Szerkesztő B
Mikszáth Kálmán: Falusi Karácsony

Öregszik az ember, kezd rendes lenni. Már évek óta jegyzem egy kis könyvecskébe a napi teendőimet előre. Ha aztán átszaladok egy-két lapot - az azért nem tesz semmit. Ne tessék rossz néven venni. A mai napot nem ugrottam át. Megnézem reggel, hát csak ennyi a teendőm mára. Lacikának: lóvonatú vasutat venni. Jancsikának: kerekes cocát. A Pesti Hírlapnak: karácsonyi tárcát írni. Sokáig elcsavarogtam a játékkereskedésekben, míg végre (Novella)

Csata Ernő
Játszani akarok - Vreau să joc

Blaga, Lucian / Játszani akarok - Vreau să joc // Ó, játszani akarok, ahogy nem tudtam soha! / Ne érezze magát Isten / bennem / bilincsbe verve - tömlöc foglya. / Föld te, szárnyakat adj: / nyíl lennék, hogy átszelhessem / a végtelenséget, / körülöttem legyen csak ég, / alattam ég / s ég felettem - / és meggyúlva fényárban / játszadoznék, / áthatva hallatlan lendülettel, / hogy Isten felszusszanjon szabadon bennem, / s ne zúgolódjon: (Vers)

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Szerkesztő B
1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János költő

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, lévén a Nyugat, s szellemi utódának, a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold (folyó... irat) körül csoportosultak,[19] mely lapnak 1946. és 1948. között társszerkesztője is volt (Hírek)

Szerkesztő A
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Fehér József
"Ha Botticelli magyar lenne..."

Érzékeny lélekkel áldotta meg az ég azon embertársainkat, akik alkotói életutat választottak maguknak földi létük beteljesítésére. Megkapták hozzá az erőt, akarom mondani a tehetséget, hogy szavakba önthessék, festőecsettel vászonra vihessék vagy csodálatos zenéjükkel közvetítsék a Mindenség szépségét. Sajnos, megszoktuk már, hogy rohanunk, szaladunk, és a nagy sietségben észre sem vesszük: mennyi szépség tárul elénk (Publicisztika)

Kő-Szabó Imre
Eszmei felüdülés a Zöld Hetesben

Csabai Csaba a napokban alaposan kiírta magát. Úgy érezte, kell egy kis szusszanás, erőgyűjtés. Amíg az asszony távol van, addig egy kis kiruccanást tesz, a két utcával arrébb üzemelő Zöld Hetesbe. Ide szokott időnként betérni. Van ott már jó pár ismerőse, meg ott találkozott azzal az íróféle fickóval is. A gipszes lábával, csak bicegve tudott menni, mondta is a kocsma ajtajában egy látásból ismert ipse neki: - A jó csődőr,... (Novella)

Toót H. Zsolt
Kolozsvári kalifák körében

„Fogalmam sincs, ki volt a nagyapám, csevegett Holló… de mihelyt eszembe jutott, hogy lennie kellett, s a legfeltűnőbb az benne, hogy nyoma sem maradt, lassan összeraktam a mozaikképét. Nagyapám kalandor volt, alighanem keleti származék, görög, török, annyi bizonyos, hogy egy úr az Ezeregyéjszakából. Kalifa vagy dzsinn – így mondta, s higgyétek el, barátaim, komolyan gondolta” – cseveg a csevegő Holló úr, a hall... gatag hegedűs történetét megidézve Sass Elemér, a baritonista Kolozsvári Papp László Holló úr (Novella)

Szerkesztő A
Tamási Áron Emléknap

Tamási Áron egyik legnagyobb népi írónk ((a szónak nemcsak a kort, irányzatot jelző, hanem a szemléletmódra és nyelvre is vonatkozó értelmében), varázsos világot látó, láttató és teremtő, csodálatos, lélekből fakadó nyelvű művész ő, aki a szépirodalmi stílusnak, a mesemondásnak legnagyobb mesterei közül való. Valami különös, derűt sugárzó hangulat lengi be műveit, olyan szívhez szóló, benső... séges, őszinte hangon szól hozzánk, hogy úgy érezzük, mindig is ismertük. És valóban, lelkünkhöz, magyar lelkünkhöz szól ő. (Riport-tudósítás)

Kondra Katalin
Tamási Áron emléknapra (1897 - 1966)

"Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. De Tamási Áronnál a mese is a valóság súlyosságára és bánataira vall; az ő szemén keresztül az állatok és a fák is a világ nagy összefüggéseit példázzák; nála ugyan minden agyafúrt székelységgé válik, de az ő székelysége maga az ezerarcú emberiség. A lélek nagy gyönyörű... ségei közé tartozik Tamási Áron novelláit olvasni.” (Egyéb)

Lukáts János
Húsvéti hazahívás

„Vajda Sándor miniszterelnök úr három erdélyi írónak elsőosztályú vasúti szabadjegyet adatott, egész esztendőre szólót. Így mutatta ki tiszteletét az erdélyi magyar irodalom iránt”. Ezzel az örömteli mondattal indul Tamási Áron könyve, öröm az írónak, aki utazhat, öröm a kortárs román miniszterelnöknek (Alecsandru Voida), aki jótékonykodásával népszerűsítheti magát, öröm az erdélyi magyar irodalomnak, amely iránt így mutatódik ki a tisztelet. A legnagyobb az öröme azért mégis annak az idősödő székely asszonynak (Novella)

Szerkesztő A
Tamási Áron: Karácsonyi pásztorocskák

A szabadtűzhelyen, a betlehemi majorban, hajladozik a tűz aranylángja. Csodapásztorok melegednek a tűznél, melynek a fénye átvilágít az időn, és emlékezni serkent engemet is. Tizenhárom éves voltam, s vezére a zsenge pásztoroknak. Ezek a zsenge pásztorok mind korombéli fiúk voltak, akiket gondosan megválogatva vettünk föl a nyájba. Amikor a kör bezárult, kiosztottuk a szerepeket. Elsőnek vezért választottunk, aki majdan, ka... (Novella)

Csata Ernő
Ábel népe jubileumi füzet - Tamási Áron

„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén szomorú-mókás mese után fogant engem.” (Tamási Áron) Táltos volt, „a mesebeli harmadik királyfi”, aki elindult világot látni, aki enni adott az útjába kerülő sánta rókának is. Megmászta az üveghegyet, sárkányokkal, ördögökkel, tolvajokkal, bankárokkal küzdött, de visszatért az aranyalmával…és elnyerte a királyságot (Egyéb)

Szerkesztő A
Tamási Áron

See video

Kondra Katalin
Tamási Áron emlékezetére (Megemlékezés)

Nem volt szerencsém találkozni Áron bátyámmal, mert mire én megszülettem (1975), ő meghalt (1966). Vérrokoni kapcsolat nem volt köztünk, de székelynek a székely bátyja vagy nénje, ángya vagy sógora, esetleg komája. Arrafelé ez is rokonságnak számít. Az iskolában ismertem meg Tamási Áront, a Bölcső és bagoly életrajzi regényén keresztül. Ha a személyével nem is találkoztam, de a szellemével mindenképp,mert az erősen kivilágított az írásaiból, éppen úgy, mint a szülőföld szeretete. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap