Szerkesztő B
Áprily Lajos: A legyőzöttek strófája

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Áldás a magyarra

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő C
Wass Albert: A teremtés története

A Kráter Műhely története: Magosan fönt, az ég kékjén is túl, napsugár-sátrából uralkodott ÚR-ISTEN a világ fölött, két édes testvérével, a napsugárba öltözött BOLDOGASSZONNYAL és az éjszaka sötétjébe öltözött Ördöngasszonnyal együtt. Mikor a föld teremtésére került a sor, a sivár pusztaság szépítését két testvérére bízta az ÚR. Boldogasszony kioldotta hajának hét aranyos tincsét, s ahol megérintette velök a földet, hét hatalmas folyó támadt ott nyomban. (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: A békekötésre

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Benedek Elek: Unokáimnak

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Örkény István Emléknap

Örkény István a groteszk mestere a magyar irodalomban, egy sajátos világlátás, különös humor képviselője, amely görbe tükröt mutat az embernek, olykor abszurd, s éppen ezért mélyen elgondolkodtató példát állít elénk, és így mesél a minket körülvevő világról. A Tóték című kisregénye (1964) az elnyomás és szabadság kérdéseit-lehetőségeit tárgyalja: meddig tűrheti a megalázást, a saját akarat semmibe vételét egy ember, mikor jön el (Hírek)

Szerkesztő B
1979. június 24-én hunyt el Örkény István író

Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturg férje. Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. (Hírek)

Kalász István
Nehéz idők - Örkény István emlékére

Tudatom: nem hagyom el a 416-os szobát egészen addig, amíg el nem tűnik az arcomról a kiütés. És ez eltarthat néhány napig. Másodszor: ez alatt az idő alatt senki sem léphet a szobámba. Harmadszor: ezt az időszakot nem vagyok hajlandó kifizetni, így ne is jöjjenek semmilyen számlával. Negyedszer: a kárt, amit tudományos pályafutásomban okoztak, meg fogják téríteni, Ezt még megkeserülik! S. Tisztelt Schmidt úr, kérem, nyissa ki az ajtót... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Tavaszi napfürdő (À la Örkény István)

Első nap / Május. Verőfényes délután. Bent hideg, kint meleg. Nosza, gyerünk napozni! Kiviszem a napozóágyat a teraszra. Levetkőzöm, napozom. Hű, de meleg van! Felöltözöm, bemegyek. Hű, de hideg van! Újból kimegyek, levetkőzöm, napozom, utána megint be, és megint ki. Végül már le sem vetkőzöm. Második nap / Micsoda pazar verőfényes délután! Irány az erkélyünk! Hű, de meleg van! Felöltözöm, bemegyek. Hű, de hideg van! Újból kimegyek, levetkőzöm, napozom, utána megint be, és megint ki. Végül már le sem vetkőzöm... (Novella)

Szerkesztő A
Bay Zoltán Emléknap

Ez a kis nemzet nagyon sokat adott már a világnak, nagyon sok tudományágban. A természettudományokon belül a fizika volt az a terület, ahol talán a legtöbb magyar „koponyát” találjuk, és ezen méltán híres „koponyák” közé tartozik Bay Zoltán, akinek élete egyben a XX. századi magyar emberi sors, sokszor kegyetlennek tűnő minden egyes nehézségét magán hordozza. Élete egyben a nemzetünk minden fontosabb ese... ményét is reprezentálja a XX. század folyamán, mintegy megjeleníti annak minden emberi (Hírek)

Szerkesztő A
1900. július 24-én született Bay Zoltán fizikus, feltaláló, a radarcsillagászat atyja

Bay Zoltán Lajos (Gyulavári, 1900. július 24.[1] – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudo... mányág létrejöhetett. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció. (Hírek)

Szerkesztő A
Fekete István Emléknap

Fekete István a természetleírásnak, a teremtett világ bemutatásának egyik legnagyobb mestere irodalmunkban. Avatott ismerője a természet titkainak, a vadászatnak, halászatnak, a magyar földnek. Termékeny és sokoldalú író volt, Jókai után az ő műveit olvasták a legtöbben; művei nyelvezete olvasmányos, gördülékeny, sok helyütt költői; stílusa a legkiválóbb prózaírók sorába emeli a szerzőt. Fekete Istvánt a szakirodalom, a hivatalos kánon nem tartja számon a (Hírek)

Szerkesztő A
1970. június 23-án hunyt el Fekete István író

Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kia... dásban jelentek meg könyvei. Életrajza / (Hírek)

Lukáts János
Édenkert az ingoványon

Fekete István: Tüskevár Ha egyszer valaki számba venné, hogy hány magyar regény- vagy prózarészlet játszódik mocsárban, nádasban, ingoványon, - meghökkentően nagyszámú gyűjteményt kapnánk. Arany Toldijától kezdve, Jókai: Névtelen vár, Mire megvénülünk, Mikszáth: Két koldusdiák, Móra Ferenc: Rab ember fiai c. regényein keresztül, Szabó Pál XX. századi Ahogy lehet-je is kitüntetett figyelemmel fordul e szélsőséges természeti környezet felé. (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap