Kaslik Péter
„Ne Feledd a Tért” (1956)

„Míg nem feleded: ………../Nem holt, nem letiport sereget/emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant./Új hont érlel a föld.”// Illyés Gyula: Ne feledd a tért 1970. részlet Moore után, Arany, Petőfi, Vörösmarty nyomán/ Az ötvenhatos forradalom évfordulóját követő napon a magyar sajtóban rendszerint a következő mondat olvasható: „A magyarok világszerte megünnepelték az 1956-os forradalom évfordulóját.” A „magyarok világszerte”, és “az 1956-os forradalom (Publicisztika)

Lukáts János
Lukáts János: Anyám, 1956… (megemlékezés)

Kedd volt, sugaras, szép őszi délután. A rádióban déltől kezdve félóránként mondták be, hogy engedélyezik vagy megtiltják a tüntetést. A műegyetemi ifjúság hívta rokonszenv-tüntetésre a budapesti egyetemeket. (Lengyelországban a nyár óta zavargások folytak. Az új lengyel pártvezér, Gomulka – jóarcú, magas, kopasz lengyel – szembefordult a sztálinizmussal is, meg Hruscsovval is. Vonzó példa volt ez, ... so... kaknak riasztó példa. Amit a (Novella)

Szerkesztő A
Élő emlékezet (Oral histories): Schimmer József: A Géza (1956)

Minden bizonnyal sokan őriznek szívükben és emlékezetükben megrendítő, felejthetetlen élményeket 1956-tal kapcsolatban. Az akkori – immár 50 évvel ezelőtt lezajlott – események sorsfordító szerepet töltöttek be az én életemben is, ugyanakkor élesen bevésődtek emlékezetembe. Különösen érvényes ez néhány rendkívüli egyéniséggel történt találkozásra, az ő sorsuknak alakulására. A hosszú évtizedek távlatából is elevenen, mély (Riport-tudósítás)

Rozványi Dávid
A gyűjtőfogház balladája

A gyűjtőfogházban jártam édesapámmal, ahol éveket töltött, s ahol nem egy barátját kivégezték... És nagybátyja, vitéz Mihályi István emlékére, akit 1954 márciusában kivégeztek, mert harcolt a kommunizmus ellen. Csak nagykorúaknak: a vers naturalisztikusan írja le, miket kellett átélnie egy fogolynak kivégzése előtt. - Egy napsugár/ tör a cellarácson át / - egy fogolynak ennyi jár. // A fogoly feláll és vizel, / lesik minden mozdulatát / - egy fogoly... (Vers)

Madarász Imre
A „Budapesti lecke” 1956-ban

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc olasz irodalmi visszhangja figyelmet érdemel mind a magyar-olasz kulturális kapcsolatok, mind a budapesti ősz hatástörténete szempontjából. Érdekes, hogy a magyar történelem, legalábbis az utolsó két évszázadban, legerősebben két legnagyobb és legszebb forradalmával-szabadságharcával hatott az olasz irodalomra.1 Az olasz írók és olvasók előtt nemzetünk históriájának legismertebb és (Publicisztika)

Szerkesztő A
Elhunyt Lovas István, Lapunk írója

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy életének 73. évében elhunyt Lovas István író, oknyomozó újságíró, Lapunk írója, A MIL Babérja kitüntetés arany fokozatának tulajdonosa. Lovas István bátor, megalkuvást nem ismerő hazafias publicistaként a kormány túlkapásait sem kímélte, és állást foglalt olyan kényes ügyek mellett, mint Budaházy György rehabilitálása és Torozckai László radikális hazafiassága. Lovas István a magyar újságírás pápája volt, elhunyta nagy veszteség a magyar hazafias jobboldalnak, (Hírek)

Szerkesztő A
Erkel Ferenc: Himnusz

See video

Szerkesztő A
Erkel Ferenc Emléknap

Himnuszunk megzenésítője, Erkel Ferenc, zeneszerzőként előkelő helyet foglal el a magyar zenetörténetben. Műveit az európai operai köznyelv helyett a nemzeti hagyományok megőrzése, ápolása jellemzi. Nagy érdeme, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtett meg, új szint vitt be az operairodalomba. Egyre inkább élt magyaros fordulatokkal, verbunkos-stílusú hangszere... léssel, bokázó ritmusokkal (Sarolta, Dózsa György, Névtelen hősök). A „szabadságharcos” Erkel álmát Kodály folytatta (Hírek)

Elek Szilvia
A játszma (Dráma egy felvonásban)

Történik: az 1870-es, 80-as években a Zeneakadémián, Erkel lakásában. A lakás berendezése: íróasztal, két szék, háttérben zongora vagy pianínó. A zongora fölött egy Lisztről készült arckép a falon. 1. jelenet - (Erkel lakása, dolgozószoba. Este van, gyenge petróleumlámpa fénye világít a dolgozóasztalon. Erkel gondolataiba merülve, az asztalra könyökölve ül. Előtte sakktábla. Hosszú csönd.) ERKEL: Úgy! Szóval fenyeget az úr…Biztos Ön abban, hogy (gondolkozik), tehát azt (Dráma)

Szerkesztő B
1893. június 15-én hunyt el Erkel Ferenc zeneszerző, karmester és zongoraművész

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi (Hírek)

Bodnár Dániel
Erkel Ferenc üzenete az ezredforduló magyarjaihoz

Honfitársaim! Magyarok az Ezredfordulón! „Az 1810-es esztendő kiemelkedő évjárat a zenetörténetben. Ekkor született Robert Schumann, Frédéric Chopin, valamint Erkel Ferenc, a XIX. század egyik legnagyobb magyar muzsikusa.” Ma, kedves hallgatóim, születésének 200. évfordulójára emlékezvén arra keresem ünnepi beszédemben a választ, hogy milyen üzenetértékű tanulságot hagyott örökül számunkra, az ezredforduló magyarjainak, fiataljainak. A felvilágosodás eszméje, a reformkor hihetetlen hatással volt a (Riport-tudósítás)

Kárpátalja-szerkesztő
Kultúránk szimbóluma – a Himnusz

És ma, a Magyar Kultúra Napján jogos önérzettel állíthatjuk: kulturális téren nem vagyunk alábbvalók az Európai Unió más nemzeteinél. Nemzeti kultúránk szimbóluma, a Himnusz csaknem 200 éve állja az idő próbáját, ígér bőséget és jókedvet a balsors tépte magyarnak. Az utóbbira igencsak szükségünk volna nekünk is, kirekesztett, kitagadott kárpátaljai magyaroknak, akik azért fohászkodunk Kölcseyvel az égi hatalmakhoz ma, hogy (Egyéb)

Fedák Anita
A modern Erkel

Erkel Ferenc emlékének tiszteletére"Mert a haza nem eladó..." címmel műveltségi vetélkedővel egybekötött irodalmi matinét szerveztünk a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) és a Kárpáti Igaz Szó országos közéleti lappal közösen. A rendezvénynek az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara adott otthont. A találkozót Lizanec Péter professzor, a kar dékánja nyitotta meg, majd Kőszeghy Elemérnek adta át a szót. A ... (Egyéb)

Bihary József
„Anyagias” adalék a Himnusz megzenésítéséhez

Ennek az apró "szösszenetnek" az összehozására Gárdonyi Gézának egy olyan, nagyon élvezetes írása indított, ami mesteri, de a történészek szerint nem felel meg a történelmi valóságnak, amelyik a Szózat és a Himnusz megzenésítésének részleteit taglalja, az általa a kortársairól írt sorozatából. A lényeg, hogy Bartay Endre/András színi igazgató húsz "rongyos" arany forint pályázati díjat szánt a Himnusz megzenésítésére. Lássuk előbb Gárdonyi írását: (Egyéb)

Rozványi Dávid
Siratok valamit...

Czuczai László barátomnak egy közösen szervezett trianoni megemlékezésre... / Siratok valamit, / ami sohasem volt enyém: / mikor születtem, / csak mesékből ismertem, / hogy egykor volt egy ország, / kerek és egész – a hazám. / Nekem a Felvidék tündérmese volt, / a Délvidék rácsodálkozás. / A Lajtabánságot vasfüggöny zárta el, / Ruszinföldet a Vörös Hadsereg. / S a kincses Erdély, / szerelemes titkos tánc volt nekem. // Állok előtted nemzetem, állok (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Csáktornya

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap