Balogh Bertalan
A kézirat útja a szemétkosárig

Nem olvasnak kéziratot a könyvkiadók Amerikában. Annyira csakis a tucatregény és a szemétirodalom képviseli az abrakot, amit a közönség kap, hogy nem akarja a kiadó rontani a szemét ilyesmivel. Ügynökökre hárult az olvasás feladata. Az agent aztán, ha kiadhatónak ítél egy művet, az égig feldicséri azt, és bebeszéli a kiadónak, hogy jó pénz van benne. Ám újabban az agent sem olvas... (Publicisztika)

Nextepp Béla
Az elszalasztott táncosnő

Megesik enyémnél sokkal donjuanosabb házaknál is, miért szégyellném hát bevallani, hogy bizony voltak, hajaj, de még mennyire hogy voltak (s ejszebiza lesznek is) elszalasztott nők a létezésemben. Már rögtön itt az elején meg is állok tisztázni az elszalasztott nő fogalmát. Ugyanis fölöttébb nem összetévesztendő a meg nem kapott nő osztályával, bár az elszalasztott is, a végeredményt tekintve, meg nem kapott. A meg nem kapott nő, ugye, az... (Novella)

david.attila44
Arany Sas Díj pályamű (2013) - Kocsmaterápia

Egy Péntek késői délutánján, egy füstös kocsmában két illuminált, spicces barát vitatkozik. - Az igazság sz.r dolog! Miért akarod elmondani neki, hogy megcsaltad? Ezzel akarsz könnyíteni a lelkiismereteden? Gyáva vagy! Gyáva, mert nem tudsz szenvedni azért a nőért, akit szeretsz! Inkább bevallasz mindent. Ha szereted, szenvedj, szenvedj és hallgass! – nagyot csapott az asztalra a magasabbik. - Nem, nem! El kell mondanom neki! Nagyon megbántam.

Tusnády László
Huszadik századi török költők (1/13)

Az alább olvasható török versek a korábban bemutatott Az ember hangja című színdarab egyik fejezetét alkotják. A nagy terjedelem és a könnyebb áttekinthetőség miatt a költeményeket részletekben közöljük; a verseket három fejezetre (és ezeket alfejezetekre) osztottuk: Tizenkét török népdal; Régi török költők; Huszadik századi török költők. A három fejezet Az ember hangja három részével tehát (Vers)

Szerkesztő B
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / /Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő B
1907 május 17-én született Dsida Jenő

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő. Élete Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[1] Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első... (Hírek)

Bécsy Tamás
A színházelmélet és a kritika lehetősége a századvégen

Miként értelmezhető a színházelmélet és a színházkritika a századvég színházát illetően? A válasz látszólag egyszerű. Patrice Pavis szerint „Egy elmélet magában foglalja a szöveg és az előadás működésére vonatkozó igazolható hipotézisek viszonylag koherens csoportját” (Patrice Pavis: Az elméletről. In: Theatron, 1998 ősz; 54.). A kritika viszont „olyan közvetlen,... (Publicisztika)

Lukáts János
A szigetember (Marcus Aurelius utolsó könyve) 5/9

Az első utam a Danubius partjára vezetett, megálltam a fűzfák alatt, elégedetten néztem jobbra és balra: hatalmasan hömpölygött a folyó. Védte, biztonsággal védte a Birodalom határát. Túlnan erdők és hegyek, vadak és barbárok. Az már idegen rengeteg, kvádok lakják és markomannok. Meg gepidák. Micsoda nevek. Valahol a túlparti füzek közt, ott ömlik a Danubiusba... (Tudomány)

Orosz T Csaba
Angyal a halott város felett

A háború borzalmai napjainkban... - Slobo mosolyogva nézte a piros YUGO – val őrült tempóban az utcára hajtó Marcót.Ő sem lehetett különb amikor megvette az első Zastaváját. De annak már huszonöt éve. Lelkére kötötte Marcónak, hogy ha Vukovár közelében szerb ellenőrző pontokat lát azonnal forduljon vissza. Dimitrovka bácsiék élelmiszere nem ér annyit, hogy Marcónak baja essen.A szerbek már két hete körülvették a várost, de Marco szerint... (Novella)

Doma-Mikó István
Újratöltve: A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben. Az én koromban a Rokumékant a Tékoku (Riport-tudósítás)

Szerkesztő C
Wass Albert: A csodaszarvas

A Kráter Műhely kiadása: Réges-régen, messze keleten volt egy gyönyörűszép ország. Észak felől magos hegyek övezték, délen a csillogó, kék tenger határolta. Két nagy folyó eredt a hegyekben s kanyarodott alá a tenger felé, szelíd dombok s füves, szép rónaságok között. Akik abban az országban éltek, nemcsak bátor harcosok és ügyes vadászok voltak, de kitűntek szorgalmukkal, tudásukkal... (Könyvbemutató)

hshs
Arany Sas Díj pályamű (2013) - Távolodva közeledni

Szürke volt az ég, bár közeledett már a hajnal. Kellemesen hűvös nyári levegő áramlott be a szobába. A nyitott ablaknál álló idős férfi fáradt mozdulattal dörzsölte meg a szemét, mélyet sóhajtott. Lezöttyent a szoba közepén terpeszkedő fotelba, szemben feleségével. Lábához húzta bőröndjét. - Lassan indulnunk kell kedvesem – szólalt meg lágyan. Hangja rekedten szólt, mint aki már hosszú ideje

Fedák Anita
Kolerajárvány – a magyarok a „gens fidelissima”-knak segítettek

A Rákóczi szabadságharcban a ruszinok Rákóczi seregének jelentős részét alkották. Rákóczi leghűségesebb népének „gens fidelissima” nevezte őket. Most, mikor ők kerültek bajba, természetes volt, hogy a magyar parasztok is segítettek. - Munkácsot járvány fenyegeti. Kolerában tömegek halnak meg – írta a korabeli sajtó. De hogy került Kárpátaljára?... (Egyéb)

Fehér József
A fény keletről jön

Már önmagában az is rendkívül érdekes és izgalmas téma lehetne, hogyan lett egy tehetséges füzesgyarmati fiatalemberből, Doma-Mikó Istvánból a Japán Képzőművészeti Főiskola tanára. Ő alapította a füzesgyarmati Japán Múzeumot, valamint az Inter Japán Magazint. Tevékenységéért megkapta a Japán–Angol Baráti Társaság által alapított Világ Béke Nagydíjat. Az meg már valóban mesébe illő, hogy 1989-ben kinevezték a Tongai Királyság... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő B
Wass Albert levelesládája

Wass Albert levelezése a napokban elhunyt Szász (Zas) Lóránttal. 22 darab nélkülözhetetlen dokumentum, amely a nagy író utolsó tíz évének küzdelmeibe enged bepillantást, hitelesen, első kézből. Politikai hitvallás, a második felesége halála után megismert harmadiki feleséggel való kapcsolat, a családi ellentétek, a komoly anyagi nehézségek, a tisztes halálra készülés öntudata: mind-mind föllelhető ezekben a baráthoz és írótárshoz küldött levelekben. A két... (Könyvbemutató)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap