T.Ágoston László
Jöttmentek

Szodoma kapujánál ült Lót egy kövön, és a lemenő Nap vörösen csillogó sugarait bámulta. Közben arra gondolt, hogy lassacskán az ő életének napjai is elfogynak, és számot kell adnia a cselekedeteiről. Végtére is elégedett lehet azzal, amit elért. Jelentős vagyont szerzett, mióta Ábrámmal, a nagybátyjával elindult Háránból, a szülőföldjéről Kánaán felé. Kevés volt már ott a legelő a jószágnak, új hazát kellett keresni, hogy elejét vegyék a családi viszályoknak. No meg (Novella)

Jókai Anna
Nagy Lajos magányossága

Író vagyok, nem irodalomtörténész, s ámbár irodalomtanári múltam az objektív tények figyelembevételére kötelez, íróságom természete mégis a szubjektív meditáció irányába tolja mondandómat. Nemcsak a könyveknek, az íróknak is megvan a maguk sorsa. Nagy Lajosé a magány – nem egyedül oly értelemben, ahogy minden író törvényszerűen magányos, amikor gondolatai az anyaggá születés kínját kényszerülnek meg... élni, hanem külön teherként – ha úgy (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Balogh Bertalan
Emberi sors

Tanulságos élet: egy irodában dolgoztak Pesten, és addig nézegették egymást epekedve, mígnem összeházasodtak. Lakás nem volt, mert ez így természetes mifelénk, tehát beköltözött a szerelmes ifjú férj az após-anyósékhoz, mert ez is így járja mifelénk, és mert nekik kétszobás bérlakásuk volt, ámbár igen kicsi volt mindkettő. A zsúfolt kis szobában mégis jól elfértek, sőt, az újszülött kisfiú gyerekágya is helyet kapott, meg a játékok és a csecsemő édes illata, meg mindaz a hőfok, amit (Novella)

Szerkesztő C
Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes

Gárdonyi egyik legművészibb alkotása, egy tragédia lélektana, melyben az idős főszereplőt a saját családja forgatja ki vagyonából, s kergeti öngyilkosságba. A regény egyben kiváló társadalomrajz is a századelő magyarországi viszonyairól, illetőleg a vidék–főváros ellentétről, a pusztuló dzsentriről valamint a polgárság felemás arcáról. A polgárság félműveltségével, kapzsiságával szemben a vidékről jött, elmagá... nyosodott (Könyvbemutató)

Adalberto
Sapka Benő kalandja

Volt nekem egy kicsi barátom Benő. Valójában Sapka Benőnek hívta mindenki, mert télen, nyáron egy különös, régi sapkát hordott a kobakján. Soha le nem vette. Talán még éjjel is ebben aludt. Édesanyja megígérte, hogy születésnapjára vesz neki egy újat, de Benő mérgesen visszautasította az ajánlatot. ─ Nem kell új sapka. Jó nekem ez. Édesanyám ne vegyen nekem újat! Inkább adja oda az árát - mondta, ─ Aztán, mit csinálsz a pénzzel? ─ Elmegyek világot látni, Körbeutazom a földgolyót. (Egyéb)

Horváth Lajos
Szent László alamizsnát oszt a szegényeknek Fehérvárott

I. László király nemcsak harcias és vitéz volt hazánk megvédésében, hanem egyszersmind alázatos, szerény és kegyes is. Kegyességét azzal is kifejezte, hogy szokásában volt saját kezűleg alamizsnát osztogatni az arra rászorulóknak. Történt, hogy éppen Fehérvárott a Boldogságos Szűz templomának előcsarnokában kenyeret, húst és gyü... mölcsöket adogatott az elébe járulóknak. Jöttek hozzá a csonka-bonkák, a harcra és munkára képtelenek, a vakok és nagyothallók, az elaggottak, a rokontalanok és az (Tudomány)

Szerkesztő A
Csontváry Kosztka Tivadar Emléknap

Egy művész élete nem csupán az az élet, amelyet közöttünk tölt, itt a földön, hanem az az élet is – sőt, ez szinte meghatározóbb –, amely a művei életét, sorsát jelenti. Csontváry Kosztka Tivadar a rövid életű – 66 évet élt – művészeink egyike, akinek viszont művészi élete (művei által) halála óta is töretlen. Sajnos, kis iróniával azt mondhatjuk, hogy Csontváryt életében, földi létében nem ismerték el, halála után nem sokkal viszont értékelni kezdték. (Hírek)

Szerkesztő C
1853. július 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5.[1] – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.[2]) magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Lényegében autodidakta, magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg és csak halála után ébredtek rá, hogy milyen nagy jelentő... ségű a művészete. Eredetileg gyógyszerész volt, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását és 41 éves (Egyéb)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Nyár

Már említettem, hogy Csontváry a nyarat – és, tegyem hozzá gyorsan – az őszt többnyire itthon töltötte. Mindjárt az is ide kívánkozik, hogy ha el is utazott a jelzett évszakokban, hasonló klímájú országokat látogatott meg. Itthon festett tájképei tehát rendszerint nyáron és ősszel készültek, és ez látszik is rajtuk. A címben jelzett hortobágyi tájképen éppen úgy, ahogy a Selmecbánya látképén(1902, 90 x 152 cm). Ez utóbbi nem annyira „csontvárys”, viszont jellemzően egy év... szakos nyári (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Tavasz

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) Mednyánszky egy évvel fiatalabb kortársa volt. Egy évben hunytak el. Hasonlóság is volt köztük. Mindketten Felső-Magyarország szláv nevű szülöttei voltak; mindkettőt lelki bajok gyötörték; mind a kettő a legnagyobbak közül való (az egész világon!). Csontváryról is elmondható, hogy festészete ön- és közgyógyító. Az ő világa azonban egészen más. Közkeletű vélemény szerint a plein air... -festők csak a pillanatot akarják elcsípni. Ám ez csupán része az igazságnak (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry 5. Látod, amit én látok?

A magányos cédrus (194x248 cm) A Fa mitológiájában ezt írtam róla: »[Csontváry] életművének középpontjában a fa, pontosabban két fa áll: a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. festménye (mindkét képet 1907-ben festette). A két mű, amelyet számos lélektani elemzés tett a vizsgálat tárgyává, a fa alakban megformált festői önarcképek legmegrendítőbb példája. Festőgéniuszról lévén szó azonban, sokkal több is annál. E képek (Tudomány)

Fehér József
Ott, a Csontváry képnél

A festmények, szobrok titkokat sejtető, derengő világából most a délutáni, őszi verőfénybe lépett ki a délceg, szőke férfi és a törékeny babarcú lány egymás kezét fogva, a múzeum kapuján. Nehéz lenne megmondani, hogy kettőjük közül ki volt a bátrabb, melyikük érintette meg előbb a másik kezét. Hogy a lányból vibráló eleven nőiesség vagy egy új szerelem után sóvárgó férfivágy volt-e az erősebb? Amikor ott, a Csontváry képnél egymáshoz (Novella)

Fedák Anita
Kosztka, avagy a diák Csontváry

Mikor Bálint bátyóval az Ung habjait szelték felfigyelt egy fára. Magányosan állt az Ung parton, vihar tépázta ágaival. Egyik ága csonkán, letörve nyúlt a parti sétány felé, mintha segítséget kérne az arra sétálóktól. Lombjain szinte érződött a fájdalom, hogy megtépázta valamikor egy erős szélroham, és most mivel csonka és a természet erőinek kiszolgáltatott, magányra ítéltetett. Tivadar magára húzta a takarót és próbált aludni. Álmában egy festő-állvány előtt állt és azt a magányos fát vitte fel a vászonra, (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap