Bihary József
Hajdú kovács fizettsége

"A történelem legnagyobb áremelkedése Magyarországon volt a második világháború után. A havi infláció megközelítette a 41 900 billió (4,19 ×10 a 16.-on) %-ot, az árak 15 óránként duplázódtak. 1946. augusztus 1-én a magyar pengőt leváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000(4×10 a 29.-en) pengő ért egy forintot.[1] Az infláció ütemét jellemzi... a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte"(Wikipédia/Hiperinláció). (Novella)

Bakay Kornél
Egy magyar históriás önarcképe

Ezerkilencszáznegyvenhét decemberében, hétéves koromban egy Duna-Tisza-közi kis faluban, Akasztó községben, éppen disznóvágáskor, tüdőgyulladást kaptam. Édesatyám nővérei, akik a falu tanítónénijei voltak 1923 óta fogadtak be minket miután Bácskából 1944 novemberében elmenekültünk. 41 fokos lázban hánykolódtam a betegágyban s egyre rosszabbul lettem. Az oroszok fogságából, Hajmáskérről nemrégiben kiszabadult nagybátyám, a magyar királyi honvédség orvosezredese, értesülvén a nagy bajról, (Publicisztika)

Szerkesztő B
Balázs Sándor: Hovatartás

Blondin Károly, az egykor híres magyar kötéltáncos azt említi emlékirataiban, hogy fönn a kötélen azonnal elveszítette volna egyensúlyát, ha direkt módon és folyton annak megtartására gondolt volna: gondolatait mindig arra kellett irányítania, hogy a végén hogy fog leszállni a kötélről. Tanulságos az egyensúly keresésének és fönntartásának e meglepő formája. Mintha minden úgy volna kimérve ebben a világban, hogy valami végső pontra vetett tekintettel érdemes csak létezni. És ez a végső pont mintha (Publicisztika)

Doma-Mikó István
A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben. Az én koromban a Rokumékant a Tékoku Hotel (Birodalmi Hotel) váltotta fel. Ám ezek a nemzetközi partik mások . " (Riport-tudósítás)

Hetényi Zsuzsa
Csonkin katona élete és különleges kalandjai

Volt ez vagy sosem volt, ki tudná ma már megmondani, hisz az eset, amivel történetünk (amely mind a mai napig tart) elkezdődött, olyan régen esett meg Vörösfalván, hogy aligha akad már élő szemtanúja. De akik még élnek, azok sem egyformán mondják el, sőt van, aki nem is emlékszik rá. Igaz ami igaz, nem is olyan fontos esemény, hogy érdemes lenne oly sokáig fejben tartani. Ami engem illet, én mindent egybegyűjtöttem, amit a dologról hallottam, hozzá is tettem egy kicsit, és megeshet, hogy még többet is (Novella)

Szerkesztő B
Boda László: Az ember tragédiája, a jelenünkben

Meggyőződésem, hogy az ember történelmi létét nem tragédiának kell tekintenünk, hanem drámának. Madách pesszimizmusa a szakadék szélére állítja Ádámot, de azért nem engedi, hogy belevesse magát. Mert az volna az igazi tragédia. Emberi létünk drámája azonban valódi tragédia lehet, ha történelmi utunk során olyan szakadékhoz vezet, akár ha részlegesen is, amelyen át nem ível híd, amelynek pereméről csak a mélységbe tekinthetünk, ahonnan nincs tovább. A tragédia akkor és azok számára teljesedik (Publicisztika)

Szerkesztő C
Asszonybeszéd

Ízelítő a könyvből: "Harag nem volt a szívében senki ellen. Imádkozott az uráért, hogy hadd legyen boldog, ahogyan boldog tud lenni. Annára gondolt aztán, és mosolygott kicsit a sötétben, mert arra gondolt, mit mondott neki a bányarém. De aztán oldalt fordult nyugtalanul, és nézte az alvó gyermek arcát a homályosságban. Néhány esztendő... s mi lesz aztán? – Kisfiam, ha megnősz, te is elhagysz engem?" Tudta, mi rá a felelet. S akkor majd egyedül marad itt, ... (Könyv)

Bihary József
Perújrafelvétel

Felütésként meg kell jegyeznem valamit: vannak, lehetnek estek, amikor egy írásban stílusértéke van a trágárságnak./Több, mint két emberöltőnyi idővel ezelőtt nem volt túlzottan szigorú a tél és meglehetősen hamar tavaszodott. A falu hangulata azonban sötét volt, mindenki félt, sőt rettegett a jövőtől. A TSZ-ek szétzüllöttek, pufajkások embereket vittek el, megyeszerte kommandók járták a falvakat, leszámolni a rendszer ellenségeivel. Ez 1957 tavasza volt.Gál Lajos, a 68 éves egyéni paraszt, volt kulák, a széte... (Novella)

Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő B
Clone of 1845. május 12-én hunyt el Batsányi János költő

Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő. Élete: 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven ver... selt: magyarul, latinul, németül és franciául. Joggyakornokként került Orczy Lőrinc báró pesti házába, ahol a ház fiának tanítója lett. (Hírek)

Szerkesztő B
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő B
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Szerkesztő B
1933. május 12-én hunyt el Krúdy Gyula író, hírlapíró

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.[1]) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Apja, id. Krúdy Gyula dzsentri volt, anyja, Csákányi Julianna paraszti származású. Csak tizedik gyermekük születése után, 1895-ben kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát (1883- 1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887-1888) és Podolinban (1888-1891), majd ismét Nyíregyházán (Hírek)

Fedák Anita
To trembitá, pane Krúdy!

A gondolatok, hogy újra ilyen élvezetek várják majd Ungváron szinte felmelegítették a testét és a nyál is összefutott a szájában a bableves és a juhtúrós bános gondolatára. Fent, a Kárpátokban összebújó ruszin falvak egyikében ette ezt a málékásából készült ételt először. Az ungvári kávéházban pedig kifejezetten neki készítette a szakács megbolondítva finom szalonnapörcökkel a tetején. Micsoda ízek, micsoda miliő… Erre vágyik ismét. (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap