Szerkesztő B
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Szerkesztő B
József Attila: Azt mondják

Mikor születtem, a kezemben kés volt -/ azt mondják, ez költemény./ Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:/ embernek születtem én.// Kiben zokogva bolyong heves hűség,/ azt mondják, hogy az szeret./ Óh hívj öledbe, könnyes egyszerűség!/ Csupán játszom én veled. // Én nem emlékezem és nem felejtek./ Azt mondják, ez hogy lehet?/ Ahogy e földön marad, mit elejtek, -/ ha én nem, te megleled.// Eltöm a... (Vers)

Szerkesztő A
Márai Sándor Napok

Márai Sándor a 20. századi irodalom nagy alakja, akit az utóbbi évtizedekben újra felfedezett az olvasóközönség. Kassán született, itt kapta egész életére kiható benyomásait a polgárságról. 1948-ban ment külföldre, ahonnan már nem is tért vissza. Márai költő volt, író és újságíró, de mindenekelőtt polgár: európai műveltségű, kassai élményeit és magyarságát olasz és német tanulmányokkal-tapasztalatokkal, filozófiai, esz... tétikai ismeretekkel felvértező művész. (Hírek)

Szerkesztő B
1900. április 11-én született Márai Sándor író, költő, újságíró

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Márai Sándorról

Márai Sándor volt Karinthy egyetlen írótársa és barátja, aki nem látogatta meg, mikor agytumorja megállapítása után Stockholmba készült Olivecrona professzorhoz, súlyos koponyaműtétre. A beteg írót nagyon bántotta Márai elmaradása. - Fél tőlem a nyavalyás – morogta. – Azt hiszi, akkora a tumorom, hogy a fejem a lábára ejtem ... Az elutazás előtti napon az egyik telefonhívásra felfigyelt Karinthy. A kagylót ugyan a felesége vette fel, de hallotta, mikor (Humor)

Jókai Anna
Mécsvilág

Kassa, március huszonkettedike. Erős szél, a napfény még felhőkkel váltakozik. Márai Sándor emléktábláját avatjuk, a kassai házon, ahol eltöltötte gyermek- s ifjúkorát. Az utca szűk – a sokaság még többnek látszik. Talán kétszázan is lehetünk. A „Csengettyű”-kórus énekel, Pomogáts Béla és Grendel Lajos értő szavai egymást követik. Egy fiatalember a soha el nem avuló Halotti beszédet mondja, a reménytelenség és kétségbeesés versét, amelyben az emigráns Márai egy csepp (Egyéb)

Szerkesztő B
Két '56-os Márai beszéd a Szabad Európa Rádióban

Szabad Európa Rádió 1956. november 4. Márai Sándor mondja most el New Yorkból, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Most átkapcsolunk New York-i stúdiónkba. New York éjfél előtt értesült arról, hogy az orosz árulás bekövetkezett és Moszkva elszánta magát a merényletre. A rádiók első híreivel egy időben, nyomtatott röplapokat kezdettek osztogatni éjjel a New York-i utcákon. Ezek az angol nyelvű röplapok figyelmeztették a közönséget, hogy Magyarországon (Hírek)

Balogh Bertalan
Tito, kenyér és Márai

A mesélő-féle író egészen másvalaki, mert a mesélés édességét szereti, akár az énekes élvezi, ahogy bravúrosan és pontosan formálja meg torkával az érzést és a dallam varázsát. A szemlélődő író viszont többnyire csak szótlanul és automatikusan figyel a sarokból, vagy elefántcsonttornyából, és lefordítja a látottakat "saját nyelvére". A világ az ő "én-képzete" alapján íródik le általa. Márai volt ilyen, és nagyon sok költő. A (Novella)

Szerkesztő B
Murawski Magdolna: Márai gőgje

Nincs talán még egy magyar író, akinek lelkivilágát annyian vitatták és oly mértékben félreértelmezték volna, mint Máraiét. Feltehetőleg valamelyik irigyétől származik a sokak által könnyedén átvett és hangoztatott gőgös polgár megnevezés, de arra kevesen szántak időt és figyelmet, hogy lényének lényegét kutassák igazán. Volt persze a mindent letaroló kommunista rendszer, mely valósággal kötelezővé tette az előítéletek (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Tito, kenyér és Márai

A mesélő-féle író egészen másvalaki, mert a mesélés édességét szereti, akár az énekes élvezi, ahogy bravúrosan és pontosan formálja meg torkával az érzést és a dallam varázsát. A szemlélődő író viszont többnyire csak szótlanul és automatikusan figyel a sarokból, vagy elefántcsonttornyából, és lefordítja a látottakat "saját nyelvére". A világ az ő "én-képzete" alapján íródik le általa. Márai volt ilyen, és nagyon sok költő. A (Novella)

Szerkesztő A
Márai Sándor: Hitvallás

S így lassan mégis elmaradtam / És gombjaim is leszakadnak. / Poros és kócos rendbe raktam / Emlékét a régi szavaknak. // Lehet, hogy egy hibát csináltam, / Üzentek, s éppen lusta voltam. / Autóztam tán, vagy udvaroltam, / Cikket írtam, vagy nem tudom mit. // Vagy nem mentem a telefonhoz / S lehet, hogy Isten hívott éppen. / Talán kártyáztam egy szobában / És valami másról beszéltem. // Hol romlott el? Uram! Mi történt? ... (Vers)

Szerkesztő A
Kőrösi Csoma Sándor Emléknap

A 18. század vége felé történt, hogy egy határőr katona és szép felesége szerelméből megszületett egy okos szemű, ábrándozó székely fiúcska. Korán olvasni kezdett, tanulni is szeretett nagyon, hát beíratták a kollégiumba Nagyenyedre, 300 kilométerre. Tandíját maga fizette, mert dolgozott sokat. Megfordult aztán Bécsben, bejárta a németek földjét, s szedte magára a tudást, gyarapodott-gyara... podott, hogy nem győzték csodálni. (Egyéb)

Szerkesztő A
1900. április 11-én született Márai Sándor író, költő, újságíró

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Egy elszánt székely

Székelyföldi atyánkfiára emlékezem, születésének 230-ik évfordulóján és szomorúan kell tapasztaljam, hogy még ennyi év múltán sincsenek meggyőződve a mai akadémiai tagok, hogy mi igenis Attila népei vagyunk. Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megala... (Egyéb)

Polszerkesztő2
Terrorcselekményt követhetett el egy amerikai vállalat Magyarországon

Terrorcselekményt követhetett el Magyarországon egy amerikai médiaipari cég, ami amellett, hogy a törvényeket megkerülve működik, több alkalommal is nyíltan beavatkozott a magyar belpolitikába. Törölte egy kormánypárti hírportál fiókját a Facebook, alig egy nappal azelőtt, hogy a kormány egy nemzetközileg vitatott törvénymódosítást tervez keresztülvinni. A 888.hu április 2-án délután számolt be arról, hogy a Facebook előzetes figyelmeztetés nélkül felfüggesztette a hírportál Facebook-oldalát... (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap