzott is egyszer. Ez számára az erdőség. A fél világ belefér neki egy szoba sarkába. Majdnem boldog ember. Kürülbelül olyan boldog, mint a „zúgó erdősége“ mint a macskatápon élő „tig... rise“, mint a hala a vízben. (Egyéb)

Kocsis István
„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 6/7

Dráma három felvonásban (2000–2006). Történik a XV. század második felében. Személyek: MÁTYÁS, Magyarország királya, BEATRIX, a királyné, VITÉZ, János, esztergomi érsek, SEZMICEI, János (Janus Pannonius), pécsi püspök, GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa, ORSZÁGH, Mihály nádor, PECCHINOLI, Angelo, nuncius, BONFINI, Antonio,GALEOTTO, Marzio, TUBERO, Lu... dovicus BANDINI, Francesco / itáliai vendégek CONSTANZI, Antonio UGOLETTI, Taddeo POLIZIANO, Angelo KINIZSI, Pál (Dráma)

Szerkesztő A
Költészet Napja

József Attila, a magyar líra egyik legnagyobb alkotója születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. A líra az érzelmek, a hangulatok műneme, s a legnagyobbak minden verse vallomás: a költőről, az emberről, a világról. A költő hangszer – a legérzékenyebbek közül való –, lelke húrjai megpendülnek a teremtett világ minden rezdülésére, a költő hangja a lélek hangja. Út valami rejtetthez, valami nem mindenki szá... mára érzékelhetőhöz. Figyeljünk e hangra, gazdagodhatunk általa – minden időben! (Hírek)

Szerkesztő B
Április 11, a magyar költészet napja

Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik a magyar költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.[1] A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. A rendszerváltás (Hírek)

Fedák Anita
Azt a verset heten költsék...

Április 11-e a magyar költészet napja. Nem tudom, mostanság hányan lépnek könyvespolcukhoz, sétálnak el a könyvtárba, hogy nyugalmat és békességet találjanak egy-egy verseskötet olvasgatásával. Nem tudom, akadt-e egyáltalán valaki, aki a költészethez próbált menekülni a napi gondok, vívódások és lelki fájdalmak elől. Gyanítom, kevesen... A televízió, a számítógép, a világháló és más hírközlési eszköz egyetlen gombnyomás után ontja a politikát, a gyűlölködést és csak igen ritkán kerül műsorba egy-egy szép költemény. (Publicisztika)

Kondra Katalin
Költészet napi gondolatok ( Költészet napjára)

Érhet-e embert nagyobb „elismerés”annál, amikor azzal vádolják meg, hogy versének sorait valamely nagy költőtől „kölcsönözte”? Velem megtörtént, mégpedig az általános iskola hatodik osztályában. A magyar szakos tanárnőnek „mániája” volt minden órán verset szavaltatni. Néha egy adott költőtől, néha szabadon választhattunk. Az irodalomóra fénypontja az volt, ha a verset nem szavaltuk, hanem énekeltük. A tanárnő költészet iránti rajongása aztán engem is megfertőzött, és felmerült bennem a mi lenne ha… (Egyéb)

Szerkesztő A
József Attila Napok

József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobbja, ott van ő Csokonai, Petőfi, Ady mellett. Világirodalmi rangú költészete a magyar kultúra örök értéke, az egymást követő nemzedékek közös kincse. Tragikusan fiatalon halt meg – akárcsak szellemi társai, Csokonai és Petőfi –, de életműve így is felmérhetetlenül gazdag. Szegény sorból indult, s bár a legnagyobb volt, jelentőségéhez méltó körülmények között sohasem élhetett. Folya... matosan küzdött önmagával, nyughatatlan lélek volt. (Hírek)

Szerkesztő A
FELVIDÉKI DUPLA KÖNYVBEMUTATÓ!

Felvidéken Magyarország legfontosabb trilógiája a Sárember kora! A trilógia életében először átlépi a gúnyhatárokat! Nagy megtiszteltetés, hogy meghívást kapott a Sárember kora Felvidékre! És egy napon mindjárt két helyre is! Az EMLÉKCSINÁLÓK című filmbejátszásokkal bőven ellátott könyvbemutató előadás 2019. április 12-én pénteken 13 órai kezdettel mutatkozik be Révkomáromban a Műszaki Szakközépiskolá... ban, Pozsonyi út 10 (Bratislavská 10). Nemcsak a tanuló ifjúságot (Hírek)

Szerkesztő B
1905. április 11-én született József Attila költő

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.[1] – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. - Magyar és világirodalmi jelentőségéről - „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap