T.Ágoston László
Lódenkabát

Történik az 1950 - es évek elején egy alföldi kis faluban. Helyszín: Falusi asztalosmester udvara az ötvenes évek elején. Az udvar közepén egy eperfa áll, alatta kerti asztal székekkel. Hátul a konyhaajtó vékony nyári függönnyel. Jobbra az utcai kerítés vaskapuval. Balra a műhely fala zárja a képet. A hátsó udvarra a konyha és a műhely között kis léckapu nyílik. A falhoz támasztva néhány szál deszka, üvegezett ablaktábla. Amikor fölmegy a függöny, Vékony János egyedül van a színen. A műhelyajtó (Dráma)

Lukáts János
„Medvéből lőn malac…”

avagy egy hősi ének metamorfózisa / A tunguz-monguz költészet gyökérzete – mint köztudott – az évezredes szibériai múltba nyúlik vissza. Arra az időre, amikor pálmaligetek lengedeztek az Irtisz-parti oázisok fölött, amikor őseik száraz lábbal dézsmálhatták meg Alaszka aranyát, amikor a kanadai eszkimó birodalom alig két járóföldnyire volt jakháton, amikor az Ob és a Jenyiszej még közös mederben hömpölygött, szembe egymással. Hajh, szép idők voltak azok! Nagy volt és dicső a tunguz-monguz nemzetség (Novella)

Kalász István
Mit ér....

"hiszen lehetnénk/jóbarátok, együtt mehetnénk/a kávéházba s teát kavarva,/szépet, jót, igazat akarva/beszélgethetnénk irodalomról,/vagy más ily fontos emberi lomról" / - Beírtam a YouTube-ba: Mit ér az irodalom? Jött egy találat, „hogyan lehet irodalmat újra…”, kialvatlan lány állt egy antikváriumban, a remegő kamerába nézett, kezében mikrofont tartott, ötvenhatan nézték meg a klipet, a lány T. urat, a bolt tulajdonosát kér... (Novella)

Turcsány Péter
Scherzo a Dél diadaláról

(S. Quasimodo születésének 100. évfordulójára / ajánlom a Dél szerelmes lelkeinek)// Orpheusz lehelete,/ Odüsszeusz evezőcsapásai,/ Rilke megérkezése É-Itália partjaira, / Mann halálos búcsúcsókja;// Dél: ez az adakozó lehelet,/ a Föltámasztóé,/ a visszaváró nő fokozhatatlan ölelése,/ a tisztánlátás kábulata,/ hol a levegő és a szellem könyörtelen erejétől/ kap tériszonyt a lélek káprázata,/ a Közönyt szétloccsantó dörrenés visszhangja/ Algír (Vers)

Bilecz Ferenc
Akácfa holokauszt. (Hogy ne legyen soha, akác-soa!)

A németek egy része (az én korosztályom), már soha nem lehet büszke arra, hogy németnek született, mert a holokauszt miatt érzett (beléjük nevelt) önvád ezt nem engedi meg. Hiába mondják, hogy: „én akkor még meg sem születtem!” – bűnösnek kell érezni magukat, míg a „sértett fél”, és gyermekeik, örök kárpótlásban részesülnek. Ha a memetika oldaláról közelítjük meg a fajgyűlöletet, akkor összehasonlíthatóvá válik az ... (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Az Érmellék Kazinczy Ferenc emlékezetében

Az Érmellék a Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék, melynek Margitta, Érmihályfalva, Székelyhíd, Bihardiószeg a nevezetesebb helységei, de megemlíthetjük Bagamér, Kokad, Érolaszi, Köbölkút, Fancsika, Keresztúr, Bogyoszló, Szalacs helységneveit az eredetileg ide tartozó 30-35 település között. Magyarlakta táj, nagy múltú, történelmi borvidék. Érmellék neve első említésben Éradony határa kapcsán fordul elő 1455-ben. Érmellék (Tudomány)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond Napok

Móricz Zsigmond nemcsak a 20. századnak, hanem az egyetemes magyar irodalomnak is az egyik legnagyobb prózaírója. Jókai és Mikszáth mellett ő a magyar nyelvű elbeszélő művészet kiválóbbja. Jókai a romantikus mesélés, Mikszáth az anekdotázás mestere, Móricz a magyar vidék, a magyar falu írója. Hitelesen, átéléssel, láttató, olykor megrázó erővel ad hírt a magyar népről – novelláiban és regé... nyeiben ott van, benne lüktet, megérinti (Hírek)

Szerkesztő B
1942. szeptember 5-én hunyt el Móricz Zsigmond író

Móricz Zsigmond 1879-ben született Csécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református pap leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Kilenc testvére volt, ebből kettő erőszakos halállal halt meg; az egyik tejhiány miatt "valósággal elsorvadt", a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. Testvérei Móricz Ida és Móricz Miklós. Anyai nagyanyja özvegy Pallagi Józsefné Nyilas Katalin. (Hírek)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhely... ben. Ő sem dicsekedik ezzel (Novella)

Turcsány Péter
Móricz Zsigmond és a hivatalos rend

A lelkész- és gazdacsaládból származó kisúr Móricz Zsigmond egész életében a magyar föld és nemzet népének szemszögéből látta és láttatta a huszadik század első felének világát és olykor a korábbi időket is. Nem lett a hanyatló dzsentri megértő vagy kvaterkázó megszólaltatója, az ilyes munkákat másokra hagyta. Valljuk be, a polgárság is ódzkodott Móricz vehemens stílusától, sőt a kor lelki tanait is jól ismerő író paraszti és pásztori lélekábrázolásait is romantikának, vagy forradalmi rezdülések szócsövének (Novella)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: A tűznek nem szabad kialudni

Öregapó felállott a vesszõk közül, kosarat kötött a hajlós, hántott fiatal vesszõkbõl. Olyan magas ember volt, hogy egész a padlást érte a feje, onnan felülrõl szólott le, miközben leverte magáról a vesszõforgácsokat: Lyányom, süssél egy kis kolbászt... / Ó... ­ dünnyögte a lánya, aki a kisgyerekét etette tejbe áztatott kenyérbéllel. / Öregapó nem törõdött vele, kicsit izgatott volt, fordult. Ejnye ­ mondta -, megyek mán, szétnézek egy kicsit a faluba. (Novella)

Kondra Katalin
Életem regénye (Móricz Zsigmond napok)

Az író lelke forrás. Érzelmei határozzák meg, hogy milyen gondolatok, szavak, mondatok fogalmazódnak meg benne. Művei annyira gazdagok és sokszínűek, amennyire az az életútja, melyet bejár. Karakterei, múzsái azok a személyek, akikkel kapcsolatban áll. Móricz Zsigmond novelláiban, regényeiben az író életének egy-egy epizódja köszön vissza. Ő maga így vall írói pályájáról: „Amit eddig írtam, mind csak azért kellett meg... írnom... (Egyéb)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond: Tyúkleves

A ház előtt egy falka gyerek játszadozott, nem lehetett átmenni köztük. Az öregember kis botjával tapogatózva ment előre, és csak annyit látott, hogy sok a gyerek. - Menjetek, menjetek félre! Ez a Gyovaiék háza? A kisgyerekek utat engedtek. Csendes gyerekek voltak, olyan jó gyerekek, mint a szegény emberek gyerekei szoktak lenni. Egész nap nem ettek még, ha csak egy kis kenyeret nem. Azért gyűltek ide a Gyovaiék háza... (Novella)

Szerkesztő B
Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz

Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz/ Súrlódjék az írás Móricz Zsigmond úrhoz./ Szóban hozta vón' el a beteg, ki küldte, / De sok Élet-lázban magát tönkre-hülte. / Mégis, mert hát ma még sokan hisznek velem, / Adják át Móricznak ezt az én levelem / A könnyes, áldott hang, aki általadja / Éppen úgy áldassék, mint az, aki kapja. // Szerelmetes barát, zömök Móricz Zsigmond, / Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond. / Ezért is jövök (Vers)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Barbárok

kis kutya, a puli, fülelt, szimatolt s a következő percben vicsorítva kezdett ugatni. – Mija? – szólt rá a juhász. A kutya csak még jobban ugatott. – Városifélék? – kérdezte a juhász. A kutya egy pillanatig hallgatott. – Pusztabéli? A kutya ugatni kezdett. – Akkor mi bajod? A juhász végigheveredett a subáján, a szamár árnyékában, és többet nem törődött az egésszel. Egy idő múlva a két komondor is észrevette, hogy idegenek kö... zelednek, s mély (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap