Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 3/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon... (Egyéb)

Jókai Anna
Az együttlét 28/34

– József körút, azaz a Népszínház utca eleje. Már a megállóoszlopoknak sem lehet hinni! Hazug – jobb esetben csak pontatlan minden kiírás. Ez esetben mégsem teljesen félrevezető, hiszen a Népszínház utca valóban a Körútba torkollik, s a legalább valamelyest tájékozott utazó könnyen megtalálja a felszállóhelyet. Ameli Ladár sokat utazik, de az ilyen–olyan útvonalakat hamar elfelejti. Mintha fölösleges volna megjegyezni, mintha úgysem ismétlődne soha semmi... ( (Könyv)

Lászlóffy Csaba
Azelőtt-azután napló 2/2

„Azelőtt voltak évszakok. Hónapok…/ Idő volt, tér volt, ceruza, papír,/ járda, esernyő, amit akarsz./ Világsó is volt. De mi az?!”// (Bertók László)// Koponyaringató// A késő este párájában mintha minden/ megfoghatatlanná anyagtalanult volna/ hajfürt szemöldök gyöngyözik elönt/ a forróság elfogy a lehelet is nyirkos/ meztelenségedből kibámul az ősállat/ és számon kéri mulasztásaid: itt voltál/ fiatal (mi ez a beesett mell?) itt leszel... (Vers)

Balogh Bertalan
Nem szabadkozom

Elméletek az összeesküvés-elméletek? Nem szabadkozom, sőt bevallom egyenesen, hogy szorgalmasan meghallgatok és elolvasok minden lehető összeesküvéselméletet. Nem azért, mert mindet mindjárt el is hiszem úgy, ahogy van, hanem mert többször elkottyantódik az igazság is az össze-esküvéselméletekben. És, szerencsés esetben, kikerekedhet az ember számára egy értelmes körkép, ami igazibb, mint a handabandák sora, amivel (Novella)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon... (Egyéb)

Steinné Gruber Katalin
Újratöltve: Szekér a háztetőn

Történt egyszer, hogy az egyik fuvaros fia meghívta barátait egy őszi délutáni borozgatásra magukhoz a pincébe, mondván, hogy örege úgysincs otthon, mert elvitte az egyik lovat patkoltatni Végh Janihoz, a kovácshoz. Ott meg úgy el szoktak beszélgetni, hogy csak sötét este ér haza. Az öt legény kapta magát és már mentek is nagy vidáman, hogy egy jót igyanak, ami még pénzükbe se kerül. Útközben már ment a (Humor)

Jókai Anna
Az együttlét 27/34

– József körút, azaz a Népszínház utca eleje. Már a megállóoszlopoknak sem lehet hinni! Hazug – jobb esetben csak pontatlan minden kiírás. Ez esetben mégsem teljesen félrevezető, hiszen a Népszínház utca valóban a Körútba torkollik, s a legalább valamelyest tájékozott utazó könnyen megtalálja a felszállóhelyet. Ameli Ladár sokat utazik, de az ilyen–olyan útvonalakat hamar elfelejti. Mintha fölösleges volna megjegyezni, mintha úgysem ismétlődne soha semmi... ( (Könyv)

Kenessey Csaba
Fórum 2000 Konferencia 1998

Az elmúlt hét végével zárult a már harmadszor megrendezett FÓRUM 2000 elnevezésű, határokon kívüli eredményes (és elismert) magyar tudósok tanácskozása. Mint az elmúlt években, idén is nagy propagandisztikus keretek között zajlott le a tanácskozás, az eredménye ugyanaz mint eddig, azaz semmi. A FÓRUM 2000-et a koalíciós kormány azért hívta életre, mert ezáltal akarta a... (Tudomány)

Fodor Miklós
A báránnyá változott szarvas

A „Menybe” vitt lány balladájának cselekménye könnyen összegezhető: aláereszkedik egy különös bárány, és a menny hívja Márton szép Ilonát. A ballada elejétől a végéig látomás, nem töri meg sehol az érzékelhető valóság. A történés e központi képe, a bárány mögött egy másik kép rejtőzködik. Milyen lehetett az eredeti kép? Miért váltották fel a jelenlegivel? Miféle jelentésváltozások rejlenek e váltás tényében? Hogyan viszonyul egymáshoz a két kép, illetve a két (Novella)

Jókai Anna
Az együttlét 26/34

– József körút, azaz a Népszínház utca eleje. Már a megállóoszlopoknak sem lehet hinni! Hazug – jobb esetben csak pontatlan minden kiírás. Ez esetben mégsem teljesen félrevezető, hiszen a Népszínház utca valóban a Körútba torkollik, s a legalább valamelyest tájékozott utazó könnyen megtalálja a felszállóhelyet. Ameli Ladár sokat utazik, de az ilyen–olyan útvonalakat hamar elfelejti. Mintha fölösleges volna megjegyezni, mintha úgysem ismétlődne soha semmi... ( (Könyv)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 1/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon... (Egyéb)


Kétségek között

Ameddig kétségek gyötörnek minket, addig még gondolkodunk.// Hazám, hazám! Szeretsz – e még?/ Engedsz rontást, ármánykodást. / Bús fiaid születnek./ Búsulsz – e te is hazám?/ Hazám, hazám! Figyelsz – e még? / Látsz – e könnyet, sóhajtozást? / Éheznek fiaid./ Éhezel – e te is hazám? / Hazám, hazám! Sírsz – e te is?/ Fiaid mind mezítláb járnak. / Földed lesz – e még puhább, dédelgetőbb?/ Fogsz – e még virulni hazám? Hazám, hazám! Rég... (Vers)

Szerkesztő A
Nemzetszín kokárda

Március 15-e van, a forradalom ünnepe. Kinek-kinek mást jelent e nap. A magyarnak büszkeséget, visszaemlékezést, felvillanásokat. Petőfit a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, szívünkbe vésett verssort; "Talpra magyar, hí a haza...', futó történelmi képsorokat. Eleink ott álltak a múzeum lépcsőjénél, vagy meneteltek Kossuth seregében, harcoltak és elestek a szabadságért, Magyarországért. Küzdelmes történelmünk büszke szakasza, amelyben (Egyéb)

Szerkesztő C
Nemzeti dal

See video

Szerkesztő A
Mi történt 1848. március 15.-én?

Aznap korán reggel Petőfi Sándor az ifjúság kávéházába sietett és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találván, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el (Tudomány)

Turcsány Péter
Nemzeti toborzó, 2010

(Március Idusán – költőkre és a népre emlékezve)// Mit akarsz, Isten, tőlünk,/ lobogjunk egyre, egyre,/ mint valahány elődünk,/ barátunk volt Petőfi,/ Csengey is velünk szólt,/ s ki online-unk letölti,/ kíván-e szabad lenni,/ tavaszban lélegezni?// Miért, hogy ismét, újra/ százezrével tolongva/ a szó, a tér, az utca/ szabadságára vágyunk,/ s a lélek hóvirága/ egymás szívéből hajt ki:/ kívánságaink szárnya,/ reptess egy új világba! (Vers)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A nyelvtarisznya

Az aláhúzott szavak a nyelvújítás korában, a nyelvújítás során keletkeztek (az 1790-es évektől az 1800-as évek közepéig). Ennek a mesének ez az egyik sajátsága, ezért neveztük nyelvújítási mesének, és a nyelvfelfogásunkról is sokat elárul: mi a nyelvet isteni adománynak tekintjük, mellyel erkölcsösen kell élnünk, de nem szabad visszaélnünk. (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap