Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 1/2

Szentségtörés? Kegyeletsértés? Vagy talán kötelező, de szeretetteljes kutakodás ez a kötet? / Izgalmas és régóta várt feladatra vállalkozott dr. Udvardi József, a Svájcban tanult és Nizzában élő / pszichológus professzor. Kis könyvben adta közre nagy költőnk lélek-arcképét, amelyet sokfajta / legenda és szándékosan torzított történet nyomán ismerünk. Nemcsak így ismerhettük, hanem / kötelezően így kellett ismernünk. Rettentő és drága titkai csupán kósza sejtésekben / derenghettek eddig... (Könyvbemutató)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 2/2

Tanácstalanul állunk annál a megállapításnál is, hogy költőnk érzelmi világa önközpontú volt. Mi / tesszük hozzá, a gyerekkorból eredeztethető szeretethiánya sajátos lelki űrt hozott létre benne. / Több évtizede a boldogság megmaradásának / törvényéről írtunk-tűnődtünk, de akkor nem fogalmaztuk meg azt az egyszerű fizikai tényt, hogy a / lelki hiány a szenvedés maga. Hogy, amit nem kaptunk meg, ami nem lett lényünk része, noha / az egészséges emberi létnek szüksége van rá... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
József Attila: Nem, nem, soha!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Betlehemi királyok

Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk. / Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk, / kis juhocska mondta – biztos / itt lakik a Jézus Krisztus. / Menyhárt király a nevem, / Segíts, édes Istenem. / Istenfia, jónapot, jónapot; / Nem vagyunk mi vén papok. / / Úgy hallottuk, megszülettél / szegények királya lettél. / Benéztünk hát kicsit hozzád, / Üdvösségünk, égi ország! / Gáspár volnék, afféle / földi király ... (Novella)

Szerkesztő A
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Madi
Tetteink Hagyatéka (Arany Sas pályamű)

Ez egy 18. században játszódó novella. A főszereplőnek, Mihály, komoly belső konfliktusokkal kell megküzdenie, miközben látja, ahogy a birtoka évről évre megy tönkre. Az információk fokozatos adagolásával próbáltam izgalmasabbá tenni a művemet. / Nem nem nem!...Ez nem lehet igaz!-gondolta Mihály-Ha már az ökreim is odalesznek tényleg nehéz telünk lesz. A távolban varjak károgása hallatszott, hónapok óta jártak rá a termésre, nagyon megnehezítették szegény Mihály gazda életét.

Balogh Bertalan
Regénygyártó masina

Amerikában például olcsón lehet már kapni irodalmi software-t is. Beteszi az ember a komputerbe, és már csak a hőst kell megneveznie, meg a rossz fiút, valamint néhány más figurát, valahogyan így: Fiatal férfi, foglalkozása bankvigéc, barátnője utcanő. A konfliktust is meg kell határozni: szerelmesek egymásba, de egyikük AIDS-e van, a másikuk meg sem nem egészen férfi, sem nem egészen nő. A megoldás kulcsát is be kell táplálni: mondjuk, a világoskék falra mászó fogkefe. Aztán, megnyomhatja az ember a (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Vörösmarty Mihály Emléknap

Vörösmarty Mihály a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a hazai romantika jelképes alakja, egy nagy nemzedék (Petőfi, Jókai) példaképe, tanítója, segítője. Ő második nemzeti imádságunk – a Himnusz mellett –, a Szózat szerzője. Szózata a hazaszeretet, az „itt élned, halnod kell” gondolat nagy, vallomásos erejű foglalata, cselekvésre hívó, ösztönző szöveg, amely megszólítja, tettekre buzdítja értő és érző ol... vasóját. (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó

Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt. A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, mely a falu fölött s a kert fölött azon a délelőttön szétterpeszkedve lebegett, mint valami nagy, láthatatlan (Novella)

Szerkesztő B
1800. december 1-én született Vörösmarty Mihály költő

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Édesapja, idősebb Vörösmarty Mihály 1797-ben szegődött gróf Nádasdy Ferenc nyéki birtokára gazdatisztként, édesanyja Csáty Anna; mindketten római katolikus vallású nemesi családok leszármazottjai. Tanulmányai ... (Hírek)

Horváth Lajos
A levéltáros

Az 1970-1980-as években a Pest Megyei Levéltár levéltárosaként a gödöllői járás levéltári referense voltam. Ennek a feladatnak megfelelően évente harminc irattermelő helyet, "szervet" kellett ellenőriznem, melyről jelentés formájában számoltam be a Levéltár vezetésének. A jelentés - többek között - azt a célt is szolgálta, hogy a hiányosságok, gondok, helytelenségek fejezetszerű megállapítása után a Pest Megyei Tanács... (Novella)

Szerkesztő A
Vörösmarty: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?/ Mi készt ezekre? büntetlen/ Fog hát az undok visszaélés bennetek/ Tenyészni, gyáva fajzatok?/ Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn serényen ébredez,/ Imez fajúltak átkosan kelő hada/ Alázza, dúlja, dönti meg./ Attila nyelve (melynek intő hangira/ Remegve tért ki a világ/ Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál/ Korunkban ennyi megvetőt./ Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk/ Fő kincse szenved (Vers)

Doma-Mikó István
Vitéz Bátor Magyar Mihály emlékezete

A fejedelem nem röstellt letérdelni a mozdulatlan test mellé, s az arc elől félrehúzta a véráztatta hajfonatot. Pillantása találkozott a sánta ágyúmester üveges tekintetével. A csavarodott test megszámlálhatatlan sebtől vérezve merevevett halálba, s az ajka pedig örök mosolyra húzódott. „Sánta Vidor Mihály!” – szólt készségesen a szárnysegéd, de a fejedelem szemvillanása beléfojtotta a szót. „Senki ne merje gúnyolni a legbátrabb katonát!” – mennydörögte. Magához intette a zászlóvivőt, (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap