Szerkesztő B
70 éve történt: lemészárolták a lengyel hadifoglyokat Katynban!

Katyń – a tömegsírok helyét jelző lapok - A katyńi vérengzés[1] néven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntését végrehajtva követték el a Belügyi Népbiztosság (NKVD) egységei a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldo... zatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik. A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katinyban, (Egyéb)

Szerkesztő A
Zakariás József Emléknap (Aranycsapat)

Zakariás József az Aranycsapat balfedezeteként lett ismert. Már pályája kezdetén is elismerő szavakkal méltatta klubedzője, Jakubcsek János: „Mindent tud, amit egy futballistának tudnia kell, és amit tud, azt minden poszton érvényesíteni tudja. Jobb láb, bal láb, neki mindegy, szélső, belső csatár, fedezet, ahogy tetszik! De nemcsak a pályán, a privát életben is igazi mindenes, aki az égvilágon mindenre használható. Nagyszerű gyerek az, kérem, nem hiába irigykednek rám miatta." (Hírek)

Szerkesztő B
1924. március 5-én született Zakariás József olimpiai bajnok magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő balfedezete

Zakariás József (Budafok, 1924. március 5. – Budapest, 1971. november 22.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő balfedezete, 35 válogatott mérkőzésen játszott. / Pályafutása / Játszott a londoni „évszázad mérkőzésén”, tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. Az egyetlen játékos, aki a berni vereség után nem lett többé válogatott. A Budapesti Bástyával és a Vörös Lobogóval kétszer (Egyéb)

Szerkesztő A
Németh László - Iszony

Németh László az Iszonyban a női létnek olyan biológiai-pszichológiai mélységeit tárja fel, amelyre csak a világirodalom legnagyobb lélekismerői, egy Tolsztoj vagy Flaubert vállalkoztak. Flaubert híres mondása, "Bovaryné én vagyok", vonatkozik Németh Lászlóra is, aki - Flaubert-hez hasonlóan - a saját lényéből fakadt eszményi nőt és létproblémáját építette Kárász Nelli alakjába. A regény kötelező középiskolai olvasmány! Iszony - ISBN: 962 7329... (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
1940. március 5. a katyńi vérengzés napja

A katyńi vérengzés[1] néven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntését végrehajtva követték el a Belügyi Népbiztosság (NKVD) egységei a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik. A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katinyban, (Hírek)

Czakó Gábor
Regény helyett pár szó Apámról

Az idén 75 éves vagyok, édesanyám, bátyám már átment. Édesapámról 1943 óta a család nem tud semmi bizonyosat. Miután 1908-ban született, akár élhet is, hiszen Oroszország – többek közt – a világ legidősebb embereinek világa – miért éppen ő ne tartozhatna bele? A Kaukázus meg az Andok vidéke a hosszú élet földje. Ráadásul kutatók mindkét hegységben tömegével találtak magyar nép... dalokra hajazó dallamokat… Édesapám sorsára visszatérve, 1942 szeptember 14-én születtem. Ennyit tudott rólam, válaszolt is (Novella)

Kondra Katalin
Hazafelé

Már az utazás kezdete szokatlan volt. Nem vagyok túlzottan igényes, amikor haza indulok. Megszoktam, hogy a Corona nevű nemzetközi vonat csak nevében fenséges. Jobban állna neki a Balkán city név, és nem is csalódtam, mert amikor felszálltam, a helyemen már ült egy hölgy. Budapesten vagyunk, ezért magyarul magyarázni kezdem neki, hogy az az én helyem, mire ő angolul mondja a magáét. Egy kedves idős hölgy velünk szemben, szól, hogy a négyszáz-tizenhármas kocsira van helyjegye a nőnek (Egyéb)

Erdély-szerkesztő
Erdély-szerkesztő: A hun-székely-magyar rokonság bizonyítékai (Rovat: Székelyharang)

Újra kell írni a történelmet! // A hun-székely-magyar rokonság bizonyítékai // Egy nép sem tűnik el nyomtalanul, így a hunok is hátra- hagyták emlékeiket, mondja dr. Obrusánszky Borbála./ Októberben az azonos nevű folyóiratban megjelent cikkei elismeréseként Székelyföld-díjjal tüntették ki dr. Obrusánszky Borbála történészt, néprajz- és keletkutatót, akivel a Baróton immár 2. alkalommal megszervezett honismereti táborban beszélgettünk a hun-székely-magyar rokonságról. Nyomatékosította: a hunok és a magyarok (Tudomány)

Kő-Szabó Imre
Helyünk a világban

Helyünk a világban? A kérdésre számtalan válaszhatóság közül válogathatunk, de valószínű, hogy mindegyik valós tényt takar. Nem egyszerű kérdés, mert az átlagállampolgárt megkérdezve biztosan bizonytalan lenne a felelete, mert ezt a kérdést nem teszi fel önmagának, de mások sem firtatják, nap, mint nap. Annyit biztosan eltudna mondani, hogy ő, személy szerint magára nézve, hogyan ítéli meg a „helyet”. Neki a „hely” két dolgot jelent, ahol lakik, és ahol dolgozik... (Riport-tudósítás)

Jankovics Marcell
Kultúrából a Civilizációba 4/4

Az ezredforduló táján, mintegy a kerek évszám jelképes erejét demonstrálva, megszaporodtak azok az írások, melyek a Nagy Paradigmaváltással (a hagyományos világrend fölbomlásával, ha úgy tetszik, világvégével, kulturális stratégiák megfogalmazásával foglalkoztak. 1999-ben jelent meg Jan Assman szemnyitogató könyve, A kulturális emlékezet. A Magyar Művelődési Intézet folyóirata különszámot szentelt a témának (Szín – Közösségi művelődés, 2007. június). Jómagam 1998-ban, még NKA elnökké való (Tudomány)

Döbrentei Kornél
Nem a csoda

Az idô pillanatokból szôtt, / nyûhetetlen anyagából kiderengtek / (múltakból jövôbe, jövôbôl jelenbe jártok, keltek), / meg így tartjátok Európát / s benne minket, magyar szentek. / Az elsô felsírás és a vég-hördület közt az ív mivé lett? / A legenda több, mint az élet? / S miként a semmibôl habosra köpült bárányfelleg, / a lélek üresen elleng, / ha nem bírhat, mint megtartó horgonyt, / egy ôsemlékezésbôl, ideákból megálmodott, / fénynyalábok-keretezte képet, / nem bálványt, melyben az Isten emberszagot orront (Vers)

Patócs Júlia
Arany János kézirata: Közönséges tanítás

Közönséges Tanítás - Sz.Leczke.Préd.I:14 - Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, hogy mindezek hiábavalóságok és a lélek gyötrelmei. Nincsen a teremtett Igék között is egy is, mely a változásnak …törvénye alól fel volna szabadítva és mégis az emberi szív oly veszendő dolgokba helyezi bizalmát, melyek hiábavalóságok és a lélek gyötrelmei. Nagyon balra magyarázná valaki a Bölcs elol... vasott szavainak értelmét, (Hírek)

Jókai Anna
Németh László: Colbert

Ha Németh László szól – most Colbert-drámája a Madách Kamaraszínház szűk deszkáiról –, elsősorban nem a választott szituáció leleménye, hanem a pontosra nyírt gondolatbokrok, súllyal töltött mondatok íve kísér. A figyelem előadás közben egy percre sem lankadhat – a szorosan illeszkedő elemek egymást feltételezik, nemcsak egy drámán belül, hanem az egyes drámák között is. Sőt az életmű egészét is besugározza a saját világot (Egyéb)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 2/20.

(négy regény – A gyász, az Iszony, Égető Eszter, az Irgalom alapján) / Minden irodalmi alkotás bevallott vagy be nem vallott célja az ember lényegi erőinek, az emberi természet mibenlétének kifejezése művészi eszközökkel. / Maradt azonban egy biztos fogódzója: az ember üdvösségösztöne, a „jó és igazról való hit”, a vallásos harc, a küzdelem, amely nem fordulhat meg történelmi, társadalmi helyzeteken. Így lett idealista erkölcsi forradalmár, aki a történelmet és az életet is erkölcsi világításban látja. . (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap