Lukáts János
A bárka és a romboló

Az özönvíz tizenhetedik napján kitépett fák és hatalmas tüskebokrok sodródtak a bárka oldalához. Noé egy hosszú csáklyával igyekezett visszataszigálni őket az áramlásba. De jött helyettük másik fa és másik bokor. A szemerkélő ködben alig egy kötélhossznyira lehetett ellátni. Azon túl a feneketlen özönvíz öklendezett. A tizennyolcadik napon hatalmas árnyék bontakozott ki a ködből, vagy inkább tartózkodott egész nap fenyegető közelségben. De Noé (Novella)

Balogh Bertalan
Önéletrajz

Nem kis gondot okozott számunkra, hogy a "csupán" életrajznak szánt írását minek minősítsük: novellának, publicisztikának, vagy humornak, mert ezek mindegyikének megfelel. Tény, hogy nem életrajz, annál sokkal több: lebilincselő, helyenként nevettető olvasmány! Szerkesztőség /Újpesten születtem január 11-én, 1935-ben, a mire a számmisztikusok meg az asztrológusok nagyon szépeket szoktak mondani, különösen a január 11-re, minthogy ez a három egyes mágikus elsőrendűséget szokott ígérni. Na, a nagy (Publicisztika)

Szilágyi Balázs
Gazdagok Amerikája

Már majdnem mindenki ott volt a terasz gyönyörűen zöldellő, frissen nyírt pázsitján. A későn érkezők is megjöttek lassan, hogy hamar elvegyüljenek az ismerős társaságban. Izzott a levegő a vendégek között, ahogy társalgásba fojtott izgalommal várták az este csúcspontját. A lebukó nap sugarai csillogó fényjátékkal merültek el az öböl szelíden fodrozódó vízében. Az utolsó jachtok is befutottak a közeli kikötőbe, hogy még a sötétség leszállta előtt partra tehessék gaz... dag utasaikat. A már ártalmatlan napsugár (Novella)

Csata Ernő
A csillagig - La steaua

Mihai Eminescu, a román irodalom legnagyobb költője, többen úgy tartják, hogy ő a román líra ,,Esthajnalcsillaga''. A csillagig - La steaua / (Fordította Csata Ernő) // A csillagig, mi felragyog, / Oly nagy a messzeség, / Hogy ezredévekig tartott, / Amíg ideért a fényesség. // Régen kihunyt az úton, / A végtelen kék űrben, / Fénye kóbor sugáron, / Most villant szemünkbe. // A csillagkép, mely halott, / Lassan kúszott fel az égre; / Tündökölt, nem látszott, / Kimúlt, mire látjuk végre. // Ahogy az óhajunk, ... (Vers)

Matekovics János Zoltán
Elmentem a világba IV. fejezet

Ebben a fejezetben megtudhatjuk, hogy hol javították a faluban az ember éjjeliedényét, ha netalán az meghibásodott. Mivel a magyar határszélen bejött a "kapitalista magyarok" tévéadása, erotikus filmeket is lehetett nézni a faluban: Mindezt a Kádár-korszakban. Apám sok film megtekintését tiltotta nekem: például ott volt a "Szerelmem, Hiroshima, vagy a "Szigorúan ellenőrzött vonatok" Szabadabb világból jött a tévéadás... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Elmondhatja: szegény, mint a

  Késő ősz volt, az erdő fáinak levelei színüket vörösre váltották. T. Ferenc, aki egy autójavítóban dolgozott, szeretett kirándulni. Családjával ezen a hétvégén a Börzsönybe autózott. Nem a kijárt turista utat választotta, hanem az erdő elhagyatottabb, vadregényes részére kalauzolta családját. Már egy órája barangoltak, amikor fejszecsapásokra lettek figyelmesek. Közelebb mentek és látják, hogy három férfi vágja a karvastagságú, majd hajdan ebből felnövő, erdő fáit. Nem szakszerűen, ... (Riport-tudósítás)

Bene Zoltán
Leszáll a Nap

Az a bizonyos ősz, amiképpen az egész országban, úgy a Bányatelepen is embert próbáló, komoly felfordulást okozott. Ahogy hallottam, a Bányatelep a falun kívül, egyben a falu fölött helyezkedett el, s nevének megfelelően a hegy gyomrában terpeszkedő szénbánya dolgozóinak otthonául szolgáló házak alkották. Nem csak földrajzilag különült el a völgyben húzódó településtől, de számos egyéb jellegzetességében is, s nem csupán... (Novella)

T.Ágoston László
Vadon termett szabadság

Amint kilépett a börtön kapuján, bizonyossággá vált benne az a kínzó balsejtelem, ami az utóbbi napokban gyötörte. Baromság ¬─ nyugtázta magában. ─ Mi az, hogy az utóbbi napokban? Több mint fél éve nem jött el a beszélőre, meg a leveleire se válaszolt. Volt már ilyen máskor is, nem szokta mellre szívni a nő szeszélyeit. Majd megbékül a maga kenyerén. Ha nem, kap egy-két fülest, és észhez tér. Hmm… Pedig milyen szép, hosszú leveleket írt neki… (Novella)

Jókai Anna
Tavaszi hó

Váratlanul jött az áprilisi havazás – szürkésbarna, jellegéből kivetkezett tél után. Egészen estig úgy látszott, ez is csak olyan nap, mint ekkortájt a többi: felhővel, széllel és néhány gyorsan elnyelt fényvillanással. Vagyis szabályosan szeszélyes; szimplán idegesítő. A program is ehhez igazodott: a gimnázium vertikális ifjúsági szervezetei meghirdették szokásos délutáni összejöveteleiket, két csoportnak, a pinceklubban. A „Dinoszaurusz” és a „Galaktika” tagjai el... (Novella)

Fehér József
A boldogság belülről fakad

Vastag hóbunda borította reggelre a tanyai tájat. Nem is csoda, hiszen egész éjszaka megállás nélkül kavargott, hullt a hó. De amint az ébredő nap lassan felkúszott a decemberi égre, arany fényeivel megvilágítva mindent, öröm volt rátekinteni a tanya épületeinek tetőire, a kerítést övező fák derekára és a hosszan elnyúló hómezőre. Mintha gyémánt-szemcsékkel ajándékozta volna meg a természet az embereket, vakítóan ragyogott a táj. Anna nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget, hiszen amióta itt élnek a (Novella)

Turcsány Péter
Idő kell a magmutatkozásra, és idő a magunkba fordulásra is

Ágyam fölött gyermekkoromban egy porcelán Szűz Mária őrizte álmaimat és leste ébredéseimet. Édesanyám tüdőbetegsége miatt viszonylag ritkán volt velünk. Inkább nagymamám fiának éreztem magam, hiszen nagy volt az ő öröme, mert harmadik unokája elsőként fiú lett. Valahogy mégis a falról tekintő Mária számomra édesanyám távolból is őrző lelkét jelentette. Ez a Mária-indíttatás egész életemre hatott és hat. Hamar megtanultam olvasni, négy éves korom előtt. A térképen láttam nyaralásaink helyszínét, (Novella)

Hegedűs Adriana
Porból kiáltom

Fél a lét, szív dobog/ leltárban a lomok./ Zavarában totyog,/ mögötte csak romok./ Tettetett mosolyok,/ füstkarika gomolyog./ Megdermedt idő,/ a néma csend őrjítő./ Kérdőjelek tömege,/ sűrű sorok szövege./ A szél köpönyege,/ remény esküszövege./ Kalodába zárt igazság,/ elkendőzött lilaság./ Sóba mártott napok,/ elhintett ócska magok./ Kiterített tiszta lapok,/ dacolva álljatok./ A színek színvakok,/ a lelkek újra rabok./ Legyintenek a némák,/ lüktetnek a vénák./ Csengetnek az angyalok,/ nehogy újra álmodjatok. (Vers)

T.Ágoston László
Lódenkabát

Történik az 1950 - es évek elején egy alföldi kis faluban. Helyszín: Falusi asztalosmester udvara az ötvenes évek elején. Az udvar közepén egy eperfa áll, alatta kerti asztal székekkel. Hátul a konyhaajtó vékony nyári függönnyel. Jobbra az utcai kerítés vaskapuval. Balra a műhely fala zárja a képet. A hátsó udvarra a konyha és a műhely között kis léckapu nyílik. A falhoz támasztva néhány szál deszka, üvegezett ablaktábla. Amikor fölmegy a függöny, Vékony János egyedül van a színen. A műhelyajtó (Dráma)

Vasi Ferenc Zoltán
A herendi porcelángyár alapítója

A XIX. század első felében kezdődő magyar iparfejlődés megnyilvánult a kerámiaiparban is. Több kisebb-nagyobb üzem alapult. Ezek közül egyik legjelentősebb a herendi porcelángyár, amelynek művészetét Fischer Móricz fejlesztette világhírűvé. 1800-ban Tatán született. Apja Fischer Wolfgang uradalmi engedéllyel bőrkereskedéssel foglalkozott. Fischer Móric fiatalkorában több pénzkereseti lehető... séggel foglalkozott. Volt ló- és gubacskereskedő Tatán, majd uradalmi kocsmabérlő Pápán. (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap