Polszerkesztő2
A honvédség akkor is elindult volna Erdélyért, ha Hitler és Mussolini nem döntőbíráskodik mellettünk

Az 1940. augusztus 16-24. között tartott magyar-román egyeztetések kudarca egy percig sem volt kérdéses. Románia katonai fölénye tudatában nem engedett a túlzottnak tartott magyar követeléseknek, Magyarország pedig nem fogadhatta el a minimális területi engedményeket. Teleki Pál miniszterelnök 08.26-án a határra rendelte a teljes honvédséget, 28-ra kitűzte a Románia elleni támadás időpontját. Tudta, Hitler nem engedheti meg, hogy „hátországában" felfordulást, bizonytalanságot okozzon egy fegyveres konfliktus. (Egyéb)

Kalász István
Projekt

Másnap reggel surrogásra ébredtél. A szobában a madarak repkedtek, vijjogtak, vasárnap volt, kint köd terjengett, felhívtad Editet, jöjjön át, válasszon madarat. Edit jött, mutogattad, az ott egy szarka, az egy… Edit megcsókolt, megfogtad a mellét, mondtad, te már férfi vagy, a hormonok áradnak a sejtekben, a nemiség keresi az útját, és az ágyra lökted. A madarak néznek ránk, mondta a lány, így nem tudok. Talán máskor…, és félénken mosolygott. Kell a jó jegy (Novella)

Doma-Mikó István
Az Utolsó Szamuráj

- Több kardom is van, és mindegyik saját történettel. Az egyiké különösen kedves számomra, mivel ez a fegyver az őseimé volt. Többszáz éves, a markolatára családunk jelképeit vésték. Az elődeim ezzel vágták az ellenséget a háborúkban. Generációk viselték, ezzel védték magukat, és a családi vérvonalunkat. Ha a kezemben tartom, mindig érzem a belőle áradó hatalmas erőt. - Mennyire éles a kardja? Megvágott esetleg vele valakit? - Lehet, hogy ismét csalódást okozok, de élő embert (Riport-tudósítás)

Jókai Anna
"Még nincs kész a világ”

Jókai Annával beszélget Tóth Zsolt / – Újabb állomásához érkezett a Jókai Anna-életműsorozat: a téli könyvvásárra már új gazdára lelve, a Széphalom Könyvműhely kiadásában jelenik meg az alkotói pálya összefoglalásának harmadik darabja, a Vörös és vörös című kötet. Az életműkiadást elindító, de kisvártatva alapjaiban megrendülő Szépirodalmi Kiadó helyzetén keresztül mennyire lehetett átérezni az egész könyvszakma válságosra fordult... (Riport-tudósítás)

Mila
Szerbül tanulunk

Egy perces pillanatkép arról, hogyan tanítják és mennyit tudnak szerbül a kishegyesi gyerekek. Pár hónappal ezelőtt megcsörrent a telefon, Olyan hang szólalt meg a drót másik végén, akiét még eddig nem hallottam a telefonban. Bemutatkozás után, rögtön beugrott, utcabéli volt tanítványom szól hozzám. – Tanárnő, szeretném megkérdezni, elvállalná-e a lányomat szerb órára. Úgy gondoltam, nem csak az iskolai feladatokat dolgoznák fel, hanem tanítsa meg beszédkész... ségre is. (Riport-tudósítás)

Kühne Katalin
Kárpátok igézetében

Több erdélyi kirándulás emlékét őrzöm, ahol csodálatos élményekben lehetett részünk. Az ott élő magyarok az évszázadok során annyi kincset hagytak ránk, amihez sokáig nem juthattunk, mert nem engedtek oda látogatni, megismerni történelmüket, harcaikat, irodalmukat, művészetüket. Ma szerencsére már lehetőségünk adódott, hogy minden évben elmenjünk hozzájuk, ők úgy fogadnak bennünket, mint régen látott rokonaikat, a velük való beszélgetések, a gyönyörű tájak (Riport-tudósítás)

Lukáts János
A Hófehérke-dosszié

1. Mélyen tisztelt Bányatanácsos Úr, Nagyrabecsült Kolléga! Bár az évtizedek pora alaposan belepte emlékezetem zegzugos polcait, máig nem feledhetem ama kínosan fonák esetet, amely bányászkolóniánk szorgos mindennapjait oly sajnálatos módon feldúlta. Már akkor képtelenségnek tűnt számomra (s remélem, ebbéli felháborodásomban Tanácsosságod is osztozik!), hogy bányászgyakornoknak tagbaszakadt és izmos ifjú helyett törékeny bakfislányt küldtek, aki bányának mindez ideig még a környékén sem járt. (Novella)

Czakó Gábor
Bájoska

Barna adjunktus kissé csapzottan érkezett a társaságba. Órát tartott ugyanis az egyetemen, s munkája évről-évre jobban megviselte. A helyzetet Szőke adjunktus így magyarázta: azért butábbak a mai diákok az előző nemzedéknél, mert a gimnáziumban immár az általunk nevelt tanárok oktatják őket. Szőlősgazda töltött nekik ősi rizlingjéből, hogy a bor karcossága észhez térítse őket. Barna adjunktus belefogott a mesélésbe. - József Atilla ódáját (Novella)

Mezey László Miklós
Esték a gyülekezetben

Könyv Schulek Ágostonról és társairól - Volt és van a magyar szellemnek egy olyan fóruma, amelyet egyszer talán majd úgy fognak emlegetni, mint ahogy manapság emlékeznek 1956 őszének előkészítőjére, a Petőfi Kör legendássá vált összejöveteleire. Ez pedig a Testnevelési Főiskola aulájában több mint egy évtizede folyó TF Esték rendezvényeinek sora. Ha egyáltalán összevethető a fél évszázada rendezett, egészen más történelmi helyzetben lezajlott vita... fórum (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
A mohácsi vész gyásznapja (1526. aug. 29.)

Mátyás király halála után (1490) az ország hamarosan ijesztő romlásnak indult szervezetileg, katonailag, gazdaságilag, de a nemzetközi körülmények is Magyarországra nézve kedvezőtlenül alakultak. A hazai nemesfémbányászat a megnövekedett dél-amerikai túlkínálat következtében elértéktelenedett, a Habsburg-ellenes európai szövetség megerősödött a francia, török, velencei össze... fogás következtében. A parasztfelkeléseket az előző évtizedben Európa-szerte vérbe fojtották (pl. Németországban, de 1514-ben a (Hírek)

Szerkesztő A
1526 aug. 29. a mohácsi vész

A mohácsi csata vagy mohácsi vész 1526. augusztus 29-énzajlott le a Magyar Királyságés az Oszmán Birodalomhadai között, magyar vereséggel. A Mohácshatárában megvívott csatát a későbbi történetírásunk úgy emlegette, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg a mohácsi csata a magyar hadtörténelem legtöbbet emlegetett ütközete. - Amerika 1492-es felfedezése után az európai kereskedelem súlypontja a Földközi-tengerrőlegyre inkább az Atlanti-óceánrahelyeződött át. Az Újvilágból (Hírek)

Szerkesztő B
Kisfaludi Károly: Mohács

Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, / Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! / Hollószárnyaival lebegett a zordon Enyészet, / S pusztitó erejét rád viharozta dühe, / S vak diadalma jelét robogó villámival itten / Honni vitéz seregink holttetemikre süté. / Tomori! büszke vezér! mért hagytad el érseki széked; / Nem halt volna hazánk disze, virága veled. / Harcz tüze lángitá bizton viadalra kikelted', / S érted mennyi dicsők estenek ál... dozatul! (Vers)

Petrusák János
MOHÁCS: ÁRULÁS – BŰNÖS NEMTÖRŐDÖMSÉG – HŐSIES KÜZDELEM? (A mohácsi vész gyásznapja)

Egy ember halála is nagy fájdalom, de egy állam halála, amely állam több milliónyi ember közös akarata, még tragikusabb. Mohács ezért is szerepel több évszázad óta központi helyen a magyarság tudatában, s keresi a magyarság a választ, miért és hogyan lehetett az, hogy egy addig erős – vagy erősnek tűnő – birodalom egyetlen egy rövidke délután leforgása alatt tulajdonképpen, bárhogyan is szépítsük a tényt, eltűnt! 1526. augusztus 29-én volt egy birodalom, estére meg már nem volt. (Publicisztika)

Bene Zoltán
Mohács felé

Jöttek sorban, egymás után. Rongyosabbnál rongyosabb köpönyegekbe burkolták nélkülözésektől légiesen könnyűvé, szinte átlátszóvá aszott tagjaikat és szembántó, mindamellett szánalmat keltő csonkjaikat. Fülsértően, kísértetiesen zörögtek törődött csontjaik lépéseik ütemére. Lábukat, ha volt, mocskos ruhacafatokba bugyolálták, hogy megvédjék az utak veszedelmeitől: a kövek sebző élétől, a gyökerek vért kívánó rosszindulatától (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap