Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XVII. fejezet/2 - A székely módi menyegző

Brüniszkáld megfújta kürtjét, mire emberek sokasága jelent meg a kaputorony ormán. Ám az ifjú csak egyetlen arcot keresett, s midőn meglelte a tucatnyi érdektelen fizimiska között, boldogan elmosolyodott. Kis csapatával belovagolt a sebtében leeresztett hídon át a zsombori várudvarra. Véle volt Bogyó, férfimód, férfinyeregben, a Johann Weiss szekretárius által emlegetett szolgalegény, „a földönlakóknak nevezett székely jobbágyi rendből”, és természetesen hű fegyvernöke is (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (IV.)

Borbála gyermekei közül csak két leányka: Matild és Virág, s egy tíz év körüli fiúcska, Jákó maradtak életben. A harcokban odaveszett Istvánon kívül a láz is elvitt két gyermeket még elébb. Borbála féltő gonddal vigyázta ezt a hármat. A lányokkal nem is volt semmi gond. Már nyiladozott nőiességük, de fiatalemberek nem forgolódtak még körülöttük. Igaz nem is nagyon akadtak, mert vagy rokkantak voltak a felnőtt férfiak, mint Simon, vagy gyermekek, mint Jákó. (Novella)

Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Szerkesztő A
1845. augusztus 27-én született Lechner Ödön építész

Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[2]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja Lechner Gyula festő, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban született. Édesapja a bajor származású Lechner János (1812–1884)[3] hites ügyvéd, fővárosi főadószedő, téglagyár-tulajdonos, (Hírek)

Veress Zoltán
Lechner Ödön emléke képekben

Lechner Ödön a XIX. század és a XX. század századfordulójának egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb építésze volt. A kor vezető stílusa, a szecesszió rányomta bélyegét művészetére, sőt arabos-móros vonásokat is felfedezhetünk műveiben, például az Iparművészeti Múzeum belső részeiben, de fő jelentősége mégis a historizmus utáni magyar építőművészet fő vonalának magyaros jellegének kihangsúlyozása volt, amellyel döntő ha... tást ért el a kortárs építészek között. (Tudomány)

Kalász István
Rovarcsapda

/../ Orvul jönnek, nem tudni, hol a táboruk, hol gyülekeznek, de bárhol és bármikor felbukkanhatnak. Egyformák, de nem teljesen. Nem alakzatban járnak, de állandóan együtt vannak, a nedves helyeket kedvelik vagy a száraz meleget, döghúsra mennek, galambfészekben élnek, petéznek, lárvát raknak a repedésbe, avarba, homokba. Két hét, négy hét és kelnek ki az új csapatok, nem tudtam, hogyan tovább, csak azt: támadni kell, a háború elkerülhetetlen (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Felemás élet

A nénike békésen, meztelen talppal lépked a friss zöld fű bársonyos szőnyegén. Kertjében szárba szökken a hagyma, háza előtt lilaakác bontogatja szirmait. A távolból harangszó tompa kondulását röpíti felé a szél, s ő boldogan ebédjére gondol. Valahol egy özvegyasszony kémleli a folyót a töltés tetejéről. Lába előtt homokzsákok százai hevernek, előtte tengernyi víz terül el. Nem éhes, a test most másodlagos. A szív az első, az érzések és az otthon. Bútorát menteni kellene, az árvíz nem vár. (Novella)

Jókai Anna
Belátás és átvágyakozás

Szent Pál: A rómaiaknak írott levél, 12,4-8 „Mert ahogy egy testben több tagunk van, s minden tagnak más a szerepe, sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is különböznek: aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik (Egyéb)

Turcsány Péter
Az angyal rejtélye

Legsúlyosabb önzés a határtalan szétesettség. A részegség szakadékában öntudatlan zuhanás. Kiszakadt idő, emlékezet- és figyelem-kiesés. Ezután váratlanul, mint egy magamtól eldobott lényt, megtaláltam magamat az esti műút szélén, közel egy sorompóhoz, kifelé a lakott helyektől. Lépések önkívületben, meddig? hová? nem tudható, s hirtelen föleszmélés az elveszettségben. Esti fények, autók, fénypászmák közeledése és távolodása. (Novella)

Fehér József
Ilonka esküvője

Nagy a sürgés-forgás most a Kovács portán, az istálló előtt, a gyepes udvaron. Ünneplőbe öltözött legények tréfálkozva lovakat fognak a szekerek elé. Némelyik mén ágaskodik, úgy kell visszafogni: Hőha-hő! …Csak aztán el ne ragadjátok az ifjú párt – fenyegeti meg a Jani, a legfiatalabb kocsis nevetgélve a két almásderest, és virágokat tűz a lovak hámjába. Lányok érkeznek a tornácról fehér, puffos ujjú hímzett blúzban, és azt éneklik: „Lakodalom van a mi utcánkban…”, majd gyors mozdulatokkal szalagokat (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert - Mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)

„Van az erdőben egy madár, amit mátyásnak neveznek, mátyásmadárnak, és más vidéken szajkónak. Ismered bizonyára. Szép kék tollai vannak a szárnyán, bóbitát is visel, és nagyon ügyes, élelmes madár. Okos is. És ebből származott a baj.” Gábor Emese illusztrációival. / A mátyás és az őz meséje / Erdők könyve sorozat 6. / ISBN: 978-963-9735-34-7 / Keménykötésű ár: 1400 Ft, Puhakötésű ár: 680 Ft, Terjedelem: 24, Kötés: Keménytáblás, Szerző: Wass Albert (Könyv)

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (IV.)

Borbála gyermekei közül csak két leányka: Matild és Virág, s egy tíz év körüli fiúcska, Jákó maradtak életben. A harcokban odaveszett Istvánon kívül a láz is elvitt két gyermeket még elébb. Borbála féltő gonddal vigyázta ezt a hármat. A lányokkal nem is volt semmi gond. Már nyiladozott nőiességük, de fiatalemberek nem forgolódtak még körülöttük. Igaz nem is nagyon akadtak, mert vagy rokkantak voltak a felnőtt férfiak, mint Simon, vagy gyermekek, mint Jákó. (Novella)

Vasi Ferenc Zoltán
Egy hajléktalan visszaemlékezése a 115 éve született Dobroszláv Lajos akvarellfestőről

DOBROSZLÁV LAJOS VINGA, 1902 - 1986, TATA Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1926-ban. Mesterei: Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott, a következő évtizedekben több tatai és Komárom megyei elismerést kapott. 1926-tól Felsőgallán működött, majd 1942-ben Tatán telepedett le véglegesen. Az alkotó... munka mellett rajztanárként, 1950-1954 között pedig a helyi múzeum igazgatójaként tevékenykedett. 1939-től szerepelt kiállításokon. (Egyéb)

Szerkesztő A
Márton Áron Emléknap

Márton Áron püspöki címerében a halmok fölött magányos fenyő áll, a háttérben Székelyföld havasait szimbolizáló hegycsúcs magasodik, középen a Pax jele. Ez volt valóban Ő: egy, a kortársai közül kimagasló fenyő, aki Székelyföldön gyökerezik, hátterében a fejüket magasra emelő havasok, de egyben magányos is. Küzdelem-küzdelem! Nem önmagáért, saját érdekeiért, hanem testvéreiért, a rábízott „nyájért”. Egy életen át tartó küzdés. Ez volt ő, Márton Áron római katolikus püspök. (Hírek)

Szerkesztő B
1896. augusztus 28-án született Márton Áron püspök

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke. Jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szen... vedéssel teli életére. Áron püspök a bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap