Bihary József
A törvény

Nem gondolom, hogy a MIL tematikájában ne lenne helye a sci-fi nagy magyar művelőiről, való megemlékezésnek: Bessenyei György, Jókai Mór, Naszády József, Karinthy Frigyes, Kulin György, Kuczka Péter, Nemere István stb., többen lehetnek száznál is, nem beszélve a névtelen ezrekről, akik novellákat, elbeszéléseket tesznek közzé az interneten, vagy küldik munkáikat a nyomdákba, ebben a témakörben. Az alábbi írás Zsoldos Péterre emlékezik, aki húsz éve nincs közöttünk, és csak azok számára lesz a cikk teljesen (Egyéb)

Szerkesztő A
Czibor Zoltán Emléknap (Aranycsapat)

Czibor Zoltán személyében a magyar labdarúgás történelmének legkiválóbb balszélsőjét ismerhettük meg, aki nem csak mint futballista, hanem mint magyar ember is például szolgálhat az utókor számára. Ars poeticáját életrajzi kötetében így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.” (Hírek)

Szerkesztő B
1997. szeptember 1-én hunyt el Czibor Zoltán labdarúgó, az aranycsapat tagja

Czibor Zoltán (Kaposvár, 1929. augusztus 23. – Győr, 1997. szeptember 1.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az aranycsapat tagja. Édesapja a MÁV alkalmazottja volt, tisztviselő, hatan voltak testvérek. Becenevei: „Bolond”, „Rongylábú”, játékosként balszélső poszton gyors, kiszámíthatatlan és gólerős csatár volt. / A Komáromi MÁV-tól a Bp. Honvédig / Két bátyjával, Czibor I.-el és Czibor II-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát, mint Czibor III. Amatőr (Hírek)

Barcsa Dániel
Hadúr kardja

Hadúr hatalmas munkába fogott. A mennybolt egy villámát lehívta a földre, égig érő tüzet bűvölt, s e tüzet a négy égtáj szilaj szeleivel felszította. Majd eléhívta a föld méhének érceit, a fémeket megolvasztotta, összeötvözte. Aztán üllőjén ezt az anyagot pörölyével addig verte-ütötte tizenkét napon és tizenkét éjen át – hol felizzítva az ádáz tűzön, hol lehűtve a világ friss vizein –, amíg formálódni nem kezdett Hadúr keze alatt a világ legszebb és legtökéletesebb (Novella)

Adorján András
Egyedüllét - magány - társtalanság

Strangers in the Night (Idegenek az éjszakában) - énekelte Frank Sinatra sok-sok évvel ezelőtt. Azt gondolná az ember, hogy milliós nagyváros(ok)ban könnyebben találnak társra az emberek, mint olyan helyen élvén, ahol kölcsönösen csekély a választék. De aki már volt egy tömeg kellős közepén, nagyon sokat megtapasztalhatott a kétségbeesett magányból. Kivált, hogy úgy látszik, rajta kívül mindenki párosan lépdel határozott célja felé, optimistán... (Egyéb)

Kalász István
Polip

Aztán? Történt, hogy elütött egy autó. Este volt, összeomlott megint egy randevú, a nő nem jött el, moziba mentem, utána piáltam, sötét volt, az utca kihalt, ekkor történt. Nagy autó volt, afféle fekete terepes böszmeség, ketten ültek elől, férfiak, dübögött a zene, jöttek nekem, reccsent a lábam. Aztán feküdtem a fekete ég alatt, az öreg házak között, feküdtem, széttártam karomat, ők megálltak, az egyik kiszállt, megbámult, él, mondta, na, tünés. És elhajtottak. Én elájultam, ahogy azt ilyenkor kell, a (Novella)

Jókai Anna
Súly és kiterjedés

Ottlik Géza művei. Mindössze tíz-tizenöt centi a könyvespolcon. S alig fél kiló a szatócsmérlegen. A méteres életművek elsápadnak. S bőröndnyi súlyok válhatnak lepkekönnyűvé. Ki-be járt az írói létbe; ezt is meg tudta tenni. Játszódott odakünn, hogy majd aztán halálos komolyan visszalépjen. Kiterjedése határtalan lett, az anyagot széltében-hosszában átütötte; súlya eleinte megnyomta a vállunk, azután mégiscsak fölizmosodtunk hozzá, valahogy. Példa-emberré vált, bizonyos... (Egyéb)

Turcsány Péter
Istenek kalderája, Hargita

Hintázik fenn/ a napsugár,/ felhőtündér/ szoknyája száll.// Hol a magasságnak/ tere nő,/ zöld palástban vár/ sok fenyő.// Állok a Hargita/ peremén,/ testvérhegyekről/ zeng a szél.// Bent sűrű mélyben/ bújik a vad,/ távol havasok/ oromlanak.// Magyarok szíve/ dobog itt még,/ nem vesz erőt rajtunk/ a nemlét!// Patakok csöndes/ partjainál/ tisztások enyhe/ szellője száll.// Ösvények futó/ szalagjai/ piros virággal... (Vers)

Lukáts János
„Kihúzta az ördög a dugót!”

Babonák a magyar közmondásokban - A közmondás „a jó érzés beszélt emlékműve”, tartotta Benedetto Croce, - a latin és a nagyrészt erre épülő itáliai közmondáskincs ismeretében bizonyára helyesen. A közmondások kutatása napjainkra elképesztő méretű iparággá fejlődött, egyre előkelőbb helyet követelve (és harcolva ki) magának a folklórban és a nyelvtudományban, a népi gyógyászat és a és a népi vallásosság témakörében, a helytörténetben, de még a lexikonszerkesztésben, a nemzetközi összehasonlító közmondás-, szólás- (Novella)

Szerkesztő C
Bánki Éva: Együtt a család

regényrészlet - Kassát nekem is azonnal el kellett volna hagynom, de vonzott valami a városhoz. Ha egy város kigyullad, a biztonságos távolban megjelennek a kíváncsiskodók, adogatják a vödröket, szörnyülködnek; Somlyó ezredes oldalán én is örökös jövés-menéssel, bugyborékoló ötletekkel, pezsgőzéssel csillapítottam a bűntudatot. Semmi se drága, mikor a hazáról van szó. Ittunk az Imperiál Bárban, vacsoráztunk a Lőcsei Házban (Könyvbemutató)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XVII. fejezet/3 - A székely módi menyegző

Ahogy Brüniszkáldból Adorján Andorás lett, ez a sok próba, akadály, áthághatatlannak látszó nehézség mellett még avval is járt, hogy székelységének első percétől fogva alá kellet vetnie magát egy számára ismeretlen szokásrendnek. Hősünk úgy hitte, hogyha Anna, s a család feje, Lebeé László is igent mond, és végre kedvese jegykendőjét a keblére rejtheti, ettől kezdve rövid és nyíle... gyenes út vezeti el az oltárig. Ha ugyanis akkoriban valaki németként adta házasodásra a fejét, akkor pusztán (Novella)

T.Ágoston László
Ördögszekér

Még javában törték a kukoricát a partoldalon, a cukorrépa egy része is ásóra várt, amikor elkezdték híresztelni a faluban, hogy jönnek a tagosítók és megszervezik a téeszcsét. Aki nem akar belépni, annak elveszik a földjét, és az ingoványosban kap helyette valami ócska, sást termő sziket. Máskor ilyen nagy dologidőben a gyerekeket küldték a gazdák a csarnokba a tejjel. Most bezzeg mindegyik maga ment. Ott álldogáltak a jégverem mellett, meg az artézi kútnál (Novella)

Fehér József
Őszi utazás

Milyen gyönyörű, kiáltott fel ámulatában Kovács az álmos pályaudvaron várakozó vonat ablakán az ébredő tájra kitekintve. Épphogy felszállt a kocsiba, és a csomagjait lerakva elhelyezkedett, amikor a nagy égi kékségből előbújt a nap. Nagy égi kékség(?)..,lepődött meg saját magán, nem gondolta volna, hogy ilyen költői is tud lenni, és a szíve megtelt mérhetetlen szeretettel. Lehúzta a fülke poros ablakát, és kikönyökölve a messzeségbe (Novella)

Kő-Szabó Imre
Kupec, kofavilág

Mihály bátyám lehorgasztott fejjel ült a szobában az asztal mellett. Mindenki láthatta, akinek egy picike szeme is van, hogy most mérges. Valahogy kudarcot vallott. Elszámította magát a reggeli újfalui piacon. Régen a kupecség, már, mint a lókupecség, jól ment, mindig sikeres volt, de most a tyúkos kofaság, az nem neki való. Mert ugye, ha belegondol, fiatalon úgy adta, vette a lovakat, ahogy csak akarta. Nem volt semmi akadály előtte, jó volt a (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap