Bágyoni Szabó István
Apaország – avagy: Budai Ilona máig szóló átka

“Anyám, édös anyám, ne haggy el az útba” (Budai Ilona) Apaország. Írástudók, historikusok és politizáló újságírók használták ezt a találó szókapcsolatot a Duna Televízió egyik adásában valamikor a polgári kormánykoalíció létrejöttének az évében. Akkor, amikor az arra hivatottak, jó nyolcvan éves politikai amnézia után, ismét nemzetépítésbe fogtak. A meghívottak... (Publicisztika)

Tusnády László
Négyszáz éves a Crusca Akadémia szótára (Tűnődések egy szótár születésnapján)

A Crusca Akadémia szótára rendkívüli esemény volt az olasz nyelv számára. Igazi, nagy költészet Európában, az ókori görög és latin után, Itáliában érte el legkorábban a legmagasabb szintet. Dante Alighieri előtt már száz évvel létezett olasz költészet, de a Sommo Poeta művészete, tudományos munkássága hozta magával azt a ... (Tudomány)

Véghelyi Balázs
Profán kantáta

Bartók Béla emlékére // Édesapám, édesapám,/ én kiáltok, a te fiad,/ szarvassá változott fiú,/ puszta földön állok immár,/ testvéreimet megölték,/ az erdőt is kiirtották/ a külföldi befektető/ jól fizetett emberei,/ övé minden, amit látok,/ betonmederben a forrás,/ szemét úszik benne, ahogy/ szivárványos halak régen,/ erdő helyén luxushotel,/ bevásárlóközpont épül,/ ha valaki meglát engem,/ fényképezőgép után kap,/ látványosságnak jó vagyok,/ élni talán ezért / hagytak / szögesdróttal bekerítve (Vers)

Fehér József
A huszonkét hold

Jóvágású, zömök fiatalember ront be a verandára, hullámos, fekete haja a nagy sietségtől izzadt homlokába lóg. Napbarnított, izmos testén rövid ujjú, szakadt, kockás inget, foltozott nadrágot és kopott bőrcsizmát visel. Istállószagot hoz magával, csizmája szélén pedig friss trágyadarabot. Lehet vagy húsz éves. Markáns, kreol arcát megvilágítja a szőlőlugas résein áttűző, délelőtti verőfény. Mélybarna szemeivel ide-oda néz; tekintete feszült, ideges. Láthatóan keres (Novella)

Doma-Mikó István
Tora-tora-tora!

Exkluzív riport a Pearl Harbort megtámadó vadászpilótával. - A tora japánul tigris, háromszor mondva pedig a jelszó, amely 1941. december 8.-án elindította Pearl Harbor bombázását, s ezzel Japán hadba lépését Amerika ellen. A hatvanas évek bestsellere lett az eseményeket felelevenítő Tora-tora-tora című könyv, 1970-ben pedig nagy sikert aratott megfilmesítése. Mindkettő megemlékezik Muranaka vadászpilótáról: "Fucsita kapitány egyfolytában a felderítőgépek (Riport-tudósítás)

Szerkesztő B
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Szerkesztő B
1921. november 27-én született Pilinszky János költő

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, lévén a Nyugat, s szellemi utódának, a Magyar Csillagnak... (Hírek)

Petrozsényi Nagy Pál
Sóder

Ábris elégedetten fékezett a kombinát előtt. Hetek óta azon rágódott, kire adja voksát annyi párt közül. Figyelemmel kísérte a választási műsort, gondosan tanulmányozta a képviselőjelöltek életrajzát, gyűlésekre, megbeszélésekre járt, egyszóval mindent megtett, hogy érdemben döntsön. És döntött. Anélkül, hogy leitatták vagy megfenyegették volna, mint ahogy azt a múltban szokták tenni. Múlt? Hol van az már? Manapság más,... (Egyéb)

Doma-Mikó István
Újratöltve: A riviérai rendőrség fenegyereke

Ne ilyen lanyhán üssön, hanem gyorsan, férfiasan, keményen! – pattogott a mester. Az nem lesz jó - szabadkozott hősünk szerényen, mert már így is sok volt a rovásán. Gyerünk, gyerünk - pattogott a mester - mire vár még? Pierre egy vértanú lemondásával készülődött az aktusra. Később a fegyelmi bizottság előtt a foghíjas mester eképpen adta elő az esetet: "Csak affft kértem, hogy üffön, de mint egy faltörő koff... (Riport-tudósítás)

Turcsány Péter
A lemondás - Hol van az ember

Már régen minket Isten/ orsóján pörgetnek,/ mint nagyanyáink, mikor/ szőtték a téli ruhát,// te is egy szál, mi is néhány,/ fájdalmas szőttes a nemzet,/ ki tudja, hogy melegíti-e,/ vacogtatja-e jövendőnket?// Mire szövik ezt a ruhát?/ fátyol lesz, hogy eltakarja/ bűneinket? Szemfedő lesz/ búcsúztatni véreinket?// Komor magyar karácsonyunk/ nem hoz nekünk ajándékot,/ árván didereg Jézuska,/ nincs aki rá ruhát tegyen (Novella)

Lukáts János
Két fél élet – egy teljes halál? (Babits Mihály: A gólyakalifa)

Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét). Kritikus és filológus urak bele is sétáltak szépen a csapdába: föltárták nagy körültekintően Babits családi hátterét, Fogaras és Újpest... (Tudomány)

Szerkesztő B
1883. november 26-án született Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakjaMihaly

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század (Hírek)

Kő-Szabó Imre
Szabadnap

Krén, fél kilenckor indult hévvel Szentendréről. Kényelmesen kisétált az állomásra, volt ideje. Ma szünetelt a vállalatnál a munka, tegnap délután bedöglött a kompresszor. A szerelőké a terület, csak holnapra ígérték, hogy megjavítják. Az állomáson vett egy újságot, megváltotta a jegyét és várt. A mai napra, állásidőt fizetnek, mondták neki, menjen haza. Régóta várt már egy ilyen napra, képzeletében előre felépítette. Úgy gondolta, korán fog felkelni, bemegy a... (Novella)

Szerkesztő C
Indig Ottó - Kánikula

Az erdélyi származású író, dramarturg regénye a Cote D’Azur napos tengerpartjára repíti olvasóit. A szerző Franciaországban vészelte át a második világháborút, önéletrajzi ihletésű regénye kiváló társadalmi korrajz a 30-as évek nyugatjáról, dekadens szerelmekről, unatkozó milliomosokról, akik tudomást sem vesznek a világégésről… mert a francia tengerpart a béke szigete, ahol vágyak és titkok perzselik a látogatót. Főhősei egy különös szerelmi kvartett (Könyvbemutató)

Turcsány Péter
Fohász fohásztalan népért

Fohász fohásztalan népért// (Évnyitó ének)/ L. Kecskés András barátomnak ajánlom/ Balassi-évfordulók esztendejében// Keccsel a mente fölött, jaj hogy sátrat vert az/ asszonyi hajzuhatag,/ már lobogó kopiák űzték csöndteli órák/ hajnalodó utasát,/ kürt és trombita harsant, sohase várta a part/ kikötői nyugalma.// Bár noha békére szív s pihenőre a lélek/ sohse éhezett jobban,/ űzi őt mégis parancs, őt, a kitagadottat... (Vers)

Lukáts János
Ráckeve, város a fejedelmek szigetén

Amelyik város a Duna partjára telepszik, számíthat rá, hogy a folyó évszázadokon át, télen és nyáron ellátja szépséggel és riadalommal, éltető vízzel és pusztító árral. Nincs ez másképp Ráckevén sem, amely alig egy órányira fekszik Budapesttől, mégis, mintha a Csepel-sziget fővárosa volna. Régi település Ráckeve, a keskeny folyóágon könnyű az átkelés, van rév több is kelet és nyugat felé, a folyóban szigetek. Ide... (Egyéb)

Szerkesztő A
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 5/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. 18-án egy Tontina nevű kuril faluba érkezett Benyovszky, amelynek tájonja igen barátságosan fogadta s maga, valamint fia elkísérték utasainkat egész a Kurili... (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap