Szerkesztő B
November 2-án Mindenszentek és halottak napja

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben (Egyéb)

Szerkesztő B
Halottak napja

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnap... (Hírek)

Fedák Anita
Memento mori...

Eszembe jut törékeny nagyanyám alakja. Mennyi lelkierő rejlett ebben a pici asszonyban. Mert aki, dacolva a sorssal, a háború közepén gyermeket hoz világra – aki történetesen az édesanyám –, az csak bátor asszony lehet. Aki kilométereket tesz meg Szolyvára, hogy enni vigyen a nagyapámnak a „malenykij robotként” ismert lágerbe – az erős asszony. Akit a katonák puskatussal megvernek, elkergetnek, hogy takarodjon onnan, mégis marad és elbújik a láger környéki bokrokban, mert (Egyéb)

Bodor Miklós László
Halottak napján

Szórt napfény melengeti a megszínesedett leveleket, a kegyelet virágait. Földi életünk, múlandó, lelkünk élete örök. Örök a szeretet, ami elfedi ezeken az estéken a napi gondokat. Pár éve ledugtam pár szál borostyánt a frissen felhantolt sírra. Apám, és nővére – nevelő anyám – nyugszik itt. Fogy a fény, rózsaszínben játszanak a fehér krizantémumok, és a gyertyák, mécsesek fénye túlragyogja a bágyadt Napot. Besötétedett. Világítanak a sírok. A pici lángokban a lelkünk fényei tük... röződnek. (Novella)

Rozványi Dávid
Halottak napja, Solymár

"A gyufa sercenése, a kanócon végigfutó láng amint belecsókolt a viaszba régi emlékeket ébresztett benne. Advent, karácsonyi gyertyák, a fény, amit nagyszülei halottak napján az ablakba tettek, az öreg, veszekedős sekrestyés, amint a gyújtóssal végigment a templomon, miközben szidta az ügyetlen ministránsokat, akik összeviaszozzák a templomi szőnyeget; valahol mindegyik képben volt valami szakrális, valami imádságra hívó." Élettánc 2. - Tűz által vesszen el... (Publicisztika)

Kondra Katalin
Elmélkedés az elmúlásról (Halottak napjára)

Nem feledhetem azokat a pillanatokat, amikor Mindenszentek estéjén a két falu minden lakója összegyűlt a temető közepén felállított közös keresztnél. A két falu papja és kántora eget rengető hangon rázendített arra a számomra még ma is félelmetes énekre, hogy "… midőn az ég és föld megfognak indulni, eljössz a világot lángokban ítélni…” Hátborzongató élmény volt ez különösen, ha a szél nagy fekete felhőket gördített fölénk. Az esti szentmisén megvigasztalódtam abban a hitben, hogy a halál után van élet. (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
Halottak napja múltán

Mit tehet az ember halottak napján? A lelkek mécses-lángok szívburkában körbesétálják a temetőket, fáradt,örgő csontú emlékekkel hazatérnek, behúzódnak a házba,és tovább fának. A sötétség sárgombócokat dobál a ajtókra,ablakokra, zuhognak a bútorokra, telefröccsentik az ágyat, a térdet, a szájat, hogy már álmodni,beszélni sem lehet. Mit tehet a ember halottak napján? Eltemeti magát a latyakban,jártányit se lép, hiszen nincs Krisztus-kép a főfalon. (Publicisztika)

Czakó Gábor
Haláltánc - egy Villon vers időszerűsége Halottak Napján

Nyilván sokan tudják, hogy a haláltánc közismert francia nevén a "danse macabre" késő középkori eredetű allegorikus műfaj. A metszeteken, festményeken, faragásokon kaszás csontvázak vonszolnak a sírba pápákat, királyokat, szépasszonyokat, lovagokat, bankárokat, parasztokat. A halál szemében minden földi rang és siker nevetséges, előtte minden ember egyenlő. A középkori ember megérezte a korszakváltás szelét. Az új világ jöttét, amelynek nem ismerte természetét, mégis megsejtette, hogy ezen eljövendő (Egyéb)

Adorján András
Kellemes Halottak Napját!

Megérjük még, hogy a „Szép napot!” és más szófordulatok nyomán édeskéssé vált nyelvünkben ez is feltűnik. Egyébként ez az egész halottak napi országjárás komplett őrület. Mindenki, aki ad a szomszédok véleményére, útnak indul akár az ország másik végére, hogy meglátogassa szerettei nyughelyét. Valóságos csoda, hogy ezekben a napokban nem, vagy csak ritkán történik tömegszerencsétlenség az uta... kon. Azon gondolkodom, hogy az év többi napjain vajon hányszor jut az emberek eszébe, aki már nincs? (Publicisztika)

Bilecz Ferenc
Levédi a hattyú vajda?

A „vajda” szavunk a szláv „воевода” (voivode, voivod, voivoda, vojvoda, etc.) szó első ismert görög βοέβοδος formának a „magyarítása”. Szó szerinti értelmét (hadvezér, hadat vezető személy) Konstantin császárnak is ismernie kellett a kijevi kapcsolatok miatt. A legtöbb nyelvben vagy meghagyják valamelyik eredeti hangzást (viovoda, boebodo, boebodus stb.), vagy hercegnek fordítják, mint a lengyelek. Az orosz őskrónikában nyolc... szor fordul elő a „воевода” (herceg) és kétszer a „воеводство” (hercegség) szó. (Tudomány)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Jókai Anna
Doktorvilág

Haláp Jánosnak volt öníróniája – kivesző tulajdonság; óvta. Az önirónia karbantartja a gyepesedő személyiséget. Az új, nyomdaszagú névjegykupacot nézegette. Már nem sikk az érettségi vagy a szimpla egyetem. A névjegykártyán hasznosíthatatlan. A névjegykártya pedig fontos. Helyettesíti az embert. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy puszta névvel jelöljék: kicsodák. A foglalkozás – nem mindig hencegésből, néha indokolt tájékoztatásul – odakívánkozik. „Haláp János (Novella)

Szerkesztő A
Albert Flórián Emléknap

„Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselező készsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre...” (Szepesi György) (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap