Jókai Anna
A megvalósulás rokonságai

(Balassi Bálint – Ady Endre) / Mintha ugyanaz a szellemi egzisztencia öltött volna testet Balassi Bálintban és háromszázhuszonhárom évvel később Ady Endrében. Más korban, más körülmények között – de ugyanabban a nemzetben. A személyiség sorsfeladata is döbbenetesen hasonló maradt: részben birkózás az ellentmondásos Én-nel, részben a magyar közösségi lét szolgálata. Beszédesek az egybeesések: Balassi negyven évet élt, Ady negyvenegyet. (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert emlékezete XL. rész Wass Albert 1964-es toborzó beszéde (dokumentum)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves magyar Testvéreim! Először is hadd mondjak köszönetet a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, a magyar egyetemi ifjúságnak, mindazoknak, akik közreműködtek, alkalmat nyitottak nekem, hogy itt lehessek és beszélhessek Önökkel. Akik azonban azt gondolják, hogy én azért jöttem el ide, hogy elszórakoztassam Önöket, hogy Tánczos Mózsi1 kalandjaival elmulattassam, vagy nosztalgiás emlékeket (Egyéb)

Szerkesztő A
Fogarasi Miklós: Naponta találkozom Wass Albert karaktereivel

„Szép kis emlékévnek nézünk elébe.” Valóban így van, mert aki olvasta már Wass Albert műveinek egyikét-másikát, az valóban úgy gondolja, hogy nagyszerű irodalmi érték, felemelő lelki panorámakép birtokába jutott. Persze nem minden Wass-alkotás nemes mű a kifejezés klasszikus értelmében, de talán megengedhető valakinek, aki – az „Adjátok vissza a hegyeimet!” című önéletrajzi regény tanúsága szerint – az emberi szűklátókörűség, arrogancia, cinizmus, primitív aljasság számtalan (Tudomány)

Bartis Ferenc
Wass Albert koronatanúja

Megadatott, hogy személyesen megismerhessem Amerikában. De most nem erről a csodálatos irodalomtörténeti pillanatról akarok szólni, hanem a rólakörülötte- miatta-érette-vele-nélküle tomboló, már nem is irodalmi, hanem mondvacsinált politikai mismásolásról, ami viszont arról tanúskodik, hogy azok szószátyárkodnak Wass Albertről, akik nem ismerik az életművét, az életét, közéleti- közösségi tevékenységét, de mint annyian ... (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert: A magyar Szent Korona

A Kráter Műhely kiadása: Második Szilveszter pápának különös álma volt egy éjszaka. Álmában egy angyal jelent meg előtte és ezeket mondta: – Sok évszázaddal ezelőtt egyik elődöd mezítláb lépett ki Róma kapuján, hogy kegyelmet kérjen Attilától, hunok királyától a város számára. A hatalmas Attila meghallgatta elődöd kérését, és békésen vonult el Róma falai alól. Most ennek az Attilának egyik utóda, magyarok u... rakodója, Géza fia István fordul kéréssel hozzád. Királyi koronát kíván magának, és népe számára (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Máté Péter Napok

„Elmegyek, elmegyek…” Ez a dal, azt hiszem, mindnyájunk fülében van. Dúdolni tudjuk, még az úgynevezett „botfülűek” is, többen énekelik ma is, de mindenképpen, ha felhangzik a dal, akkor tudjuk, miről van szó. Gondolni rá nem akarunk, mégis ott van életünk minden másodpercében, sőt a másodpercek töredékében, hiszen élünk, ezért „elmehetünk”, bármikor. A dal az elmúlás dala, de a reményé is. Máté Péter énekelte… ITT VAN KÖZTÜNK! (Hírek)

Szerkesztő A
1947. február 4-én született Máté Péter énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista

Máté Péter (Budapest, 1947. február 4. – Budapest, 1984. szeptember 9.) magyar énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek. Hat éves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. 1965-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ugyanebben az évben, 1965-ben megalapította első zenekarát. Máté Péter az Illés zenekarral (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Levél mindenkihez, aki magyar!

Erdélyi Véreim, megszólalok újra, mert fontosat kell mondjak, halálosan fontosat. Harangom, ha lenne, félre verném. Kürtöm, ha lenne, riadót fújnék rajta nappal és éjszaka. Kardom, ha lenne, vérbe mártva hordoznám meg köztetek. De csak a szó maradt meg nyelvem gyökerén, s a hang, hogy belefordíthassam ebbe a részvételen, megkergült világba: segítség, emberek! Pusztul a ma... gyar! Veszedelemben a nemzet! Ezeréves honában láncra verve vérzik és (Novella)

Balogh Bertalan
Krisztusportré

Mocskos és rongyos farmerruhát visel, mosdatlan szőke fürtjei majdnem az aszfaltot érintik, ahogy kissé rövidlátóan görnyedve dolgozik. Emberi arcot rajzol. Sőt, istenit: Krisztus vonásai bontakoznak ki határozott és meglepően ügyes keze alatt a flaszteron. Óriási portré, valósággal forgalmi akadály itt az útkereszteződéshez közel, ahol negyedmillió ember biztosan elsiet mindennap. Kíváncsiskodó emberek sűrű gyűrűje veszi körül. "Nem is rossz", jegyzi meg a mellettem álló. Én meg inkább ezt a toprongyos (Novella)

Adorján András
A Nép nevében…!

Csurka Pistával valami 4-5 hónappal a halála előtt találkoztam a Hélia szálló fürdőrészében. Nagyon örültem, hogy láttam, úgy vettem észre, hogy ő is. Beszélgettünk pl. arról, hogy akik szüntelenül kirekesztésről visítanak, az ő drámáit bezzeg bojkottálták jó húsz évig. (kedvencem a félelmetes "Ki lesz a bálanya?) Nyomatékkal jegyzem újra, hogy a "nemzeti szárny" és általában a kvázi jobboldal lapított és kussolt. Azt mondta, hogy a Magyar Fórum (Publicisztika)

Lukáts János
Nyavalyás

Lőrinc háromszor próbálta végig valamennyi nyakkendőjét, végül a ferdén zöld-fekete csíkos mellett döntött. De miután elindult, a lépcsőházban lekapta a nyakából és a zsebébe gyűrte. - Ezeknek, minek?! – és becsapta maga után a kaput. Az érettségi banketten megegyeztek, hogy csak tízévenként fognak találkozni, látták már egymást eleget. Lőrinc gyalog ment, volt ideje, de meg valahogy úgy érezte, most visszaindul húsz évvel ezelőttre, a múltba. (Novella)

Szerkesztő A
Grosics Gyula Emléknap (Aranycsapat)

Grosics Gyula olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, az Aranycsapat tagjaként az ország több millió lakosának szerzett örömérzést, büszkeséget. Sikereikkel egy országot ragadtak magukkal, sőt az egész világ figyelmét felhívták e kicsi, de büszke nemzetre. Átérezték, hogy nem csak tizenegy ember játszik a pályán, hanem egy ország, egy nemzet, tizenötmillió magyar.A kapuslegenda kitartása, embersége, hazaszeretete ma is példaként lebeghet előttünk. (Hírek)

Szerkesztő A
1926. február 4-én született Grosics Gyula, a Nemzet Sportolója, az Aranycsapat kapusa

Grosics Gyula (Dorog, 1926. február 4. – Budapest, 2014. június 13.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott. A sportsajtóban elterjedt beceneve „a fekete párduc” volt (ő volt az első kapus, aki fekete mezt vett fel a pályán). - Tizenhárom évesen a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását, amely meglehetősen érdekes körülmények között indult. A dorogi futballcsapat 1940-ben az éppen soron következő idegenbeli bajnoki mérkőzésre (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Csak vers

Nem az a kényszer, ha a pisztoly csövét/ homlokodhoz nyomják: az csak erőszak. / Kényszer az, ha rossznak vélt szokásaid/ leküzdendő, újakat veszel fel, körmöd/ szakadtáig ragaszkodsz hozzájuk, s azon/ túl, közben a régiek is elősompolyognak,/ hogy televényük befonja egész napod.// Kényszer az, ha barátod lakodalmán/ befekszel a hűtős kocsi alá, órákon át/ moccanni sem mersz, mert nem tartod/ magad méltónak arra, hogy kockáztasd/ a világrendet (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap