Zólyomtól Hibbéig (Balassi)

Bodor Miklós László, szo, 10/20/2018 - 00:06

ELSŐ TALÁLKOZÁSUNK

  • Zavarhatlak édes fiam? – halottam valahonnan messziről tanárnőm hangját.

Társaim harsogó kacagása rántott vissza a valóságba.

„Odaát”, gondolataim kócos világában jobb volt.

Nemes paripám hátán, parancsaimat váró vitézeim élén jártam török ellenes portyán. Sűrűségbe húzódva lestük a „kontyos, lófarkas boncsok” alatt fosztogató ellenséget. Oldalamon íves kard ékköves hüvelyben, nyergemen buzogány, csatabárd. Lábamon sárga csizma, sarkantyús természetesen…

Előre küldött figyelőim sebes vágtában vágtattak visszafelé – terv szerint maguk után, csapdánkba csalva – a Nógrádi, vagy tán Damásdi bég – ellenséges katonáit.

 

Ebből a szárnyaló világomból ragadott ki szép, de zordon hangulatú tanárném számon kérő hangja, és kárörvendő, földön csúszó osztálytársaim féktelen kacagása.

  • Hogy hol jártál, azt majd óra után elmeséled! Egy órára bezárlak fiam, bár, ha sietős dolgod van, akkor hazamehetsz, ám akkor ellenőrződbe beírom, hogy figyelmetlen voltál. – osztott ki két bővített mondattal, telt idomú, incselkedő barna fürtös hajú, lelkem – mélyén őrzött - titkos nőideálom.

Reméltem, hogy álmodozásom vétkén már túllépett, de e helyett felszólított:

  • Ha már ilyen szépen itt vagyunk, légy szíves mondd fel a mára feladott verset. – parancsolt ki a táblához.

Megkönnyebbültem. Végül is harci ábrándjaimban volt elmélyedésem a tegnapi vers magolás következménye volt.

Az osztály még vihogott, ami zavart, de a vers mélyen belém vésődött.

Így is fújtam a leckét:

 

  • „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
           szebb dolog az végeknél?
    Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
           kivel ember ugyan él;
    Mező jó illatot, az ég szép harmatot
           ád, ki kedves mindennél.

….

Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak,
       hogyha trombita riadt,
Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll,
       nyugszik reggel, hol virradt,
Midőn éjten-éjjel csataviseléssel
       mindenik lankadt s fáradt.”

 

  • Jó elég! Majd Varga folytatja, neki úgyis jó kedve van, és írígyli tőled a tudás dicsőségét! – kapta ki a jókedvű tömegből az előröhögő társamat. Én, a büntetett ábrándozó egyed, megdicsőülten ülhettem helyemre. Még hallottam a toll sercegését, amikor egy ötöst írt be nevem mellé.

Osztálytársaim rovásomra tett vihorászását sűrűn pislogó, rossz lelkiismerettől táplált, rettegő csend követte.

 

Ami a büntetést illeti, az az egy óra bünti hamar letelt.

Mikor tanárnőm, frissen illatosítva, távozáshoz átöltözve bejött hozzám, egy szalámis zsemlyét hozott.

-          Nem ebédeltél ma időben. Nem venném lelkemre, hogy éhen halj! – adta át, és még meg is simította mindig kócos fejemet.

*

 

MÁSODIK TALÁLKOZÁSUNK

A gimnáziumban újra tanultam Balassi életét, írásművészetét.

Akkor már sor került életrajzi adatainak részletesebb ismertetésére.

Két esztendővel a török főerők két tábornokának Egri felsülése után, 1554. október 20.-án született Zólyom várában. Apja, gyarmati báró Balassa János ekkor Zólyom várának főkapitánya.  Anyja lekcsei Sulyok Anna. Anyja ágán Dobó István, és Bocskai György – a majdani fejedelem: Bocskai István rokonságába született. Felmenői között a Perényiek. Erdélyi vajdák, más nagytekintélyű emberek, koronaőrök találhatóak.

A XV.- XVI. század hatalmasságai, akik erejük, képességek szerint megőrizték a jövőnek az országot egyrészről, másrészről gyengeségeik folytán meg is gyengítették, egészen a három részre szakítottságig.

 

A költő nevelésére hatással volt Bornemisza Péter, ám 12 éves korában Nürnbergbe került tanulni.

Négy esztendő múlva apját koholt vádakkal fogságba vetik, ahonnan pár hónappal később (1570- ben) megszökik, és családjával Lengyelországba, Kamienec várába menekül.

A későbbi költő, Bálint itt fordította németből, mint ajánlásában fogalmaz „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, egy lutheránus prédikátor könyvét. Krakkóban kinyomtattak. Vélhetően ekkor már megérintette a száműzött főúri családot a reformáció.

 

A szerencse forgandó. A nemrég még menekülő apja kegyelmet kap, sőt zászlósúrként Rudolf udvarába küldi fiát, aki sikert arat az udvarnál bemutatott fergeteges pásztortáncával.

Anyja 1573- ban, apja 1576- ban meghal. Mindkettejüket a Liptó megyei Hibbén temetik

Közben – még apja életében - a török elfoglalja váraikat, Kékkőt, és Divényt. Apránként elveszítik ősi birtokaikat Hont megyében.

Apja halála után megkezdődnek hányattatásai. Gyámja kiforgatja örökrészei jelentős részéből.

Versei mind lendületesebbek. Szerelmi lírája Petrarca hatását is mutatja, de a jellegzetesen magyar virágénekekkel akár ma is el lehetne csavarni a lányok fejét!

Gyermekkora óta ismerte Losonczy Annát, és beleszeret. A szeretett hölgy várkapitányának felesége. Hogy közelébe lehessen, Egerbe kéri magát. Mire megkapja beosztását, Ungnád Kristófot horvát bánná nevezik ki, és felesége vele tart.

Csalódásait kicsapongásokban éli ki.

Botrány, botrányt követ. Verekedések, szemérem elleni erőszak vádja is felmerül vele szemben.

1584 évben súlyos hibát vét. Feleségül veszi unokahúgát. Önkényesen elfoglalja Sárospatak várát, igaz, hogy csupán pár órányi időre.

Fia születik.

Még azzal is megvádolják, hogy muzulmán hitre tért.

Hogy megnyugtassa a hatóságokat, feleségével együtt katolizál.

Végül felesége is elfordul tőle, hűtlenné válik, és ez házasságának felbontását vonja maga után.

Megözvegyült szerelme máshoz megy feleségül.

Megalkotja a költészetének csúcsát jelentő Balassi strófát.

Megírja olasz minta alapján a manapság is több színpadon játszott Szép magyar komédiát.

Meghasonlik önmagával, külföldre megy.

Ekkor már a jezsuiták hatására olasz mintára írott istenes énekei adják színvonalas költészetének remekeit.

1591 őszén tér haza. A pereskedések miatt ekkor kevesebb műve születik.

1593 őszén családja várainak visszafoglalásáért vívott harcokban vesz részt.

1594 májusában végzete Esztergom ostromához vezette. Május 19-én mindkét lábára súlyos sebet kap.

Mindkét lába levágását javasolják, de ezt nem engedi: „Egy vitéz nem élhet lábak nélkül!”

Tizenegy napi súlyos szenvedés után az Esztergom-szentkirályi táborban a vérveszteség, és vérmérgezés miatt visszaadja lelkét az Úrnak.

  • Rokonai, Balassa András, és Zsigmond tudósítása szerint   „Anno 1594 die 19. Maii minden két combját lőtték által, és az barbélyok gondviseletlenségek mia holt meg 30. eius és vitettem Újvárra.”

„Anno 1594 die 19. Maii Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek az vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint Uramot az ostromon. Minden két combján átalment az golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen die 30 eiusdem.”

 

Költészete három nagyobb csoportra osztható:

1.; Szerelmi költészet

1/a.; Különböző (néha nem azonosítható) főrangú hölgyekhez írt     költemények

 

1/b.; Anna versek

      Az Anna-versek a reneszánsz szerelmi költés minden poétára kötelező mintája, a Petrarcai szólamok szerint születtek. Témájuk: a költő reménytelenül imádja az iránta kegyetlen, tökéletes szépségű hölgyet.

1/c.; Júlia versek

  1. Hogy Júliára talála, így köszöne néki (Balassa-kódex 38. vers)
  2. Darvaknak szól (Balassa-kódex 44. vers)
  3. Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról (Balassa-kódex 47. vers)
  4. Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezdi el (Balassa-kódex 50. vers)

 

d.; Célia versek

  1. Kiben az kesergő Céliárul ír
  2. Kiben az Célia szerelméért való gyötrelméről szól, hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz

 

 

2., Vitézi versek

 

3.; Istenes költészet.

3/1Az tenger partján, Oceanum mellett: A különböző mondatformák állandó váltakozása, 3 szerkezeti egység. Ha figyelembe vesszük a belső rímeket, hatsoros strófákat kapunk. A kétütemű hatos sorok közé iktatódik egy-egy megtört, külön rímmel kiemelt, egyetlen ütemből álló félsor (4 szótag). Ezek a félben maradt (3. és 6. sor) az erőteljes sormetszetutáni szünettel minduntalan megtörik a páros rímű hatosok nyugodtabb verszenéjét, s a megrendültséget, feszültséget visznek a versbe.

3/2Adj már csendességet című himnusza lengyelországi bujdosása idején, 1591-ben keletkezett. Témája: a földi boldogságban csalódott ember a lélek csendjét igyekszik elnyerni; a megnyugvás, a lelki béke vigaszt jelent, a hit erősítését, a bűnök alóli feloldozást. Kódexen kívüli költemény.

3/3Kiben bűne bocsánatjáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (Balassa-kódex 33. vers)A versfők összeolvasása saját nevét adja: BALASSI BÁLINTÉ.

3/4Psalmus 42 (zsoltárfordítás)

3/5Hymnus secundus a vitézi versek fogalomrendszere szerint közeledik Krisztushoz, és ilyenek a zsoltárparafrázisai, amelyekben skót, lengyel, latin minták alapján egy-egy zsoltárt választott tudós imitáció tárgyául és személyes vallomás formájául. Élete vége felé írt istenes énekeiben a halál gondolata került a középpontba.

3/6Balassi Bálint nevére, melyben könyörög bűne bocsánatjaért,
és hálákat is ád, hogy istenhez való megtérése által kedvet
lelt istennél; s azáltal az örök kárhozattól megszabadult

[az Palkó nótájára]

 

 

Bizonnyal esmérem rajtam nagy haragod,
Felséges Úr Isten, és kemény ostorod,
Kivel tagaimot,
Bűneimért nékem igen ostorozod.

Alázatos szívvel, Uram, téged kérlek,
Ellenem felemelt kezeidet tarts meg,
Szent Isten, könnyíts meg,
Irgalmasságod is énhozzám mutasd meg!

Láttam bűneimet, kikkel életemben
Vétkeztem ellened, vitt ördög az bűnben
És az test az tőrben,
De mégsem gondoltam, hogy így járjak ebben.

Anyámnak méhében bűnben fogantattam,
Kiből noha tőled kimosogattattam,
De gyarlón maradtam
És annak utána visszatántorodtam.

Soksága bűnömnek rettegtet éngemet,
Csak irgalmasságod biztatja szívemet,
Siratván bűnömet,
És szívből óhajtom kegyelmességedet.

Senki nincsen, Uram, ki bűn nélkül éljen,
Mert még az igaz is hétszer ő napjában
Béesik az bűnben,
De szent lelked, azki ismét felemeljen.

Illik, hogy elfordulj, Uram, bűneimtűl,
Kivel rakva vagyok talpig mind tetétűl,
De kegyességedtűl
Nem illik, hogy megfossz irgalmasságodtúl.

Bocsásd meg kötelét inkább ajakimnak,
Kik szüntelen téged felmagasztaljanak,
Hálákat adjanak,
Jóvoltodért néked híven szolgáljanak.

Az én lelkem is kész mindenkor dicsérni,
Irgalmasságodért nagy hálákat adni,
Rólad emlékezni,
Gondolatim rajtad mindenkor tartani.

Légyen ez énnékem az én bűneimért,
Nagyobbal is néked mert tartozom ezért,
Nagy sok vétkeimért
Éngem el nem vetél sok álnokságimért.

Ím, ha bűneimből ki nem térek vala,
Vagy hogy vétkeimből ki nem emelsz vala,
Ím, mint vészek vala,
Örök kárhozatra tántorodom vala.

 

 

 

Néked azért nyelvem híven énekeljen,
Elvött jovaidért tégedet dicsérjen
És holtig tiszteljen,
Hogy annak utána örökké élhessen!

Tanúságra szerzé ez verseket öszve,
Kinek neve vagyon az versek fejébe,
Magát megesmérte,
Ajánlja is magát Istennek kezébe.

 

 

 

 

 

Jelentősége

A verselés megújítója.:A Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is hármas szerkesztési elv valósul meg.

A Balassi-strófa Balassi Bálint költészetében kialakult versforma, a verstörténet szempontjából fontos újítás. Balassi leggyakrabban az ún. Júlia-versekben használja.

A Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. Nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is megvalósul a hármas szerkesztési elv.

Legismertebb példája a reprezentatív Balassi-strófa, melynek rímképlete a6 a6 b7, c6 c6 b7, d6 d6 b7. Így tulajdonképpen három hosszúsorból (b-rímek) áll a versszak, minden sorban belső rímekkel.

Példa:

 

 

Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek,

Nagy kövek hamuá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek;
Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lesznek; …

 

– Balassi Bálint az ő szerelmének örök és maradandó voltáról

Még egyszer, más szerkesztésben:

  Királi méltóság,          6 a

  tisztesség, nagy jószág   6 a

  idővel mind elvesznek,    7 b

  Nagy kövek hamuá          6 c

  s hamu kősziklává         6 c

  nagy idővel lehetnek;     7 b

  Jó hírnév, dicsőség,      6 d

  angyali nagy szépség      6 d

  idővel porrá lesznek;     7 b

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

 

HARMADIK TALÁLKOZÁSUNK

Évekkel később az Állatkertből jöttünk hazafelé kislányommal. Szép volt az idő, és a Földalatti helyett sétálva mentünk hazafelé. A Köröndön jártunk. Megállt a szobroknál.

  • Ő kicsoda?- kérdezte a nagycsoportos óvodás.

Elmondtam, ami hirtelen eszembe jutott főúri származású katona-költőről. Gondosan elhallgatva a korhatáros részeket.

Kiemeltem vitézségét, milyen eredményesen vezényelte ötven huszárját.

Lányom szájtátva hallgatta.

 

 

NEGYEDIK TALÁLKOZÁSUNK

 

Öreg autó halad a hajdani Balassi birtok hosszán.

Vezetője egyedül utazik. Gyerekei felnőttek, a maguk útjait járják, unokája még nincs.

Átgurul a történelmi Hont vármegyén. Zólyom vára alatt lassít, mert vezetője meg szeretné nézni a helyet, ahol a költő született.

Idegen szavú, egyenruhájú katona hessegeti el. Ma más ország katonái lakják a történelmi épületet.

A városban talál egy üzletet, szép csokrot készíttet.

Besztercebánya után elkanyarodik, Radvány Zólyomlipcse felé, ahol 1874 évben előkerült a kézzel írott könyv, amelyet Deák Farkas talált a Radvánszky család könyvtárában. A könyvben báró gyarmati Balassi Bálint istenes, és szerelmi költeményei lapultak már-már az ismeretlenség homályában.

Breznónál az Ördöglakodalma hágó teszi próbára a vénséges négykerekűt. Átvergődik rajta, és Maluzsinán meg nem állva, már késő délutáni, aranyló Nap süt a távoli Krivánra, mikor Hibbére érkezik.

 

A kocsi megáll az ősi templom előtt. Előkerül a Zólyomban vásárolt virág.

A templom zárva, és a fáradt vezető hiába magyaráz kézzel-lábbal, a nagy nehezen előkerülő papnak. Próbálja elmondani magyarul, oroszul, németül, hogy ő azt a virágot az ott nyugvó hősi halált halt katona-költő sírjára szeretné tenni, és egy imát kívánna mondani az oltár előtt…

Az ajtó nem nyílik meg.

A messzi útról érkezett csokor a templomajtó lépcsőjén marad.

Az öregember a sírással küszködik, elindítja járművét.

Az idegen szívű pap gúnyos mosollyal néz a kocsi után.

 

***

 

Irodalom, források:

  1. Balassa – Kódex MTA 1944.
  2. Décsi Tamás: A hosszústrófa a XVII. században
  3. Eckhardt Sándor: Balassi Bálint
  4. Életrajzi jegyzet = Balassi Bálint Összes versei, szöv. gond., jegyz. Kőszeghy Péter és Szentmártoni Szabó Géza, Osiris Kiadó (Diákkönyvtár), Bp., 2004, 235-240.
  5. Kőszeghy Péter: Balassi Bálint = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, középkor és kora újkor, I., főszerk. Kőszeghy Péter, Balassi Kiadó, Bp., 2003, 176-186. (bibliográfiával)

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap