Szerkesztő A
Petőfi Sándor Napok

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb, nemzetközileg is legismertebb alakja. Garabonciás diák volt ő, nyelvünk géniusza, aki a maga vadvirágszerű természetével, nehéz útkeresés után, megújította irodalmunkat. Tájleíró költészetével, a szabadságharc előtti és utáni lírájával, tiszta, népies hangjával valóban új színt s hangot hozott a magyar versvilágba. Sorait nemzedékek szavalták, verseit olykor még ma is könyv nélkül mondják a falusi öregek, s neve benne él, benne lüktet a magyar szívekben. (Hírek)

Szerkesztő B
1823. január 1-én született Petőfi Sándor költő, forradalmár, nemzeti hős

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből kb. nyolcszázötven maradt ránk. „Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az is... tenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat (Hírek)

Turcsány Péter
Petőfi Sándor!

A fölnagyított dagerotíp-kép előtt / Ne merjen senki szemébe nézni, / szeme életünk' egyenként vérzi. // Szeme fészekalj – szigonyt vető; / de madárrajt röptető / toronytető! // Kilátás onnan: Rákos mező... / veszejttető… / vagy éltető… // Te drága, őslobonc-hajú, / lennél bár köztünk – / markolnánk hajad, / te nyakas, te fiúnk, te konok, / igazság-szórópisztolyú / szavad / fesse plakátjainkat át / vagy tündöklő jeled / a tűzfalak / betűnként ragyogják: Szabadság! / Is... tenem, (Vers)

Csata Ernő
Emlékezés Petőfire

Az Ispán-kúti kukoricás, / dömdödöm, dömdödöm, / fájón kérdi aratóját, / hova tűnt el / Söndöröm, Söndöröm. / Hordott volna lézerkardot, / dömdödöm,dömdödöm / nem átkoznók a kozákot, / azóta is, / örökkön, örökkön. / Fehéregyházára, turul árnyékába, / dömdödöm, dömdödöm, / hantolták el egykor, / hamva mégis sehol, / Söndöröm, Söndöröm. / Szelleme itt honol, / dömdödöm, dömdödöm, / emléke mindenhol, / valami nem passzol, (Vers)

Tusnády László
Petőfi nevéről

Kedves, áldott név! Évgyűrűk veszik körül az embert. Holdudvaruk nő a szavaknak, újabb és újabb jelentésrétegek rakódnak rájuk, magukra a nevekre is: a már korábban is jól ismertekre, a szent nevekre, az áldottakra is. Kedves, áldott név! Évgyűrűk veszik körül az embert. Holdudvaruk nő a szavaknak, újabb és újabb jelentésrétegek rakódnak rájuk, magukra a nevekre is: a már korábban is jól ismertekre, a szent nevekre, az áldottakra (Tudomány)

Szerkesztő A
Sas Díj pályamű 2014. - Nagy Zsuzsa: Petőfi, hogy Júliára talála

A műben elképzelem Petőfi és felesége, Júlia találkozását Nagykárolyban. Nagyon kedvelem a költő verseit, ezért gondoltam azt, hogy az életének egy jelenetét kiragadom és egy rövid művé formálom. Arra szeretném ösztönözni e rövid írással az embereket, hogy ne csak meglátogassák a lecsatolt részeket, hanem érezzék át annak egész lényét, hogy egykor, voltak emberek, akik mindent megtettek volna

Szerkesztő A
Petőfi Sándorról

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legismertebb költője. Az 1840-еs évek egyik leghangosabb felszólója, aki elősszőr írt érzelmeiről, vágyairól, életéről. Bár a kezdetekeben nehezen találta meg a stílusát, de aztán rátalált arra a formára, mellyel képes volt a lelkét beleadni az írásaiba. Költői pályáját megnyitó ,nyomtatásban előszőr megjelenő verse, 1842-ben „ A borozó” volt. Ekkor lobbant fel benne a vágy, hogy tovább írjon. Stílusával szokatlan utat nyitott meg, mert ő hozta létre a népies (Egyéb)

Bilecz Ferenc
Az utolsó magyar hadifogoly (Petőfi!)

Régi írásom, régi témáról. Abszurd helyzetek, abszurd világban. Tisztelgés a Petőfi-kutatók előtt. Az igazság kiderítésének akadályozása, máshol, más helyzetben bűnténynek számítana. - Ott essem el én, a harc mezején…-– ez volt az utolsó gondolata, amikor elesett. Amikor felkelt, kozákok fogták körül. - Szmatri, bljágy! Nyeuzseli, Alexander Petrovics, vengerszkij poet?[1] Távolba szakadt hazánkfia! Miért ne vinnénk... (Novella)

Bella Árpád
Petőfi magyarsága

A napokban kezembe került egy régi írásom, amelyben Petőfi magyarságával példálóztam. Nyolc és fél éve ennek, amikor kétségbeesetten küzdöttünk az ún. „státusztörvény” elfogadásáért. A népszavazáson elbukott kezdeményezés a hazai magyarság szégyene. Jóvátettük? Olvasom a hírekben, hogy már negyedmillió külhonban élő magyar kérvényezte a magyar állampolgárságot, és közel 160 ezren már meg is kapták. Isten malmai... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Kiss Dénes Napok

Az ember valós értékét a hiánya mutatja meg. A halála után félbemaradt tevékenysége, vele tűnt cselekményei, hangja, gesztusai és mindaz, amit még megtett, vagy megtehetett volna. A maga után hagyott űr nagysága árulkodik az ember valódi értékéről. Kiss Dénes távozása hatalmas vesztesége a Hazának és a Nemzetnek. Elveszítettük a lánglelkű költőt, aki Petőfi módján kiállt a magyar szabadságért. Az ’56-os forradalom idején, 20 (Hírek)

Szerkesztő B
1936. január 1-én született Kiss Dénes költő, író, műfordító

Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1. – Budapest, 2013. június 21.[1]) József Attila-díjas (1975) magyar író, költő, műfordító. Kiss Dénes 1936. január 1-én született Kiss Ferenc és Varga Rozális gyermekeként Pacsán. 1956–1957-ben Pécsre járt főiskolára. 1960–1962 között elvégezte az Újságíró Iskolát. 1956. október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd internálták. 1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. (Egyéb)

Kiss Dénes
Árpád neve

Árpád Apánk a vezér II. - Ára értéke rangja becse sebhely (részlet) Amikor a neveket vizsgáljuk, például az Árpád nevet, akkor egyúttal sajátos tömörítésnek vagyunk tanúi. Mégpedig olyannak, ami a név viselőjét kívánja tömören, de mégis pontosan bemutatni. Tehát eredetileg minden névnek ezért van külön jelentése. Igaz, nem mindegyiket lehet pontosan értelmezni. Főként azért nem, mert szűk térben és időben kutakodunk. Az Árpád név jó példa... (Tudomány)

Kiss Dénes
Magyarságom

Én úgy vagyok magyar, hogy belerázkódok, és megrendülök bele./ Mint amikor a Föld mozog, s csikorog lelkemet átvágó izgága tengelye. / Vagyok magyar, mint a kiveszők, akiket nem véd nemzetköziség, / csak maguk ősi tartása és a nyelvük hány százezer éve, / a Föld nevű bolygó forgása, a körüljárása és megnevezése. / Úgy vagyok magyar, hogy nem tudok más lenni soha és sehol. / Sem álmomban, sem ébren. Se étlen-szomjan, se magányban / Se gazdagon, se szegényen. ... (Vers)

Kiss Dénes
Velünk, vagy ellenünk

Kiss Dénes József Attila díjas költő, újságíró nyelvfantaszta „Velünk nagy ellenünk” című 1956-ban írt verse miatt húsz évesen börtönbe került. 1957. március 10-én tartóztatták le. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, és ez ma is érvényben van. 1996 márciusában visszautasította a Magyar Köztársaság Érdemrendjét. - Döntsd el magyar, mondd ki a szót!/Itt vissza... lépni nem lehet!/Az ... (Vers)

Kiss Dénes
Átlőtt szívvel

Október 23. emléke// A fiúk előttem vonulnak/ Mellükön lőtt seb a kokárda/ Fiúk ti édes kis suhancok/ ezért jöttetek a világra?// Hosszú hosszú a menetetek/ Vonultok megszentelő őszben/ Fiúk ez a ti ünnepetek/ örök fényeskedő s időtlen// Kisöcséim vonuljatok csak/ arcotokon sírgyertyák fénye/ Legkülönbjei suhancoknak/ legenda lesztek ezer évre!// A fiúk előttünk vonulnak/ hősei a leggyönyörűbb ősznek/ Vérvirágos kokárdát hordnak/ és átlőtt szívükkel is (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap