Tusnády László
Hozd vissza a karácsonyunkat! - József Attilának

Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fátylas titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők. Az időben izzik a küldetéses szel... 1. // Vonatkerekek zengnek álmaimban; / a véres arcod látom szörnyü kínban. / Te fényszülötte, létsugaras ember, (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert - Karácsonyi üzenetek

Az életműsorozat új kötete tartalmazza az ifjú költő 1933-ban A Temető megindul címmel írott és Marosvásárhelyen előadott vers-oratóriumát, amely emlék és tiltakozás a XX. század háborús szörnyűségei ellen és szegénnyé nyomorított népei mellett. Ugyanakkor ajándék is olvasóinknak Wass Albert karácsonyi írásainak gyűjteménye, közöttük a szintén először újrapublikált Ötven erdélyi gyermek levele a Jézuskához össze--állítás megrázó üzeneteivel. (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Szabó Dezső: Karácsony Kolozsvárt

Az 1932-ben keletkezett regény egy sikeres író hányattatásainak krónikája, mely mögött nem lehet nem észrevenni az önéletrajzi szálat. A koldustörténet persze írói fikció, Szűcs Barnabás író Canossája metaforikus olvasata a 30-as évek társadalmi viszonyainak, ahol megmutatkozik a társadalmi ranglétra belső konfliktusrendszere. S miközben az alaptörténet egy árva kislány megmentéséről szól, mindvégig é... rezzük: a főhős próbálkozásai ... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Karácsony Ünnepe, Jézus születésnapja (december 25.)

Karácsony ünnepén, a Megváltó születésének napján befogadóbbá válik a szív és kinyílik a lélek... A bejgli íze, a fenyőillat, a furcsa, homályosan is csillogó tekintetek, a bársonyosan meleg szoba, ahogyan körbeveszi a kinti decemberi hideg szél süvítése, a hóesés – mind-mind szép karácsonyi emlék. És persze vésztartalék. Azokra az időkre, azokra a napokra, amikor nélkülöznünk kell a megértést, a szeretetet, a meghittséget. Amikor nehéz problémákat kellene megoldanunk, amikor átlép felettünk az élet. (Hírek)

Szerkesztő B
December 25., karácsony, Jézus születésének ünnepe

A karácsony egy keresztény ünnep [1], amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek.[2][3] Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Feltehetőleg vagy azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése azaz a húsvét illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt.[4], vagy azért, mert ekkor volt a téli napforduló a Föld északi (Hírek)

Csata Ernő
Karácsonykor

Az óév hozzám menekül, / kemence torkából árad felém, / izzó parázstól sül / ropogósra a kalácsillatú remény. / Kisded emlékek szíve dobban, / tűlevelekkel üzen / újra a havasi táj, / szinte karnyújtásnyira, / csilingelő lovakkal / tovasiklik a kocsiszán. / Sivár lelkem / szerelem szomja, / áldott imádkozás, / adventi gyertya / imbolygó fényénél / beteljesül a várakozás. / Orgona hangján, / millió szívből / megannyi óhaj / égbe száll, / ha énekre (Vers)

Szerkesztő A
Ady Endre - Karácsony

See video

Cservenka Attila
Karácsony

Szeretet lángja suhan át / matt szíveken. Tüzes golyó. / Olvad a páncéling, reped / pajzs. Kivont kard éle tompul, / buzogány tüskéi fogynak. / Fogás elernyed, gyilok hull/ ki kézből. Konok vas helyett/ szerető kéz melege buzdít/ ingatag lelkeket. Párás/ szem tekint távolba, miként / méltatlanul elfeledett / ismerősök tűnnek elő. / Fenyőillat. Angyalok kara/ szentesít. Szelíd énekszó,/ fodrozza a lélek lágy/ ringását, mozdul a hit. / Szeretet lángja suhan át / matt szíveken. // Ma... (Vers)

Kondra Katalin
Karácsonyapó (Karácsony Ünnepére)

Az öregember egy nyomorúságos faluvégi kunyhóban élt. Mindenki ismerte, de nem sokat törődtek vele, amíg a szükség úgy nem hozta. Néha betévedt hozzá egy-egy ember ronccsá lett biciklijével. Olyankor az öreg előlépett szűk kunyhójának sötét rejtelmeiből és szakértelemmel vizsgálta meg a „beteget”, majd hamarosan meg is gyógyította. Ezen tevékenységéből kifolyólag, biciklidoktornak nevezték az embe... rek és a maguk módján tisztelték is. Egy napon, szokatlan látogatók vetődtek a kunyhó közelébe. (Egyéb)

Fedák Anita
Szabad az Istent dícsérni?

Kárpátalja magyarlakta településein szerencsére még él a betlehemezés hagyománya. Nosztalgiával emlékezem vissza, mikor kislány koromban Barkaszón alig vártuk, hogy hozzánk is bekopogjon a csoport, és megkérdezze: „Szabad-e bejönni a betlehemmel?” Az igenlő válaszra aztán bejöttek a jelmezbe öltözött legények, bemutatták a betlehemes játékot. Jómagam gyerekként mindig nagyokat kacagtam a csetlő-botló Öreg ü... gyetlenségein (Egyéb)

Fehér József
Mire eljön a karácsony...

A petróleumlámpa imbolygó fénye most a fal melletti gyerekágyra esik, ahol a puha dunyha alatt lázasan forgolódik Mocsáriék egyetlen kislánya, Zsófika. Az előbb még a hideg rázta és reszketett, most meg tűzforró a teste, és folyton ki akar takarózni. Eszter, az anyja nemrég kötötte át vizes ruhával, hogy lehúzassa a torkáról és hörgő mellkasáról a gyulladást, ahogyan azt annak idején vele is tette az édesanyja. Most (Novella)

Duray Miklós
Nagykarácsony

Volt egyszer egy karácsony, akkor még nem tudták róla, hogy az, de mi már csaknem két évezrede ünnepeljük. Megszületett Jézus, a megváltó, akinek a földi megjelenését akkor még nagyon kevesen tudatosították, de voltak, akik mégis izgalomba jöttek emiatt, és félelmükben ölettek. Sejtjük, hogy miért gyilkoltatták le a csecsemőket. A világrajövetele utáni harmincharmadik évben pedig – e kort most krisztusinak nevezzük – őt, a megváltót feszítették keresztre. (Egyéb)

Kondra Katalin
Megváltásra várva

A kályhában fáradtan pislogott az utolsó láng. Az öregasszony fölé hajolt, élesztgette, majd egy összegyűrt újságpapírt dobott rá, de a tűz nem fogott rajta. Erőlködve fújni kezdte, mintha életet akarna lehelni beléje. —Lesz-e meleg Mári? —kérdezte fázósan az öregember, és a zajra előbújt a dunyha alól. —Nem akaródzik meggyulladni —panaszkodott az asszony. Az öreg odatelepedett a kályha elé, nagy szakértelemmel újrarendezte a megszenesedett fadarabokat és gyufával alágyújtott. (Egyéb)

Szerkesztő A
Bükkösi György: Székely karácsony (elbeszélés)

Karácsony szombatja volt. A kis székely falu főutcáját teljesen belepte a hó. Az ólomszínű, mozdulatlannak tűnő felhőkből napok óta hullottak nesztelenül a sűrű, fehér pelyhek, hogy szemnek vakító takarót terítsenek házakra, fákra, emberekre. Nem kíméltek senkit és semmit, így azt a kisfiút sem, aki éppen most állt meg a településen keresztül ívelő országút közepén, és hunyorogva, hátravetett fejjel az égboltra nézett. Csend vette körül, szokatlan némaság, járműnek se híre se hamva, parányi zaj sem (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap