dorothy
Kő és Virág - "Amit a leginkább kell az embernek kívánni, az irgalom az" (Arany Sas pályamű)

A "Kő és Virág" története egy holokauszt túlélővel készített megrázó interjúm alapján íródott a magyarországi vészkorszak 70. évfordulója tiszteletére. A szereplők valóságosak, de neveiket megváltoztattam, viszont a hely, a kor és az idő, amiben játszódik sajnos ugyanon olyan valóság, mint ő maguk. Az utókornak nem szabad elfelejteni, hogy ebben a kis országban egymás mellett kell élnie minden állampolgárnak szeretetben, békességben, toleranciában ahhoz, hogy ne pusztítsuk el társainkkal együtt önmagunk.

Duray Miklós
A magyar nemzetstratégia és nemzetpolitika kibontakozásának mérföldkövei 3/3.

Ekkortól, 1990-től vetődik fel újra a kérdés, de nem 1920 viszonylatában, hanem 1941 végének vagy az 1947-es magyarországi kékcédulás választásnak a vetületében: mi a nemzetstratégia és mi, az ennek a végrehajtási folyamataként megvalósuló nemzetpolitika? A minden mindennel összefügg banális megállapítástól eltérve tudatosítanunk kell, hogy 1920 óta a magyar nemzet egyes részei más jogi és politikai térben élnek, mint korábban. Ez az 1541 és 1686 közötti három részre szakítottság korszakával nem mérhető. (Egyéb)

Szerkesztő A
A nándorfehérvári diadal emléknapja (1456. július 22.)

A keresztény-keresztyén világban minden délben, pontban 12.00 órakor megszólalnak templomaink harangjai. A vallásosak fejet hajtanak, imát mondanak, a többiek felkapják a fejüket, néhány vicces kedvű meg mondja: „húzzák már a levesnótát!”. De vajon a több milliárd lelket kitevő keresztény-keresztyén tudatú világban hányan vannak azok, akik pontosan tudják, miért, kikért is szól az a mindennapi déli harangszó? Emlékezzünk minden déli harangszókor! (Hírek)

Szerkesztő B
1452. július 22, a nándorfehérvári diadal napja

Az Oszmán Birodalom (Oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye,[1] törökországi török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt az európai erőviszonyok alakulásában. A 14. század elején, a rúmi szeldzsukok uralta kis-ázsiai területen létrejött törzsi szövetség a 16–17. századra a maga korában (Hírek)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 1/2

Először ötvenhét évvel ezelőtt éltem át azt, hogy az a hajdani nagy esemény az élet diadala volt. Eszmélésem hajnala óta tudtam, ismertem a déli harangszó üzenetét. Szerettem a harangokat, az adventi énekek boldogságot repeső hangvirágait, lélek-fakadásait, remény-repeséseit. Mentünk a rorátéra. Hullott a ruhánkra a hó. Szerettem magamon látni a nagy fehérséget. Úgy éreztem, hogy ezzel a fe... hérbe öltözéssel szabadul meg a lelkem minden rossztól, bűntől. Hamarosan boldog és ragyogó (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 2/2

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is úgy voltak azok a dolgok, ahogy bennünk élnek. Egész meggyőződésünk, magyarságtudatunk esendő semmiség (Tudomány)

Lukáts János
Nándorfehérvár emlékezete

Magyar írónak aligha lehet felemelőbb érzés, mint Nándorfehérvárról írni regényt, Hunyadiról, Kapisztránról, Dugonics Tituszról. A nagy magyar összefogások, nagy magyar győzelmek egyikéről, amikor hetven évre fellélegezhetett az ország, amikor talán soha vissza nem térő lehetőséget kapott a nemzet az európai felzárkózáshoz, azonossága meghatározásához, és az ország felépítéséhez. Takács Tibor 1959 óta mintegy hatvan regénnyel (Könyvbemutató)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 1/2

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

Szerkesztő A
Kocsis Sándor Emléknap (Aranycsapat)

Kocsis Sándor olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, ötszörös magyar bajnok, világbajnoki és háromszoros magyar gólkirály, kétszeres spanyol bajnok és kupagyőztes, BEK-döntős kiváló magyar sportembert a World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. Méltán lehetünk reá büszkék, hiszen labdarúgói tehetsége, pálya... futása és eredményei ma is példaértékűek a világ futballistái számára. (Hírek)

Szerkesztő B
1979. július 2-én hunyt el Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Kocsis Sándor (beceneve Kocka; Budapest, 1929. szeptember 21. – Barcelona, 1979. július 22.) magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. A World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. / Pályafutása: Már tizenhét évesen a Ferencvárosi TC első csa... patának a csatára volt. 1950-ben a Budapesti Honvédhez küldték, ahol már Bozsik József és Puskás Ferenc is játszott, az 1952-es nyári olimpián Helsinkiben (Hírek)

Vámosi Melinda
Aranyerdő (Arany Sas pályamű)

Röviden szerettem volna elmesélni ebben a kis novellában hogy teremti meg az isten derűs jókedvében a magyart és a székelyt valamint annak csodálatos hazáját. Dicsőséggel és szenvedéssel teli történelmét és remélhetően szebb és öröm telibb jövőjét. - Alkotott egyszer az isten egy olyan összefüggő organikusan együtt lélegző, élő, virágzó természeti földrajzi népi egységet, amit ugyan hadakozó nagyurak politikailag szétszabdalták, levágták ágait ennek az életfának, de gyökerei

Szerkesztő A
Wass Albert: Levél mindenkihez, aki magyar!

Erdélyi Véreim, megszólalok újra, mert fontosat kell mondjak, halálosan fontosat. Harangom, ha lenne, félre verném. Kürtöm, ha lenne, riadót fújnék rajta nappal és éjszaka. Kardom, ha lenne, vérbe mártva hordoznám meg köztetek. De csak a szó maradt meg nyelvem gyökerén, s a hang, hogy belefordíthassam ebbe a részvételen, megkergült világba: segítség, emberek! Pusztul a ma... gyar! Veszedelemben a nemzet! Ezeréves honában láncra verve vérzik és (Novella)

Duray Miklós
A magyar nemzetstratégia és nemzetpolitika kibontakozásának mérföldkövei 2/3.

A magyar közgondolkodást az egész 19. század folyamán leginkább az államstratégiai gondolkodás hatotta át. A függetlenülés óhaja Bécstől, a Habsburgoktól, aminek a kiegyezés után kialakult egy sajátos elágazása, a nemzetállam stratégia. Ennek vezérlő gondolata ugyanaz volt, mint száz évvel korábban a francia államnemzet eszme – az országot alkotó nép a francia, esetünkben a magyar. Csak a nyilvántartás kedvéért jegyzem meg, a kiegyezést követően születik újra a magyar külpolitikai stratégia, azáltal, hogy (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap