Csata Ernő
Nagy selyma a tekintetes úr...

Régi történet ez nagyon, Móricz Zsigmond pályájának delelőjéről való, s elég ismert. De egy egyszerű embernek olyan kedvesen fejtetőre állított gondolkodását mutatja, hogy érdemes felújítani. A leányfalusi Móricz-portán két idegen úr nyaralt. Illetve nyaralt is, meg dolgozott is, mert az egyik a Légy jó mindhalálig német fordítását, a másik a Sárarany francia változatát készítette. Móricz Zsigmond ott ül már kora reggel a verandán, nyakig munkában. Arra jön a leányfalusi kőművesmester, aki a házat építette. (Humor)

Szerkesztő A
Hofi Géza Napok

Csakis az önmagukat és a környezetüket egyaránt elbájolók hihetik el azt, hogy még egy törvényekkel megerősített demokráciában is bárkinek, bármit ki lehet mondania. Persze, leginkább azt, ami az igazság! Egyértelmű, hogy egy diktatúrában a retorzió sokkalta erősebb és látványosabb, akár még a fizikai megsemmisítés is lehet, míg a deklarált demokráciákban inkább csak félreállítás, elhallgatás a szókimondó „jutalma”, meg az, hogy „va... lami okból” sehol nem kap munkát-megbízatást. (Hírek)

Szerkesztő B
1936. július 2-án született Hofi Géza színész, humorista

Hofi Géza (született Hoffmann[3]) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett. / Pályája: Nagyapja, Hoffmann János negyven évig volt bíró (Hírek)

Orosz T Csaba
A Revolúcó kezdetén

Szokásos hajnali ébresztő! Üvölt a csengő! Ordít az ügyeletes: - Riadó, riadó, készenlétesek a fegyverszobába!!! Már vártam! Tényleg! Erről álmodtam az ablak alatti alsó vaságyamon. Még a fejékemet is összegyűrtem álmomban, hiszen tudtam, hogy hamarosan megszólal a sziréna. És lőn! Álmosan kászálódom, hiszen Zsolti helyet bevállaltam az éjszaka első felét a rádiós szobában így éjfél után kerültem ágyba! Gyuszi világítós óráján jól látom az időt 03: 05. Remek! Barney (Novella)

Horváth Lajos
Leányrablás Kerlésnél

Történt, hogy a Moldvában lakó besenyők népe a borgói szoroson keresztül tavasszal áttörte a gyepű sorompókat, leverte a gyepű őröket, akik Magyarország határát őrizték és Erdélyen át rabolva és pusztítva a Meszes kapun keresztül berontott Biharba, hogy ott is zsákmányra tegyen szert. A besenyő sereget Gyula besenyő vezér Osul nevű főembere vezette. A pogány besenyők Bihar városáig kegyetlenül végigprédáltak mindent. Azután seregük megfordult északra és a gazdag Nyírségben véghetetlen sokaságú (Tudomány)

Sajcz Bandi
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE 5/5 (I. (Szent) László király Emléknap)

A történeti hagyomány ugy tartja, hogy szent László Nyitrán hunyt el s gyászoló hivei megemlékezvén a szent királynak - ugy látszik többször is kifejezett - óhajtásáról, megindultak a király holttestével Nagyvárad felé. Forró nyári napok voltak akkor s e miatt - a legenda elbeszélése szerint - sokan attól tartottak, hogy a hosszu utazás alatt a szent király teste felbomlásnak indul s tanácsot tartván elhatározták, hogy nem Nagyváradra, hanem a közelebb eső Székesfehérvárra viszik, (Tudomány)

Szerkesztő A
Sajó Sándor: Fegyverre!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. //Magyarország katonái, / Tudtok-e még talpra állni? /Tudnotok kell: űz az átok, / Tudnotok kell (Vers)

Bodor Miklós László
A magyaroké volt

Szóltam a bírónak, hogy meg kellene menteni. Jó lenne Művelődési háznak. Bárminek, ahol összejöhetne a nép.Kézimunkát, gazdasági ismereteket lehetne felújítani. Az emberek boldogulását elősegíteni.Tudja, mit mondott a falu csak románul tudó bírája?„A fost a Ungurilor!”Magyarul: A Magyaroké volt! – és legyintett.

Szerkesztő A
Semmelweis Ignác

See video

Szerkesztő A
Semmelweis Ignác Emléknap

Magyar orvos, aki az utókortól „az anyák megmentője” címet kapta. Szülész-nőgyógyász orvosprofesszor, bécsi és pesti kórházakban működött. Orvosi sikereinek alapja a kórházi tisztaság és az orvosi fegyelem megteremtése és betartatása: a javasolt és megkövetelt kézmosás nemcsak a tisztaságot szolgálta, hanem a fertőzés veszélyét is radikálisan csökkentette. A korabeli orvosi felfogás nem látott összefüggést Semmelweis intézkedései és az eredmény között (a gyermekágyi láz okozta (Hírek)

Szerkesztő B
1818. július 1-én született Semmelweis Ignác magyar orvos, az „anyák megmentője".

Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. – Bécs, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, az „anyák megmentője". Jó megfigyelőképessége és tapasztalatai, valamint a statisztikai adatok helyes értelmezése alapján Semmelweis lényegében az aszepszist vezette be a kórházi szülészetben, ezzel jelentősen csökkentve a gyermekágyi láz o... kozta halálozási arányt. Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, eme tapasztalatai alapján osztályán előírta (Egyéb)

Horváth Lajos
Szent László alamizsnát oszt a szegényeknek Fehérvárott

I. László király nemcsak harcias és vitéz volt hazánk megvédésében, hanem egyszersmind alázatos, szerény és kegyes is. Kegyességét azzal is kifejezte, hogy szokásában volt saját kezűleg alamizsnát osztogatni az arra rászorulóknak. Történt, hogy éppen Fehérvárott a Boldogságos Szűz templomának előcsarnokában kenyeret, húst és gyü... mölcsöket adogatott az elébe járulóknak. Jöttek hozzá a csonka-bonkák, a harcra és munkára képtelenek, a vakok és nagyothallók, az elaggottak, a rokontalanok és az (Tudomány)

Szerkesztő A
Budai II. László Emléknap (Aranycsapat)

Budai II. László az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes Aranycsapat jobbszélsője volt. A csapat azon tagjainak egyike, akit a legenda nem őrzött meg olyan fényesen, mint Puskást, Kocsist vagy Bozsikot. Kocsis Sándorral együtt azonban a világ legkiválóbb jobbszárnyát alkották. Pontos beadásaiból rengeteg gólt ért el a válogatott. Budai címeres mezben sokat tett azért, hogy Hazánkat szerte a világban meg- és elismerjék. Emlékét hűen őrizzük. (Hírek)

Szerkesztő B
1983. július 2-án hunyt el Budai II. László labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Budai László, Bednarik (Rákospalota, 1928. július 19. – Budapest, 1983. július 2.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő jobbszélsője volt, 39 válogatott mérkőzésen tíz gólt rúgott. A sportsajtóban Budai II néven ismert, beceneve Púpos volt. Katonatiszt volt, a pályán Kocsissal vakon megértették egymást. Játszott a londoni "évszázad mérkőzésén" is, tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. Az FTC-vel és a Honvéddel ötször hódította (Hírek)

Sajcz Bandi
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE 4/5 (I. (Szent) László király Emléknap)

A Salamon által utolsó izben okozott háboru után öt esztendeig nyugalom volt az országban s a béke áldásos idejében a szent király bölcs kormányzása alatt jólétben és jó erkölcsökben növekedett az ország. Az 1091. évben ismét fegyverre szólitotta a kegyes király hű nemzetét. E háboru nemcsak muló dicsőséget, hanem még manap is létező eredményt hozott a hazára. Ebben a háboruban szerezte meg László király a nemzet számára Horvátországot, (Tudomány)

Szerkesztő C
Ossian: Trianon

See video

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap