Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Szerkesztő A
Irinyi János Emléknap

A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálójaként tartja számon az utókor Irinyi Jánost, pedig a modern kémia egyik igen figyelemreméltó alakját tisztelhetjük személyében. Több eredményes kísérlet, több találmány és a modern kémiai szemlélet elterjesztése egyaránt nevéhez fűződik. Születésének helye és időpontja vitatott, Irinyi János édesapja Nagylétán (akkoriban Létán) volt uradalmi tiszttartó, fia így már korán megismerkedett a magyar földdel és mezőgazdasággal, a talajokkal és a kőzetekkel. (Hírek)

Szerkesztő B
1895. december 17-én hunyt el Irinyi János vegyész, a gyufa feltalálója

Irinyi János (Albis, 1817. május 18.[1] – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja. 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász és Janovits Ro... xanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, (Egyéb)

Lukáts János
…a farkasverem szélén

Vessünk egy pillantást „a történelmi sorsfordulókat követő nemzedékváltások mechanizmusába” – határozza meg legújabb kötete célját Albert Gábor már a könyv legelső tanulmányában. A sorsfordulók – Magyarhonban különösen, és az elmúlt másfélszáz évben még inkább – igencsak hasonlóak, a következmények is, az egyre újabb nemzedékek viselkedése és válaszai is. Különösen igaz ez a megállapítás a polgári társadalom intézményeinek a megjelenése után, az államigazgatási piramisok felnövekedése (Novella)

Farkas Molnár Péter
Csipkét vasból

A fiatal Eggewarth kora reggel óta ült a Ferenczi vendéglőben és ivott. Nem sokat, és a bort szódával hígította. Kevesen voltak rajta kívül a teremben. A söntéspult mellett kese bajszú, fiatal pincér támaszkodott álmosan, a sarokasztalnál egy idős úr a reggeli lapot olvasta. Előtte kis pohárban meggyvörös színű likőr állt. Eggewarth az utcát bámulta a nagy vendéglői üvegportálon át. Nézte a szemerkélő esőben dolgaik után siető embereket, ahogy kerülgetik (Novella)

Kő-Szabó Imre
Hármas csavarorsó

Félix minden reggel, menetrendszerűen, emeleti lakásából lejött a Zöldhetes presszóba, hogy megigya fél unikumát, melyhez kísérőként kijárt neki egy üveg hideg sör is. Itt lakott a közelben, azt nem lehet mondani, hogy hány sarokra, mert ezek az emeletes házak olyan rendezett rendetlenségben, egy építész által megszabott rendben épültek, hogy abban egyértelműen eligazodni nem lehetett. Úgy mondták, ha erre irányult a kérdés (Novella)

Bene Zoltán
Appendix belli

[Kővári azon az éjszakán, amelyiken a felhők fölött zümmögő gépek bombázni kezdtek a határ túlsó oldalán, egy öbölről álmodott, amelynek vizét fodrozza a szél. A pókhálók finoman rezegtek az ötödik emeleti lakásban, Kővárit a bombázók zúgása ringatta egyre mélyebb és mélyebb álomba. A szélfodrozta tengervízen lebegett tovább egészen reggelig, mikor is az ég kéken ragyogott és ezüstös testű gépek helyett madarak röpködtek a Nap körül.] (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Variációk egy témára

Valaki azt mondotta: a tükröt azért találták ki, hogy ne csak másokon nevessünk. De mi van akkor, ha ezt a bizonyos tükröt azok a mások tartják az arcunk elé? AZ ISKOLAIGAZGATÓ – TANÁRI SZEMMEL - Arcvonásai energikusak, egész lényéből fölény és méltóság árad. Nem csoda, hisz több száz pulyának és minimum húsz felnőttnek parancsol. Tehát amolyan tábornokféle, sőt, tizedes, akinek a szavára elnémul a légy, megalszik a tej, s még a ci... (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Kodály Zoltán Emléknap

Vannak művészek, akiknek külső és belső világa nincs összhangban: művészetük attól válik naggyá, hogy életútjuk, lelkük sötét sebeit tagadják meg, vagy emelik egyetemes szintre - de Kodály nem tartozott közéjük. Kodály szememben a Harmónia nagymestere. Művészete egységbe forrasztja a látszólag ellentétes végleteket: egyszerre egyszerű és összetett, nemzeti és liberális, könnyen befogadható és mély, magyar és egyetemes, világi és szakrális. (Hírek)

Szerkesztő B
1882. december 16-án született Kodály Zoltán zeneszerző

Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. - Élete - Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. (Hírek)

Ébert Tibor
Te ergo quaesumus – Kodály-emlékeim (visszatekintés)

Előttem a pozsonyi magyar gimnázium (Madách Gimnázium) értesítői az 1941–42. meg az 1943–44. iskolai évről. Sárguló, barnuló oldalak. „A délutáni tanítás, önálló iskolánk megszűnése, a háborús viszonyok, a növekvő bizonytalanság az intézet Éneklő Ifjúságának zenei életében is nagyon éreztette káros hatását. A vegyes karnak ez idén hatvanhat tagja volt, míg ez első osz... tályosok Kodály Zoltán gyermekkórusának létszáma hatvan tagra csökkent. Az (Publicisztika)

Doma-Mikó István
Kendó

’79 nyarán ragyogott rám a szerencse, végre belülről láthattam a Távol-Keletet. Ám kiderült, hogy nem illik „csak úgy” ismeretlenül bekopogtatni a kendóiskolákba. Tokióban hiába kerestem ismeretséget, végül az ország második legnagyobb szigetén, Hokkaidóban bemutatást és bebocsátást nyertem egy patinás kendó dódzsóba. Nem mondhatnám, hogy a Fukagawában töltött pár nap alatt magamévá tehettem a botvívás sokéves tudományát. Annyit mindenesetre megtanultam, hogy az is - (Riport-tudósítás)

Lukáts János
Barangolások Görbeországban

„Hurrá, rohanunk, maradoznak az ormok…” – már ott is járunk a Naszály hegy öblében, szőlők és gyümölcsösök, de leginkább ligetecskék között, remek lelátással Vácra és a Dunára, a túlparton pedig a Pilisre. Az ősz szép meglepetést készít az idén. Útjainkból ki szokott maradni a festői Horpács. Várostól távol, határhoz közel, bekötőút végén, erdős völgyben bújik meg – afféle horpácsban. Mikor hírneves lakója volt, vajon könnyebb volt megtalálni? Madách fiatalúr megtalálta, ha Szontágh (Novella)

Czipott György
Kötél által (Arany Sas pályamű)

(...) Görgey ordibált, futosott ki-be, aztán még rám is rámordított, hogy jelentsek németül, szabályzat szerint, de hát mondtam neki, honnét tudnék én németül beszélni, nem vagyok én se sváb, se császári oficér, elégedjen meg azzal, ahogyan jó magyar anyanyelvünkön tudom. De hát, hogy majd hadbíróság, meg függelemsértés, meg jó ég tudja, izgalmában miket hordott rám. Igaz, nekem is agyamba tülekedett az indulat, attól olyasmit kiabáltam, hogy már öregapám öregapja is a hazáért vérzett, velem így senki se ordibálhat! (...)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap