Szerkesztő C
Tamási Áron

See video

Szerkesztő B
Tamási Áron: Karácsonyi pásztorocskák

A szabadtűzhelyen, a betlehemi majorban, hajladozik a tűz aranylángja. Csodapásztorok melegednek a tűznél, melynek a fénye átvilágít az időn, és emlékezni serkent engemet is. Tizenhárom éves voltam, s vezére a zsenge pásztoroknak. Ezek a zsenge pásztorok mind korombéli fiúk voltak, akiket gondosan megválogatva vettünk föl a nyájba. Amikor a kör bezárult, kiosztottuk a szerepeket. Elsőnek vezért választottunk, aki majdan, ka... (Novella)

Csata Ernő
Ábel népe jubileumi füzet - Tamási Áron

„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén szomorú-mókás mese után fogant engem.” (Tamási Áron) Táltos volt, „a mesebeli harmadik királyfi”, aki elindult világot látni, aki enni adott az útjába kerülő sánta rókának is. Megmászta az üveghegyet, sárkányokkal, ördögökkel, tolvajokkal, bankárokkal küzdött, de visszatért az aranyalmával…és elnyerte a királyságot (Egyéb)

Kondra Katalin
Tamási Áron emlékezetére (Megemlékezés)

Nem volt szerencsém találkozni Áron bátyámmal, mert mire én megszülettem (1975), ő meghalt (1966). Vérrokoni kapcsolat nem volt köztünk, de székelynek a székely bátyja vagy nénje, ángya vagy sógora, esetleg komája. Arrafelé ez is rokonságnak számít. Az iskolában ismertem meg Tamási Áront, a Bölcső és bagoly életrajzi regényén keresztül. Ha a személyével nem is találkoztam, de a szellemével mindenképp,mert az erősen kivilágított az írásaiból, éppen úgy, mint a szülőföld szeretete. (Egyéb)

Polszerkesztő2
Társadalmi katasztrófához vezetne a menekültek befogadása

Európában nem elfogadott olyan eszközöket alkalmazni, ami szükséges lenne a migránsok részéről várható erőszakhullám megfékezéséhez, emiatt Lengyelország nem válhat érintetté a menekültek európai elosztásában – mondta Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője. A pártelnök hozzátette; a menekültek által kezdett erőszakhullám és az állam cselekvésképtelensége együtt társadalmi katasztrófához vezethet. (Hírek)

Polszerkesztő2
Az EU megkezdte a migránsok letelepítését Kelet-Európában

Miközben a bevándorláspárti vezetők azt állítják, hogy be akarják fogadni a menedékkérőket, mindegyikük azon dolgozik, hogy hogyan tudnának megszabadulni a migránsoktól. Görögország és Olaszország beengedi őket, de az EU-tól várja, hogy a kvótarendszer segítségével elszállítsák tőlük a migránsokat. A nyugat-európai vezetők szintén arra törekszenek, hogy a lehető legtöbb migránstól megszabaduljanak, akiket így a kisebb politikai ellenállás kifejtésére képes kelet-európai országokban telepítenének le. (Hírek)

Polszerkesztő2
Az Index szerint nem baj, ha a muszlimok államot alapítanak Európában

A liberális lap szerint a most érkező közel-keleti és afrikai bevándorlók államot alapíthatnak Európában, de ezzel nincs semmi probléma, hiszen erről szól az európai történelem. Az Index.hu címlapján megjelent egy publicisztika, amely azzal próbálja elfogadhatóbbá tenni a bevándorlást, hogy azt mondja, „mi magyarok is bevándorlóként érkeztünk” Európába, ezért meg kell értenünk, hogy a bevándorlók érkezése egy természetes folyamat, ami az európai történelem része. (Egyéb)

Szerkesztő A
Fedák Sári Emléknap

Fedák Sári több évtizeden át ott volt a színházban, a filmeken, az úgynevezett társasági eseményeken, beszéltek róla városi szalonokban, minisztériumokban, írtak róla az újságok, szóltak róla a kofák, s az asztaloknál így verték egy időben az ultit vagy a 66-ot: „Kontra, rekontra, szubkontra, fedáksári!” Mármint ezzel a legutóbbi bejelentéssel jelezték, hogy mindent visznek. Ők a nyerők, mint amilyen Fedák Sári volt. Fedák Sári szülei, dr. Fedák István és Kokoli Emilia polgári életutat szántak (Hírek)

Szerkesztő B
1955. május 25-én hunyt el Fedák Sári színművésznő, énekesnő-primadonna

Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Molnár Ferenc író második felesége. Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Rákosi Szidi színész... iskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljáról indult – primadonna lett

Fedák Sári varázsa abban rejlett, hogy vérbeli operett-színésznőként bámulatos tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját, miközben vérbő játékával egyszeriben divatjamúlttá tette az addig elterjedt édeskés, szenvelgő játékmodort. Túl a népszerűségen és az ismertségen – hisz az „isteni Zsazsának” lelkendezve tapsolt a berlini, a bécsi közönség is – igazi lokálpatrióta volt. Többször ellátogatott szülővárosába, Beregszászba. (Egyéb)

Fedák Anita
Akkor a gatyán túl vagyunk... (Fedák Sári)

18 évesen ahhoz is volt bátorsága, hogy a szigorú atya, dr. Fedák István, Bereg vármegye tiszti-főorvosa elé álljon és bejelentse, hogyha nem engedik el színészetet tanulni Pestre, ő bizony hozzámegy ahhoz a vénségesen vén katonatiszthez, akivel apja esténként az Úri Kaszinóban kártyázik. A Munkácsi utcai Fedák-villa falai bizony sokat mesélhettek volna Sári hisztérikus kitöréseiről. Pedig csak játszotta a megbán... tott kisasszony, Pestre vágyott ő, a színpadra. (Novella)

Kárpátalja-szerkesztő
Fedák Sári élete képeslapokon

A Beregvidéki Múzeum rendelkezik az egyik legnagyobb, közel 300 darabot számláló képeslapgyűjteménnyel. Az album ezekből nyújt válogatást. A korabeli fényképekből nem csupán Fedák Sárit ismerhetjük, hanem az általa viselt ruhák, kalapok, díszek és kellékek révén bepillantást nyerhetünk az operett világába is. Az album megjelentetésével a szerkesztők a neves primadonna emlékének kívánnak adózni, emellett arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a Vérke-parti kis... város hány nagyszerű embert adott (Könyv)

Czakó Gábor
Kerkai páter és a Népfőiskola

Ezúttal a huszadik század egyik legnagyobb magyar emberének művét és sorsát érinteném. E csodálatos férfi természetesen ismeretlen a kortárs országlakosok előtt. Jó, ha néhányan a nevét tudják. „Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!” Ez fűtötte Páter Kerkai Jenőt (1904-1970). A fiatal jezsuita szerzetes nem ábrándos ködevő volt, hanem igen művelt és okos ember, aki tudta, hogy a négyes jelmondat nem teljesülhet a gyökeres földreform és az egészséges telepítés nélkül. (Egyéb)

Rozványi Dávid
Kávémesék: Emléklomizás

Egy hely, ahol megtalálhatjuk a kidobott emlékeket. Egy hely, ahol emlékeket gyűjthetünk. Egy száraz rózsaszálat vettem fel. Hirtelen egy érzés szállt meg: egy fiú adhatta egy lánynak, talán ez volt az első virág, amit egy férfitól kapott. A lány a rózsával együtt őrizte a szerelem lángját, de már egy idő, talán hónapok, talán évek múltával már szabadulni akart az emléktől és ide hozta. Pedig az emlék akkor is szép, ha fáj… Ezernyi apróság, fájóan szép emlék… (Novella)

Kő-Szabó Imre
Rudi, világot akart látni

    Rudival péntek délután futottam össze az Akácfa utca közepén. Kitörő örömmel üdvözöltük egymást, a barátság elég régi, együtt jártunk két évig a gímibe. Én az utolsó két évben kerültem ide, vidékről.            - Rég nem láttalak, Rozgonyi Rudolf! Milyen jó kiejtésű neved van! - mondtam neki és ölelkezés közben veregettem a vállát.            - Nem láthattál – mondta Rudi. – Egy jó darabig nem voltam a városban, még Bihar... ban sem! Világot láttam, kicsiben, nemrég jöttem vissza! ... (Novella)

Turcsány Péter
Rilke és Prága

Hullámzik, hullámzik, / látod, a Moldva, / partjaira vén városodat / pakolta, // hogy fenekedik / felém / vihara szárnya, // délről tör rám szelek / suhogása, // hány falvacskád / sikolya rázza // ablakaidat, / büszke Prága! // Hány patak és hány / szikla // szeleidet − mi / felém fúj − / aprítja, // hány malomlapát, / hány leány csókja // fonja körém ezt a vihart, / fonja, // fölkapva és mégis / marasztalva / lelked teszed ki / megtartó asztalra. // Észak Rómája! (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap