Prágai Tamás
Krónika vagy prófécia?

„Én nem szólok ennen számmal, Szólok Isten szája által…” (Részlet a Kalevalából Oravecz Imre: Hopik könyve, mottó) Oravecz Imre Halászóembere (Jelenkor, 1998) jóval több – más, bezzeg, meglepetés, unikum –, mint „egyszerű” irodalom. Oravecz régi-új versregénye – a versek datálása 1987–1997 közötti – természetesen irodalom, mégpedig véleményem szerint a legjobbak közül (Publicisztika)

Papp Lajos
Műtét

Részlet prof. Dr. Papp Lajos szívsebész Jöjjön el a Te országod c. könyvévől: "Nincs olyan műtét, ami rutinmunkának számítana. A műtét során vannak olyan cselekvéssorok, amelyeket minél többet végez az ember, annál gyakorlottabban megy. " / Nincs olyan műtét, ami rutinmunkának számítana. A műtét során vannak olyan cselekvéssorok, amelyeket minél többet végez az ember, annál gyakorlottabban megy. A gyakorlás valójában egy ref... lexsort épít ki. És akkor mondhatja az ember, hogy valamit jól csinál a műtét (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Vannak űrlények?

Mutatják a kisfiút is, akinek a lábából operáltak ki egy ugyanilyen kis valamit. Ugyancsak mutatnak egy sor Cad-Scan felvételt azokról, akiket a hír szerint szintén elloptak és "megvizsgáltak" valamelyik csészealj "rendelőintézetében" valamikor. Mindegyiküknek ott a beplántált objektum az agynál, ugyanazon a hozzáférhetetlen, képtelen helyen. A kisfiú kristályszerű valamijét a leghíresebb laboratóriumok vizsgálták, és egymástól függetlenül megállapították, hogy földünkön egyszerűen (Publicisztika)

Erdély-szerkesztő
A reklám nyelve

Testközelben először húsz évvel ezelőtt találkoztam az egyik, mára már divatos reklámgyakorlattal. Kíváncsi kelet- európaiként kerültem Göttingenbe peregrinusnak, s a nyugati világ megismerésének vágyával igyekeztem mindenre odafigyelni. Érdekes és újszerű volt már az első napokban, amikor a mozgalmas német egyetemi város központi terén fiatal lányok és fiúk osztogatták a színes reklámlapokat. Még ma is emlékszem az (Publicisztika)

Orosz T Csaba
Revolució

Egy forradalom végén. - 1989 jeges karácsonyát írtuk. Öreg katonaként a kiváltságosok foteljében ültem a klubhelységben és a televízió bömbölő képernyőjét bámultam megbabonázva többedmagammal. Valami megmagyarázhatatlan félelem kezdett felkúszni a gerincemen. Íme én sem maradhatok ki az emberiséget elemésztő métely szorításából. Minket is elért, vagyis a küszöbünkön toporog a háború. Határőrként hamarosan testközelből tapasz... talhatom, milyen is... (Novella)

Szerkesztő A
MINDENKINEK BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A MIL SZERKESZTŐSÉGE!

Az Országnak és a Nemzetnek kívánjuk, hogy ez évben végre rátaláljon történelmi önmagára. Itt az ideje! Olvasóinknak kívánjuk, hogy a Lapunkon ezután is megtalálják, amit máshol hiába keresnek, íróinknak pedig, hogy tollukból soha ne fogyjon ki a tinta! A most kezdődő új esztendő legyen mindnyájuk sikerének éve! Minden kedves olvasójának és írójának boldog Új Évet kíván a Magyar Irodalmi Lap szerkesztősége / Magyar Irodalmi Lap ... (Hírek)

Szerkesztő A
Új Év Napja, január 1.

Adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben…” (Arany János) - Az Új év szinte mindenhol a nagy fogadalmakkal kezdődik. Ilyenkor sokan elgondolkodunk, mit szeretnénk másképp tenni a jövőben, mint korábban. Az újévi fogadalmakkal azonban az a baj, hogy általában nem mindig sikerül betartanunk. Az idősebb korosztály még hisz a babonákban és ragaszkodik a régi hagyományokhoz. A régiek még úgy tartják, hogy ennek a napnak jelentős szerepe van abban, hogyan (Hírek)

Szerkesztő A
Petőfi Sándor Napok

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb, nemzetközileg is legismertebb alakja. Garabonciás diák volt ő, nyelvünk géniusza, aki a maga vadvirágszerű természetével, nehéz útkeresés után, megújította irodalmunkat. Tájleíró költészetével, a szabadságharc előtti és utáni lírájával, tiszta, népies hangjával valóban új színt s hangot hozott a magyar versvilágba. Sorait nemzedékek szavalták, verseit olykor még ma is könyv nélkül mondják a falusi öregek, s neve benne él, benne lüktet a magyar szívekben. (Hírek)

Szerkesztő B
1823. január 1-én született Petőfi Sándor költő, forradalmár, nemzeti hős

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből kb. nyolcszázötven maradt ránk. „Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az is... tenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat (Hírek)

Turcsány Péter
Petőfi Sándor!

A fölnagyított dagerotíp-kép előtt / Ne merjen senki szemébe nézni, / szeme életünk' egyenként vérzi. // Szeme fészekalj – szigonyt vető; / de madárrajt röptető / toronytető! // Kilátás onnan: Rákos mező... / veszejttető… / vagy éltető… // Te drága, őslobonc-hajú, / lennél bár köztünk – / markolnánk hajad, / te nyakas, te fiúnk, te konok, / igazság-szórópisztolyú / szavad / fesse plakátjainkat át / vagy tündöklő jeled / a tűzfalak / betűnként ragyogják: Szabadság! / Is... tenem, (Vers)

Csata Ernő
Emlékezés Petőfire

Az Ispán-kúti kukoricás, / dömdödöm, dömdödöm, / fájón kérdi aratóját, / hova tűnt el / Söndöröm, Söndöröm. / Hordott volna lézerkardot, / dömdödöm,dömdödöm / nem átkoznók a kozákot, / azóta is, / örökkön, örökkön. / Fehéregyházára, turul árnyékába, / dömdödöm, dömdödöm, / hantolták el egykor, / hamva mégis sehol, / Söndöröm, Söndöröm. / Szelleme itt honol, / dömdödöm, dömdödöm, / emléke mindenhol, / valami nem passzol, (Vers)

Tusnády László
Petőfi nevéről

Kedves, áldott név! Évgyűrűk veszik körül az embert. Holdudvaruk nő a szavaknak, újabb és újabb jelentésrétegek rakódnak rájuk, magukra a nevekre is: a már korábban is jól ismertekre, a szent nevekre, az áldottakra is. Kedves, áldott név! Évgyűrűk veszik körül az embert. Holdudvaruk nő a szavaknak, újabb és újabb jelentésrétegek rakódnak rájuk, magukra a nevekre is: a már korábban is jól ismertekre, a szent nevekre, az áldottakra (Tudomány)

Szerkesztő A
Sas Díj pályamű 2014. - Nagy Zsuzsa: Petőfi, hogy Júliára talála

A műben elképzelem Petőfi és felesége, Júlia találkozását Nagykárolyban. Nagyon kedvelem a költő verseit, ezért gondoltam azt, hogy az életének egy jelenetét kiragadom és egy rövid művé formálom. Arra szeretném ösztönözni e rövid írással az embereket, hogy ne csak meglátogassák a lecsatolt részeket, hanem érezzék át annak egész lényét, hogy egykor, voltak emberek, akik mindent megtettek volna

Szerkesztő A
Petőfi Sándorról

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legismertebb költője. Az 1840-еs évek egyik leghangosabb felszólója, aki elősszőr írt érzelmeiről, vágyairól, életéről. Bár a kezdetekeben nehezen találta meg a stílusát, de aztán rátalált arra a formára, mellyel képes volt a lelkét beleadni az írásaiba. Költői pályáját megnyitó ,nyomtatásban előszőr megjelenő verse, 1842-ben „ A borozó” volt. Ekkor lobbant fel benne a vágy, hogy tovább írjon. Stílusával szokatlan utat nyitott meg, mert ő hozta létre a népies (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap