Sajdik Ferenc
Petőfi Sándor:Nézek, nézek kifelé,,,

Illusztráció Petőfi sándor verséhez (Humor)

Eperjes Károly
Thália és teológia 9/20

Egyik legnagyobb fájdalmam, hogy a magyar történelmet és a sorsunkat a minőségi drámairodalom még nem kellően dolgozta fel. Nagyon-nagyon hiányzik a nemzet identitásában fontos történelmi pillanatok, személyek helyes, nagy formátumú, drámai feldolgozása. Ezzel még adósak vagyunk. (Könyv)

Doma-Mikó István
Újratöltve: Tévedni isteni dolog

Az Úristennek megfájdult a feje az angyalok énekétől. Még ha csak fájt volna! Szúrt, sajgott, hasogatott, lüktetett! A bárányfelhőn hárfázó kopasz pocakos angyal szörnyű kornyikálása minden bizonnyal bekerült a mennyország végtelen történelmébe. - Életem baklövése volt ideszólítani ezt a pancsert – hörögte elkínzottan a Teremtő – még évtizedig maradhatott volna adóhivatalnok. A kopasz újult erővel fülsértő dallamba kezdett, az Úr felszisszent, és szapora (Humor)

Jankovics Marcell
Gyöngyöspata (1/3)

Gyöngyöstől néhány kilométerre, egy kies völgyben fekszik a honfoglaló Pata vezér nevét viselő település, Gyöngyöspata. Legfőbb nevezetessége a gótikus stílusú, római katolikus templom, mely lényegében az 1470-ben elnyert formáját őrzi. A templom főoltárán áll a magyarországi barokk egyházművészet egyedülálló remeke, az ún. Jessze fája szoboregyüttes, mely a maga nemében páratlan a világon. (Tudomány)

Szerkesztő C
Wass Albert: Hagyaték

Az öregember ott ült a barlang szájában, a pihenő padkán és csontos kezét odatartotta a roskadó tűz zsarátnoka fölé. Odébb, az aprító tönkön, ott ült a gyerek. Tizennégy éves ha lehetett, de ember módjára ült ott, ázott ködmönében, szakadozott harisnyában, ócska katonabakanccsal a lábán, s mellette a balta. Szeme kerekre nyílva, szomjasan csüngött a vénember minden szaván. (Könyvbemutató)

Turcsány Péter
A cigány csordás esete

Arcok a panaszfal előtt 1972-80. Ismét nagyon nagy szegénység fogad. A község viharsarkára értem. 7-8 cigányviskó kis telkekkel és sok kutyával. Ez a legszélső ház, a domb tetején áll, az utca neve is Domb utca. Mögötte a Tsz földje, nagy határ, kukoricás vagy búzamező, ilyenkor télen nem lehet tudni. (Könyv)

Balogh Bertalan
Maffia és egyebek...

Maffia... Talán mi is így csináltuk, mielőtt a kamaszkorba léptünk volna: banda, teljhatalmú vezér, aki kemény öklével egyből orrvérzést tudott előidézni. És az a szigorú hierarchia!... A belső fegyelem! A rivalitás, a becsület, és a banda hasonlíthatatlan összetartozása!... Némelyik nép lelki színvonala eddig fejlődik csak ki. (Novella)

Jankovics Marcell
Az ember tragédiája (12.)

See video

Szerkesztő C
Wass Albert levelesládája

Wass Albert levelezése a napokban elhunyt Szász (Zas) Lóránttal. 22 darab nélkülözhetetlen dokumentum, amely a nagy író utolsó tíz évének küzdelmeibe enged bepillantást, hitelesen, első kézből. Politikai hitvallás, a második felesége halála után megismert harmadiki feleséggel való kapcsolat, a családi ellentétek, a komoly anyagi nehézségek, a tisztes halálra készülés öntudata... (Könyvbemutató)

Csernák Árpád
Magyar író ebédel

A magyar író; ma, legföljebb: eszik. Befal valamit, tömi a fejét, azt is ritkán, keveset, rendszertelenül és kapkodva, úgy mellékesen; inkább: iszik, azt viszont úgy, mint a kefekötő vagy a gödény (vagy leginkább úgy, mint a kefekötőgödény), ettől aztán a magyar író egyre inkább kezd hasonlatossá válni a kefekötőgödényhez. (Eddig nem volt ilyen állatfajta; most már van.) (Humor)

Balogh Bertalan
Tanács a szörnyű költőnek

Még otthon történt, egészen fiatal korunkban. Egyívású barátom megmutatta titkon írott verseit, ahogy Harpagon tenné, ha egy gyönge pillanatában az egyetlen és megbízható valakinek fölfedné a pincében őrzött öreg ládika titkát, amelyben már évek óta gyűjti kincseit. Szörnyűek voltak a versek. (Humor)

Turcsány Péter
Zászlólengetés (Zas Lóránt emlékére)

...nehéz írnom, hiszen Zas Lóránt a barátom, hűvös hidegséggel, úgymond kimért tárgyilagossággal még és már nem írhatok róla, hiszen sorsa a sorsom is, embertpróbáló idők magyar költősorsa. Harmadszor pedig: szólnom mégis csak kell róla és költészetéről éppen a fentiek miatt, mert Zas Lóránt jeles barát és kiváló, jelentős költőnk, akinek szeretetem és tiszteletem jeléül lengetem meg zászlómat. (Publicisztika)

Jankovics Marcell
Az ember tragédiája (10.)

See video

Csernák Árpád
Újratöltve: Ha a só ízét veszti

Becsukta és letette a Bibliát. Zsebben elférő, elnyűtt Újszövetség volt. Észre sem vette, hogy arra a két bakra fektetett transzparensre teszi, amire az van rámázolva öles, vörös betűkkel: TOVÁBB A LENINI ÚTON! Nem vette észre, így nem is zavarta. Megszokta. Számára ez volt a munkaasztal. A tanintézet alagsorában, ahol többnyire tanyázott, és ahová tanár létére - épp azért száműzték vagy húsz éve, mert úgymond - „a tanórákon klerikális..."... (Novella)

Doma-Mikó István
Újratöltve: Tévedni isteni dolog

Az Úristennek megfájdult a feje az angyalok énekétől. Még ha csak fájt volna! Szúrt, sajgott, hasogatott, lüktetett! A bárányfelhőn hárfázó kopasz pocakos angyal szörnyű kornyikálása minden bizonnyal bekerült a mennyország végtelen történelmébe. (Humor)

Balogh Bertalan
Gyarló ember

A kor sunyi törekvése nem csupán az "utca emberének" a megteremtése. Az is. De az ideális utca emberének jámborsága és engedelmessége csak alapfok, a Szisztéma ennél sokkal többet akar. Orránál fogva akarja vezetni az embert, és alkalmatlanná tenni minden másra a jámborságon és kihasználhatóságon kívül. Észre se vesszük, hogy a hasznos hülyék társadalmát teremti meg. (Novella)

Jókai Anna
Visszaemlékezés

See video

Turcsány Péter
Esti olvasmányaim

Estére befejeztem Albert Camus Bukás-át, előtte pedig / Jonas vagy a Mester dolgozik című különös "meséjét". / Írások az önismeret magaslatairól, onnan nézvést magunkra. / Jonas...: az önvizsgálat hurkába magam illesztem be végül nyakamat. / Bukás: azaz Felemelkedés magunk felismeréséhez. / Végzetes, fölemelő, heroikus-hedonikus önirónia... (Vers)

Doma-Mikó István
Újratöltve: Az Utolsó Szamuráj

- Több kardom is van, és mindegyik saját történettel. Az egyiké különösen kedves számomra, mivel ez a fegyver az őseimé volt. Többszáz éves, a markolatára családunk jelképeit vésték. Az elődeim ezzel vágták az ellenséget a háborúkban. Generációk viselték, ezzel védték magukat, és a családi vérvonalunkat. Ha a kezemben tartom, mindig érzem a belőle áradó hatalmas erőt. (Riport-tudósítás)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap